Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-26 / 244. szám

Míryidék. 1930. október 26. Ipari vámvédelem ás a Irta : Pisszer János. £,xóí Bethlen István miniszterelnöknek az egységespárt értekezletén taitott nagy beszéde, amely nemcsak külső formájában, hanem főként taitalmának bősége és kiválóságában is, méltán taithat igényt a legszélesebb körben, a legteljesebb elismerésre ,egyik rész letében foglalkozik az ipari vámvédelem könnyítésével, mintamelyről a gazdák eddig sokat tárgyaltak és amely könnyítés hivatva lenne a mezőgazdasági teimelés sorsán javítani. A mezőgazdák akként gondolkodnak, hogy a most fennálló túlzottnak mondott vámvédelem, amíg egyfelől erősen támogatja az ipáit, főként a gyáripart, másfelől olyan terheket rak a mezőgazdaságra, amelyet az el nem bir, a termékek árának mai alacsony volta mellett. Ebből a felfogásból kiindulva azt vélik helyesnek, ha a vámtételek csökkentetnek és igy nemcsak az import cikkeknél, hanem a belföldi ipari termelésnél is bekövetkezik szükséges olcsóbbodás, hogy a mezőgazdasági termelés racionálisabb legyen. Kétségtelenül sok összetevője van annnak, hogy olcsóbban termelhessen a mezőgazda. A magyar mezőgazdasági élet fennmaradása ennek az országcsonknak életfeltétele. Ez, a mai mezőgazdasági termelvény-árak mellett szinte kizárt, ha az ipari produktumok és a mezőgazdaságiak között, a kirivó árdifferencia ki nem küszöböltetik. Mindez kétségen felül áll. Kérdés azonban, hogy vájjon az ipari vámok leszállítása egyedül, meghozza-é a várt eredményt és. nem-é más uton is elérhető az ipari cikkeknek árleszállítása ? A vámcsökkentés, a mai kartellek kiterjedt volta mellett, kérdés, hogy ársülyedéssel jár-é és nem é a külföldi árun, a külföldön elérhető haszon növelésére lesz alkalmas ? Ugyanis, az ipari beltermelésnél az áraknak fenntartása lesz a fő cél. Ha a kertellek árpolitikája és árnivó fenntartásra törekvése nem változik ,akkor a leszállított vámtételek és a külföldi árak, fordított viszonyba kerülnek, és a maihoz képest, az utóbbiak emelkedhetnek. Az importeur kalkulációjában a magyar iparcikkek ára a döntő. Ha kisebb lesz a vámköltsége, többet adhat az idegen áruért. Vagy. A külföldi exporteur hozzánk, kisebb védővám mellett, a saját portékájáért magasabb árat biztosithat magának odakünnn. Egy rövidke számítás megengedhető. Tegyük fel, hogy az importáru ára idebenn : xoo egység. Ebből a vám, 40 egység, a külföldi exportár : 60 egység. Ha már most a vámtétel csökkenése, a belföldi árnak redukcióját eredményezné, akkor változatlan külföldi exportár mellett, — tegyük fel, — 50 százalékos vámcsökkentés mellett, a belföldi ár lenne : 6o-}-2o egyenlő 80 egység, tehát az esetben, az 500/0-0S vámmérséklés, a belföldi ár 200/0-os csökkenését vonná maga után. Kérdés azonban, mit szólna ehhez a beltermelő ipar ? Korlátlan behozatal esetén törekednél-e versenyképességre ? Avagy a kartell összeköttetése mellett, r.em-e érné el azt, hogy a belföldi ár maradna változatlanul 100 egység & 7a külföldi exportár emelkednék fel, a 60 egységről, 80 egységre. Igy végeredményben a külföldön eredményezne 33.3% olyan plust, amely az idegen exporteurnek jelentene hasznot ? Igy, sem a magyar mezőgazdaság, sem az államkincstár nem nyerne semmit, ellenben az állami vámbevétel csökkennék a vámtétel leszállított mértékéig. Megállapíthatjuk, hogy a vámtételek leszállítása csak vesztesé-* gével járna az állami bevételeknek anélkül, hogy a mezőgazdaság helyzetén, bármi változást is idézne 'elő. Ez a megoldás tehát nagyon meg fontolandó és előreláthatólag előnnyel nem, hanem inkább kárral járó lenne. A miniszterelnök beszéde ezt a ! fontos kérdfst, -'bizottsági meggonAPOLLO Szombaton 5, 7 és V4IO, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A legnagyobb hangos filmsiker! DOROTHY MACKAIL, JACK MULHALL énekes láncos, zenés vígjátéka Táncos asszonyok és a kisérő műsor Hétfőtől: Magyar író, magyar rendező, magyar színészekkel készült amerikai filmujdonság A LAGÚNÁK LEÁNYA őst ábrázolt. Erről beszélt neki az első vacsoránál Baba. S ő hallgat-, ta. mig Baba lehellete szemébe verődött. Hallgatta őt, s akkor, igen akkor beleszeretett. Lehunyta szemét, visszaemlékezett a további két esztendőre, a találkozásokra.. estékre, sétákra. Megindult. Az ajtóhoz tántorgott a képpel és szoborral. Kinn elállt az eső vastag szivárvány hullt be vi'ágitón az előszoba ajtaján. Még egyszer visszanézett. A hátsó ajtó nyitva volt, kisirt szemekkel ^Baba állt az ajtóban. Mereven nézett előre, megismerte Kálmálnt, s a találkozás hirtelensége gyökeret vert lábába. — Rettegett mindig a találkozástól, de most a viszontlátás örömében és fájdalmában megtorpant a lába. nem tudott megmozdulni. Kálmán lassan visszafordult, kimeresztett szemekkel lépett az ajtó felé. Szótlanul nyújtotta Baba felé a képet és a szobrot... Elébelépett. Letette a képet, megfogta Baba kezét. Megsimogatta. megcsókolta: — Tessék — mutatott a képre. a szoborra — tessék, megvettem MagánakBaba nem is hallotta e szavakat. Kálmán sápadt arcába nézett. Egy könny remegett mindkettőjük szemében. Az öröm és a fájdalmas találkozás könnye.' Mikor' Kálmán megfogta Baba kezét, meg1 csókolta és kát tenyerébe fogta, lágyan végigsimította, Baba egy lassú, nagyon fáradt mozdulattal vállára hajtotta fejét. Kálmánon tüz és szeretet perzselődött végig,' megsimította a szőke hajat és belecsókoft a hajába. Két tenyerébe fogta fejét^ még egyszer Baba szemébe nézett, könnyes volfc a szeme._ lázasan könnyes. Hirtelen megfordult és elrohant. Baba kitárt karokkal maradt' állva. Utána akart rohanni, utána szeretett volna kiáltani... A büszkesége. megint az Istvánfí büszke-' sége tartotta vissza. Csak rábo-, rult a képre és zokogott, zokogott keservesen. Kálmán konflisba dobta magát., Még mindig Baba szemét nézte,1 tenyerei végigsimították a leány arcát, szemében halvány könny ült. A kocsi kerekei _pedfg rendületlenül döcögtek, mintha azok is azt dübörögték volna szakadatlanul: Ki ad többet érte? Ki ad töb-.

s bet érte...? ELE QÁNS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSÍGBÖLTBÍN dolás körébe utalja. Okos óvatossággal nyilatkozik. . Kétségtelen, hogy erre az óvatosságra meg is van minden ok, amint azt előbb is láthattuk. Ugyanis a vámmérséklés csak akkor lenne eredményes, ha a külföldi és a belföldi áru között létre jönne az éles verseny. De, mert kartelekkel kell számolni, melyeknek érdekköre és összeköttetése az ország csonkahatárain túlra is kiterjeszkedik, a megoldás ezúton nem feltétlenül bizonyos is 1 Ennél a kérdésnél a megoldás vagy ugy lehetséges, hogy a belföldi ipari termelők az ország gazdasági é<rdekében állónak tekintik a mezőgazdasági és ipari termeivények árai között fennálló disparitás .megszüntetését és önként, saját elhatározásukból mérsékelik áraikat, vagy ugy, hogy a kormány hatalmi beavatkozás válik szükségesssé. Előbbi esetben növekszik versenyképessége a beltermelésnek, változatlan vámbevételi kulcsszám mellett. Olcsóbban, többet ad ei a belföldi ipar és kiszorítja a külföldi terméket. Ezúton is csökken ugyan az állam vámbevétele, de a mezőgazdaság felsegitése a beltermelő ipar jövedelemcsökkenéséből ered, melyet azonban, kipótolna a többíogyasztáson elérhető nyereségtöbblet és az, hogy a hazai gyárak többmunkájával, a magyar munkásság keresete és jövedelme is növekedvén, a általános fogyasztás és ennek haszna is, a belföldön növekednék. Mindez, változatlan vámdijtételek mellett. Változatlan vámok mellett és kormánybeavatkozás esetén, a tervbe veendő vámcsökkentés eszmei mértékéig, leszállitandók volnának, a hazai iparcikk árak, hatalmi szóval. Világos, hogy ez a nagyipar szempontjából »disgustábilis«. Nem volna Ínyére a nagyiparnak. De a változatlan vámbevételből annyi lenne átengedendő a mezőgazdaság céljaira, a boletta áremelés utján, vagy adóelengedés, stb. uton, amennyi az eszmei vámmérséklés összege lenne. A hazai termelésű iparcikkek árcsökkenését, az ilyen hatalmi szóval végrehajtott ármérséklés esetén, amely a »maximálás« fogalmával egyenlő, a mezőgazdaság amúgy is élvezné. Tehát : vámmérséklés me'lett a külföldi ipar nyerne, de veszítene az államkincstár, a mezőgazdaság pedig maradna ott, ahol ma van, ezen segítve nem lenne. Vagy, ha némi engedményt tenne is a külföld, akkor pedig, ha a hazai ipar nepa mérsékelné az árakat, nagyobb lenne a behozatal, csökkenne a hazai ipar termelése, veszítene az ország közgazdasága, munkássága, ipara. Ma már nem érdek a hatalmi beavatkozás az áralakulásba. Kell tehát, hogy a hazai ipar önmaga igyekezzék árnivelláló politikát folytatni az ország beltermelése érdekében. Ez volna a legsimább uf, ugy köz-, mint nemzetgazdaságunk kibillent egyensúlyának helyreállítására. Ha azonban ily önkéntes ármérséklést a hazai nagyipar végre nem hajtana, előbb kimutatottan ugy a saját érdeke, mint főként a magyar gazdasági élet érdekében, akkor is inkább a hatalmi szóval történő beavatkozás az, amely nagyipari és általános érdek, mint a vámmérséklés, mert az utóbbi, legjobb esetben is, inkább a külföldi iparnak kedvez, mint a magyar gazdasági életnek. Ezért kell óvatosan kezelni a hangzatos vámleszállitás kérdését. Ugy, amint azt' a miniszterelnök is tette. Halálragázoltak egy pátrohat gyermeket a megvadult lovak , Borzalmas szerencsétlenség történt csütörtök délután Pátroha községben. Takács Károly nyirtassi gazda kétfogatú szekerét felügyelet nélkül hagyta. A tüzesvérü lovak a közeledő vonattói megboklosodtak és vad vágtatással rohantak végig a községen. Az országút közepén két kisgyermek játszadozott^ amikor feltűnt a száguldva közeledő szekér. A gyermekeknek már nem volt elég idejük elmenekülni és a megvadult állatok keresztülgázoltak rajtuk. Mind a két gyermek súlyos sebesülést szenvedett és néhány órával később a három éves Juhász András a kisvárdai kórházban meghalt. Az ügyészség elrendelte a vizsgálatot és a kisfiú holttestének felboncolását. A gondatlan gazda ellen az eljárás megindult. AZ UJ ANGOL Angn . M _ motorkerékpárok EOYAL ENFIELD aSSlii JOHN FOWLER & CDMP. Budapest, I. Budaörsi út 101. 6913-5