Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-25 / 243. szám

2 Harminc pengós búzaár mellett állapították meg utoljára a pékek a barna kenyér árát kilogrammonként 26 fillérben és a fehér sütemény árát darabanként 6 fillérben, — azóta hosszú idő telt el. oly hosszú idő, hogy az alatt a 30 pengős buza bolet tával együtt 15 pengőre zuhant alá, — a kenyér és péksütemény ára azonban e hosszú idő alatt sem változott meg. Maradt a régen boldog emlékezetű 30 pengős buza magasságában. Megkérdeztük az egyik nyíregyházi vezető sütőiparost

v hogy mikor hozzák arányba a pengős búzaárral kalkulált zsemlye árát a. 15 pengős búzaárral? — azt a választ adta, hogy jamig a nyers anyagok, ipari és kereskedelmi cikkek nem alkalmazkodnak a .buza árhanyatlásához, addig megélhetésük veszélyeztetése nélkül ők nem tehetnek kivételt a zsemlyével. Követelik minden téren az ármaximálást, mint a háborús évek alatt volt. hiszen a mostani úgynevezett békeviszonyok rosszabbak minden háborús nyomorúságnál. Érdemes ezen elgondolkozni kicsit! J Hogy is volt a háborús évek alatt ? A buza és minden mezőgazdasági termény ára napról-napra nőtt és vele együtt rohamosan emelkedett minden nyers anyag és minden ipan és kereskedelmi cikknek az 'ára. Hja, agrárállam* vagyunk — hallottuk az érvelést — és nálunk mindennek az ára a buza ára után igazodik! És egyetlenegy társadalmi osztály kivételével nem is panaszkodott senki az Eiffel-torony magasságban táncoló búzaárak miatt. Nem is volt okuk a panaszra. Agazda kifizette minden adósságát, kiterjesztette földjeinek a határát, berendezkedett és ellátta magát minden széppel és jóvaf az iparos és kereskedő osztály örvendetes boldogulására, amely két utóbbi osztályon a konjunkturális viszonyok is nagyot lendítettek felfelé. A szépen gyarapodó gazda. kereskedő és iparos osztály mellett megtalálta a maga boldogulását a szabad pályán működő értelmiség is és a buza árával, ha nem is száz százalékosan, de mégis tűrhető arányban emelkedő munkabérekben megtalálta megélhetési lehetőségét a magánalkalmazottak és a munkások osztálya is. 1 Egyetlen társadalmi osztály, a közszolgálati alkalmazottak tábora maradt ki a terményárak emelkedésének és a háborús konjunktúrák bőséget osztó áldásaiból, sőt a többi osztályokkai ellentétben napról-napra szegényebb, rongyosabb lett. Fizetését nemhogy arányba hozták volna a rendkivül megnehezült életviszonyokkal, de még háború előtti normális, békés viszonyok melletti fizetését sem kapta meg a mai napig. Végigszenvedte. végigtürte szó és> panasz nélkül a legválságosabb háborús éveket egy jobb jövő reményében és hazafias kötelességének ismerte el, hogy az. ország konszolidálását az ő koplalása és nélkülözése árán teremtsék meg. Ez volt a helyzet a háborús évek alatt. És mi a helyzet most? A buza és minden "mezőgazdasági termény ára napról-napra esik. ennek dacára a nyers anyag és minden kereskedelmi és ipari cikk ára változatlan magasságban pöffeszkedik. Kérdezzük: Miért nem igazodik most is mindennek az ára a buza ára után? • Hát megszűntünk agrárállam lenni?! És kivétel nélkül minden társadalmi osztály panaszkodik és egyet len mentőorvosságként a közszoI-Y gálati alkalmazottak fizetésének leszállítását^ vagy ami ezzel egyenlő. fizetésük erősebb -megadóztatását jelölik meg. Nem

1 lehet-e rövid elmélkedés feladata a bajok mélyebbre ható okait boncolgatni^ csak reá kívánunk mutatni^ hogy a tervezett megoldás célravezetni nem fog. A köztisztviselő az eddigieknél is még jobban össze fog húzódni, az adóját ki fogja fizetni "(egyszerűen levonják a 'fizetéséből), de annyival kevesebbet Iát tőle az iparos És a kereskedő. 1 J ! A gazda már megszűnt fogyasztó lenni^ most kivonuf a fogyasztók táborából a köztisztviselő is. Kérdezzük: mit fog csinálni a kereskedő és iparos? Nem ez a megoldási mód! Kt kell küszöbölni a terményárak, nyersanyag és iparcikk árak közötti óriási aránytalanságot! És ez tisztán az iparosokon és kereskedőkön múlik I Abban igazuk van, ha a kartelekre hivatkoznak. — abban azonban véleményünk szerint nincs igazuk, hogy tehetetlenek volnának a kartelekkel szemben. Alakit-, sanak ők is karteleket! Karteleket a kartelek elleni Szervezkedjenek az iparosok és kereskedők és törjék le az árakat a saját érdekükben, ha teljesen elpusztulni nem akarnak! A vékonypénzü fogyasztó pedig fogjon össze a pusztuló iparossal és kereskedővel és ha összefogásuk komoly, erős és őszinte, a siker nem maradhat el! A nyíregyházi ipartestület elnöke a Magyar Hétről Szerdán este ifj. Tóth Pál, a nyíregyházi ipartestület elnöke méltatta a Magyar Hét jelentőségét és fejtegetései során a következőket mondotta: ] ; ! Mi a Magyar Hét? A Magyar Hét nem más mint a magyar áru propagandája. Célja az. hogy meggyőzze a vásárló közönséget a magyar áru kiválóságáról és versenyképességéről, hogy a magyar ipari és mezőgazdasági termelés fokozottabb hazai fogyasztását az összes belföldi piacokon hatásosan előmozdítsuk, ezáltal a súlyos gazdasági válság folytán nyomorba jutott munkanélküliek elhelyezkedését és keresethez jutását lehetővé tegyük. Helyesen jegyezte meg a Nyirvidék egyik belső munkatársa, hogy nem Magyar Hetet, hanem magyar esztendőt kellene itt rendezni. hogy magyar ember soha semmi körülmények között se vásároljon más árut, mint magyar terméket, még akkor sem, ha az a külföldi áru pár fillérrel kevesebbekerül, mert mindig ugy tekintse azt a pár fillérnyi többletet, mint a haza oltárára adott áldozatot. De erre az áldozatra nem is kerülhet sor, m

ert a magyar ipari és mezőgazdasági termékek ugy minőség mint ár tekintetében kiállják a versenyt a külföldiekkel, sőt a magyar áru becsületességével. olcsóságával, Ízlésességével és tartósságával az utóbbi évek alatt a legkényesebb külföldi piacokat is meghódította. És itt látom a magyar ipar tragikus sorsát, hogy amikor magyar 'áruról a külföldi piac a legnagyobb elismerés hangján szól, amikor egyes iparcikkeket és mezőgazda-, sági terményeket a külföldön szinte elkapkodják, itthon magyar hetet kell rendeznünk^ hogy a magyar áru kifogástalan voltát elhitessük saját vásárlóközönségünkkel. Azt hiszik egyesek, hogy sokkal előkelőbbeknek fognak látszani. ha így büszkélkednek: csináltattam egy rend ruhát angol szövetből, nyakkendőm párisi selyem, vettem az asszonynak egy pár londoni cipőt, 3 pár amerikai harisnyát. annyira Ízléses és finom, hogy mindjárt meglátszik rajta, hogy .külföldi. És közben, sem az aki mondja, sem pedig az

v aki hallgatja, nem tudja, hogy a magyar szövőipar olyan produktumokat bocsát piacra^ amelyek semmiben sem maradnak alul a legjobb minőségű angol szövetnél^ sefyem áruink valóban versenyre kelhetnek a leghíresebb és a legsuhogóbb francia selyemmel és nincs az a nemzet, amely külcnb cipőket készítene, mint a BPOLLO MOZG Pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Az évad legnagyobb hangos és néma mfisora. I 2 DOROTHY MACKAIL, JACK MULHALL énekes, táncos, zenés vígjátéka A TÁNCOS ASSZONYOK énekes, táncos, zenés vígjáték 8 felv. LEWIS STONE, GILBERT ROLAND ragyogó néma filmje szinkronizálva A HOLTAK SZIGETE Izgalmas töiténet egy titokzatos szigetrfil 8 felv. magyar cipész. Említsem e a magyar bútoripart? Hogy a magyar bútor a párisi- világkiállításon mennyi dicsőséget hozott a magyar iparra? A szaloniki vi'ágkiállitáson elhelyezett magyar ipari termékek már a második napon mind elkeltek s a táviratilag utánrendelt áruk is. mind vevőkre találtak. Az építőiparnak is igen jó neve van külföldön. Törökország minden valamire váló építkezését magyar mérnökekkel és építészekkel épit teti. Hogy még sem foglalja el a magyar áru az őt megillető legelső helyet a világpiacon^ annak oka elsősorban szegénységünk. A magyar iparnak nincs megfelelő tő-kéje és befektetéseket csak a legszerényebb keretek között eszközölhet és éppen ebben merül ki minden igaz magyar kötelessége, hogy t. í. magyar csak magyar árut vásároljon^ vásárlása által ipa runkat tőkeerőssé és versenyképessé tegye s ezáltal a dolgozni akaró munkanélkülieknek kenyeret adjon a kezébe akik most a súlyos gazdasági válság és nélkülözésekkei teljes nyomoruk miatt esetleg rossz tanácsok és társadalom ellenes tanok befogadására is lassan-lassan fogékonyakká válnak. Mert mégis csak képtelen hely zet az. hogy évenkint több mint 600 millió pengő kerül ki az országból külföldi árukért. Tekintve a csonka ország lakosságának számát, egy lélekre 76 pengő esik külföldi áruért. Hány ezer és ezer munkás jutna tisztességes kenyérhez. ha ez az összeg az országban maradna. j A magyar áru elismerten a legjobb. És ha ez a kitűnő magyar ipari és mezőgazdasági produktum eltudja hitetni jóságát és versenyképességét a magyar vásárló-közönséggel és a fejenkénti 76 pengő az országban marad, akkor ujabb és ujabb tízezrek jutnak kenyérhez^ a munkabérek javulnak s az ipar fellendül. Akkor a gazdálkodó is több gabonát és jószágot tud eladni és jobb áron, aminek természetes következménye,' hogy bővebben vásárol és a boltokban az áru jobban fogy, az ipartelepek bővülnek

v ujabb tiszt viselőket vehetnek fef és a dolgozó munkásság száma is egyre növekszik. Ezekből az egyszerű számokból mindenki megértheti^ hogy menynyire f ontos létérdeke ennek; a szegény, agyongyötört, csonka hazának, hogy fiai a magyar ipart' támogassák, csak magyar árut vásároljanak. Ha az előbb elmondott statisztikai adatokra gondolok. bátran állíthatom, hogy önnön maga ellen cselekszik az, aki külföldi árucikkeket vásárol és igy elvonja a magyar munkást a> keresetétől és szaporítja a munkanélküliek amúgy sem csekély szá< mát. í ' | Gondoljunk mindig hazánk nehéz gazdasági helyzetére, lebegjen szemünk előtt mindig a külföldi árukért kidobott 600 millió és ebben az ünnepélyes órában tegyünk szent fogadalmat^ hogy nem

1 csak a magyar héten, hanem minden esztendő minden egyes hetében magyar árut vásárolunk. Követeljük a magyar áru feltűnő jelzését a kereskedésekben, hogy nyugodtak lehessünk a tekintetben is. hogy vásárlásunkkal nem a külföldet gazdagítjuk. j Kályhák, Tűzhelyek minden kivitelben nagy választékban, legolcsóbb á

rakon beszerezhetők Wirfschafter Ármin. vaskereskedésében NYÍREGYHÁZA Telefon 90. Konyhaedények, műszaki cikkek, vasáruk nagy raktára. A magyar hét tartama alatt kályhák és tűzhelyeknél szabott 5739-2

0 árainkbó

l engedmény.