Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-24 / 242. szám
1930. október 24. JNíyíryidék. 7 Öregek az őszi napsugárban A ligetben a padocskán ? Sütkéreznek a napocskán. ' , Elrévednek maguk elé. Hullik a íomb mindenfelé. Bágyadt napfény még cirógat, Indit szelid. csöndes szókat Egy tavaszról és egy nyárról, Hűlő szivek láng-koráról. .itt Lázadást nem rejtegetnek, Megbocsátnak mindeneknek. Sok csalódás, tűnő álom; Emberi sors e világon. i i Üldögélnek, sütkéreznek, Isten tudja, pnt éreznek. Meg se rebben szempillájuk, Míg hullik a levél rájuk. Pedig nagy a jajgatás itt: Fakó lett a szép zöld pázsit, Omlik-bomlik minden szépség: Jön a Halál v semmi kétség! A magasban varjú károg És szerelmes ifjú párok Elsietnek, elkopognak: ők maradnak, mosolyognak. < Mosolyognak messze nézve És szemüknek tengerébe Megfürdik az égnek kékje... — Istenem, de szép e békél Fiák András. A Magyar Hét tartama alatt feltétlenül keresse fel a Kohn Ignác divatáruházát (Városház palota.) A legjobb alkalom arra, hogy beszerezze kötött, szövöttáru (különösen harisnya) szükségleteit. 6722-6 A honvédelmi miniszter versenytárgyalása a nyíregyházi gyalogsági épület vízvezeték és csatornázási munkálataira A m. kir. honvédelmi minisztérium nyilvános versenytárgyalást tart a nyiregyházi »L>amjanich János® gyalogsági laktanya őr- és törzsépület vizvezeték és csatornázási munkálataira. Az ajánlatok folyó évi november hó 4-én 13 órakor a m. kir. honvédelmi minisztérium 11 osztályában (I. ker. Szentgyörgy-tér 1. III. em. 40.) fognak felbontatni, amikor az aján lattevők, vagy igazolt képviselőik jelen lehetnek. * A szabályszerűen kiállított ajánlatok fenti napon a megadott helyen 12—12.30 óráig nyújtandók be. jh'ely időpontig az előirt bánatpénzt is le kell tenni. Az építési programm szerint a munkát az építésvezetőség ezirányu felhívásra legkésőbb 3 napon belül meg kell kezdeni és oly erővei folytatni hogy az 1931. évi junius hó i-ig teljesen készen legyen. A részletes szállítási és munkafeltételek. költségvetés, tervek, rajzok stb. valamint az ajánlat és szerződés minta, a munkát hirdető fenti hivatalban, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Sürgősen állíttasson fel a Máv. a sinkereszteződéseknél jezélámpákat • A vasárnapi sóstói vasúti szerencsétlenség tette ismét aktuálissá. hogy erélyes hangon követeljük, halasztást nem tűrve azoknak az utvonalaknak és állomáshelyeknek villanyvilágítással váló sürgős ellátását, amelyek a vasúti síneket keresztezik és ahol a Máv. a sorompókat eltávolította,. Végre is nem lehet tovább tétlenül szemlélni a tisztán hanyagság és nemtörődömség miatt bekö-, vetkező sorozatos szerencsétlenségeket; a felelősség kérdését is élesen meg kell határozni, mert ha nem történik gyors intézkedés, ha nem szerelnek "fel sürgősen jelzőlámpákat a vasúti síneket keresztező utak mentén, Nyíregyháza forgalmas mellékállomásait —- ahol jelenleg olajmécses pislákol — nem látják el rövidesen villanyvilágítással^ akkor a vaksötét téli éjszakában előforduló karambolok miatt ne a mozdonyvezetőket ráncigáljuk elő bűnbaknak^ hanem azokat a tényezőket^ akik többszöri f igyelmeztetésünk v könyörgésünk és fenyegetésünk ellenére a fülüket sem mozgatták v hogy igazán csekély befektetéssel a felháborító tömeges szerencsétlenségeknek elejét vegyék. Az Urnák 1930. esztendejében' Nyíregyháza vásártéri állomásán, (. amely mellett a város legforgalmasabb utja, a Kállai-ut halad át a vasúti síneken — betegen sercegő olajmécses pislákol halványan és tompa szomorúsággal, mint * Földtői legtávolabb eső parányi csillagok. Sivatagi sötétség borul a környékre, a meglepően szép és tiszta házsorokkal beépített tisztviselőtelepen csakúgy, mint az állandó autó és kocsiközlekedéstől zajos Kállai-uton. A vásártéri állomás rozoga épületének omlatag falán keservesen nyikorog az októberi szélben bágyatagon himbálódzó, rozsdáskeretü. a koromtól gyászbaborult, árva olajmécses, amelynek vérszegény .sugarai egy a sarokban megbúvó egérlyukat világítanak meg csupán. Pedig a vásártéri vasúti 'állomás tekintélyes forgalmat bonyolít le, havonta mintegy 2000 utas forgalma van és mégis olyan várószobával rendelkezik, amely csak a legnagyobb túlzással nevezhető an- < nak. f ; És ha az utas a vasúti koci lépcsőjéről lelép a sötét bizonytalanság sártól cuppogó földjére, vakon botorkálhat a talpfákon, buckákon keresztül a véletlenre bízva testének épségét. Vagy 2 héttel "ezelőtt egy várandós asszony vágódott el a síneken, olyan szerencsétlenül. hogy napok kellettek,, \ amig kiheverte balesetét, rencsétlenül. hogy férje a kórházba akarta szállítani^ természetesen a Máv. költségére. Mindez száraz tény, elkeseritően szomorú valóság! És miről is van szó? — A vásártéri állomástól a legtávolabb eső villanyhuzal 400 zatot építtetni az állomásig és akméterre van. Innen kellene háló--, kor villanylámpa ragyoghatna az állomás ofajmécsesének helyén is. vonogatássai kisért vélemény. A szerencsétlenségeket felidéző tech nikai fejlődés jelképe pedig a vásártéri állomáson az olajmécses. Ne ráncigáljuk elő tehát karambolok esetén kizárólag a mozdonyvezetőt bűnbaknak, hanem azokat is vonjuk erélyesen kérdőre, akik a legelemibb óvintézkedéseket sem rendelik el, "hogy csökkentsék a gázolások, összeütközések szörnyű és rohamosan emelkedő statisztikáját. , (Regény.) Irta Péchy-Ho>rváth Rezső. 10 — Az inget is ? — kérdezte; a legelső pácicns. — Ha nem tart tőle, hogy meghűl, igen! Forróság volt és még a hűvös erdő mélye is fölmelegedve bágyasztott... Végre elkészült a páciens és az ősme" dikus most már végérvényesen hozzá fogott a vizsgáláshoz. Kopogtatott, hallgatózott, simogatott. Most megint a somogyvári körorvos volt, fontoskodóan nagyképű, mintha valami királyi herceget vizsgálna... Az arca sötét lett, vésztjósló és rejtelmesen komoly. — Baj van ? — kérdezte Győrffy. — Meg fog halni — mondta az ősmedikus és a hangja hidegen, sajnálkozóan csengett. — Ötven esztendő múlva... Aztán kéretlenül elmondta az egész diagnózist. Gépiesen hadarta: — Fakószinü, lesoványodott, rövidlátó (41/2 D.) Nyelve bevont. Mindkét tüdőcsúcs fölött elül és hátul, de különösen jobboldalt, a kulcscsont fölött tompulat. Jobb oldalt a csúcs fölött érdes be. vegyült, megnyúlt kilégzés, ropogással; ez a légzéstipus a lapocka közepéig folytatódik. Ugyancsak egy-két búgás a bal tüdőcsúcs fölött. A szívhangok kissé tompák. Diagnózis : Tüdőcsúcshurut. Theraphia: Creosot, Priessnitz, Árosa... — Árosa ? — szakította meg Győrffy a monoton darálást. — Az is gyógyszer ? — Nem. Árosa üdülőhely. Oda fog menni. — Kell? i j I : — Muszáj ! ! í Aztán baráti hangon tette hozzá : — Komolyan mondom, menjen el a hegyek közé, mielőtt a kis baj elhatalmasodik és nagy baj lesz. Sok napfény, sok le<vegő, sok séta. Ez kell magának. Nem Kulmbach. És nem éjszakai séta a Limmat mellett. Köszönje meg, hogy ilyen olcsón elvitte és nem kapott tüdőgyulladást. — Köszönöm. Nevetgéltek és hogy Győrffy közben felöltözködött, kifurakodtak a sűrűből. Alig nyilt meg előttük a külvilág tágassága, valami világos szoknya villant meg a pad mögötti kanyarulatnál. És még látni lehetett, hogy valami karcsú, nyúlánk nő halad fölfelé a gyalogúton, mellette három kis gyermekkel. Valami nevelőnő, gki délutáni sétára viszi a gyerekeket friss erdei levegőt szippantgatni. Az ősmedikus egyszerre fürge lett és módfölött türelmetlen. Le sem ült mindjárt a padra, az ujságiró mellé. Nyugtalanul üldögélt, aztán vagy két másodpercig. Egyszerre fölugrott, fölkapta a könyveit a fűből. — Bocsásson meg, kedves szerkesztő úr — mondta hadarva és kerülte a páciense tekintetét — de nekem még tanulnom kelli Nem zavarom önt... Szelesen kezet nyújtott és elrohant. A pad mögötti útra lépett és egy-kettőbe eltűnt a fák közé vágott sétaúton. 1 Győrffy édesdeden kacagott, jókat kacagott befelé. Megértette, hová siet a doktor olyan szélsebesen — tanulni! ... Most kezdett csak működni agyában mindaz, amit az ősmedikus mondott. Üdülni kell mennie ? Hiszen már régóta készült egy nagyobb körutazást tenni — vasúton és gyalog — a szépséges-szép helvét földön, vagy ahogyan ő nevezte: Puritániában. Csakhogy az ősi szándék mindig sikeresen megfeneklett egy másik ősi indulaton, amely mindig megbicsakolta: az ősi magyar lustaságon és kényelemszereteten. És Árosára kell mennie? Rendben van ! Árosára ? Már előre szerette ezt a helyet, a neve legalább is minden roíkonszenvét magára vonta kellemes hangzásával, dallamos, egzotikus ritmusával. Árosa! Ugy hatott reája és úgy vonzotta, mint diákkorában, amikor szenvedélyes bélyeggyűjtő volt, néhány érdekes és ritka tengerentúli ország, sziget vagy gyarmat neve. Mint például: Sierra Leone, Costa Rica, Nicaragua, Trinidad, Sambesia, Straits-Settlements és még egy sereg hasonló. Az akkori határtalan rajongás e nevek után még ma is benne pislog halavány, rózsaszínű bágyadt szikra alakjában. Árosára ? Rendben van ! Elmegy !... Valahol, messziről, valami útfordulónál, ellátszott hozzája valami gyenge fehér villanás ... És eszébe jutott, hogy a legelső páciens adós maradt a doktornak, mert még egy körszönőszót sem hullajtott ölébe a vizsgálatért. ,; í ! 4. fejezet. ! A kőhegyek üzennek. Győrffy Zsolt éppen hogy odaérkezett a bank bejárata elé, a csöndes, előkelő Bleicherweg végén, amikor egy kellemes külsejű fiatal leány kifordult a kapun. Összemosolyogtak és nagy melegséggel fogták meg egymás kezét. ~K leány ujjai öt perccel anakelőtte még az írógépje billentyűit kapdosták, most pedig engedelmesen, ismerősen és melegen simultak bele a fiu széles tenyerébe. — Majdnem elkéstem — szólott Győrffy, — csak éppen, hogy szóljon, mert szörnyen megilletődött volt. (Folyt ICrl í j í 4 •i J