Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-23 / 241. szám

2 JNfVfRYIDéíC 1930. október 23. Magyar észjárást! Irta: Pisszer János A »Magyar Hét« magasztos gondolatán tűnődve és arról magyarokkal beszélgetve, sok szomorú tapasztalatot szerezhetünk és ezek nyomán számtalan gondolat kél, amely megvalósításra várna nálunk. Kezdjük a negatívumokon. Ugy látszik, sokkal több még a magyar érdekeket felfogni nem tudók száma mint az azt megértőké. A vásárló azt mondja, ha magyar árut árusítanának és kínálnának, akkor azt vennék, de nem kínálják^ tehát nem azt veszek. hanem idegent. A kereskedő azt mondja, hogy ha magyar portékát követelne a vevő nálam, akkor azt tartanók, de mert nem keresik a magyar árut, kénytelen vagyok az olcsóbb és nekem .több hasznot is biztosító idegen árut tartani. A prágai sonka vámmal, lukszusadóval^ fuvarral, mindennel olcsóbb, mint a magyar sonka. — Textiliákon, csemegéken, iparcikkeken. mindenen végigvonul a nem tcrődömség a vásárlásnál és eladásnál és az a bizonyos neutralitás, az a vétkes semlegesség-érzet, amely nem tud lendületet adni a magyar mutKa, a magyar anyag kelendőségének, mert mindenki ugy gondolja, hogy nem »éii« rajtam múlik a kezdeményezés, hanem máson, mindig azon a máson. aki adott esetben az »én« szerepét tölti be. Nem lehet kiküszöbölni "az idegen anyagot a tervezésnél. mert ugy olcsóbb, ha idegen anyagot tervezek belé abba a létesítménybe. Nem, és nem tud magyarán gondolkodni itt senki, legyen az vásárló, eladó, termelő vagy bárki Istenfia ebben a lerongyolt kis országban, mert nem és mindig csak nem akarja megérteni, nem akarja, igen, »nem akarja« megérteni és átgondolni magyar kötelességét, azt, hogy minden fiilén lehetőleg itt benn kell tartani 'az ország csonka határain belül. Nem és százszor, ezerszer nem, és nemi A positíven gondolkodást kevesen gyakorolják. Jó! A kereskedő azt árusit, amit a vevő kíván. De odaállítandó lenne a vevő a válaszútra. Válassz I Itt. ez magyar áru. Ez pedig idegen áru. Én^ mint magyar kereskedő csak a hazai portékát ajánlom. Te vevő

v te válassz. Akarod-é az idegent? Nyilatkozz 1 Ne*, kem mindkettő eladó. Mutasd meg. magyar vagy-é hát, kell-e neked a magyar testvéred készítette portéka, vagy a

z ellenségedé kell? Vallj szint kedves drága magyarom, itt a pult előtt. Gyónjál nekem, mi lakik benned? És ezt a legudvariasabban, a legtisztességesebben, minden terror-tói és rábeszéléstől menten megteheti a kereskedő, azzal a nyájassággal^ amellyel bárki emberfia készítményét is eladni szándékozik. j És a vevő vallani fog, legyen az munkás, vagy magyar arisztokrata! A vásárló ott, a kereskedő pultja előtt fogja megvallani hazaszeretetét. Csak választatni kell vele! Csak egy kicsit kell a figyelmét felhívni arra, hogy ez ni, ez a magyar portéka, amely kenyeret ad a magyar munkásnak és ez pedig, itt ni: ez az a portéka. amely elvonja a magyar munkásnak kenyerét^ keresetét, ez az idegen áru, amely a gazdasági élet nervus rerum gerendarumát, a pénzt viszi la ebből az országcsonkból. hogy elvonatván a magyar nemzetgazdaságtól, pusztulást hagyjon maga után. Ha igy odaállítva a válaszútra, nem magyar hanem idegen árut vásárol a vevő, akkor tudjuk, hogy, azzal hányadán vagyunk. Az ilyen vevőket szépen, anélkül. hogy tudnák, összeírhatja a magyar kereskedő. Lisztát róluk 1 Portéka és érték szerint összeállított lisztát 1 Fekete lisztát 1 Gyászlistát 1 Van olyan portéka, amit hazánk ban nem termelnek. Igaz, de kérdés. megélhetnénk-e nélkülökí Mert rengeteg a száma azoknak a nálunk nem termelt áruknak, amik rői minden baj nélkül, egyszerűen lemondhatnánk! Bőségesen vau ilyen 1 Csak akarni kell lemondani. Magyar szívvel, magyar lélekkel, magyar észjárássall De lemondanil Tagadom^ hogy az importnak megduzzadt volta a kereslgsdő hibája. i De tagadom, hogy ugyanezért a vevő a felelős. Mindkettő hibás, mindkettő felelős! Ezt a hibás és felelős voltot pedig ki kell küszöbölni. Meg kell értenie eladónak és vevőnek egyaránt. hqgy boldogulásuk függ attól, ha egymást támogatják abban, hogy csak magyar árut vásárolva^ megélhetésüket, jobblétüket biztosítják. Az árutermelésnek a mezőgazdaság és az ipar terén, az áruforgalomnak a kereskedelem utján, a legegyszerűbb és a legkomplikáltabb szövevénye van, mely ha ment a zökkenőktől, akkor ennek nyomán jólétnek kell fakadnia. Akkor azonban, ha vagy a termelés duzzad meg, vagy a fogyasztást korlátozza, akár az idegen áru is, csak gazdasági krízis. csak zavar támadhat. A gazdasági élet labirintusában nem szabad eltévednie semmiféle tényezőnek. Amint megtévedt, már akadályokat gördít a másik elé, torlódás keletkezik egy helyütt, vacuum másutt. A mégis bekövetkezett zavart minden tényezőnek fii kell hárítania. Jóakarattal^ egymáson segíteni akarással, mindenkiben szenvedőt látva, mindenütt a javitani akarást keresve. Csak megfontolt, higgadt, nyugodt észjárás biztosítja a pánikból menekülést. Kapkodás, zűrzavar a katasztrófák szülője. Tervszerű higgadt megfontolást a vásárlásnál,,ugyanezt az eladásnál. Magyar bajban,' magyar szívvel. jólétekkel, testvéri szeretettel kell eljárnunk a termelésnél, a tervek készítésénél, a végrehajtásnál. + Ha van magyar portékád, azt adj el. Ha tudsz magyar árut venni. azt vásárolj. Ha bármi terved van. ugy alkosd meg azt, hogy ahhoz csak. és lehetőleg kizárólag magyar terméket használj fel. Kerüld az olyan tervet, amely akár anyagban^ akár munkában, idegenbe kény szerit. j Éljünk »Fond-rendszerü« észjárássall Mindent megtermelni, amire szükségünk vanl Jól fizetni a munkást, hogy a saját termeivényének fogyasztója lehessen. — Gondoljunk mindig arra, hogy 650 millió pengőt fizetünk ki évente a külföldnek olyan árukért, amik nálunk is teremnek, nálunk is készülnek. Ebben a számban nincsen benne az

v amit behozunk, mert itthon nem termelik. 1 Nem szédítő perspektíva nyilik-e meg minden magyar előtt, ha arra gondol, hogy külföldi kölcsönért kunyorál ez a kis nemzet akkor, amikor bőkezűen löki ki évente a 650 milliót? Micsoda termelő lehetőségeket nyújtana ez a roppant vagyon, ha magunk használnók fel!? Kt beszélne itt ma munkanélküliségről, ha ennek a nagy összegnek csak a harmadrésze állana ma rendelkezésünkre. pedig az egész itt maradhatna! Kinek jutna eszébe megalázkodva könyörögni ellenségeinknél azért, hogy külföldi kölcSont kapjunk, életünk meghoszszabbitáiára?! Koldusmódra bánnak velünk a mi tönkretevőink, amikor mi ezt a szégyenletes állapotot magyar észjárással, önmagunk iránt tartozótozó kötelesságérzettet "kivédhetnék! Félre az idegen portékávái! Indexre az ezt vásárlókat! Indexre, gyászlapra, feketelistára azokat, a kik idegen árut kínálnak, dicsérnek. vesznek, eladnak, felhasználnak. bármibe belé terveznek, ha az az idegen árucikk magyarral is pótolható, vagy más olyannal,, ami magyar, de a célnak megfelel! Legyen az szegény ember, vagy gazdag; pór, vagy ur; munkás. tőkés, vagy bármiféle fajzat: indexre vele! Kipellengérezni a magyartalanul gondolkodót! Ha csak öt esztendeig gondolkodnánk ekként, kifizethetnék minden külföldi adósságunkat. Ko\ dúsból gazdaggá lehetne ez a nem. zet. Megalázott földönfutóból úrrá lenne, akihez mások járulnának támogatásért I Ha mindig igy gondolkodnánk, akkor rongy lenne előttünk az arany, a vagyon és aranyon is visz szavásárolhatnánk elszakított országrészeinket. Kifizetnők, .megfizetnék minden ellenségünket 1 Ne higyjük, hogy mindez humbug. Ceruzát a kézbe! Számoljon aki nem hiszi! Ebben az undok materialista világban, amelyben a hit, a mások igazának kétségtelenelismerése nem akar úrrá lenni, vegyen elő papirost és ceruzát a hitetlen és kiszámíthatja, hogy önmaga ellensége önmagának, ha mellőzi a magyar munkaterméket, a magyar munkás verejtékes munkáját. páratlan munkaminőségét! Számoljon a hitetlen, vagy higyjen. mert az ország mai nyomoruságában kételkedőkre nincsen szükség. Tudni, vagy hinni! Csat nem kételkedni! De ha ebben az országfenntartó kérdésben nem tudjátok magyar érzésteket, magyar szíveteket. magyar lelketeket felemelni oda. ahová a magyar ideál hívja, hogy felvigye; legalább gondolkodjatok ridegen, üzletileg, ugy amint a Magyar Hét plakátjai if segítenek nektek, amikor azt mondják hogy 70.000 magyar mun-: kástól, és 7.000 magyar tisztviselőtől veszitek el a betevő falatot, idegen árukat vásárlástokkal; legalább gondolkodjatok magyar tostvérek agyatokkal, eszetekkel és lássátok be, hogy önmagunk sírját ássuk meg, ha ugy folytatjuk, mint ahogyan eddig tettük. Tanusítsunk legalább: »Magyar észjárás t!« )• Csüggedő Gazdatársaimhoz! A buza és a rozs ára Magyarországon jelenleg olyan mélyponton van, hogy a mezőgazdaság föntartáSa a legkomolyabb veszélybe került. Nincsen kétség aziránt, hogy amennyiben a jelenlegi árak maradnának fenn, vagy pláne, ha még azok csökkennének is, ugy ez egyet jelentene azzal, hogy a magyar mezőgazdaság tönkremegy. Minthogy Magyarország tőkeszeszegény ország, föltétlenül külföldi "kölcsönre vagyunk utalva, hogy gazdasági üzemeinket fenntarthassuk. A külföldi kölcsön alapja egyedül a magyar földben rejlő kincsünk, már pedig ha az elviselhetetlenül alacsony termény árak f ennmaradnának, ami azt jelentené, hogy a magyar föld többé hasznot nem hozhat, igy tehát értéke sincsen, nem volna semmi biztosítékunk, amit a külföldi kölcsön ellenében nyújthatnánk. Ez a tény is csak azt bizonyítja, hogy amennyiben a magyarországi terményárak nem volnának oly szinJ ten tarthatók, hogy a föld megmunkálása és a termeléssel járó egyéb kiadásokon felül megfelelő hasznot is hozzanak a gazdának., ugy semmi alap nem volna ahoz. hogy gazdasági tevékenységünket tovább folytasuk, ami egyet jelentene az egész ország végleges tönkremenésévef. Mindebből tehát világosan következik az, hogy a mai gazdasági helyzet általában és különösen " a ma

1, terményárak nem maradhatnak, mert évezredes történetünk igazolja azt. liogy a végszükség idején mindig megtalálja egy élni akaró nemzet a módot arra, hogy további fennállását biztosítsa. Akármilyen sötét is a kép, mely" ma elénk tárul, a tisztán látók már a kétségbeejtően sötét láthatár mögött meglátják a jobb jövőt hozó hajnal pirkadását is. Látjuk, hogy a búzatermelés terén a föld egész kerekségén nagy változások vannak készülőben. Az am'erikai túltermelés, amely elsősorban volt okozója a terményárak zuhanásának, — megtorpant. Az amerikai egyesült államok elnöke Hoover kijelentette, hogy az Egye sült Államok többé egy centet sem áldoznak a farmerek fölsegitésére éo kiáltványban fölszólította a farmereket, hogy a búzával bevetett területeket csökkentsék. Kcztudomásu dolog az is, hogy a kanadai Pool eddig 500 millió dollárt áldozott a buzá árának fenntartására és mivel ezen áldozatnak sem volt eredménye, működését beszüntetni lesz kénytelen. ami megint csak azt vonja maga után, hogy a kanadai ter-i melők is csökkenteni fogják a buKályhák, Tűzhelyek minden kivitelben nagy választékban, legolcsóbb árakon beszerezhetők Wirtschaftei? Ármin vaskereskedésében NYÍREGYHÁZA Telefon 90. Konyhaedények, műszaki cikkek, vasáruk nagy raktára. A magyar hét tartama alatt kályhák és tűzhelyeknél szabott 5739-20 árainkból 5o/

0 engedmény.