Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-22 / 240. szám

JSfVflWlDBK. 1930. október 22. Magyar árut vásáralj! Marii 3a. 3+1 lámpás hálózati rádió 225 P, Conus hangszóró 60 P 6—12—18 havi részletre KATZ MIKSA cégnél, Taharékpnlota, 6690—3 Állandó propagandára van szükség a magyar ipar döntő győzelme érdekében Irta és u állami tanítóképző kultúrdélutánján előadta Orbán András tanár, helyettes igazgató Mindenütt nemzeti zászlókat lá­tunk lengedezni. Olyan a városnak a képe. mint hogyha ünnepelnénk.' Nem ünnepelünk^ hanem kemény harcot vivunk a magyar iparnak a hősi küzdelmét. Ebben a küzdelem ben nem ágyuk és géppuskák a harci eszközök, hanem a gyárak gépei, az ellenség pedig az ország határain mindenfelülrőí beözönlő idegen portéka, a harctér az egész ország és küzdő katonája minden magyar ember, aki csak egy fillérnyi portékát is vásárol. Ennek a nagy magyar harcnak néhány mozzanatáról szeretnék be­szélni. í Itt állunk egy hatalmas gyáripa-, n világtermelés közepén. A gépek­ből millió számra kiömlő áru utat keres magának, vásárlóközönséget .kutat s ha saját hazájában nem­találja meg a piacot, külföldre vándorol. Minden ország, melynek népe a természeti adottságoknál fogva feleslegesen tud termelni, felkeresi 'árucikkeivel nemcsak a szomszédos, hanem a messze eső országokat is. Mi magyarok me­zőgazdasági állam lévén, főként­gabonát. állatot és az ezekkel ki­kerülő ipari termékeket helyezzük el külföldön. De sajnos megcson­kított voltunkban^ természeti kinv csefe hiányában rá vagyunk utalva más országok termékeire. S ez­kényszerit bennünket arra, hogy behozzunk szenet, fát, gyapotot, melyekkel gyárainkat üzembe tud­juk helyezni s munkásainkat fog­lalkoztatni s ezáltal nekik kenye­ret adni képesek vagyunk. Ebből a kivitelből és behozatal­ból alakul a külkereskedelem, — mely Magyarország számára ka­tasztrófális számokat mutat. Ezek a számok azt mutatják, hogy 1927. évben 340 millió pengővel, 1928­ban 370 millió pengővel hoztunk be többet v mint amennyit kivit­tünk. Ezek a számok jelentik a magyar ipar és a magyar közgaz­dasági élet tragikumát, mert ezek a számok azt mutatják, hogy min­den esztendőben többszáz millió­val lettünk szegényebbek, s hogy ezt a szegénységi folyamatot meg kell állítani. De tovább megyek a számok felsorolásában és az em­iitett elszegényedés katasztrófá­lis feltüntetésében. Azt szeretném kimutatni, hogy az, amit az ide­gen áru behozatalával s különö-. sen a kész portéka behozatalával elkövetünk^ halálos bün, nemcsak a magyar munkással Szemben, de bün az egész nemzettel szemben. A fentebb említett szén, fa s egyéb nyersanyag behozatala fog­lalkoztatja a gyárakat s kenyeret ad a magyar ipari munkásnak. De vajon elmondhatjuk-e ugyan­ezt arról a 426 milliónyi kész áru­ról. amelyet 1929. esztendőben be hoztunk Magyarországra. Vájjon nyujt-e a kereskedőnek juttatott néhány fillérnyi kereseten és a vá­mokból és vasúti szállítási költsé­gekből az állam pénztárán keresz­tül a tisztviselőkhöz kerülő né­hány pengőnyi fizetésen kívül más dolgozó magyarnak csak egy fil­lér jövedelmet is. Ezzel 426 mil­lió pengővei a legrosszabbul gaz­dálkodunk. mert az ebből munka­bérre kifizetett összeggel idegen, esetleg velünk szemben ellenséges' indulatu államok munkásainak adunk kenyeret. Tudott dolog, hogy valamely kész árunak az árában a nyers­anyag. a gépek és felszerelési esz közök amortizációja, a vállalko­zói nyereség, az adóteher, stb. ter­melési költségek mellett a munka­bér körülbelül 12 százalékot kép­visel. A 426 millió pengő kész áru összegéből kereken számítva, 50 millió pengő a munkabér. És itt jutottam el ahhoz a ponthoz, ame­lyen a külkereskedelem szociális lis jelentősége kiütközik. Mert ugyanakkor^ amikor 50 millió pen­gőt idegen munkásoknak fizettünk ki munkabér cimén, Magyarorszá­gon 20.000 munkanélküli magyar iparos tengette kereset nélkül az életét. S ha kiszámítjuk, hogy abból az 50 millióból mennyi ju­r tott volna egy-egy munkanélküli­nek. meg kell, hogy döbbenjünk, ha a számítás eredményéül azt kapjuk, hogy egy-egy munkanél­küli 2500 pengő évi jövedelemtől esett el. ' íme ezek a számok a kenyér* és vérnek á számai. Mert helyes gazdaság-politika mellett megél­hetést biztosítanak, rossz gazda-* ság-politika mellett pedig testünk s egész nemzeti létünk megsem­misítéséhez vezetnek. Ezért kell megrendezni a Ma-, gyar Heteket. Mert nem szabad megelégednünk esztendőnkinti egy Magyar Hét-tel. hanem fet kell vennünk az idegen portékával szemben a küzdelmet egy eszten­dőben 52 héten át s ebben a küz­delemben nem szabad egy pillana­tig sem lankadnunk. A Magyar Hét célja nemcsak a magyar portákára való felhívása a 1 igyelemnek. A Magyar Hét be­le akarja vinni a köztudatba, hogy a magyar iparcikk versenyképes ésj olcsó. Én a magyar ipar megismerte­tésére az állandó propagandát tar­tom szükségesnek. Azt szeretném, ha nemcsak egy hétig tartó kiál­lítást rendeznénk belőle^ hanem a kereskedők kirakataikban, vagy ha az akadályokba ütközik, egy könnyen hozzáférhető külön he­lyen állandóan a magyar közönség szeme előtt állandó kiállítás. Ab­ban az esetben, ha a kiállítások sürü egymásutánban, esetleg ál­landó formában való rendezése ki­vihetetlen, azt javasolnám, hogy az illetékes intézmények állítsák £>ssze a magyar áruk biztos ismer­tető jegyeiről szóló kimutatást. — Ezek a kimutatások tüntessék fe^ hogy melyik magyar gyártmány­nak mik a védjegyei s tárják fel a szóban levő árucikk eredetét. A tájékoztató kimutatásokat plakátokon kell állandóan a közön ség elé tárni. Legyenek azok ki­függesztve az üzletek kirakatai­ban. vonaton, állomásokon, villa­moskocsikban, postán, vendéglők­ben. hogy mindenki fáradság nél­kül megismerhesse s azután, ha vásárolni megy. ellenőrizni is tud­ja. hogy a kereskedő tényleg ma­gyar árut szolgáltat ki. Ez lesz a magyar közönség menetrendje, mely megmutatja, hogy a magyar gazdasági élet küzdelmét, hogy kell megvívnia. Hogyha már meg­érlelődött a s'zivében a magyar áru vásárlása iránt való hazafias szán­dék. tudja mi a teendő, miként kell elindulnia^ s hová kelt 'for--í dúlnia. S itt visszatérek beszé­dem elején felvetett gondolatra, hogy nem ünnepelünk, amikor a< magyar zászlókat a magyar hé­ten kitüzzük. hanem harcba indu­lunk. Amely harcban nem az ágyuk és kardok döntik el az üt­közetet. hanem a magyar gépek (és a magyar gazdasági élet harcos katonái: a magyar vásárló közön­ség. mely tudatában van annak, hogy nemcsak a lövészárok kíván véráldozatot, hanem a gazdasági élet is. Nekünk ezt a küzdelmet elveszítenünk nem szabad, mert csak anyagi helyzetünk megerő­sítése hozhat számunkra uj életet. Franciaországban rövidesen felve­tik a revízió kérdését Párisból jelentik: Bainwillefran­cia publicista Tardieu miniszterel­nök beszédével foglalkozva az egyik francia lapban kiemeli, hogy a békeszerződések revízió­jára irányuló propaganda az utóbbi időben örvendetes lépést tett előre. Francia baloldali p o­ltikusok a revízió kérdésének fel­vetését 1932-re várják. Kiadó üzlethelyiség. Kossu'h-tér 4 izám alatt 1931 év február hő 1-től és Zöldség-tér 19. gz. alatt több részből álló. utcára nyíló' üzletnek jc alkalmas pincehelység. — azonnalra. Értekezhetni Freund Zsig­mondnál Kossnt-tér 5. sz. 7170-2 Vay László báró n?iSaikozik a mezőgazdasági kamarai igazgató választását megelőző agitációról A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­marai igazgatói székének betöl­tését olyan agitáció előzi meg egy bizonyos csoport érvényesü­lése érdekében, amelyről a Tiszán­túl számottevő gazdái elítélően nyi latkoznak. A kerület többsége megtagadja az együttérzést attól a jól átlátható akciótól, amely a korteskedés eszközeiben nem válogatva, már-már az elnöki szék ellen is hangot adott. Báró Vay László főispán a Kamara elnöke, egyhónapos külföldi útjáról most érkezett haza és most szerzett közvetlen tudomást a választási agitáció részleteirőt és a kortes­proapgandáról a következőket mondotta egy tiszántúli lap mun­katársának: — Szabadságomról hazajövet csak most szereztem közvetlen tu­domást arról az eszközökben nem válogatós kortes propagandáról, ami Vásáry József felsőházi tag­nak kamarai igazgatóvá választása érdekében megindult. — Tudomást véve erről, min­denekelőtt a leghatározottabban vissza kell utasítanom mindazo­kat a beállításokat és hírlapi közléseket, amelyek személyem­mel. illetve kamarai elnöki minő­ségben követett eljárásommal kap csolatban láttak napvilágot, mert azok teljesen téves felfogá­son. a tényállásnak tendenciózus elferditésén alapulnak. — A leghatározottabban tilta­kozom annak beállítása ellen, minthogyha a kamarai tagok többségének akarata ellenére bár­kire is bármit reá akarnék erő­szakolni. Én ezzet szembenézi lá­tom. hogy épen azok esnek ebbe­a hibába, akik ezt szememre ve­tik. Nekem a kamara elnöki szé­kében. amelyet az agrártársada­lom bizalma folytán önzetlenül és , legjobb tudásom szerint töltök be, 1 j felelősségem teljes tudatában ( nemcsak jogom, de kötelessé­gem volt az igazgatóválasz­tással kapcsolatban a kamara minden egyes tagját mind­azokról a szempontokról és körülményekről tájékoztatni, | amelyeket elhallgatni lett volna épen kötelességmulasz­tás részemről. — Szemeim előtt egyedül a ne­héz helyzetben levő agrártársada-r, lom sorsának jobbraforditása le­beg. a rendelkezésemre álló esz­közökkel ezért harcolok és nem hagyom magam erről az utrói el­tántorítani, sem egyéni, sem po­litikai vagy más illetéktelen be­folyások által. — Ezeket az elveket követtem a múltban és fogom követni a jövőben is a kamara elnöki szé­kében mindaddig, amig az agrár­társadalom bizalmát bírom. — Én a magam részéről nem kívánom a személyemmel "kapcso­latban megütött hangnemet kö­vetni. azonban örömmel használ­tam Tel az alkalmat, hogy az el­hangzott támadásokkal szemben a magam álláspontjának kifejezést adjak. 1 1 Mint értesülünk va kamarai köz­gyűlést folyó hó 29-én délután 2 órára már össze is hívták. Ezen a közgyűlésen töltik be a meg­üresedett igazgatói állást. Kályhák, Tűzhely Konyhaedények, 5739-20 minden kivitelben nagy választékban, legolcsóbb árakon beszerezhetők Wirfschafter Ármin vaskereskedésében NYÍREGYHÁZA Telefon 90. műszaki cikkek, vasáruk nagy raktára. A magyar hét tartama alatt kályhák és tűzhelyeknél szabott árainkbó l 5o/ 0 engedmény.

Next

/
Thumbnails
Contents