Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-19 / 238. szám

1930. október 19. J^IfÍRYIDáKc 3 Okolicsányi Lajos földbirtokos: A boletta késén jött, zónarendszerű tarifát kérünk a termények szállításánál A nyomasztó mezőgazda-ági vál­ság a legsúlyosabban a Tiszántúl gazdatársadalmát sújtotta föld­birtokost,^ kisgazdát egyaránt. — Már a mult évek elemi csapásai megrendítették anyagi helyzetü­ket. de az idei vészes krizis, a búzaárak rohamos zuhanása, az eladási lehetőség teljes szünetelése olyan kétségbeejtő helyzetet te­remtettek.^ amelyek miatt — h a gyors és radikális segítség, nem érkezik — a teljes csőd, az anyagi romlás elkerülhetetlenné válik. Keli. .valami kibontakozást ta-j Iáim. hogy a szörnyű helyzeten' némileg enyhítem tudjunk, kell va lami megoldást keresni, amely legalább is uj hitet v energiát gyújt fel a csüggedő lelkekbe addig is, amig megtisztul a komor horizont. De tudnunk keli az eredendő be­tegség fészkét és a felidéző oko­kat is. Jiogy a bajt gyógyítani képesek legyünk. A mezőgazdaság bajairól, a ba­jók forrásáról és a kibontakozás lehetőségeiről vármegyénk egyik illusztris személyiségét^ Okolicsá­nyi Lajos földbirtokost kérdeztük meg ,aki a következőkben fej tet­té ki érdekes és koncepciózus véleményét: -:_:!_;. í .i 1 I ' ' I I! A külföldi piac egy ré­szét a boleíta-rendelet késedelme miatt vesz­tettük el. ; ; ; _ > ]. i j, Elsősorban is — mondotta in­formátorunk — a bo>ttárói fejtem ki véleményemet. A kormány ez­zel a rendszerrel segíteni igyeke­zett rajtunk^ csakhogy elkésett. Már régen csépeltünk, de még a rendelet nem látott napvilágot s miután az előző évi súlyos fagy­károk miatt, minden gazdának sürgősen pénzre volt szüksége,' igyekezett előre eladni gabonáját, hogy kötelezettségeinek eleget te­hessen. Azonban a terménykereskedők addig nem voltak hajlandók vá­sárokig amig a bolet tarendeletről nem szerezhettek pontos tájéko­zódást. A rendelet pedig csak ké­sett. E késedelem miatt természe-. tesen exportálni sem lehetett, aminek az lett a következménye,­hogy Románia és Jugoszlávia el­árasztották terményeikkel a nyu­gati államokat, amelyek jóidőre fedezték is szükségletüket. t i Kénytelenek vagyunk el­vesztegetni terményein­ket. " i.i Ma azután — és itt látom egyik főokát a katasztrófának — a ke­reskedőink ismét nem vásárolnak, mert a jó magyar búzát sehol sem tudják elhelyezni. Mi meg csak várunk, várunk addig, amig a nagy várakozásban a termé­nyünkre felvett előleget mégeszik a magas kamatok. Mert adót keli fizetni, a gazdálkodást is folytat­ni kell és mert élni is muszáj. Igy aztán kénytelenek vagyunk elvesztegetni 13 pengős áron a búzánkat. r Ma a gazda a búzáért 13 pen­gőt. bolettával 16 pengőt kap. Eb­ből a bolettára kapott 3 pengő­vei adóhátralékát törlesztgeti, a mely kétségtelenül bizonyos se­gítséget jelent v bár sehogysem fe­di "a 32 pengős buzaalapon ki­rótt adót. De a kereskedő a ly pengőből a gabona Budapestig va­ló szállítási költségét 2.80 P-t is levonja, ugy, hogy a gazda egész esztendei fáradságos munkája után végeredményben alig kap valamit^ A gazda jövedelme kat. holdanként 7.60 pengő De, hogy tisztán lássuk a hely­zetet és megértsük, hogy miért megy a gazda fokozatosan tönk-* re. szabadjon egy kis hü szám­adattal szolgálni. Most a vetés idején kat. holdanként e^y mázsa búzát kell elvetnem v amelynek ára 10.20 P. A 10 éves tapasztalat sze­rint megállapított közepes átlagos termés Szabolcsban 6 mázsa, a melynek mai ára 61.20 P. Most tessék beleszámítani a munkát, a két-háromszori szántás költségét, a drága olajat, petroleumot, ben­zint. a motor kopását, renoválását, a cselédbért. a cselédek orvosi és gyógyellátását^ a tűzbiztosítást és még számtalan felmerülő költsé­get. 1 Veszek mintának egy 500 kat. holdnyi elsőrangú birtokot amely­nek kiadási tétele kat. holdankint reálisan számítva. a következőké­pen oszlik meg: Kat. holdanként vetek egy má zsa búzát á 10.20 Kétszeri szántás és boronálás 20.— Adó kat. holdanként ' > 10.— Gazdasági kiadás kat. holdanként^ 10.— Tűzbiztosítás kat. holdanként 1.40 Cselédeknek orvos, baleset, bizt., gyógyszer 2.— ; í . : I » összesen: 1 53.60 pengő pengő » ' » : » ;í * \ j; Vegyünk^ mint mondám, 6 má­zsa termést, amelynek ára 61.20. P. Ha levonom a gazdasági szük­ségletek költségét, marad tehát kat. holdanként 7.60 pengőm. :'[•:; Ez a mai nyomorúságos helyzetünk sivár, szo­morú képe. •. i . • : ' - » Kérdem: — Hogyan lehet ebből" megélni, hogyan lehetséges ebből a magas kamatokat fizetni? Hi­szen akinek 500 kat. holdon csak 40.000 p engő adóssága van, 7.60 • pengős jövedelem mellett még a kamatokat sem képes fedezni. Hát akkor hogy éljen meg az,( akinek önhibáján kivül kat. hol­danként 200—300 pengő adóssága van ? i ( ! Ez a mi nyomorúságos hely­zetünk sivár, szomorú képe Már három éve a kisgazda és a közép­birtokos a bankokból veszi fel a 32 pengős buzaalapon számított* adóra szükséges összeget, báf szerényen éltek. Már akkor kezdő­dött a gazdatársadalom teljes le­törése. mert hiszen késedelmi ka­matok címén az állam követeli a legdrágább percentet. 1 i , . i .' 1 . i Az egész országban • 1 egyenlően ossza el a Máv. a szállítási költsék get i A másik sérelmünk — mint már emiitettem — az v hogy a kereske-] dő 2.80 P-t von le szállítási költ-< ség címén terményeink vételárá­ból., pedig a terményt nem is Bu­dapesten. hanem Miskolcon, vagy Debrecenben adják el. Ebben az irányban is égetően szükség vol­na gyors és határozott intézke­désre. Teremtsen a kormány a termésszállitásokra egy Baross-fé­le zónarendszert^ amely ne sújt­son bennünket csak azért,, mert Budapesttől távol'esünk. Nem hi­szem v hogy a Budapest közelé­ben fekvő állomásokról feladott termény szállítási költsége többe kerülne mázsánként 30—40 fillér­nél. , ( Egyenlően ossza el a Máv. a tarifát, hogy a Budapesthez kö­zel fekvő városok is annyit fizesse^ nek. mint amennyit mi fizetünk. Egységes elbánást kérünk, olyan rendszert, mint amilyen a postánál van. ahol egy levélre, ha az or­szág legtávolabb eső részéről is expediálják, 16 fillért kérnek. Ml szabolcsiak "éppen ánnyi adót fi­zetünk kat. holdanként, mint a fő-, városhoz közelebb eső városok, tehát a szállításig költségünk se legyen több, jnint azoké. Most ugy érezzük, hogy csak azért mert az Isteni gondviselés Budapesttől volabb adott megélhetési lehetőn, séget nekünk, mostohái vagyunk e hazának. , Vasárnap délntán 6 órakor kezdődik a Refor­mátus Nőegylet Leánycsoportjának vallásos délntánja Fehér leánylelkek tiszta álma aa a világ, ahol a költő hite szerint : győzni fog a jó... Az a világ, amelyben eléri az ember az eget, nem gőgös vágyak bá­beltornyán, de a jóság és szeretet magasba emelő erős szárnyain. — Ezt a boldog holnapot munkálja ezt a jövőt készíti elő Nyíregyhá­zán a jóság és szeretet igéinek át­élésében a Református Nőegylet leánycsoportjának minden tagja. Ilyenkor, az évad kezdetén össze­dobbannak a leányszívek és meg­rajzolódik a terv, a szegényeken, elsősorban a szegény gyermekeken való segítés utja. Olyan ut ez, ame­lyen minden érző szívű ember szí­vesen követi az okos, nemes érzésű leányokat. Kulturdélutánok, műso­ros esték, vallásos délutánok fel­csillanó számai vezetnek az áldozat örömmel vállalható útjára a Leánycsoport programmjában. Most vasárnap, október 19-én, délután 6 órakor vallásos estét rendez a Ref. Leánycsoport a ref. elemi iskola dísztermében. A vallásos est gyülekezeti ének­kel kezdődik, majd Molnár Sán­dor lelkész bibliát olvas és imád" kőzik. Utána a Ref. Vegyeskar Ujj Jenő karnagy vezetésével Schubert Gyülekezetben c. énekét adja elő, majd Ferenczy Károly dr., a Kál­vineum lelkésze, a nyíregyházi Leánykálvineum tanítóképzőjének igazgatója bibliát magyaráz. Haj­dú Ica és Hajdú Erzsébet Mozart »Isten hatalma« c. énekét adják elő Ujj Jenő karnagy kíséretével, és Paksy Ica szavalata, majd gyüle­kezeti ének zárja be a mély szépsé­gekben gazdag műsort. A vallásos estén jótékonycélu persely-adakcn zás lesz a Ref. Leanycsoport sze­gényei javára. . i Szőrme Kimkovies szűcsnél .... Bárányok divatszinekben 4 pengőtől

Next

/
Thumbnails
Contents