Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-17 / 236. szám

J^VfRYIDÉK. A hadirokkant-kérdés A háború befejezése után 12 évvel bizonyára sokak szemében anakronizmusnak tűnik föl. Hát van ilyen kérdés? Hát lehet ilyen kérdés? Bármily nézőpontból Ítéljük is meg, mindenkinek, legyen az hivatalos faktor, vagy a kérdésben indifferens egyén, be kell ismernie, hogy igenis van ilyen kérdés. Mi tudjuk azt hogy elvesztettük területünk 67 százalékát. lakosságunk 60 százalékát; szegény az ország

v de ha annyi minden befért abba az állami költségvetésbe, hát éppen csak ez az egyetlen téteí az amelyik fölbontotta volna a költségvetést. ígéretet — jó szót — vállveregetést kaptunk eleget^ de az ígéret csak írott malaszt maradt. Mi nemcsak az államtól^ hanem a magyar nemzettől is várjuk, hogy a 12 esztendős Ígéret valóra váltassék, mert lehetetlennek tartjuk azt. hogy ennyi idő alatt ne nyílott volna alkalom arra^ hogy ez a kérdés törvényhatóságilae és véglegesen, mely az egyetfén 'helyes mód — rendeztessék. A társadalom néhol közönnyel, néhol antipáthiával nézi azt a vergődést, azt a néma, de véresen komoly harcot amellyel e jobb sorsra méltók küzködnek a mindennapi kenyérért. Mi ugy érezzük^ hogy a magyar nemzet nem ismeri e kérdést és oly sok izben megnyilvánult ellenszenvnek oka főként ebben, vagy a kérdés helytelen megvilágításában rejlik. ii Beszéljenek hát a számok, amelyek világosan fogják megmutatni a^t a hihetetlen elfajulását annak az Ígéretnek amely elhangzói.- a virágbokretás harcba induló katonák vonata mellett. Az állam a hadirokkantakat munkaképesség csökkenésük szerint 4 csoportba osztályozza s a munkaképesbég csökkenést számokban fejezi ki s igy van 100, 75. 5°. 25 százalékos hadirokkant. Havonta Magyarország Bnlgária Ansztrh Németország Anglia Amerika 100% Í80

1— P 130 — 145 — 172 — 375.— 737 — 7to/o 3J-— P — — — - — — BO'/o 16- - P — — — — — 250/0 1- P — — — — — özvegy B - P 68'— 110'— 132'— ismeretlen ismeretlen árva -•75 fii). 43-50 78-ismeretlen itmeretlei A fenti adatok alapján tekintettel arra. hogy a külföldi adatok nem százalékszerü megosztásban szerepelnek, a magyar viszonyoknál a 270.000 járulékra jogosult figyelembevételével, valamint a költségvetésbe fölvett öszszegből s hadigondozottra esik 10.30 P. f Ez volna hít az állami támogatás. amelyből a rokkantnak és az özvegynek meg kell élnie. Még szomorúbb a szülőtlen árva sorsa, aki járuléka fejében 3.25 pengőt kap egy hónapra. Már most lássuk a kérdést nyíregyházi adatokkal megvilágítva: iooo/o-os rokkant van 8 75<>/o-os » » 24 i 50 0/o-OS » » 70 250/0-0S » » "7. hadiözvegy » 220 szülőtlen árva # 62 felmenőágb. rokon » __ 48 összesen 549 Amint az összeállításból kitünik. 549 egyén kap az államtól valamilyen cimen járulékot, amely* járulék végösszege, vagyis az 1929 évben kifizetett teljes járandóság65.472 pengőt tesz ki s igy egy járulékra jogosultra esik 11.91 P. A végösszegben benne van néhány hadiözvegynek kifizetett végkielégítés ezért ezen adat magasabbat mutat az országos áltagnál. Az eddigi adatokból kitűnik, hogy Magyarország nemcsak a győztes államokkal szemben, hanem a legyőzöttekkel szemben is elenyészően kis,_ vagy éppen számba sem vehető összeget nyújt a háború legnagyobb veszteseinek. De az adatok csak igen kis mértékben nyújtanak támpontot a való helyzet megismeréséhez. Ugyanis a fenti kimutatásból megállapítható, hogy a járulékra jogosultak zömét 3.Z 50 és 25 százalékos rokkantak, valamint a hadiözvegyek és árvák teszik ki, akik jóformán semmi ellenértéket sem kapnak. Tény az

v hogy az egymást érő felülvizsgálatok, valamint az ezzel kapcsolatos ujabb és ujabb népjóléti miniszteri rendeletek csak arra voltak jók, hogy a felülvizsgáló bizottságok munkáit megnehezítve, ők legyenek a százalékos klasszifikálással meg nem elégedő rokkant szemében, mint közvetlen szerv — felelőssé tehetők, mert a felülvizsgáló bizottság részére kiadott utasítás alapján a munkaképességcsökkenés magasabb százalékban megállapítható nem volt. A példák, amelyek előttünk vannak, kirívóan mutatnak rá sérelmekre, azonban ezúttal konkrét panasszal nem állunk a nyilvánosság elé. De le kell szegezzük azt a hihetetlen anomáliát, hogy az elsőfokú megállapitás ellen jogorvoslatnak helye nincs, és hiába követ el rokkant mindent, hiába vitatja, sőt bizonyítja is munkaképességcsökkenésének magasabb százalékát. még eset nem volt arra, hogy a minisztérium ily irányú kérelmet teljesített volna. Eltekintve attól — tekintve csak a felülvizsgálatra jelentkezők nagy tömegét — könnyen csúszhat hiba a százalékos megállapításba. De felülvizsgálat 3 évenként van, mit csináljon az a rokkant, akinek a baja sulyosodik. Három évig várjon — koplaljon, gyötrődjön, amíg eléri azt, hogy 25 százalékos részére megállapított 1 pengő he-' lyett. az 50 százalékosnak megállapított 16 pengős járulékot kapja. Addig... talán ezt méltóztassanak elengedni, mert annak a nyomornak az ecsetelésére, amin egy ilyen emberroncs keresztül megy, Maxim Gorkij tollára volna szükségünk. És most piruljon ef még a tinta is, amikor a hősök hőséről, az élő bánattá jegecesedett fekete fejkendős tömegről, az özvegyekről és az elsatnyult éhező, fázó, ruhátlan árvákról írunk. Hát van égetőbb sebe a nemzetnek, amelyet előbb kell begyógyítani, hát van fájdalom, amely előbb kiván enyhítést, hát van áldozat, mely ennél is nagyobb, amit ezek a szerencsétlenek hoztak. Szegény az állami Trianon! stb. milyen jó két ürügy ez, amely mindent fed. Ezért nem jut étel az éhező gyomorba^ ezért nincs lakás, fűtött szoba, ' iskola-ruha, hanem van minden képzeletet felülmúló nyomor amiben ezek a jobbsorsra méltók tengetik szom»1914-ben Kországgyűlés (413 képv.) 4.700.000 Áh. számvevőszék 400.000 Közigazgatási bíróság 800.000 Miniszterelnökség 2.300.000 Belügyminisztérium 112.600.000 Vallás- és közoktatás 118.000.000 Igazságügy 58.00q.00p Honvédelem 70.000.000 1930. október 17. ru életüket. : 1 Vessük hát föl egy kissé a fátylat. azt a minden szociális probléma megoldását megakasztó trianoni gyászfátylat; vájjon tényleglehet-e mindent erre az okra viszszavezetni. Támpontot nyújt ennek a megítéléséhez az 1914. és 1930-as állami költségvetés. 1914I

ben a 62 vármegyés Magyarország 1930-ban az agyonra csonI

kitott és nyomorított 13 vármegyés. Beszéljenek a számok; ' ' j 1930-ban P Országgyűlés (216 képv.) 5.600.000 Áh. számvevőszék 900.000 Közigazgatási bíróság í. 100.000 Miniszterelnökség 5.900.000 Belügyminisztérium 124.500.000 Vallás- és közoktatás 148.300.000 Igazságügy 60.000.000 Honvédelem 150.700.000 Miből és honnan telik ezen igazán horribilis kiadások fedezetére, mikor tudjuk, hogy Magyarország területének 67 százaléka és lakosságának 60 százaléka efveszett. Igaz. a régi nagy Magyarországnak elég volt 19 államtitkár, ma van 27. Államtitkár helyettes volt 28, ma van 92; miniszteri tanácsos volt 3oo

v ma van 650 s igy végig az egész költségvetési fronton s ezen az igazán vértelen fronton fogunk elvérezni. Bár nagyon sok hozzáfűzni valónk volna még a költségvetéshez^ még csak két té-> telt jegyzünk ide: a lótenyésztési kiadás rovatán 2.513.000 P; a hadigondozás kiadás rovatán 2.489.000 P szerepel. Ugy hisszük, e két szám mindennél ékesebben beszél, ehhez nem kell kommentár. Végül mlég csak annyit, hogy ahol egyetlen tenyészállat (Santorbot) megvásárlása 350.000 pengőbe került, ott lennie kell az államháztartásnak arra is. hogy a rokkantaknak, özvegyeknek és árváknak emberhez méltó járulékot juttasson. Politikumot nem vittünk bele e kérdésbe^ sőt szándékosan kerültük azt. Célunk az volt, hogy e 12 év óta vajúdó kérdést minden oldalról megvilágítva, helyes ítéletet alkothasson magának ez ügyben minden tagja a magyar nemzetnek. Országunk ezidőszerint minden oldalról áz ellenség phaianxával van körülvéve. Ugy érezzük, hogy a talán már a közei jövőben bekövetkezhető szabadságharcunkban éppen a honvédelem szempont 1

'ából nem közömbös tényező az, logy a jelenleg arra hivatottak s esetleg hasonló sorsra jutók lássák és érezzék és annak a biztos tudatnak ismeretében hozzák meg a hazáért legszentebb áldozatukat, hogy a hálás magyar haza méltó ellenszolgáltatást nyújt a ha- ! dirokkantjainak, özvegyeinek és J árváinak. | Mi. rokkantak mélyen "fájlaljuk » a megértő, szerető szivü — nagy miniszternek, Vass Józsefnek elnunytát. V 1 | | Mi a magunk részéről ugy érezzük. hogy szebb emléket az elhunytnak nem állithatunk, mintha idézzük azt a néhány szót, amit őméltósága rólunk, a mi érdekünkben mondott: »Nincsen olyan nagy áldozat.. amit hadirokkantjainkért hozunk, amely felérne a hozott áldozattak. Ugyancsak őméltósága mondotta a főrendiház. 1929 jun. hó 28-iki ülésén: »A pénzügyminiszter urnák fogok könyörögni, rimánkodni térdre ereszkedni, mert ha ennek a kérdésnek a megoldására nem tudom a szükséges pénzt megkapni, akkor kénytelen leszek saját magamat megbuktatnia. ; Két izben vonultak ki a tűzoltók, de tüzet nem találtak A héten már két izben hívták a tűzoltók segítségét, szerencsére azonban komoly veszedelem egyik helyen sem volt. Hétfőn este a Kállai-utca 14. szám alatt levő OTI fiókjának egyik kéményében keletkezett tüz

v amelyet ugy jeleztek^ mintha az egész épület lángban állana. Természetesen a tűzoltók pillanatok alatt teljes készültséggel a helyszínen voltak tevékenységük azonban csak arra szorítkozott^ hogy a szélben szerte szálló égő korom által esetleg keletkezhető veszedelmet elfojtsák. ; í Kedden este 8 óra 50 perckor a Máv. pályaudvaron levő rendőrség hivta ki a tűzoltókat. Vitéz László Árpád parancsnok a helyszínen megállapította, hogy a riadalmat a forgalmi iroda kéményéből visszacsapódó füst okozta, amelyhez hozzájárult az is, hogy a kémóiyben levő korom meggyúlladt. A megnyugtató eredményt' szolgáltató vizsgálat után a tüzololtóság visszavonult a laktanyába. IPDLÍLO MggGÖ Ma, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor Csak felnőtteknek! Henry Battaile „Mme Colibri" cimü regénye AZ AFRIKAI HADNAGY (A VESZÉLYES ÉLETKOR). Óriás? siker Ufa kísérő műsor. Péntektől—vasárnapig TOM MIX idei első filmje A FEKETE TIGRIS és RIN-TIN-TIN: A NÉVTELEN HŐS