Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-15 / 234. szám

1930. október 15. JNCVfinrxDÍK. 7 Szabolcsvármegye kir. tan­felügyelője felhívja a tanító­ság figyelmét a kisvárdai kiállításra Benkő András kir. tanfelügyelő a következő felhivást intézi a ta­nítósághoz : A Felsőszabolcsi Gazdakör kis­várdai végrehajtó bizottsági elnö­kének felkérése folytán felhívom a tanítóság figyelmét a Felső­szabolcsi Gazdakör Kisvárdán fo­lyó évi október hó 25-én és 26-án rendezendő tenyészállat, termény, kertészeti, virág, gép és háziipari kiállítására. Október 26-án (va­sárnap) elemi iskolai tanulók, a tanító vezetésével csoportosan te­kintik meg a kiállítást, személyen ként csak 20 fillért fizetnek s a vezető tanító uraknak nem kell belépő jegyet váltaniok. Nyíregyháza, 1930 október 8. Benkő András sk., vezető kir. tanfelügyelő. á tábla hat évi fegyházra Ítélte légér Márton fényes­lilkei malomtolajdcnost Megírta annakidején a Nyirvi­dék, hogy a nyíregyházi kir. tör­vényszék Jéger Márton fényeslit­kei malomtulajdonost gyujtogatás­ra való felbujtásért három évi és Olajos Ernőt v a malom egyik al­kalmazottját gyújtogatás bűntet­téért két évi fegyházra ítélte. A debreceni kir. ítélőtábla a törvény­szék minősítését helyben hagyta, Olajos büntetését azonban három évi fegyházra, Jéger Márton bün­tetését pedig hat évi fegyházra emelte fef. á „Nyírvidék" kedvezményes hirdetési akciója a Magyar Hét alkalmából 10-30% kedvezmény a fflagyar Hét tel kapcsolatos hirdetésekre A Magyar Hét eredményesebbé tételére lapunk minden eszközt megragad. Már eddig is a cikkek egész tömegében igyekeztünk is­mertetni a Magyar Hét fontossá­gát ugy a kereskedők, iparosok, mint a nagyközönség érdekeinek­szempontjából. Mi teljes tudatá­ban vagyunk a Magyar Hét si­kere. lezajlása esetén a magyar dolgozók érdekei élőbbrevitelének nagy horderejű kérdéséről és ezért nem riadunk vissza semmiféle ál­dozattól. Mi tudjuk, látjuk és na­ponta tapasztaljuk, hogy mit je­lent a magyar ipar termékeinek háttérbeszoritása és éppen ezért szívvel-lélekkel állunk az eszme szolgálatában. Mi gyakorlatban is látjuk, hogy hogyan kerül hát­térbe a magyar ipar terméke, sok­szor, de nagyon sokszor felületes és téves előítéletek következtében. És mert tudatában vagyunk, mert látjuk a félreismerések sokaságát, éppen ezért kötelességünknektárt juk az ellene való küzdelemből kivenni oroszlánrészünket és kö­telességünknek tartjuk azért anya­gi áldozatokat is hozni, ha a ma­gyar ipar. a magyar kereskedelem érdeke ezt ugy kívánja. Ezek a szempontok vezetnek bennünket akkor, amikor a Ma­gyar Héttel kapcsolatos hirdeté­sek közlésére rendkívüli kedvez­ményeket nyujtunk hirdetőinknek. Kedvezményünk a következő: Ha valaki csak egy esetben is hirdet, 10 százalék, ha pedig három napra adja fel hirdetését 20 százalék és ha a Magyar Hét egész tartamára adja fel hirde­tését abban az esetben 30 szá­zalékos kedvezményt kap érvény­ben levő tarifális árainkból. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezen kedvezményünk csakis a Ma­gyar Héttel kapcsolatban levő hirdetésekre vonatkozik és nem terjed ki más tartalmú hirdetések­re s csakis a helyi kereskedők és iparosok részére nyujtjuk e rend­kívüli kedvezményt. Abban a reményben tesszük ezen ajánlatunkat tisztelt hirdetőink­nek, hogy az kellő méltánylásra talál és ezáltal könnyebbé tesszük a magyar áruk megkedveltetésére illetve megismertetésére irányuló törekvését a magyar iparnak és kereskedelemnek. Tiszteiette/ A Nyírvidék kiadóhivatala.. A Missziótársulat Leányklubjának október 18-i előadásán a legkitűnőbb műkedvelők szerepeinek A Missziótársulat Leányklubja nagy meglepetést tartogat a kö­zönség számára. E hó 18-án és 19-én a Városi Színházban kitű­nő műkedvelő gárdája Zágon Ist­ván, a »Szegény leányt nem le­het elvenni« cimü pompás vígjáté­kát adja elő. Az előadás előtt még egy néhány frappáns egyéni számmal is kedveskedik a Leány­klub hálás közönségének. Holló Lenke prológot irt, ame­lyet Szalay Magda ad elő. Majd finom klasszikus tánc következik Mayer Lipótné zongorakiséretével, amelynek résztvevői Kovács Irén, Kállay Kity, Csupek Böske és Jolán. Mácza Sári és Szigethy Ica lesznek. A 3 felvonásos vígjáték szerep­osztása pedig a következő: Ákos. banktisztviselő: Hasznos I. Márton min. fogalmazó: Bejczy J. Gazsi, jogász: Zachár László Misi. diák: Kiss Béla Madarász, gyáros: Csáky Gyula Erzsike: Dudinszky lei. Magduska: Lőwe Icu Epstein házasságköz vetítő: Rak­sányi Sándor Izely, fodrász: Demeter István Jó járt, kisgazda: Zachár Emil Történik napjainkban. Rendező: HoUó Lenke, ügyelő: Molnár János, sugó: Lőwe Duci. A szünetben a 12. honvéd gya­logezred zenekara hangversenyez Kiss János karnagy vezényleté­vel. V Helyárak: Páholy 8 pengő, zsö'y lye 1 pengő 50 fillér, támlásszék i pengő 20 fillér, erkély I. sor 1 pengő 20 fillér, a többi sorok 1 pengő v diák- és karzatjegy 40 fil­lér. Jegyek kaphatók az Ujság­boltban. Kezdete pontosan este 8 órá­kat. í­— Nyíri Szabolcs most meg­jelent uj verskötete, a Jó engesz­telődés, kapható Dícker Gyula és Szántó Ernő könyvkereskedései­ben. > 6515-2 — Fleuron állatregényei újból kaphatók az Ujságboltban. (Regény.) 3 Irta Péchy-Hdrvdth Rezső. El-elnézte a Schipfe árkádsora előtt a Limmat azúr tükörén nyugvó hófehér testű yáchtot. Bójához kötve ringott és mozgoló­dott ott a kis hajó a sebesen elrohanó kék vizén, valami nagy tengeri hajó hűséges után­zata : vitorlái voltak széles ívbe kiugró ke­resztrudakkal, amelyeken a jelzéseket vég­zik a tengerészek ; vastag fehér kéménye hátra dűlt, mint az igazi tengeri gőzösöké. Azon gondolkozott Győrffy, ha a kis hajót nézdelte, miképpen tud kijutni a tóra ez al kacér, kis kutter, a sok-sok alacsony híd íve alatt ? És elmosolyodva nézegette tovább a karcsú kis hajócskát, amely talán sohasem is volt künn a kék tó csendeskés vizein..3 Mellette több szeszélyes kis hajócska veszte­gelt. Volt egy olyan, mint valami nagyvá­rosi propeller: elegáns külsővel és csupa­ablak oldallal; egy másik hajócska igen ala­csony volt és zöldes-sötétszürke, alacsony és pohos kéménnyel, mint valami hadihajó gőz­bárkája vagy egy kisebbfajta torpedónaszád; ás volt még számos más hajócska és mo­torcsónak és egyéb vízi jármű. Sokat járkált a Rathausquai dohos ár­kádsora alatt, ahol régi és alacsony bolthaj­tások mélyén ősi üzletek, ó-korcsmák és ér­dekes vendégfogadók találhatók. És ilyen elnevezések : Saffran, Wildenen Mann, Zim­mermann, Kashütte stb. Csupa régiség: el­múlt céhek egykori otthona. Mind-mind ékes gót beűkkel, naiv és primitív képekkel, rej­telmes folyosókkal, szentimentális jelmonda­tokkal és érzelgős versikékkel az ivótermek öreg falain... És amikor a lelke ezeknek a kedves ké­peknek szemlélésével csordulásig telt meg, meglépte azt a bizonyos egyetlen lépést. És egyszerre benne élt a legforgalmasabb világ­város szédületesen zűrzavaros közepében. Pu­ritán egyszerűségű helvét leányok tipegtek a világos, tiszta utcák villasorai mellett. Jöt­tek-mentek jókedvűen, hangos tereferével, kissé »nagylábu«-an, de nagyon vidáman, lár­másan, néha nótázván helyes kis német dal­virágokat, kicsattanós-piros arcszínnel, duz* zadó egészségesen és mindenféle divathóbor­tot közönyösen szemlélve, esetleg lemoso­lyogva. Itt megint forró gyönyörűségek ütötték szíven. Mint valami sietve lepergetett színes moz­gófénykép, elvonult előtte a modern város sokszínű villamos kocsijaival, a villarend­szerben épített utcák és városrészek, a Dolder előkelő negyede, elegáns Pullmann-car for­májú siklóvasútjával, a nemes stílusú középü­letek, köztük Semper híres műve, az újgörög stilü műegyetemmel. Meghatódott lélekkel hallgatta a harminckét templom harminckét toronyórájának különböző hangú, kellemes harangjátékát, amely negyedóránként csoda­szép, meleg hullámokban rengett át a csön­des város fölött. Nagyon szerette a város gyönyörű villa­kertjeit, amelyekben virágontó díszfák és díszcserjék sziporkáztatják az eleven szivár­vány kápráztató színeit. Hortenziák, borbo­lyák, hibiszkuszok, magnóliák, prumuszok, rododendronok, fenyők, ezüstfenyők, mahó­niák, amygdalopsisok, calycanthumok stb., pompáznak ezekben és a házak falait futó­körték zöld lombozata rejti el. A fák közötti tisztásokon buja selyemfüvek smaragdzöldje sötétlik, amelyek közül hivalkodóan dugja ki a fejét egy-egy különös, óriásszirmú kike­rics, olyanforma, mint ami a magyar mező­kön ősszel kedvesen pettyezi tele halavány­lila virágbugáival a haldokló réteket; csak­hogy ez fehér, piros, kék és sárga színekben pompázik ki a pázsit tömör zöldje közül. Gyönyörűek voltak ezek a kertek az ízléses kis villák körül és kellemes légkört leheltek a város háztömkelegei felé. Állandóan hullámzott ott ez az erős vi­rágillat, amely minden zugot betöltött. Be­vette magát a legféltékenyebben elzárt diák­lakásokba is, amelyek némelyikének ajtó­szárnyán, a belső oldalon, ilyen fölírás ékte­lenkedett: Canoc clubja... Bátran tehették. A svájci házinépek nem értették, a nevetség pedig sokszorosan megvolt, éppen annyiszor, ahányszor látogató érkezett és elolvasta a fölírást. Győrffy Zsolt lassan leért a hegyről. Az opálos színeket lehelő tó felé is el­elnézegetett, ahol a télen, a gfrörni* idején ragyogó káprázatok éledtek valósággá és szívdobogtató csodák kacagtak föl napról­napra. Téli mulatságok boldogítottak a be­fagyott tavon és elszabadult hajtincsek és kivillanó női bokák látása színesítette be az arcokat, amelyeket a Sántis és a Glárnisch je­ges lehelete fagyosra fujt... Oly jó volt a tópart felé tekinteni, ahol minden sétája bevégződött. Oly kedves volt megállni csöndes alkonyatokon a zuhogva kavargó Limmat testébe beékelt Bauschánzli kőtömbjein és a híres, sötétzöld vadgeszte­nyefák sűrű lombsátora alól — mint valami csodás szimfóniák harsogásától ünnepélyes dóm kupolája alól — szemlélgetni a fantasz­tikus kép káprázatait: az azúr tó kedvtelt színjátékát, a horizont messzeségében tisz­tán, üdén és üvegszerűen kiragyogó havasok kúpjait, az Albis és az Ütliberg sötét fenyve­seit, a tó vizéhez szelíden lefutó lankákat, smaragdszín pástjaikkal, és az egész, meg­döbbentően vad, idegen és bíztatóan otthonos tájképet, Isten kertjét!... (Folytatjuk.) J I !

Next

/
Thumbnails
Contents