Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-13 / 207. szám

JSíIfÍRYIDEK. 1930. szeptember 13. mm A nyíregyházi vágóhíd komolyan veszélyezteti a közegészségügyet és az állategészségügyet — mondotta a vármegyei állatorvos a közigazgatási bizottság ülésen A közigazgatási bizottság tegnapi ülésén Fekete Jenő törvényhatósági állatorvos lesújtó adatokat jelentett be a gávai és a nyíregyházi vlgóhidról. A jelentés, szerint Nyíregyháza vágóhídja a patkányok tenyésztő telepe és olyan állapotban van, hogy komolyan veszélyezteti a közegészségügyet. A jeientés a következő: Lépfenével fertőzve volt 17 község. Megbetegedett 17 szarvasmarha, mind elhulott. Veszettséggel fertőzve volt 28 község. Megbetegedett 5 kutya, 4 szarvasmarha és egy sertés, mind kiirtatott. Ragadós száj- és körömfájással fertőzve volt 4 község. Megbetegedett 84 szarvasmarha és 118 sertés, gyógyult 84 szarvasmarha és 114 sertés, elhullott 4 sertés. Juhhimlővel fertőzve volt 4 község. Megbetegedett 22 juh, gyógyult io és a többi kezelés alatt van. Rühkórral fertőzve volt u köz-, ség. Megbetegedett 12 ló, gyógyult 9 drb., a többi gyógykezelés" alatt van. Sertésorbánccal fertőzve volt 11 község. Megbetegedett 200 sertés, gyógyult "86 drb. és elhullott 114 darab. ' Sertéspestissel fertőzve volt 32 község. Megbetegedett 718 sertés,gyógyult 394 drb., elhullott 324 darab. ,1 jelentem ezenkívül, hogy a járási m. kir. állatorvosok hivatalának vizsgálata alkalmával Gáva községbeen a vágóhidat piszkosnak, düledező állapotban levőnek találtam, nincs is bekerítve, a dögtere szintén bekerítetlen, , r i' Nyíregyháza megyei városban a "közvágóhíd ugy a közegészségügyet, mint az állategészségügyet a legkomolyabban veszélyeztető állapotban van, í piszkos, bűzös, sötét, a levágott áUatok számához képest kicsi és az elszaporodott patkányoknak valóságos tenyész-kamarája, hogy eddig az emberek között valami fertőző betegség nem lépett fel, igazán csak véletlen szerencse. E vágóhid állapotáról a megyei főorvos a tavaszi közigazgatási bizottság ülésén hasonló jelentést; tett már. Ugy ezen eseteket, mint a többi községekben észleft kisebb természetű hiányokat az alispán urnái bejelentettem, kérve a hiányok pótlásának elrendelését. A jelentés elszomorító adatai elkerülhetetlenné teszik most már az uj vágóhíd megépítését, amit egyébként az általános munkanélküliség is erősen sürget. Az erdő és az alföldfásítás közgazdasági jelentősége Á Tisza áradásainak egyik föoka az erdőpnsztitás. A románok és csehek rabló erdőgazdálkodása. — A Trianon okozta ánizyeszedelmek • 1 v. ! "1 ' ; Annak ellenére ,hogy a magyar kormányzat mindig az erdő kon- , zerválására és a kopárok befásitására törekedett a mult hibáinak következményekép az országot érő árvizeket feltüntető grafikon állandó emelkedést mutat s már 1919-ben olyan fokra hágott, amilyenre az ország vízrajzi történelmében nincs példa. És a grafikon az 1923. évi nagy pesti és a kőrösvölgyi-vésztői 1925. évi árvízzel kapcsolatban még magasabbra szökött. í Magyarországra nézve legjellegzetesebbek a Tiszára vonatkozó vízrajzi adatok, mert amig a Duna vízviszonyai az Alpesek hidrológiai viszonyaitól függnek, addig a Tisza valamennyi mellékfolyójával a Kárpátokon belül ered s ép ezért, a kárpáti medencének fő ütőere s egyben pulzusa a Nagyalföld mezőgazdasági életé- í nek, mert a síkság tekintélyes része oly ártéri terület, melyben a termelés csak árvédelmi munkákkal s védtöltések épségben tartásával biztositható. A Tisza viselkedését élénken megvilágítják magáról a szegedi vízmérőről 90 év óta szerzett érdekes feljegyzések, ezek szerint kétségtelen az a megdöbbentő tény, hogy az emelkedés állandó és következetes! > ( Viczián Ede ennek okát a Tisza szabályozásában leli, szerinte ugyanis a Tisza szabályozás következtében 972 km-ről 591 km-re azaz eredeti hosszúságának 39 százalékával rövidült, a két végpont között lévő szintkülönbség pedig változatlan maradt, minél fogva az árviz sokkal gyorsabban folyik le és sokkal jobban torlódik össze az alsó szakaszokon, mint szabályozás előtt. Viczián a jelenségek okát másfelől az erdőpusztitásokban találja. Értesítés. Tisztelettel értesítem a n. é. egyenruhaviselő közönséget, hogy üzletemben mindenféle egyenruha és felszerelési cikkek árusításával egybekötve egyenruha készítő szabóságot rendeztem be, Nagy választék egyenruha szövetek- és mindentéle egyenruha cikkek u. m : sapkák, kardbojtok, rangszalagok, csillagok és rozeták, parolinok és kravállik stb. Úgyszintén egyenruhákat a legjobb és legmodernebb kivitelben a legjutáoyosabb árak mellett készitek. Legújabb modern szabászat Ij Elsőrangú munka 1 TENIGL KÁROLY polgári és egyenruhaszabó 5633—5 Horthy Miklós-tér 6. szám A jelzett időközben, úgymond, nagyterjedelmü erdőket vágtak le, bár az állami ellenőrzés azt tör-, vényhozással szabályozni és mérsékelni igyekezett. Az erdőirtásokat mérséklő magyar törvények nélkül szerinte a Tisza vízgyűjtő területe nagy részének a mostaninál sókkal sivárabb képe lenne és az árvizek vészes növekedése még nagyobb arányokat öltene. Ha már most (jiegtörténik az a sajnálatos körülmény, hogy a leszakított országrésznek tulajdonosai a megmaradó rész árvizeivel mit sem törődve, mert őket nem érinti, hogy a nagymértékű erdőtarolásnak a rájuk nézve ellenséges országban mi Tesz a gazdasági következménye, nagy kiterjedésű erdők kihasználását tűzik ki célul és a korlátlan legeltetést is megengedik, akkor Magyarországra oly katasztrofális jövő vár, mely rövidesen annak teljes gazdasági megsemmisülését vonja maga után, hogy pedig ez be ne következzék, arra biztosítékunk nincs. i Nincs garanciális biztosíték, mert Románia saját országa erdeit is eddig oly arányokban és oly balkáni "jellegű eljárásokkal vette igénybe, amely annál inkább erdőpusztításokra és elaprózódásokra vezettek, mert a törvényes rendelkezések végrehajtásának ott nincsenek meg a megfelelő és elégséges eszközei. Nincs biztosíték a cseh kormány részéről sem, mert a Kárpát vidék megszállása után az volt az első teendője, hogy a hegyvidék gazdasági okokból legeltetés elől tilalmazott, annak idején nagy költségek és fáradság árán beültetett meredek hegyoldalak legeltetését politikai okokból kivétel nélkül megengedte, amivel eddig is már jelentős károkat okozott a hegyvidék kultúrájának s ha tovább űzi rohamosan elősegíti a Kárpát vidék elkopárosodását. Ha tehát az uj országrészeid 1 birtokosai rablógazdaságukat folytatják, ei sem képzelhető az a veszedelem, amely az országot érheti és amely iszap és hordaléksirba temeti az ország évezredes kulturáját. Ez a körülmény már magában elég bizonyítéka annak, hogy Magyarország megcsonkítása egy évezredes gazdasági egység feldarabo'ásának teljesen természetellenes, végzetes és olyan tette, mely gazdaságilag merőben tarthatatlan és tűrhetetlen helyzetet teremtett s ezért maradandó jellegű nem lehet. Ezek vázolásából láthatjuk, hogy mit vesztett erdőgazdaságunk a fel darabolással. Kárba veszett minden tervszerű munka s a hosszú fáradságos munka gyümölcsét most a győzők élvezik. Fejezzük ki veszteségeinkei; számokban: Az ország megcsonkításával erdőségeink 84 százalékát s egyben a legjavát, tehát fatermésünknek több mint 90 százalékát vesztettük el, ezen számadatokat súlyosbítja, hogy területünk 67 s lakosságunk 62 százalékkal kevesbedett, tehát a szükséglet nem 90, hanem legföljebb csak 60 százalékkal csökkent, minek következménye, hogy amig a háború előtti időben jelentékeny mennyiséget exportáltunk ,jelenleg óriást importra szorulunk. A történeti Magyarország erdőterülete 12,857 457 kat. hold volt, ebből a békeszerződés rendelkezése folytán 2,042.189 kat. hold maradt s ezen megmaradt erdők is silányabbak az elvesztetteknél, mert legnagyobb részük csak sarjerdő-üzemben kezeltetnek és tulhasználtak ,nagyrészük pedig uj fásításokból keletkezett fiatal erdők, haszonfa termelésre alig alkalmasak. 1 Legszomorúbb a csonkaország á lapota a fenyőerdők tekintetében, mert 1,783.371 kat. hold fenyőből csupán 47,900 kat. hold azaz 2.7. százalék maradt meg, ez is majdnem kivétel "nélkül erdei és feketefenyő s jórészben fiatalos. Elvesztettük a legkülönfélébb vá lasztékokat szolgáltató és az integer ország legértékesebb erdeit képező állami erdőket, melyeknek területe a feldarabolás előtt 2j°5

i,3

i5 k. hold volt, belőlük csak 83,967 kat. hold maradt. — Ugy, hogy amig a történeti Magyarország 1913. évi adatok szerint 17,000.000 köbméter fát termeit, addig Csonkamagyarország csak 1,628.050 köbmétert képes termelni s még 1911 évben az erdészeti kereskedelmi mérlegünk 41,944.857 koronával javunkra zárult, addig az utóbbi fabehozatala átlag 150.000.000 pengő körül mozog. T 1 Ilyen körülmények között bármit is tegyünk, az ország faszükaégletét a közeljövőben hazai termésbői 'ellátni nem fogjuk tudni, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy gazdasági életünk, közlekedési viszonyaink, a fakeresiet és fafelhasználás utolsó 4 évtized alatt többet fejlődtek, mint 4 évszázad alatt. I enni kell azonban a jövőre nézve! | A kormány eddig is, a rendkívüli állapotra való tekintettel sok hasznos intézkedést léptetett életbe. Az erdők megóvása, jókarban tartására már 1918-ban a magán erdőbirtokosok által oly sokszor kifogásolt rendelkezést alkalmazott, mely szerint senki, tehát a magánbirtokos sem használhatja kt erdejét hatósági hozzájárulás nélkül. Ezen intézkedés üdvösségét bizonyítja az alábbi eset: A rendelkezés életbeléptekor egy hevesvármegyei kereskedelmi rtbejeienti, hogy a tulajdonát képező 700 k. hold kiterjedésű erdőből a f. évben 200 kat. holdat termel ki, tehát a 700 k. hold 3 és fél év alatt kipusztittatik. Kérdjük mit fog ez a R. T. erdejében 50 évig vágni s mennyi más idegen tulajdonban levő területeket pusztított volna el, ha a romboló munkájának az állam gátat nem vet. Előadottak alapján nem sok bizonyításra szorul ciz ország egyik legjelentősebb gazdasági munkálatának szükségessége: A nagy magyar Alföld befásitása, .melynek előmunkálatai már rég megkezdődtek. (Folyt, köv.) Rőczéi Géza. iiNilUilllllillllllllllllilllllllflIllliltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIiht. Tankönyvek a Kossuth gimnáziumba, katholikus gimnáziumba, leánygimnáziumba, a fiu felsőkereskedelmi iskclába, az Angol kisasszonyok intézeteibe, a polgári fiúiskolába, polgári leányiskolába, Kálvineumba, a tanitó- és tanitónőképzőbe, valamint az összes elemi iskolákba kapható