Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-12 / 206. szám

6 JSfVfRVIDEK. 1930. szeptember 12. ¥idám esetek Sző szerint. ; ) — Hogyan, hát nem adott he a betegnek abból' az orvosságból, amit rendeltem? — Nem mertem, doktor ur, mert az van ráírva, hogy »jói bedugat szólva tartandó.« nA takarékos ifju. ! i \ — Hallod, hiszen te franciául akarsz tanulni, hát miért vettél akkor török nyelvtant? — Mert az egy pengővei keve­sebbe kerür. 1 Rendőrségen —- Biztos ur, vegyenek őrizetbe !} Megütöttem a feleségemet. — Megsebesült, vagy meghaltl — Nem, de egy perc múlv$ 6 is itt lesz. J Fettétel. < I — Remek a ruhád. Légy szíves, áruld el a szabód cimét. — Egy feltétel alatt. Ha te vi­szont neki nem árulod el az én címemet. ( Szomorú otthon. < — Hogy van kedves Grünné? — Jól De tudja Isten, mióta j meghalt az én kedvenc aranyha- ; lam, olyan csendes nálunk minden. t j Az eltűnt. ; ! ( I Panaszos: A feleségem eltünti • hazufról. Itt van a fényképe. Rendőrtiszt: Azt kívánja, hogy ; megkeressük? / 1 Panaszos: Igen, kérem. Rendőrtiszt: (megnézi a fényká» ! pet). Ugyan mondja: miért? Sehogyan sem jő. • ! — Megtenném szívesen —mond­ta a gazda, — ha az urak paran­csolják, de mégse teszem, mert) nincs semmi értelme. I — Már hogyne volna, hiszen a maga háza fog leégni, ha egyszer a kemencéből Idpattan a tüz. — Ne tessenek ezen aggódni, én már elintéztem a bolgot a Kabók; szomszéddal. Az ő kemencéje ha­sonlóképen közel van a házához,; mint az enyém 1. Megbeszéltük, mondom, s majd ugy segítünk a, dolgon, hogy Kabókék járnak át mihozzánk kenyeret sütni, mi pe­dig átvisszük a kenyeret Kabókék portájára. így azután mind a ket­tőnk házától messzire lesz a ke­mence, amelybe a kenyér miatt] begyujtunk s baj nem igen fog történni, minthogy a szabályt be­tartottuk. Angol pénzemberek fagyasztott búst akarnak exportálni Magyarországból Meg akarják szervezni az áilatértékesitést és a vidéki városokban vágóhidat, vízvezetéket létesítenek Budapest. Az egyre súlyosabb, mezőgazdasági válság közepette jólesőjóleső optimizmust okoz a hir, amely szerint A. Adams-féle angol pénzcsoport egy magyar kö­zépbank utján információkat szer­zett be a magyarországi állatte­nyésztésről. Az információ hátteré­ben mint kiderült, az a gondolat; áll, hogy az angol husfogyasztói piac ^észére a magyar állatte­nyésztést erős szervezettel" be akar­ják kapcsolni. Mint most már ki­derült, az angol pénzcsoport élén A. Adams áll s szívesen csinálna Magyarországon nagyobb szabású invesztációkat és különösen a fa­gyasztott hus 'iránt érdeklődik. Az a tervük, "hogy különböző vá­rosokban koncessziós alapon vá­góhidakat állítanának fel, vízveze­téket rendeznének be, mely be­rendezések 25—30 év után díjtala­nul mennének át az illető városok tulajdonába. Az idea az lenne, hogy ott állítanának fel vágóhidakat, amelynek környékén erős állatte­nyésztés fofyik és a levágott állaton kat feldolgoznák és fagyasztott ál­lapotban exportálnák. Számításuk szerint a Magyarországból ilyen módon exportált hus egész Közép­európában kibírná az ausztráliai és délamerikai fagyasztott hus konkurrenciá ját. Az angol pénzcsopor't tagjai is­mert angol pénzemberek. Az ed- { dig rendelkezésre álló információk szerint körülbelül ötmillió dollár beruházásáról volna szó s a be­ruházásokban, amelyek terveit ma­gyar szakemberek készítették, a magyar tőke részvételére is számí­tanak. I Holnap pénteken van a premierje az Ezüst pillangó hangos revűfifönnek az Apollóban A hangos film igazi területe a zene és a könnyed ének. Ezt a ta­pasztalaton alapuló, megállapítást használta ki az amerikai Warner­filmgyár, amikor legújabb hangos attrakciójának szüzséjét egy revü­szerü filmjére bazirozía. Az ezüst pillangó-t végigtáncolják, végigda­nolják a szereplők, akik számára két zeneszerző: Sidney D. Mitchell és A1 Gottler fülbemászó, kedves muzsikát komponált. Az ezüst pillangó c. hangos re­vü filmet városunknak első állan­dó hangos mozgószinháza, az Apol­ló mutatja be rendes helyárak mel­lett, péntektől vasárnapig. Az elő­adások hétköznap 5, 7 és 9, vasár­nap 3) 5, 7 & 9 órakor kezdőd­nek. Főnök: A maga "könyvelése rop­pant hanyag. Nézze csak ezt az, ötöst, az egészen olyan mint egy hármas. > { Könyvelő: De kérem, az válóban hármaS. j Főnök: Hát akkor, Mért olyan mintha ötös volna ? , Személyválogatás. { 1 Angol 1 ur: Rémes vasúti sze­rencsétlenség történt. Huszonöt an­gol'és egy ir életét vesztette, j Ir ur: Oh, az a szegény emberi...' Kegyelet. ' l Egy vidéki atyafi átmegy a szomszéd faluba meglátogatni egyik komáját. Az almárium tete­jén meglát egy jó darab követ és mellette egy szál virágot. 1 — Hát ez mi a csudára jő? —1 kérdi. — Látod ezt a követ ? — feleli a Tcoma. — A mutkó ewe kólin-t tottak fejbe. — Osztán a vir^p? | — Ammeg annak a sírj áru való, aki fejbe ütött. — } A kenyérsütő kemence. Az egyik alföldi faluban meg­nézte a hivatalos bizottság Molnár Bálint gazduram uj házát. Egy sú­lyos kifogást talált: a kenyérsütő kemence nagyon közef állott a ház­hoz, ami tűzrendészet! szempont­ból tilos. Meg is .mondták Molnái* gazdának a kifogást és felszólítot­ták, hogy bontsa fe a kemencét és épitse távolabbra, hiszen elég nagyi a portája. • 1 Hódmezővásárhelyről irják: A maga nemében páratfanul érdekes, amerikai izü házasságkötés történt tegnap Vásárhelyen Bereczky Pál anyakönyvvezető előtt. Egy békés­megyei nagyközség tanára három nap alatt feleségül vett egy szép vásárhelyi leányt, akit ezelőtt soha nem látott, aki azonban nem festi magát és nem visef bubifrizuíát. : »Bába néni keressen nekem fele­•< séget!« l Egy békésmegyei nagyközség fi­atal és délceg polgári iskolái taná-, ra szombaton délután megjelent a Szabadságtéren fakó egyik jóne­vü szülésznőnél. Szabályszerűen bemutatkozott és nyomban rátért jövetele céljára: — Bába néni, keressen nekem feleséget. Egészséges, csinos, fi­atal leány legyen, aki házias, nem festi magát és nem visef bubi­frizurát. ; ) — Nagyon kérem, kedves bá­ba néni — fűzte tovább a szót a tanár ur — siessen a házasság­közvetitéssef, mert a 'jövő hét ele­jén kezdődik az iskoíai tanév és nekem akorra asszonyra van szükségem. Mindössze három nap áll rendelkezésemre. A szülésznő majd sóbálvánnyá meredt a különös kívánság halla­tára, mert ilyesmi még nem for­dult elő hosszú praxisában. Meglepetéséből felocsúdva azon­ban hamarosan feltalálta magát és a következőkép válaszolt az el­szánt pedagógusnak: '' — Rendkívül megtisztelő a tanár ur bizalma rám' nézve és ha elhatá­rozása komofy, ne is menjen to­vább egy lépést se. ( — A mi házunkban éppen lakik egy teljesen önnék való bájos kis 18 éves leány. 'Nem festi magát, a haja sincs levágva és nagyon! csinos,, házias, szorgalmas terem­tés, aki teljesen árva és necce-' lésből tartja fenn magát. Az eset sürgősségére való tekin­tettel hamarosan elszalasztottak egy szomszédasszonyt a szóban­forgó kislányért, aki irulva-pirul­va jelent meg a tudós asszony la­kásában. Akar-e a feleségem lenni? \ A mesebeli Hamupipőke bíbor­vörös arccal, zavartan sütötte le a szemét s mert megnyerte tetszé­sét a jóképű fiatarember, elrebegte a boldogító igent. A vőlegény örömittasan robogott el Endrey Béla polgármesterhelyet­teshez, akitőf' dispenzációt kért^ hogy kedden esküdhessen. Visszatérve mátkájához, rövid turbékofás után így szólt az új­donsült menyasszonyhoz: — Nekem most haza kell men­nem édesem. De csak addig mara­dok oda, míg a fizetésemet felve­szem. Aztán jövök érted és visz­lek magammal. A gyors elhatározásu tanár be is tartotta a szavát. Hétfőn beállított a Szabadság-téri házba, karonfogta a menyasszonyát és vitte egyik üzletből a másikba — kelengyét vásárolni. ( Minden ugy történt, akár 3 me­sében. Kedden már meg ís volt a házasságkötés és estére a jóságos bába néni — átengedte Tegszebbl szobáját a fiataloknak. (Állítólag nem önzetlenül tette, mert az uj házasok hálából őt hivják el majd gólyanéninek.) , I Holnaptól nagy premierfilm: „1 hálókocsik madonnája" a Diadalban »A hálókocsik madonnája« Bu­dapesten a Palace és Orion moz­gókban hetekig pergett, még pe­dig állandóan zsúfolt házak előtt. Ennél fényesebb reklám abgha kell filmnek. A budapesti közönség ízlése nagyon kényes s ha ott va­lamelyik darab hetekig marad mű­soron, annak feltétlenül jó filmnek kell lennie. A jó film azonban — drága is s így nagy elismeréssel kell adóznunk a Diadal Mozgó ál­dozatkész vezetőségének, hogy ezt a szép, jó és drága filmet lehozta Nyíregyháza publikumának is. — A hálókocsik madonnája Maurice Dekobra rendkívüli népszerűségre jutott regénye nyomán készült. A darab főhőse Selünan, a gazdag és független herceg, akinek egész élete csupa kaland és veszély. A miliő orosz. A főszereplők: Clau­de Francé és Oliaf Fjord. A ren­dezés mesteri munkáját pedig Mau­rice Gkize végezte. A hálókocsik madonnájá-nak holnap, pénteken lesz a premierje Nyíregyházán és vasárnapig bezárólag marad mű­soron. Kisérő filmje a 3 kövér embernek két legmulatságosabb burleszkje, amelyek Budapestet — megelőzve kerülnek bemutatásra a Diadalban. Hétfőn és kedden a zónaáhelyáras előadásokon Olga Csehovának legnagyobb bűnügyi filmjére, a »HaJló, főkapitányság«­ra kerül a sor. Ma pedig Conrad Veidt nagy attrakciója, az »Orlac«« pereg uooljára a Diadalban falren­gető buurleszkek kíséretében. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBAN Tankönyvek a Kossuth gimnáziumba, katholikus gimnáziumba, leánygimnáziumba, a fiu felsőkereskedelmi iskolába, az Angol kisasszonyok intézeteibe, a polgári fiúiskolába, polgári leányiskolába, Kálvineumba, a tanitó- és tanitónóképzőbe, valamint az összes elemi iskolákba kapható az" , . II !,,(.• l ámerikal ízű^ házasságkötés Lányok! Ne fessétek magatokat és ne vágassátok a haja-j tokát bnbisra!

Next

/
Thumbnails
Contents