Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-02 / 198. szám

12 JNfVíRYIDÉK. 1930. szeptember 7. a Kossuth gininsz uraba, katholikus gimnáziumba, leánygimnáziumba, a fíu felsőkereskedelmi iskolába, az Angol kisasszonyok intézeteibe, a polgári fiúiskolába, polgári leányiskolába, Kálvineumba, a tanító- és tanítónőképző be, valamint as összes elemi iskolákba kapható E festői képet kiegésziti még a borfiú néven ismert pincértanulók sötétkék, derékig érő, fényes pity­kés zekés csoportja. Általában vé­ve ofyan kellemes benyomást tesz az emberre ebben a régi jó magyar miliőben, zamatos. magyarsággal kisért kiszolgálás, hogy nincsen az az előkelő fővárosi éttermi kiszol­gálás, amelyik kellemesebb és ma­radandóbb emléket hagyna az em­ber emlékezetében. , | A »Bunda« minden egyes vendé­gei díszes, ugyancsak magyaros motivumu, emlékalbumban örökitűd meg ottlétüket név, foglalkozás és az ottlét napjának beírásával. A »Bunda« leírásával nem az volt a célom, hogy az étteremre fel hivjam a figyelmet, hanem csupán azt akartam kiemelni, hogy egy ilyen népies berendezésű és mégis) a jobb közönség befogadására ké­szült söröző ,vagy étkező helyisé­gek berendezése élénken dokumen­tálják, hogy a magyar ipar termék< magyar népies kiáliitásban, megfe­lelő csínnal elkészítve, csöppet! sem válik a magyarság és a ma­gyar ipar szégyenére. Ha ilyen miniatűr sörcsarnokokat a teheti' séges fővárosi éttermek is beren­deznének, ahol az idegenforgalom 1 lebonyolódik, nagyban hozzájá- • rulnának a magyar ipar életképes-* ségének, a magyar nép finomult; ízlésének és a magyar ész diada­lának propagálásához. És végül még jó üzletet is csinálnának, mert) egy ilyen terem látogatása ha ránk magyarokra vonzó, annál von­zóbb lenne arra a külföldire, aki­nek talán halvány fogalma sin­'csen a magyar népies irányú búto­rok és más iparcikkek finomult Íz­lésre valló kiállításáról. " Mindezeknek eléréséhez pedig szintén csak három dolog szük-i, |ges: a reklám, a reklám és a rek­lám I káprázatos szépsége, Iván Mosju­kin varázslatos egyénisége, amik megfogják a lelkünket. És ha eh­hez hozzávesszük még azt, hogy ez a film Tolsztoj egyik legszebb regényét viszi vászonra, még pe­dig a »Strogoff Mihály« halhatat­lan megalkotójának, Wolkoffnak a rendezésében, akkor már előre is megjósolhatjuk, hogy az Apolló­ban egyetlen hely sem fog ezen a héten üresen maradni. •'V " A reklám A »Bunda« y A jelen alkalommal nem a spe­ciálisan magyar ruhadarabról aka-, rok egyetmást elmondani. A bun­da ma már amúgy is kezd kimenn', a divatból, a falusi ember is kezd; simulni a divathoz. A »Bunda« nem ruhadarab és mégis sajátos alkotása a magyar leleményesség­nek. ' j ; l Dacára, hogy nálunk a reklám s általában a reklámmal bármi mó­don kapcsolatba hozható alkotá­sok az ifjukorukat élik, mégis ta­lálkozunk sokszor olyan elmés do­loggal, ami a legfejlettebb ke­reskedelmi életű népnek is dicsére­tére válnék. Ilyen elmés valami a »Bunda« is. Debrecenben véletfenül beve­tődtem egyik Kossuth-utcaj ven­déglőbe. Ismerősöm, akinek társa­ságában voltam, megkérdezte tő­Jem, vájjon láttam-é már bundát? Nem tudtam mi a célja a kérdés­nek s nevetve mondtam, hogy bi­zony már rég láttam, (mert nálunk azt csak télen hordják, mán akinek van. Ismerősöm látva, hogy nem( értjük meg egymást, karon fo­gott és ugy vezetett egy félhomá­lyos helyiségbe. Mikor bent voU tunk, akkor magyarázta meg bő­vebben, hogy az a bunda nem! közönséges bunda, hanem nézzek; csak széjjel jobban és megfogemj látni, hogy milyen a debreceni »Bunda«. Amint szemem megszokta a fél­homályt, látom, hogy egy barátsá­gos miniatűr 6Örcsarnokban va­gyunk. A bútorzat minden egyesi darabja ízléses magyaros stílusban készült. A szép, nehéz faragott; székek magas háttámlával ellát­va. Az ablaküvegek színesre fest­ve és mindenik ablakon más-más jellegzetes debreceni alak meg-, festve. Élethűséggel áll előttünk a debt receni pereces asszony vásárlóival egyetemben, a hires debreceni ta­ligás, a kulacs és a többi máa debreceni népies alak. A falon rácsos edénytartó, benne a szép rózsás tányér és kívül ráakasztva, a debreceni korsósipar néhány re­mekbe készült korsója. Ebbe az ízlésesen összeállított magyaros ke-, rétbe nagyszerűen illeszkedik bele a felszolgáló pincérek zsinóros ma­gyar' ruházata. Hirtelenében azt gondolná az ember, hogy a szép. fekete sujtásos dolmányban, cso­1 korra kötött magyaros nyakkendő­jü, nyalka fekete bajuszu férfiak), a mult századból itt maradt ju­rátusok. r Az ujieieki uradalom bikája balálra öklelte a gulyás! á bikát vad és roszindulatu állatnak Ismerték. — Kii terhel a felelősség a szereacsétienségért ? Borzalmas szerencsétlenség tör­tént péntek délután Nagy Józsefné ujteleki uradalmában. Tomka Ist­ván 56 éves gulyás a mezőn mar­hákat legeltetett. Az uradalom ha­talmas bikája megvadult és egye­nesen Tomkának rohant. A szerencsétlen embernek már nem volt ideje kitérni a bőszült állat elől. A bika szarva közé kap­ta a gulyást, feldobta a levegőbe, majd amikor lefelé zuhant, bele­döfte a mellébe szarvát és addig, tiporta, mig élet volt benne. Ezt a bikát vad és rosszindu­latú állatnak ismerték már régóta. Már többizben történt vele hason­ló — ha nem is ilyen végzetes ki­menetelű — eset és még sem tör­tént semmi intézkedés, hogy az állatot szabadjára ne engedjék. Kit terhel a felellősség a szerencsét­lenségért és ki fogja az özvegyet és hátramaradt családját ellátni? A csendőrség erélyes nyomozást in­dított ebben az ügyben s remél­hető, hogy a felelősség kérdése rö­videsen tisztázódni fog. Nagy sikerrel zajiott le A repülő flotta bemutató előadása a Vá­rosi Mozgóképszínházban A renülő flottát szombaton mu­tatta "'be á .Városi Mozgói nagy érdeklődés melleu. A film egy amerikai kadettiskolából ki­kerülő 6 kadet: története és önzet­len barátsága keretében elsősorban az óceánrepülés nagyszerű, de egy­ben megrázó jeleneteit viszi vá­szonra. Bravúros repülések, kataszt­rófák a szárazföld felett és a ten­ger végtelen víztömege felett, ezek teszik rendkívülien érdekessé a fil­met. A legmegrázóbb jelen te a filmnek az, amikor a honolului út­ra induló hatalmas gépmadár a tengeren viharba jut s egy villám­csapás összezúzza a gépet. A to­ronymagasságú hullámokba az élet­ért küzdő s a gép roncsaiba ka­paszkodó emberek halálfélelme oly realitással rajzolódik ki a kiváló filmszínészek arcára, hogy szinte elfelejtjük egy pillanatra, hogy — csak játék az egész. A lenyűgözően szép s izgalmas film u'án egy nagyszerű Zoro és Huru filmet perget a Városi Mozi, amelyről felesleges beszélni. Ma­guk a szereplők beszélnek a leg­ékesebben a film nagyszerűsége mellett. Itt emiitjük meg azt, hogy hét­főtől, szeptember elsejétől kezdve egy nagyszerű magyar tárgyú film j kerül' bemutatásra. A film cime: I Maros vize folyik csendesen. A j filmmel kapcsolatos dalbetéteket egy kiváló hangú énekesnő énekli, ami kellemes meglepetéést fog je­lenteni a mozilátogató közönség számára. „Hadzsi Marat" az ápolló legnjabb hangos filmje Meg csak ma és holnap pergeti az Apolló a német hangos film­technika legbravurosabb alkotását, az »Atlantic«-ot, amely megdöbben­tő erővel, a hanghatások legreme­kedd érzékitésével hozza vászonra az 1912. évi április 14-én jéghegy­be ütközött és másfélezer embert maga alá temető Titanic legrette­netesebb katasztrófáját. Amit ez a film produkál, az valóban százszá­zalékos filmcsoda, Szerdán ismét hangos filmben fogunk gyönyörködni az Apollól­baxi, még pedig a német talkie­nek egy másik remekében, — a »Hadzsi Muratc-ban. Ha ezt a két filmet össze lehetne hasonlítani, nem tudjuk, melyiknek ítélnők a pálmát. De az »Atlantic«-ot és a »Hadzsi Murat«-ot nem lehet ösa­szehasonlitani. A két film teljesen más hatásokkal dolgozik. A »Had­zsi Murát«-ban a doni kozákok cso­dálatos kórusa, Lil Dagover utól­érhetetlen művészete Betty Aman KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Bcdapesi, VII, Baross-tér 23. A Keleti páljaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Mfnden sxobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai: 6, 6, 8, 9, 10 P. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefen a szobákban. 3425 13 Tulajdonos : P A L L A 1 MIKSA Anny Essay filmszinésznő, nyíregyházi szereplése Már megírtuk, hogy a nyíregy­házi kereskedők és iparosok jövő hó 14- és 15-én rendezi nagysza­bású őszi árumintakiállitását a Korona szálló dísztermében. A nagyszámú kiállítók csoport­ja pompás pavilonokkal fogja az , érkező közönséget elragadtatni és ; mindent elkövetnek, a rendezőség­i gel együtt, hogy a kétnaposs tár­• lattal felejthetetlen emléket adjon Nyíregyháza közönségének. A kiállitás keretében esténként í feltép: Anni Essay filmszinésznő, a »CsárdáskiráIyné« film szereplő­je, akit még több felvétel köt fő­városunkhoz és ezt az alkalmat ra­gadta meg a kiállítás rendezősé­ge, amely hosszas tárgyalások u án eredményre vezetett és most már visszavonhatatlanul Anni Essay — Nyíregyházára jön, hogy a szines és hatalmas divatfelvonuláson részt vegyen és tökéletes alakján érvény­re juttassa az őszi divat legújabb slágfereit. A film-csárdáskirálynéval lép fel egy nyíregyházi kis szőke csoda, kinek nevét, kérésére, még nem közölhetjük. Zónahelyáras előadások Jaeaiogs szál a Biadaífcan Igazán nagyszerű ötlet volt a Diadai vezetőségétől, hogy a | vasárnap délután 3 órakor "kez­dődő előadásokra is bevezette a zónahelyárakat. Igy a közönség ügyes beosztással csaknem az , egész heti műsort megnézheti mé­lyen leszállított helyárakkal. A hét fői. s keddi előadások amúgy is zónahelyárasak, a péntek-vasárna­pi műsor vasárnap délután szintén megtekinthető olcsó belépődíj mel­lett ugy, hogy tulajdonképen csak a szerda és csütörtöki műsorért vagyunk kénytelenek rendes hely­árakat fizetni. Ismerve azonbatí Mihalik direktor leleményességét, biztosra vehetjük, hogy fog mó­dot találni arra is, hogy a szer­da-csütörtöki műsor is legalább egy alkalommal zónahelyárak mel­lett peregjen. Pénteken Lil Dagover; diadalmas filmjét a »Páris bálvá­nyá«-t mutatta be a Diadal fényes sikerrel. Ez a pompás premier film volt látható vasárnap dél­után a zónahelyáras előadáson is a »Féltékeny a feleségem« c. gran­diózus burleszkvigjátékkal. Hétfőn és kedden a szezon két legnagy­szerűbb slágerfilmjét »A bűnök ut­cájáét Emil Janingsai és »Árva Julika életé«-t pergeti a Diadal zónahelyárakkal. Emil Janningsnak legmegrázóbb erejű drámai alkotása »A bűnök utcája«, mely London legsötétebb negyedét, a legelvetemültebb söp­redék birodalmát varázsolja elénk. Az »Árva Julika életé«-ről elég annyit mondanunk, hogy Esther Ralstont ea a film emelte a leg­nagyrobb művésznők közé. De nagyszerű benne James Hall is,, aki a könnyelmű ifjú cseh had­nagyot alakítja. Ez a csodaszép magyartárgyu film, amely egy csa­pásra meghódította Budapest kö­zönségét, Nyáregyházán is óriási sikert fog aratni. A hét többi nagy szenzációjáról legközelebb.

Next

/
Thumbnails
Contents