Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-07 / 203. szám
1930. szeptember 7. JSíltfRYIDÉK. Megy tűs posElitoit szerdán éjjel Tiszaladány községben Két ház leégett. — á tokaji önkéntes tűzoltóság egész éjje 1 permanenciéban volt Tiszaladány községben e hó 3-án éjjei 12 óra körül, még eddig ismeretien körülmények között kigyulladt két ház, Várkonyi Mihály és Várkonyi Sándor földmű-' vesek háza. A tüz a nagy szélben oly gyorsan terjedt, hogy néhány perc múlva a hatalmas lángok veszélyeztették a környező házakat is és nagy távolságra vörösre festették az eget. \ A tüz keletkezésének idején a mintegy 3 kilométer távolságra lévő Tokaj község lakóssága bé-' késen aludt, senki sem sietett a veszélybe került község segítségére, mert senki sem jelezte, hogy Tiszaladányban tüz van. Pataky László tokaji lakós hazafelé menet észrevette a veszélyt s miután nem akart időt pazarolni, elővet-: te revolverét és a levegőbe riasztó lövéseket adott le. A hatalmas dörrenéseknek meg volt a hatásuk. Az emberek riadtan futottak ki a házakból és néhány perc múlva a helyi tűzoltóság is permanenciába lépett. Tokaj község derék önkéntes tűzoltói egész éjjel talpon voltak, hogy amennyiben szükség volna segítségükre, a tűznél teremjenek. Azonban szerencsére nem kellett igénybe venni segítségüket. A tüzet megfeszített munka után Tiszaladány község lakosságának sikerült lokalizálni s az égő házakat részben megmenteni a teljes pusztulástól. A veszedelmes tűzesetnek egyébként humoros oldala is van. A békés tokajiak Pataky Lászlót, aki a tüzet észrevette, azért mert éjnek idején riasztó lövéseket adott le s felzavarta a boldog álomban szunnyadókat, másnap csendháborítás miatt feljelentették. — Érthető is ez a feljelentés. Végre is nem kellemes, ha az embert kötelességre figyelmeztetik, különösen ha alszik. ; VÁROSI MOZ& Szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Az 1930—31. évad első nagy néma filmja JOHN BARRYMORE, CAMILLA HORN és VÁRKONYI MIHÁLY főszereplésével ÖRÖK SZERELEH (A berni alpok királya.) 9 felvonásos dráma Kisérőkép-t A frakkos koldus (Párisi rapszódia) 8 felvonásban Hétfőn és kedden nincs előadá s ti is erdő és az aliöldfásitás közgazdasági jelentősége Az erdő és a kultúra. — áz erdő hatása a klíma és a talajviszonyokra. — Az erdő szerepe az árvizveszedelmek megakadályozásában I. j, zatot és szakembereket érdekli, el1 jutottak azok sokkaí szélesebb ré| t egekig. í > El kell most követnünk mindent,' hogy az erdő fentartásának és tele-' pitésének minél több hivet szerezzünk, fel kell ébresztenünk az emberben az erdő kímélését, szerete j tét, hogy akik erdővel rendelkez J nek ismerjék meg annak termesze-' tét és ahogy az követeli kíméljék,' szeressék, ápolják ne vegyék el; tőle a gazdaságukban őt megille1 tő helyet; mások pedig amit az eredőről tudnak, terjesszék^ tanítsák a társadalomban, iskolában, ! Az erdészeti vonatkozású kérdések eddig a legidegenebbek voltak nemcsak a magyar közönség előtt, hanem a magyar gazdaság politikában is, pedig szinte érthetetlen, mikor az integer Magyar-* ország területének 26 százalékát' erdő képezte, hogy ezen gazdasági ág, ez a nagy nemzeti vagyoni nem jutott eddig intenzivebb méltatáshoz és jelentősebb szerep-í hez. 1 "" ' ' . : • í Pedig épen az erdőben rejlő \ nagy nemzeti vagyon volt oka l/ í 1 ,, ennek. íj 1 i ' I ! í 1 i ' 1 i 1 Az ország amig az erdőben bővelkedett, nem látta annak szükségét, hogy ennek ügyét a min-. dennapi 'kérdések közzé feí vegye, • csak amióta feldarabolás folytán beállott a nagy szükség, veszi észre az állam minden polgára az erdő-' gazdasági kérdések jelentőségét s ma ez már nemcsak a kortnányhogy a jövő nemzedék már az < erdő szeretetében nőjjön fel. > i ^ Hogy az erdő ma nem csupán' az erdőgazdlt és fakereskedőt ér-' dekli, hanem hogy sokkal szélesebb körben foglalkoznak vele, mu-~ /tatja a Kormányzó ur Öfőméltóságának dunántuü körútja alkalmá- . val a közönséghez intézett szavai, amelyekkel az- erdő nemzetgaz-. MERT: Hangereje, h ang fi szfasága a ~~ legtökéletesebb, minőségben a legjobb. Könnyen kezelhető. Szobadíszül szolgál. Beszerzése kényelmes dasági fontosságáról emlékezett meg. Továbbá Rejtő Sándor műegyetemi tanárnak a budapesti József műegyetem rektorának (1920) a műegyetem megnyitásaj alkalmával mondott beszéde, melyben az erdei termékekről igy emlékezik meg: »Erdei termékeink közül, egyedül a fával óhajtok itt foglalkozni. A fát nemcsak tüzelésre, hanem szerszámok, szerkezetek előállítására és kémiai ipar-' cikkek gyártására szokás felhasználni. Mentől több mehanikai és 1 kémiai munkát fordítunk a fárk, belőle annál értékesebb cikkeket} állithatunk elő. Ha a tüzelőfa értékét alapegységül vesszük, a szer J kezetek és szerszámok faanyagának értéke a tűzifának 10—2o-szorossá J ra tehető, faköszőrületé és cellulóséból annak 20—40-szeresse, ha a cellulóséból papirost készítünk,: ugyanannak értéke a fa értékének 40—6o-szorossára rug. CellulóséJ nak müselyemmé, vagy cellulóiddá 1 feldolgozása folytán pedig 800-^ 1000-szeressére emelkedik. Ezt' tudva,, nemzeti vagyonunk növe J lése érdekében oda kell hatnunk, hogy \ I a rendelkezésünkre álló faanyagot lehetőleg iparíllag j dolgozzuk fel s mentő! kevesebbet tüzeljünk el. E nemzetgazdasági alaptételt ai múltban, de különösen a m ult év-} ben nem foganatosítottuk. Ámult/ (évben a nagy szénhiány miatt nem 1, csak az erdőket és sétányokat ir-f tották ki, hanem már kész szerke-* zeti fát, nevezetesen parkettet, bus toralkotó részeket, sőt papiros-' hulladékot és könyveket is eléget1 ^ tünk. Hogy ezen sajnálatos kö-' ) rüimény ebben az 'évben meg ne \ ismétlődjék, a kormányunknak tel-* jes eréllyel oda kell hatnia, hogy! e télen elegendő szénnel rendelkezzünk.® ( Ezek szószerint a müegyeterri rektorának szavai az erdei" termékekről. Könnyű belátni, hogy e szo moru mult újból ránknehezedhetik, ha megcsonkított országunkat katonai, vagy gazdasági ha-' tárzárral vennék körül ellenségeink.: Nem szenved tehát kétséget,'hogy elérkeztünk ahhoz a határvonalhoz, mellyel a társadalmunk figyelmét az erdő felé kell terelnünk s odahatnunk, hogy a hivatásos' szakembereket az erdők fentartásában, megmentésében, valamint az, uj erdők telepítésében minden ere-\ jével és rendelkezésére álló eszközzel testtel-lélekkel támogassa^, mogassa. 1 ( ' Fel kell ébresztenünk és propagálnunk az erdő és a fa iránti kultuszt. 1 ( ( A háború előtti évtizedek alatt világszerte mindinkább köztudattá vált, hogy kultur nép erdői nélkül el sem képzelhető, viszont: azonban a világforgalomba bevont: erdő kuíturnép nélkül nem állhat fenn. Megdőlt az a felfogás, hogy a kultura előrehaladásával, mind kisebb térre szorul sőt eltűnik az : erdő A múltban amikor a természet háztartásában még meg volt az egyensúly az erdőségek véghetetlen területeket képeztek s a kultura előrehaladásával, az emberiség szaporodásával az ember azért irtotta az erdőt, hogy helyén magának hajlékot épitsien s a szűk séges táplálékot megteremthesse. Az erdőirtás csak addig mehetett,. ( mig ez volt a célja, mm\ = . 1 Í 1 1 '' 1 de amidőn az erdoirtas a spekulációt és üzérkedést szolgálja, elő keli lépnie a kulturá- ^ nak ,amely fölállítja a tilalmi : táblát. < j Az erdő és kultura tehát kól-( csönösen és elválaszthatatlanul; egymásba kapcsolódnak. Tegyük most vizsgálat tárgyává, mily jelentős szerep jut az er-< dőnek a természet és nemzet háztartásában és gazdaságában. Az erdő jelentős szerepe a természetben a küma és a talajvii szonyokra gyakorolt nagy befolyásában, alkotó hatásában nyilvánul. Lehet e ennél fontosabb és szebb: rendeltetés? Klima és talaj, e kettőtől függ az egész emberiségi boldogulásának és boldogságának nagy hányada. | Az emberiség jóltevőjeként / elsősorban mint az árvizek , megakasztója jelentkezik. 1, Az erdőt boritó talajra hulló esőcseppek a fák koronája miatt soh-: se érik azt egyszerre oly nagy, mennyiségben és sebességgel, mint a fátlan területet. A lassan lehűl-; ló vízmennyiséget egyideig magába szívja az erdőt boritó moha,; alom, a gyökerek pedig a talaj mélyebb rétegeibe vezetik táplálva ezáltal a hegyi forrásokat. így a vizár sohse tud oly .elemi erővel, mindent elsodró borzalmassággal előtörni, mint a fátlan lejtőkön. De ha rövid időn belül oly nagy csa-. padék mennyiség is érné az erdőtalajt, hogy azt felszívni nem volna képes az erős vizár keletkezését/ megtörik a fatörzsek, felfogják a hógörgetegeket, tehát fassan jut le a víz az erdő alján levő jne-j, zőgazdaságilag müveit területre, sha azt ei is árasztja, károkat nem okoz. Ezzel szemben a fátlan teDIITflD I Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák i Veiour és Dili UK bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Alapítva • 1903 § Ny ir e8y hdz a> Vay Addm-utca 8. tz. nerezhetö b«. 6-12-W-24 havi réaztetrc. g Telefon : 234.
