Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-05 / 201. szám

2 JSíVíRYIDéK. 1930. sze/rtcmber 5. A véres hétfő A véres hétfő árnyéka még ott borong a magyar életen. Ezt az árnyékot szét keli oszlatni; az or­szág hitele, a társadalom nyu­galma, az élet biztonsága ellen elkövetett politikai »séta« felelős­ségét meg kelt állapítani. A rend­őri hatóságok óvó szava ellenére megrendezett tüntetés következ-; ményeiért felelni kell. Nem lehet leoldalogni a szereplés szinteréről, nem lehet falhoz lapulva üres po­litikai frázisok hangoztatásával rém ségek fölött napirendre térni. A szociáldemokrata pártvezető­ség »csak azért is sétát« rende­zett. Azt hirdették, hogy erre szükség van a munkanélküliség megoldása érdekében. Hány em­bernek szerzett munkát hétfőn a pártvezetőség? Hány családfenn­tartó munkanélkülinek jutott több boldogság, több életöröm, több kenyér? Egynek sem- Csak egy helyet szerzett a temetőben egy, halottnak, néhány száz embernek biztosított helyet a kórházi ágyon a fogház celláiban. Ez az ered­mény. Vagy ura a pártvezetőség a tömegeknek, vagy nem. Ha igen, akkor bebizonyította, hogy nem akarta a rendet, amelyre hivatko­zott; ha nem, akkor bebizonyítot­ta, hogy kicsúszott kezéből a, gyeplő, tehát elmulasztotta a köte-, les előrelátást, s nem vezetheti töl> bé azt a tömeget, amelyet az utcá­ra uszított. Eziit feleim kell.. <A fővárosban buzgólkodó elvtársak tudomásul vehetik, hogy a magvai] vidék követeli a felelősség megál­lapítását, s annak konzekvenciáig mert nem akarja és nem engedheti újra az ország nyakára zúdítani ti ragyogó, a magyar a dolgos fő­város mögött lesben alló »Bünös Budapestet.« Ne jöjjön senki nagy gyerme­keknek szóló jelszavakkal, amilye- | neket Garami elvtárs is megkoc­káztatott. Ne beszéljen arról, — hogy »most ,ujra politikai ténye­zőkké váltak a ii év óta háttérbe szorított tömegek.« Mert ezt a »politikai tényezőt* nem ismerj üi el, a magyar sors tényezőjének, s a rombolást politikának soha sem fogadjuk el. | A »sétából« elég volt, a fővá­rosnak, s a vidéknek is, amely órákig iegy tragikus múlt feltá­madó emlékeinek hatása alatt ál­lott- A materialista szociáldemo­krácia elmélete szerint mindent ig£\ zol a siker. A hétfői véres nap nem igazolta, hanem megcsufoltaj a sétáltató vezéreket, falhoz állí­totta a munkásokat, beszennyez­te a gyötrődő magyarság napjait, rontotta a nemzet külföldi hite­lét és egyetlen falat kenyérrel sem tette boldogabbá a gazdasági krí­zisben vergődő munkanélküliek éle­tét. Í A munkásságnak okulnia kell á véres hétfő tanulságaiból. Ke-' nyér nem a romboló sétából s a le­vitézlett demagógia kétségbeesett kapkodásaiból, hanem a rend, a fe-i gyeiem, a nemzeti öntudat, a ko­moly célratörés, erényeiből válik, A magyar társadalom pedig okul­hat: mennyi hitelt adhat a »sza­badságjogok« jelszavaival ope­ráló politikának. Akik ennyire) nem tudnak élni saját szabadsá-i \ gukkal sem, azok a nemzet egye- > temes jogaival csak visszaélni tud- i nak. i ' j El az utcáról a politikával 1 A; hétfői napnak legyen meg leg- • alább az az egyetlen haszna, hogy rádöbben a magyar társadalom az élet mélységeire, a robbanó ak­nákra, amelyek fölött sokan gond­talansággal, vagy könnyelmű jel­szavak tüzcsóváival járnak. Hog?aa lehetne feltámasztani a haldokló országos vásárok régi nag? jelentőségét ? Debrecenből kapjuk a hírt arról az jij szerű tervről, amelyet dr. Kövessi József dolgozott ki az országos vásárok régi nagy szere­pének feltámasztása érdekében. A tervezet országos vonatko­zású, figyelemre méltó részleteiti bizonyára érdeklődéssel fogadják mezőgazda olvasóink: A hires régi nagyv.'sárok forgal­ma az utóbbi években fokozatos hanyatlást és pangást mutatott ugy annyira, hogy illetékes körök már a legkomolyabb formában kezdtek foglalkozni'az országos vásárok —• mint feleslegessé vált intézmények; — végleges megszüntetésének gon­dolatával. A vásárok tervezett meg szüntetéséről elterjedt hirek termé­szetesen nagy izgalmat váltottak ki az érdekeit vásári kereskedők kö­rében, mert ilyenformán a kisexisz­t-enciák százai és ezrei vesztették; Újdonság! volna el kereseti forrásukat, felme­rült tehát egy életrevalóbb ötlet és pedig a megszüntetés gondolata^ helyett, az országos vásároknak a változott viszonyoknak megfelelj modernizálása és megreformálása, A modern gazdasági viszonyok; megkövetelik, hogy a piacok min­dig szem előtt legyenek s a ke­reskedő tájékozódását megköny­nyitsék. Evégből kívánatos volna a »Vásárhivatal« felállítása, a melynek célja az árjegyzés-tájékoz­tatás és a propaganda. Termelni) nem elég, a terményeket értékesí­teni keli és pedig olyan áron, hogy a termelés kifizető legyen. A vásártartó városnak érdeke, —| hogy biztos piacot teremtsen. Ezt propagandával lehet elérni A régi hires vásárok hanyatlá­sát nem a nélkülözhet őség idézte elő, hanem a kellő propaganda hiá­t J DláDáb 5613 szombaton és vasárnap szsptember 5-én, 6 án és 7-én Újdonság" WILLIAM BOYD POIOLLÉGIÓ film a francia idegen légió borzalmaiból, — ugyanakkor Férjhez adom a feleségem Slágerrígjiték 6 felvonásb*n. nya. Régen elég volt, ha a vásár napját kitűzték és a kalendárium­ban kiírták. Az évek hosszú során át a vásárok dátuma köztudattá; vált, egy-egy vásár pedig foga*' lommá lett. Most azonban, ami­kor csaknem minden nagyobb köz­ség tart országos vásárt és az, Utcákon lépten-nyomon nyilt üzle­tekkei találkozunk, a régi hires vásárok elmindennapasodtak 3 látszólag minden jelentőségüket el­veszítették. Tévedés azonban azt hinni, hogy a vásároknak most már nin­csen létjogosultságuk. A mező­gazdasági vidékeken a vásároknak éppen oly nagy jelentőségük van, mint a múltban volt. Sőt, ha a modern propaganda eszközeit jól felhasználjuk, akkor a vásárok fon-t tossága minden eddiginél nagyobb lesz. Ilymódon közvetve nemcsak a termelés minőségét és mennyiségét lehet majd fokozni, hanem uj ter­mékeket, uj termelési irányzatot; hozhatunk létre. Tőketermelésről, racionalizálásról, műtrágyázásról és gépek használatáról beszélni s> amellett propagandát űzni — ez tel jesen hiábavaló és költséges fárad­tság, ha a termékeknek nincs pia-, ca. Eiső sorban tehát piacot kell (teremteni s akkor a józan ész rá­veszi a gazdát a többtermelés és a racionalizálás útjára. i A piac megteremtése, amint} már említettük, a vásár rendezé­sén és szervezésén alapszik. A vásároknak tulaj donképepn olyan szerepet keli játszaniok a termelés és a fogyasztás körforgalmában,­mint például amilyent a jegyban­kok játszanak a bankjegyforgalom-!, nál. Irányítani kell a termelést; és a fogyasztást, uj termelési ága­kat kell propagálni. Másrészt) gondoskodjunk fogyasztó terület­• ről s az idegen országok kereske* j dőinek figyelmét fel kell hivni a | vásárokra és az árucikkekre. ( Ezt a tevékenységet már foly­í tatják az iparban a mintavásárok, [ sőt a mezőgazdasági kiállítások is j ezt a Célt szolgálják. Itt azonban | |az a hiba, hogy a mintavásárokon : és kiállításokon csak kiválogatott! 1 cikkek és termékek kerülne a közönség elé. Az átlagos és a Speciális termékek részére meg­marad a régi vásár, amelynek fej­lesztését elmulasztani nagy kár volna. Ilyen termékek volnának a '; Tiszántúlon többek között a ló, szarvasmarha, az igásállatok, áj növények, a vetőmagvak, esetleg) nyersbőr és házinyulprém stb. Ezekből a termékekből egyszer, vagy kétszer országos propaganda; í vásárt kellene rendezni, amelyrd a kereskedőket és a termelőket a legnagyobb körben össze kell gyüj­( teni. ; A magyar ló már ismert cikk a ( földi propagálása tehát nem nagy • földi propagálása tehá tnem nagy nehézségbe ütközne. < A magyar szarvasmarha, kölünü-t sen hizlalva, kitűnő vágóállatnak; bizonyult. A Tiszántúl ebből nagy mennyiséget állit elő. A propagá­lása a vágómarhának szintén oly eredményt hozhat, mint a lóvásár propagálása. Az orvosi növények, vetőmagvak és más termények részére, aime-j i lyeknek piacuk nincs, de a talaj { ezeknek a termelésére igen alkal­I' mas, -- elsősorban itt kell piacot teremteni. Ezt á vásárpropaganda lassú terjesztés után elérheti. 1 5 Erre a propagandára országoa j szempontból különösen nagy szük­| ség van, mert ez a termelési ág 1 megtöri az egyoldalú buzaterme^ \ lést. Hasonló eredményt lehetne el ] (érni a nyersbőr és a házinyúl prém] ) teién is. j A vásárok propagálása és uj ' vásárok megteremtése nagy költ­ségbe kerül, de ez a kiadás a hely­pénzekből rövid időn belül megté­rül. Ezzel egyidejűleg növekszik a vidék gazdasági jóléte. A vásár a termelésnek oly szerve lesz, mint amilyen a pénzforgalomnak a jegy­bank. A felsorolt szempontokhoz tar­tozik még az a nagy idegenforga­lom, amely a különböző vásárok alkalmával jelentkezik. VWWAHOMMMfMMMMrtM* Ír************! Az „öröl szerelem" a Városi Mozgóképszínházba® Csak egy napon át, ma van mű­soron a Koldusdiák és A legyőz­hetetlen. s holnap már uj filmet perget a Városi Mozgóképszínház. Az uj slágerfilm cime, amely vasár­napig bezárólag marad műsoron, »Örok szerelem«. A film témájáról csak annyit árulunk el, hogy a na­poleoni háborúk idejének — egy Svájcban lejátszódó jelenetét idé­zi fel s megkapó képet nyújt a szabadságért élő, hevülő svájciaki életéből. A film mégsem történeti tárgyú, a történelem csak mint háttér vonul meg a cseleklmény mö| Igött s előkelő keretül szolgál ne­mes érzelmek kiemelésére. Aj 9 felvonásos szinmü mellett ki, sérő filmül a "Párisi rapszódiát sze­rezte meg a Mozgóképszínház igaz­gatósága, amely az előkelőség és nyomor városának, Párisnak hü tükörképét nyújtja. A műsort hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 óra­kor vetiti a Mozgóképszínház. Hatalmas propaganda a lagyar Hét sikeréért A napokban meg keli alakítani már a Magyar Hét rendezőbizottságát s A kormány által kezdeményezett és Bud János kereskedelmi mi­niszter védnöksége alatt álló Ma­Cyar Fit országos rendezőbizottsá­ga most tartotta Budapesten első érdemleges ülését, melybői kifo­lyólag a kereskedelmi és iparkama­rák felszólítást nyertek, hogy a Magyar Hét szervezésének és megrendezésének munkáját kerüle­tükben vegyék a kezükbe. E megbízás alapján a szegedi kereskeehni és iparkamara felhí­vással fordult A kerület nagyobb helyeinek kereskedelmi egyesüle­teihez és ipartestületeihez, — az OMKE helyi fiókjához és felkér­te őket, hogy október 18—26. kö­zött megrendezendő Magyar Hét helyi rendezőbizottságát is ala­kítsák meg. A Magyar Hét tartama alatt a résztvevő kereskedőik: és iparosok; kirakatai egyúttal kirakatverseny jeliegével is birnak és a legszebb kirakatokat a bírálóbizottság véle­ménye alapján & kereskedelmi ml­jniszter és a Kamara oklevéllel tün-f (téti kii, ja kirakatrendezők pedig jutalomban részesülnek. A központi bizottság ezen idő alatt a magyar ipar propagandá­jának szolgálatába fogja állítani a mozgófényképsznházakat és a rádiót is. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter pedig intézkedik ab­ban a tekintetben, hogy az összes középiskolákban a tanulók figyel­pie a magyar ipar pártolásának fon tosságára felhivassék. Gl/ŐZŐDjéK N60 arról, hogy a legdivatosabb, legszebb és legolcsóbb őszi NŐI KALAPOT WflLüCRNC kalapszalonj dban vásárolhat. Alakítást, javítást, díszí­tést és vasalást olcsón vállal. Luther­utca 20. szám. Lovas Kovács-ház. (Tanulólány f elv étetik)

Next

/
Thumbnails
Contents