Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-27 / 219. szám

1930. szeptember 23. JSftfRYIDÉK. 7 Halász-bástyát; gyönyörködtünk az Országházban és a királyi Várban; élveztük az állatkertet kedves állatjaival, megtekintettük a Fesztykörképet, de az Angolparkot sem hagytuk ki a programból. Voltunk a Dréher—Maul-féle csokoládé-i gyárban, a Nemzeti- Mezőgazdasági és Közlekedési muzeumban; átmentünk a Margitszigetre, majd felmentünk a Svábhegyre, ahol a főváros üdülőházában aznap 360-án ebédeltünk, előtte való nap 600-an. De a kirándulás fénypontja a visegrádi kirándulás volt, ebben a gavalléros főváros ingyen részesítette a Simor-utcában nyaraló vidéki gyermekeket, számszerint 230 növendéket. Visegrádon élveztük a hegymászást, gyönyörködtünk a festői romokban. Mi,koit visszamenet közeledtünk a fővároshoz és leszállt az est és a fénypontok ezrei a Budapestre való érkezésnek tündéri jelleget adtak, a gyermekek elragadtatása; tetőpontra hágott és szinte imasze-< rü áhitattat élvezték a gyönyörű, megkapó látványt, melyhez "foghatót alig látunk más világvárosban. Eznap este a boldogságtól nem( száUt álom a szemükre. Boldog, derült napok voltak a Budapesten töltött napok, melyeknek emléke mindig kedves lesz előttünk. Mindig hálával és örömmel gondolunk a budapesti nyaralásra és a Székesfővárosi Gyermek-i nyaraitatási Akció áildásos működésére. Ezúton is hálás köszönetet mondunk a vendéglátó fővárosnak a Isten legdúsabb áldását kérjük további munkásságára. Hálás köszönetet mondunk szeretett városunk vezetőségének is, mely nagy áldozatkészséggel 2C< budapesti gyermek nyaraltatásáC vállalta és igy lehetővé tette a csereakciót. A jó Isten virágoz-, tassa fel kedves városunkat, hogy a jövőben is folytathassa ezirányu nemes munkásságát. Oa. (MetmmfmwKtMwi luokaheiy?i!ágitás A legutolsó években mindinkább •erősbödik a gyáriparban az a törekvés, hogy a termelést minél gazdaságosabbá tegyék s e cél elérésére a legkülönbözőbb segédeszközöket veszik igénybe. Egyesek a munkafolyamatok szervezésére helyezik a fősúlyt, mások a nyersanyag jobb kihasználását tűzik ki célul, vagy a munkateljesitményt befolyásoló legkülönbözőbb behatásokat teszik vizsgálat tárgyává és ilymódon igyekeznek megállapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a munkás a legtöbbet és a legjobbat termelhed. Ha e különböző tényezőknek a munkára való befolyását vizsgáljuuk, megismerjük a jó világítás nagy fontosságát, habár a legtöbb műhelyben és gyárban azzal alig törődnek. Pedig ha ezzel a kérdéssel közelebbről foglalkozunk, akkor azt látjuk, hogy a munkateljesítmény szoros összefüggésben van a jó világítással. — Megállapítható ugyanis, hogyha egy üzemnek meg lévő rossz világítási berendezéseit jókkal cseréljük ki, akkor nemcsak a teljesítmény növekedik, hanem jobb a kihasználás, kevesebb a selejtes áru, csökken a balesetek száma, megjavul a munkafegyelem és •— ami nem utolsó — a munkások egészségügyi állapota is kielégítőbb. Ha a munkahely előtt álló munkás közvetlenül a fehéren izzó fonalba tekint, természetesen nem lát semmit, mert az izzólámpa kápráztatja és zavarja. A jó világitásnak nem egyedüli .feltétele az erős világítás. Szükséges még az is, hogy a kápráztatást minaen esetben kiküszöböljük. A kápráztatás azáltal áh elő, hogy hirtelen oly nagymennyiségű fény jut szemünkbe, amit egyszerre nem tudunk befogadni. Tudjuk azt, hogyha a napba nézünk, vagy fényszóró világit szemünkbe, bár a világítás igen erős, mégsem látunk semmit. Ezt a káprázást kell kiküszöbölnünk, amit ugy érünk el, hogy az izzólámpából kijövő fényt nagyobb felületre osztjuk el azáltal, hogy a homályos- vagy tejüveg mögé helyezzük el a lámpákat. Másik mód az, hogy az izzólámpát belül zománcozott bádogból készült ernyő mögé rejtjük el olymódon, hogy a munkaasztal mellől ne láthassuk azt. A jó világításra fordított kiadásoknak a többtermelés következtében való megtérülését semmi sem bizonyítja jobban, mint azok a számitások, amelyeket errevonatkozólag az amerikaiak végeztek. Ezek szerint, hogyha egy munkás naponta csak 3 perccel dolgozik kevesebbet a rossz világítás következtében (mert szeme kifárad, vagy kénytelen munkahelyét folyton változtatni), akkor olyan üzemi veszteségek állnak elő, amelyek egy év alatt elérik a jó világításra fordított összes kiadásokat. A műhelyek világításának megfelelő berendezéséhez az izzólámpákat modern szerelvényekbe keli helyezni. Manapság a legkülönbör zőbb szerelvénytypusokat gyártják, melyeknél a fényforrásból kijövő fény közvetlenül kerül a munkahelyre, nem verődik vissza a falakról és a menyezetről. Ezek alkalmazása minden olyan műhelyben indokolt, ahol nincsenek fényviszszaverő felületek, például ha a tető üvegből készült, vagy a falak sötétek. Olyan szerelvény is van, amelynél az izzólámpából kijövő fény egy része közvetlenül kerül a munkahelyre, másik ptísze azonban a falakról és menyezetről verődik vissza. E szerelvények opál-, homályos- vagy selyemfényű üvegbői készülnek, hogy az izzólámpák nagy felületi fényessége miatt előálló káprázást kiküszöböljük. A műhely világításán kivüi szükség van még külön helyi világításra is. A munkahely világítására szolgáló szerelvényeknél nagyot; kell ügyelnünk arra, hogy semmi körülmények között se kápráztassanak. Igen fontos még az, hogy — ha egy műhelyben erős helyi világítást alkalmazunk, — elég erős legyen az általános világítás is, mert szemünk nehezen tud alkalmazkodni a különböző megvilágítási erősségekhez. Amint tudjuk, ha erős világosságba tekintünk, szemünk pupillája összehúzódik, viszont sötétben ben kitágul a pupilla. Ez a kitágulás és összehúzódás időbe kerül, másrészt pedig fáradtságot, szemés fejfájást idéz elő. Minden munkás, aki erősen megvilágított munkahelyről hirtelen sötét helyre tekint, tapasztalhatta, hogy utána 1—2 percig nem lát semmit s igy kénytelen munkáját megszakítani. Az eddigiekből meggyőződhettünk arról, hogy a műhely jó általános világítása valamint a munkahelyek külön helyi világítása mily nagyfontosságú, ugy hogy teljes egészében igazat kell adnunk a ma már általánosan terjedő szállóigének ; Jó világítás — jó munka! — Német nyelviskola. Született német úrinő szeptember i-én meg. kezdte német tanfolyamát kezdők és haladók részére. Virág-u. 8. sz. alatt. Beiratkozás egész napónát. á Nyírvidék ajándéka előfizetőinek Díszes „Karácsonyi Könyvet" kap minden előfizető. — Az nj előfizetők is részesülnek az ajándékban A Nyírvidék szerkesztősége és kiadóhivatala mindent elkövet, hogy előfizetőinek igényeit a legmesszebbmenőleg kielégítse. Az elfogulatlan bírálók megállapításai/ zerint a Nyirvidék ma már a vi5k egyik legjobban szerkesztett! ipja. — Terjedelme és tartalmi iiiassze felülmúlja a hasonló népességű városok lapjait. A vidéki lapok közül alig egy-két városnak) a lapjai előzik (meg' terjede-r lemben és nivó tekintetében a Nyirvidéket. Mi azonban nem elégszünk meg azzal, hogy előfizetőinket a legmesszebbmenőieg kiszolgáljuk, hanem arra törekedünk, hogy az ő támogatásukat a már emütett ellenszolgáltatáson kivüi egy értékes ajándékkal is honoráljuk. E törekvésünk valóra váltásaként elhatároztuk, hogy egy tartalmas és minden tekintetben irodalmi nívón álló »Karácsonyi kcnyv«-vel ajándékozzuk meg előfizetőinket. i E rendkivüü kedvezményben nemcsak régi előfizetőinket részesítjük. hanem mindazok megkapják, akik október i-től legalább három hónapra előfizetnek lapunkra. <• ifi \ i legcsodásabb hangos filmnjdonságokat kötötte le a Hangos Apolló az idei főszezonra A filmévad kapunyitásakor beszámoltunk arról az örvendetes körülményről, hogy az uj szezónra az Apolló Mozgó is berendezkedett a hangos filmek leadására. Sőt annak idején az olvasóközönséggel megismertettük a filmszínház teljesen uj tipusu, modern, amerikai szerkezetű leadó gépét is, amely azóta nap-nap után ugyszóliván szünet nélkül aratja a »hangosabbnál hangosabbs sikereit. A »Singing fool«, az »Atlantic«, a »Haazsi Mur,at«, a »Vasárnap délután«, a »Noé bárkája« és a többi hangos csoda a »legbeszélőbb« dokumentumai annak, hogy az Apolló valóban 100 százalékig beváltotta programjában mindazt, amit igért. Munkatársunknak a napokban alkalma volt beszélni a Hangos Apolló igazgatójával, aki, amikor a főszezon programja iránt érdeklődtünk tőle, szó nélkül benyúlt fiókjába és kezünkbe adta a hatalmas listát. Ezekhez a filmekhez egy szó dicséretet sem fűzök — mondta a direktor —, ezek a filmek maguk »beszélnek«. íme mi is minden kommentár nélkül leközöljük, ugy ahogy kaptuk, mert ezeknek a 'filmeknek valóban nem kell reklám. Az Apolló idáig lekötött hangos filmcsodál tehát a következők: Richárd Tauber kamaraéneke^ egyetlen hangos filmje a »Régi dal«. Maurice Chevalier a világ legnagyobb komikusának első hangoá filmje: »Páris gyermekek. Milton Sils—Korda Mária hangos filmje: »A lagúnák dala«. WiUy Fritsch—Lilian Harvey »Szereimi keringő«-je hangosan. Emil Janings két hangos filmje, Liane Hayd—Gustav Fröhlich első nagy hangos filmje: »A halhatatlan lump«. Conrad Veidt iooo/

0-os hangos filmje: A 13 hős. Clive Broock hangos filmje: »Az idegen légióból«. Dita Parlo hangos filmje Zola regénye nyomán: »A hölgyek öröme«. A legnagyobb bűnügyi hangos; film: »Ki a tigris?« 1 Ai Jolson hangos filmjei: »Sirni és dalolni« és a nagy néger revü a »Mammy«. »Sally« a szines nagy hangos revü fiim. ' t Greta Garbó 2 hangos filmje: »Perzsető vágyak« és »A csók«. Ramon Novarro 2 hangos filmje: »A császár visszatér* és »Madrid gyöngye«. A nagy Metró — Hollywood revüje 25 sztárral és 400 görl szereplésével. (_ j Bánky Vilma, Josef Schildkraut nagy hangos filmje: A napcsókolta leány. Lon Chaney utolsó nagy ujdondonsága hangosan: Viharexpressz. Verne Gyula hangos filmje: A rejtelmes sziget. Marion Davies zsidótárgyu hangos filmje, a: Marianne. Lehár Ferenc operettje hangosan: Cigányszerelem. A nagy néger revü film: Hallelujah. Harry Liedtke hangos filmje, a »Delikates«. 2 kimondott 100 o/

00s magyar tárgyú hangos film a: »Pesti "fiu« és »A táncos huszárok«. BiUie Dove egyetlen hangos filmje (magyar-székely történet)i »A fekete tulipán*. Bolváry Géza A szivek szinfoniájának pandant filmje »Wien Stadt der Lieder«. Egy nagy katonai hangos film: »A takarodó«-és egy orosz tárgyú hangos film: »A Volga leánya« WiUy Forst a »Zwei Herzen in % Takt« főszereplőjével. Anna May Wong hangos filmje; Hay-Tang. v SPORT Kótaj—Rakamaz 4:0 Szeptember 21-én, vasárnap a RAC csapata mérkőzött Kótaj rutinos csapatával. A mérkőzést Kótaj csapata nyerte, amelynek a hazai pályán kívül egyéb kedvező körülmények is segítségére voltak. A mérkőzést nem egyszer durva jelenetek is tarkították s a vereséget szenvedett csapatra nagyon rossz hatást tett a biró pártos ítélkezése. Ezzel a kótaji csapat revansot vett rakamazi 1 :o "arányú vereségeért. 0 A Jonó Elité Star Smart Stella . őszi-téli számai megjelentek b?' ' és kaphatők az Üjságboltban -