Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-27 / 219. szám

JNfVfRVIDÉK. Az iskola és a diploma Irta: Faragó László. Mint sok mindenben ugy az; iskoláztatás s a hivatali képesítés tekintetében is teljesen öszszekuszáita a helyzetet a világ-i háború s Trianon. Igaz ugyan, hogy már a háború előtt is az volt az általános felfogás, hogy azért szükséges, érdemes tanujp mert ennek a révén nyugdíjas állásba, hivatalba lehet jutni. Fő-! ként a hivatal, a nyugdíj sarkalta tehát a szülőket, hogygyer-! mekeiket iskoláztassák, — mert másként nem lesz belőlük uri-( ember, hanem csak közönséges pai raszt, iparos vagy kereskedő. Nem az volt a főcél, hogy alapos, biztos tudással, itélőképes-" séggei kerüljenek ki a gyermekek! az életbe, hanem hogy bármilyen erőltetéssel befolyással, sokszor valóságos Idverekedéssel — akár volt hozzá tehetségük, szorgalmuk, akár nem — képesítéshez,

1 diplomához jussanak, amellyel beülhessenek valamely örökös, biztos hivatalba, javadalomba. i Nagymagyarország még csak valahogy tudott is hivatalt^ kenyeret juttatni minden képesített^ diplomás embernek. Kinek előbb, kinek utóbb; kinek zsírosabbat, klinek soványabbat. A Trianon utáni Magyarország azonban erre már nem voft képes, holott a ké-' pesitettek, diplomások, állást, hivatalt keresők létszáma aránytalanul megnövekedett. I Rendkívül nehéz helyzetbe jutott az állam. Véleményünk szerint ebből *az egyetlen kivezető! ut volna annak a megállapítása s' alkalmazása, hogy az iskola és aj diploma nem kötelezheti az államot. hogy állásokat, hivatalokat' is adjon, szervezzen hozzá. Bele kell vinni a köztudatba,: hogy nem az a baj, hogy sok is-' koia van, hogy sokan tanulnak,' hanem az, hogy sokan csak azért tanulnak, hogy hivatalba jussa-' nak; hogy sokan erőltetik a ta-' nulást a középiskola felsőbb osz-< tályaiban„ szakiskolákban, fel- ! sőbb iskolákban, egyetemeken' oiyanok is, akiknek sem a tanulásra, sem hivatali állások betöltésére nincs tehetségük; akiknél nem az a döntő, hogy milyen tanulmányok, milyen pályák iránt volna igazi hajlamuk, képességük; hanem vagy az. hogy melyik iskolában, melyik egyetemi szakon lehet legkönnyebben és leggyorsabban képesítéshez, diplomához sl ennek, no mqg a minden oldalról megmozgatott protekciónak révén hivatalba jutni; vagy pedig, hogy! melyik az úgynevezett úribb, előkelőbb hivatal mely méltó, illő volna nem a képességekhez, hanem a család múltjához, hiúságához. kevélységéhez. ! Itt van a baj! 1 Bele kell vinni a köztudatba,, hogy az elemi ismeretek megtanulása. elsajátítása, mindenkire kötelező. Nem annyira az írott törvény,* mint az élet követeli meg, hogy irni, olvasni, számolni mindenki tudjon. Akik kibújnak, kiesnek! ezen kötelezettség alól

v később tör vény nélkül is keservesen megbűnhődnek érte. \ i A közép- és felsőfokú iskoláz-! tatás azonban nem kötelező. De a! tapasztalat rávitt bennünket, —f hogy az alapismereteket célszerű

1 fejleszteni, bővíteni, ha azt akarjuk. hogy emelkedettebb helyet; foglaljunk el a társadalomban. Azért hát okosan cselekszik mindenki, akinek az Isten erreí lehetőséget, képességet adott, ha

1 az elemi iskolák elvégzése után tovább tanul, ha valamely középiskolának legalább négy osztályát még elvégzi. Sőt az sem baj bár sokan ennek tűntetik fel ha a felsőbb iskolák, egyetemek népesebbek, ha

1 az igazán tanulni-, tudnivágyók i száma folyton növekszik; csak tisztában kell lenni azzal, hogy ha nem sikerűt mindenkinek hivatalban, állásban elhelyezkedni, — ezért nem az iskola s nem az állam a felelős. s i Minél több okos, müveit embere van egy országnak, annál szebb,

1 kilátósabb, biztosabb annak jövője. • i. { Csak nem kell ugy értelmezni, hogy a tudásnak csak a hivatal adhat értéket, jelentőséget, tekintélyt! ( ; v Még az egyetemi végzettség képesítés is beleillik szépen akármelyik műhelybe, kisebb boltba, egyszerűbb mezőgazdaságba. — Nem kell szégyenkezni s kétségbeesni amiatt, ha valaki egyetemi végzettsége mellett sem kap biztos hivatalt s mint ahogy mondogatni szokták, vele örökös kenyeret. { Hivatal nélkül is meg lehet keresni a tisztességes kenyeret. —! Csak nem kell szégyenleni a mun-' kát! Példa rá az a sok diplomás ember, akik kivándoroltak a szülőhazából, akik itthon a világért sem alacsonyították volna le magukat másfajta munkára, mint — amit származásuk, képesítésük, oklevelük után vindikáltak, kint a nagyvilágban, az uj hazában pedig! szégyenkezés nélkül megragadták af legelső munkaalkalmat. Tudásuk-" mak. műveltségűknek azontai itt Í9 minden munkában hasznát vették; ennek a révén könnyebben boldogultak, a többi közül kiemelkedtek s számottevő, sőt vezető szerephez. tekintélyes vagyonhoz jutottak. Rá kell tehát térni a nyilt, egyenes útra mindenkinek. Tudomásul kell adni s venni, hogy az állam nem szervezhet, nem tarthat fönn!' több hivatalt, mint amennyire tényleg szüksége van s nem alkalmazhat több tisztviselőt, mint amenynyit el bir tartani. Az államnak kötelessége módot, lehetőséget nyújtani mindenkinek a tanulásra; kötelessége elismerni okmányszerűen kinek-kinek a képzettség gét, hivatottságát, minden esetre kellő komolysággal ugyancsak alapos megvizsgálással, de nem kötelessége a képesítéshez, diplomához állást, hivatalt, kenyeret is adni. , , Eti a társadalom s az élet kötelessége, nem az államé. 6075 BláBl Pénteken, szombaton és vasárnap HÁBORÜ A TENGER ALATT A német tengeralattjárók dicsőséges küzdelme az angol—amerikai Holtával. Azonkívül — HARRY LIEDTKE legelsS milliós vígjáték slágere A MODERN CASANOVA Sikeres akció a fagykárkölcsöisök 1930. szeptember 27. zolnak a legteljesebb mértékben. Pá vay Vájna Ferenc legutóbbi hírlapi cikkében a legerőteljesebb ben védi álláspontját s kategorikusan megállapítja azt a vonalat., amelyen sikerrel lehet megkezdeni az Alföld mélyében levő kincsek feltárását s ebben Debrecen mellett Nyíregyházát is ilyennek jelöli meg. , , | < i A tudósok vitatkozása meddő rad mindaddig, míg tényekkel m lépnek elő. Erre pedig a man 0,i/dasági helyzetben nem merünk gondolni. S amikor azokra a lehetőségekre gondolunk, hogy] mit nyújtana Nyíregyházának egjyj meleg forrás feltárása, sajnálattal regisztráljuk azt is, hogy ez a lehetőség egyelőre nem valósulhat meí*. - , , Vasárnap lesz a 88. Szabolcs cserkészcsapat táborozó ünnepálye A 88. sz. Szabolcs cserkészcsapat szeptember 28-án, vasárnap' délután 5 órakor táborozó ünne-,. péiyt tart a Kossuth reálgimnázium dísztermében. Az ünnepé-' lyen szokás szerint beszámolnak a nyári nagytábor lefolyásáról, — egyes kedves epizódjáról, a cserkészfiuk pedig változatos műsorszámokkal szórakoztatják a munkájuk iránt érdeklődő közönséget. Az ünnepélyre a csapat külön meghívókat nem bocsát ki s ezúton kéri mindazokat, akik a cserkészet

1 nemes célú ügye iránt érdeklőd-: nek, hogy az ünnepélyen vegyenek* részt. ( A mult évi fagykár után a földmüvelésügyi minisztérium megbízásából az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek mintegy 4 millió, pengő kölcsön összeget osztottak ki a fagykárosult gazdák között.' A terményárak nagymérvű lecsökkenése, valamint a gazdák egyéb fizetési kötelezettségei miatt a tiszántúli gazdaérdekképviseletek ismételten kérték e kölcsönnek további egy évre meghosszabbítá-f sát s ugyanez a kívánság jutott kifejezésre a Debreceni Gazdasági Egyesület szeptember 7-iki nagy-, gyűlésén is. A debreceni gazdagyűlés után Vásáry József felső-* házi tag, g. e. alelnök, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatói állásának legkomolyabb jelöltje, személyes érintkezést keresett Mayer János földmüvelésügyi miniszterrel, aki előtt feltárta a tiszántúli gazdatársadalom súlyos helyzetét s többek között kérte a fagykárkölcsönök meghosszabbítását is. Szeptember 20-án újra be-' ható tárgyalásokat folytatott Mayer miniszterrel, ki ez alkalommal közölte vele hogy megértve' a Tiszántúl gazdainak a helyzetét, a pénzügyminiszterrel abban állapodtak meg, hogy általánosságban engedélyezik a fagykárkölcsönök kétharmad részének további egyj évre szóló meghosszabbítását, vagyis akiket a hitelszövetkezetek! hitelképeseknek találnak azoknak

1 ezúttal csak egyharmad! részét keli kölcsönöknek visszafizetni, a további kétharmad rész befizeté-; sére 1931 szeptemberéig haladé| kot nyernek. < 1 Nyíregyháza is azon a vonalon fekszik, amelyen sikerrel lehet folytatni a génkutatásokat Nem egy alkalommal megemlékeztünk már arról lapunk hasábjain. hogy Nyíregyháza is abba a körzetbe tartozik az Alföld mé-, lyén rejtőző kincsek szempontjából, ahol sikeresen lehetne folytatni gáz- és jódos sós, meleg1 vizkutatásokat. Ennek a tudományosan megállapított feltevésnek egyik leglelkesebb hirdetője, dr. Pávay Vájna Ferenc m. kir. főbányatanácsos., főgeologus, aki erről a kérdésről több izben "tett nyilatkozatot lapunk számára. Természetesen mint minden elméletnek, az övenek is vannak ellenzői s hogy ezekben mennyi a politikum, vagy más motivumj annak elbírálása tartozhat a közvélemény fóruma elé, annak eldöntése azonban, hogy a tétel mennyiben helyes vagy helytelen, a szaksajtó s a tudományos kutatás feladata. ', Hogy erre a kérdésre annyi meddő közlemény után ismét rámutatunk, annak oka az, hogy ujabban erőteljesebb vita indult meg egyes alföldi újságok hasábjain,' amelyekre Pávay Vájna Ferenc válaszol s alapos érvekkel vitatja felfogása helyességét amelyet különösen a karcagi es főként a hajdúszoboszlói mélyfúrások igaVasárnap iktatják hivatalába Nyirbogáton Szarka László ref. lelkészí Szarka László volt kótaji ref. lelkészt a nyirbogáti ref. gyülekezet lelkészévé választotta s a hiva-í taiába való beiktatás napját szeptember 28-ra tűzte ki. Szarka László néhány évvel ezelőtt Nyíregyházán, a ref. Nőegylet jótékony sági mozgalmaiban élénk tevékeny séget fejtett ki s a közte és itteni' gyülekezete között kifejlődött kapcsolatot barátai és tisztelői azzal is szorosabbá kívánják tenni,! hogy sokan részt vesznek a beiktatási ünnepélyen. Ugyanakkor tartja uj iskolájának feiavátási ünnepélyét is a nyirbogáti ref. gyülekezet. A kettős ünnepély vasárnap délelőtt fél' 10 órakor kezdődik. Az ünnepélyt, végeztével 1 órakor közebéd lesz az uj iskolában, este 7 órakor pedig táncmulatságot rendeznek az iskola épületében. A közebéden 1 teríték ára 2 pengő, a táncmulatságra való belépés dija pedig I! pengő 50 fillér. \ Ujabb egymillióhatszázezer ötpengőst vernek Az 1929. évi XXVI. törvénycikkben az ezüst érmekre nézve megállapított 65 millió pengő névér-' tékü kontingens terhére ujabb egy! millió 650.000 darab ötpengős" ezüstérme verését rendelte el aj pénzügyminiszter, mert az eddig, kivert kétmillió darab a forgalom! ellátására kevésnek bizonyult. A rendelet az ötpengős érmék mennyiségét hárommillió 650.000 darabban, a kétpengősöket 5 mii-' lió darabban és az egy pengősökét

1 31 millió darabban állapította meg.; Ezek szerint a 65 millió pengő; kontingensből 5.750.000 pengő, névértékű mennyiség maradt későbbi felosztásra.