Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-25 / 218. szám

jtárfRYIDÉK. Egy morzsa A pékek ipartestülete minap tartott ütésén elhatározta, hogy két fillérrel ki'ogrammonként olcsóbbá teszt á kenyeret. Ez a bir széitében-hosszában bejárta a sajtót s a nagyközönségnek tehát módjában volt tudomást szerezni arról, hogy megindult az olcsósági hullám a legszükségesebb élelmicikk, a kenyér terén. Mi volnánk a legboldogabbak. ha a tél fagya előtt hozsannát zenghetnénk a pékek jószivérői. emberszerető gondolkodásáról s megállapíthatnánk, hogy a kenyér és a péksütemények ára kezd alkalmazkodnia buza árához. Sajnos a pékek ipartestületének asztaláról csupán morzsák hullanak a fogyasztóközönség részére s a legkisebb mértékben sem vagyunk elragadtatva a kétfilléres iramú árleszállítástól. Maga az a tény, hogy a fogyasztóközönség végre szemlélője lehet ofyirányu akciónak is, amelyikben az árak tendenciája már nem felfelé, hanem bizonyos lassú iramú lefelétendálást mutatnak. vigasztaló, de aki a közgazdasági élet számadatait figyeli s lépést tart a valóságos heíyzettel. összehasonlításokat tud tenni a nyerstermékek ára s a feldolgozott élelmicikkek árai között, belekombinálva minden irányban a megengedhető hasznot, az fejcsóválás sai jelentheti ki, hogy az a kétfilléres árleszállítás, amiben a pékek a fogyasztóközönséget részesitik bizony alig több morzsánál. De ebben a csurranó-cseppenő árleszállításban is sántikál valami. Maga az a tény, hogy a kenyér ára kilogrammonként két fillérrel olcsóbb lett, szép dolog, de megdöbbenéssel vesszük észre, hogy a ket fillért csak a négyes lisztből készült kenyérre keíl érteni, ellenben a többi iisztnemekbői előállított kenyérnek s a péksüteményt nek, kiflinek, zsemlének, stb. ára vá'oztatlan maradt. Mit jelent ez? A barna kenyér, amit a szegény em ber fogyaszt, marad a régi árnivón, épp ugy, mint a nagyobb tömegekben fogyó kifli és zsemle s egyedül a fehérkenyérnél mutatnak nagylelkűséget kétfilléres árleszállításukkal a pékek. Ebből tisztán látható, hogy milyen szemj)ontok vezették a pékek ipartestületét, amikor nagy reklámmal beharangozott árleszállításukat elhatározták. Az ilyen árleszállítástól egy cseppet sem vagyunk elragadtatva, az kevés örömet kelt, dé alkalmas arra, hogy a járatlan szemek előtt is felnyissa a pékek machinációinak eddig is szemfény vésztőéig burkolt ármanővrirozását. Szakemberek megállapítása szerint egy kilogramm lisztből 1.38 kgr. kenyér gyártható. Nyilvánvaló tehát. hogy mínder. kilogramm liszt olcsóbbodását is ugyanilyen arányban kellene számbavenni, a kenyér árának kiszámításánál. Tehát a kettes lisztbői készülő süteménynek. a ; Uszt anyaga ma a péknek 7.39 fillérrel, a négyeslisztből sütött. fehérkenyérnek a lisztje 5.17. fillérrel és a barna kenyérnek a. lisztje 3.45 fillérrel kerül kevesebbe, mint hathéttel, megelőzőleg, amikor a pékek a boíettatörvényi bevezetésével kapcsolatban arra kötelezték magukat, hógy kegyesek lesznek nem drágítani. Vejgyünk, a mind a háromfajta lisztnembői készült kényeret s kiderül, hogy a pékek ezen a három kilogrammon 16 fillért; takarítanak meg, amiből nagylelkű osztozkodás alapján visszajuttatnak a fogyasztóközönségnek 2, azaz két fillért, Tehát ujabb hasznuk csekély 14 fillér. Távol áll tőlünk, hogy irigyeljük akármelyik fog-, íalkozási ág properalitását, egyenesen arra törekszünk, hogy gondtalan munka follyék az egész vonalon. de kérdjük: megengedhető-e hogy az ország nehéz viszonyai között, amikor a népesség igen nagy százaléka küzd a betevő faiat gondjával, az adott konjunktúrát éppen a legfontosabb tömegéielmezési cikk terén a saját javuk ra oly erősen kihasználják. Mindezt csak azért tartottuk szükségesnek leszögezni, nehogy a pékek azt higyjék^ hogy kétfilléres morzsájukkal must már boldoggá tették a fogyasztóközönséget. Nem

v az az árleszállítás nincs arányban a részükről élvezett ujabb haszon mérvévei, de legfőkép nem igazodik az azóta bekövetkezett gabona-áresésekhez. Ismételjük: ez az árleszállítás csupán morzsa a pékek ipartestületének asztaláról. Állattenyésztési vándorgyűlés Nyíregyházán Az Országos Magyar*Gazdasági Egyesület állattenyésztést és állategészségügyi szakosztálya állattenyésztési vándorgyűlését vasárnap. szeptember hó 28-án délelőtt háromnegyed 11 órakor tartja meg a vármegyeháza nagytermében. I A vándorgyűlésen részt fognak vennt gr€f Somssich László, az, Omge elnöke, Buday Barna gazdasági főtanácsos, Omge igazgató, a »Köztelek« főszerkesztője, dr. Konkoly-Thege Sándor gazdasági főtanácsos^ főtitkár, dr. Rege Károly gazdasági tanácsos, titkár, Batta Pál s. titkár, a kormány; képviseletében enesei Dorner Bé-. la m .kir. gazdasági főigazgató, az Órsz. Mezőgazdasági és Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara részéről dr. Ébner Jenő és Meissner Károly titkárok. Részt vesz a vándorgyűlésen még számos Omge és gazdasági egyesületi tag, a gazdasági egyesület, marhatenyésztő egyesület és gazdaszövetség elnöksége és igazgatóválasztmánya, a kir. gazdasági felügyelőség vezetője és tisztikara. ,

; • Megjelenésüket kilátásba helyezték a vármegye főispánja, alispánja. a város polgármestere, a vármegyei és városi főjegyző és számos érdeklődő. A vándorgyűlés iránt igen nagy az érdeklődés és együtt fogjuk Nyíregyházán látni a vármegye gazdaközönségének tekintélyes részét. ! 1 A vándorgyűlésen nagyjelentőségű előadást fog tartani enesei, Dorner Béla, m .kir. gazdasági főigazgató, országos hirü szakíró, »A hussertéstenyésztés felkarolásának okai, lehetőségei és feltételei Szabo'csvármegyében« címen. Bert\ Ferenc^ a Szabolcsvármegyel Szarvasmarhatenyésztő Egyesület igazgatója előadását »Szabolcsvármegye állattenyésztése, különös tekintettel a tejelésellenőrzés terén szerzett tapasztalatokra« cimen tartja meg. »Szaboicsvármegye lótenyésztéséről* Meissner Károly ka marai titkár fog tartani előadást.' A szakelőadások élénk vitákat és hozzászólásokat fognak előidézni és bizonyára érdekelni fogja ugy a nagy. mint kisgazda közönséget. A vándorgyűlésre minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőbizottság. A vándorgyűlés befejezése után, délután 1 órakor társas közebéd lesz a Korona szálloda éttermében, amelyre még lehet jelentkezni a gazdasági egyesület titkári hivataslában (vármegyeháza földszt. 41. Telefonszám 113.7. " "I 4 1930. szeptember ti. SSáBBüSBÍi-téssel. t . Ezek után a szakosztályok az! 1929. évi zárszámadásokat elfogadták és a felmentvény megadását javasolják a képviselőtestületnek. j • t Ma délután a szakosztályok tovább folytatták tárgyalásaikat, amelyeknek központjában a pótköltségvetés állott, hogy előkészítsék a költségvetés nagyfontos-» ságu anyagát. Irta: á pék Oroszlán Gábor. A szakosztályok elfogadták a város 1929. évi zárszámadását Nyíregyháza város szakosztálya* tegnap délután 3 órakor újra együt tes ülést tartottak, amelyen dn Béncs Kálmán kir. kormányfőtanácsos elnökölt. A szakosztályi ülésen több kisebb tárgysorozat! pont után az 1929. évi zárszámadás tárgyalására került a sor, amelyet dr. Szentpétery Endre tanácsnok adott elő a tőle megszokott alapossággal. Az előterjesztés felett meginduló vitában gróf Dessewffy Emil.; dr Kovách Elek, dr. Klár András és Bogdán Ferenc vettek intenziven részt. 'felszólalók egy-, öntetüen elfogadták a beterjesztett zárószámadásokat és megelégedéssel vették tudomásul a polgármester azon bejelentését, hogy a közeljövőben a rendelvény kiállítási jog kizárólag a számvevőséget fogja megilletni. Az 1929. évi költségvetésben 3 bevételek tulmagasan voltak előirányozva, évközben a képviselőtestület elé kerülő különböző kéreimeket a többlet bevételek és megtakarítások terhére szerveztékmeg és igy sok hefyen tul kellett lépni az előirányzatot. — A jövőben követendő elv gyanánt egyöntetűen mégállapodtak a szakosztályok abban, hogy a kiadásokat a minimumra kell lecsökkenterii és ezt a takarékossággal, mégrakott előirányzatot pontosan be kell tartani. Dr. Klár András indítványára elhatározzák a szakosztályok, hogy az 1931. évi költségvetés tervezetét a szakosztályok kebeléből kiküldött bizottsággal fogják előzetesen letárgyalni és a szakosztályok már e bizottság javaslat^ alapján foglalkoznak a költségveapoxjIJO mozGó Ma, szerdán utoYfíra 7 és "V4ÍO órakor Ü

OÉ BÁRüC

áJH HANGOSAN Kertész Mihály magyar prológusával fo magyar szöveggel jlluggtrályá Csütörtöktói: Al Jolson hangos filmje 1 J^^$lN,QfiBbiS80tnbatol^-8Z0«batj») Egy kicsit bolond dolog az

Y ami alább következik. A buza ára napról-napra megy lefelé, ezzel szemben a kenyér ára vagy egy helyben stagnál, vagy drágább. A buza mázsája — tőzsdei árfolyamot véve alapúi — 15 pengő 20 fillér. A kenyér kilója (félbarna) a fővárosban 48 fillér. Az összes Magyarországon élő matematikusokat konzíliumra lehetne hivni és akkor se tudná megmondani senki, mi az oka ennek a parabolának? Ha a pékhez fordul az ember megfelelő felvilágosításért, ezek a jó mesteremberek azt felelik, forduljanak a malmokhoz, azoknak a kezében nyugszik a kenyérhez való liszt árának irányítása. , Ha a malmokat kérdezzük meg,, az a felelet: forduljunk a kormányhoz, mert a buzaőrlő malmoknak szabadkeze elveszett. Nekik is fentről dirigálnak. A minisztert már nem is merjük megkérdezni, mert az meg a »világváltsághoz« küld vizitelni, oda pedig még repülőgépen se tudunk eljutni. — egyelőre. A buza olcső, a kenyér drága. Eközben könnyeket hullat a termelő siránkozik a közveíito" kereskedelem, panaszol a pék, méltat* lankodik a malom és szomorúan csóválja a fejét a miniszter.. , Maradjunk jelen esetben a pék-> tiéi. Tegnap meglátogattam egyik budapesti sütőmester barátomat. Felvetettem neki is a problémát — fejtené meg, miért nincs arányban a buza és a kenyér ára? ^ A pék a következőket mondotta: — Elsősorban is senkinek sincs pénze. A kenyérlisztet 1—2 hónapi hitelbe vesszük a nagy malomtói. E

nnek a hitelnek már egy vagontételnél is tekintélyes ösSzeg a kamatja. De menjünk tovább. Adót mindig kellett fizetni, az bizonyos. De ma az adóra is adót keli (fizetni. Itt van például a Társada'ombiztositó. Még 1922-ben hét segédem után mindössze 250.000 koronát fizettem. Ma havonta 148 pengócskét fizetek. A murikások fizetésévé

1 nincs baj, de a szén 30, a fa 20, a fuvar 15 százalékkal drágult. Arról aztán már nem is beszélek, hogy a pék is épp ugy hitelez mint a, selyemharisnyakereskedo. Nézzen csak beíe abba a színehagyott könyvbe, meglátja, hogy a pék csak fehérnek látszik, de szegény, ő is fekete. j — Nekünk, is vannak vesztességeink. ds eltekintve m adótól, és az üzemi költségektől, magam sem értem, hogy a kenyér ára miért nem tart lépést a buza árával. De ha mégis tudni akarja, meggriiondom. Szabad ipar és szabad icéreskedelem kell. A kartel már Iriindenre reá fekszik. Végűi »eáúk is és és agyonnyom! Sütőmester barátom szomorúan |egyiritejtt

r t , ,, 1 — Itt sohasem les? normális Jéiet...racrt 3* .egymás tetejébe jnpqc$áA<jtí< rendeletek között a.munka nem bir mozogni. Megszabták,' hogy mikor gyújt hatunk, mikor