Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-04 / 200. szám

12 JNfVíRYIDÉK. 1930. szeptember 7. Levél a magyar tanítósághoz Uj tanév előtt állunk. Uj eszmékkei kívánunk ismét munkánkhoz állni. Nagy nemzeti ideálunk érdekében eredményesebb munkát akarunk produkálni. Mindig hasznosabbat és tökéletesebbet aka*í runk alkotni a valláserkölcsi és hazafiúi nevelés terén. Ez a pro-» gramm. Elődeinknek is ez volt a programmjuk, de az eszközük tniás! volt. Hiszen természetes iSj hogy a neonacionaüzmus uj eszközöket kiván. Elődeink ezelőtt 33 esz-j tendővei ültek Össze 1897-ben —, Svájc, Fribourg városában egy, nemzetközi tuedományos kongreszszusra, amelyen a tudományok min den ágával foglalkoztak s igy ter-, mészetesen nyelvészettel is. —j Mily fontos pontja volt ez a kon-j gersszusnak, ezt a ma kor mond-/ hatja meg. A bölcs előrelátás eme megnyilvánulása mellett nem hunyhatunk szemet, hanem nekünk, annál inkább át kell éreznünk a kongresszusnak azt a komoly határozatát, melyben kimondja, hogy szükség van valamely megállapított, világnyelvre. \ A kongresszus minden jelenlevője szükségesnek tartotta az ily kisegítő világnyelv megállapítását és elterjesztését, mert csakj igy lehetséges az 'összes népekj között a kívánatos érintkezés. Hiába tanulunk meg valamely; idegen nyelvet, avval nem láthatunk bele más nemzetek szellemi kincsébe. Pedig milyen fontos ez fna a magyar tanítónál. Hogy érint kezést létesítsünk más nemzetekkei, ezt a kisegítő világnyelvveí érhetjük el. De melyik nyelv is legyen az? Valamely élőnyelv? Pl. a francia, angol stb. nyelv nehéz'. Azt elsajátítani hosszú évek munkája. A görög és latin klasszikus, nyelvek elsajátítása szintén nehéz. A kongresszus célszerűnek látta és határozattá emelte egy könnyen elsajátítható intervencionális világnyelv megalkotását. Nemzetközi nyelvek gondolatával már a régi időkben foglalkoztak. A XVII. században Theophrastus svájci orvos és bölcelőy Verulami Bacon Ferenc angol bölcselő és Réné Descartes francia bölcselő- A későbbi századokon át is több más külföldi bölcselő. Aj 17. és 18. században hazánkban a »Legnagyobb magyar« Széchenyi István gróf, valamint a Nemzetközi Nyelvészeti Társaság 1858ban szükségesnek tartották egyi nemzetközi nyelv megalkotását az egész emberiség számára. Schleyer badeni lelkész 1879ben a volapük nyelvvel akart? sikert aratni, — de amikor a kongresszus összeült, nem értettéki meg egymást. 1 Zámenhof Lajos orosz orvosnak azonban ez kitűnően sikerült s 1878-ban 20 éves korában fejezte be munkáját, míg 1887-ben (adta ki tökéletes formában az eszperantói nyelvet. Müve valóban sikert tara-tott, mert oly egyszerű és tökéle-j tes a szerkezete, hogy nyelvtana^ pár óra alatt sajátítható el. Kivételek nincsenek. A szavak gyöJkeit a világon legelterjedtebb Szavakból alkalmazta. Pl. főnév: labora, ige: Iaboras. A képzők segiu ségévei nemcsak gondolatainkat, de még azok árnyalatát ,,is kifejez^ hetjük. j A magyar tanítók közül csak az) tudja valóban értékelni, hogy micsoda kincs az eszperantó nyelv, ^ki a iiyelvet megtanulta'. Mennyi, értéket gyűjthet magának levelei zéssel, vagy egy kongresszus alkalmával. Ez ugy a, tantestületek} tagjainak, mint a nép fiainak — feltétlenül szükséges. j Az iparos az iparossal, a földfmives a földmivessel, a lateiner a lateinerrel & világ minden részében fenntarthatja az érintkezést. Eweí ismeretkörük bővülés világnézetekre emelkedik az ember,' mely megérteti (mindenkivel az ál-} talinos együvétartozást. Ezt nemcsak tisztán emberi szempontok, de helyesen felfogott vallási( (érd'e-í kek is igy kívánják. Mert amigj egyik embert p. másiktól, a világ egyik sarkát a\ másiktói,1 rézbőrül mohikánt a müveit franciától elválasztja, addig az emberek! jégymást nem értik meg, és nem/ jönnek arra a gondolatra, hogy törekvéseink kölcsönösek a béka felé, melyhez a megértés^ - közös, megismerés, kölcsönös megbecsülés és szeretet szükéges, aminek egyetlen és legtökéletesebb esz. köze a rövid idő alatt elsajátítható eszperantó nyelv. Kedves tanitótestvéreim I Mi neveléssel foglalkozunk. A mi kezünkben van a jövő kulcsa. Levelezzünk s győzzük meg közvetve,, vagy közvetlen az egész világot a magyar igazságról. Legyen a5 eszperantó nyelv a magyar nemzet rádiója, mellyel nemcsak (magunknak szerzünk jó barátokat, hanem' ugyanakkor a mi édes hazánknak. Adja a Mindenható, hogy ez az eszme jó talajra találjon lelketekben, melynek segítségévei a magyar tanitó egy ujabb munkájává* sietett nemzetépítő törekvéseink segitségére. ; ^ Herczeg István, HáNGOS APOXiI«0 Szeidátcl szombatig Va5, 7 és V2ÍO órakor Az ,UFA" mogyarszöveggel is ellátott zenélő és éneklő filmje! TSBí (A kaukázusi ördög) Tolstoj Leó örökszép rotvének filmváltozata KVAM MOSJOOKIN és LIL DAQOVER főszereplésével. Ezenkívül látjuk és hall.uk a világhírű Don kozák kórust Sergej Jaroff vezetésével jssf Rendes helyárak! Ü iSsf •ivfá mi •mbí „Habsburg-ellenes Liga" alakult, amely rá anyai fordolt a nemzethez Budapestrőt jelentik: A fővárosban megalakult a »Habsburg-í ellenes Liga«. A Liga egyenrangú választmányi tagokból, adminisz-j trativ tisztikarból és tagokból 411. Elnök, alelnök stb. tisztségeid nincsenek. A választmány tagjai között vannak: P. Ábrahám Dezső ny. miniszterelnök, Ajtay Jena min. tan., Buza Barna ny. minisz-j ter, dr. Király Aladár ny. főispán, Kovács J. István egy. tanár, dr. Polónyi Dezső stb. A »Habsburg-ellenes Liga« megalakulásai után a következő kiáltvánnyal fordul a nemzethez: »A Habsburg-ellenes Liga« meg-r alakulásakor ünnepélyesen tiltakozik minden Habsburg-párti moz, galom ellen, amely a magyar nép nevében történik. A magyarság és a civilizált világ a Habsburg-ház, uralmától soha jót nem nyert, —7 ránk nézve pedig csak szofgaságot és nyomort hozott. A magyarság zöme élesen szemben áll ezekkel a törekvésekkel és, hogy ez eddig a mindjobban elharapódzó Habsburg propagandával szemben háttérbe szorult, annak; oka épen az, hogy a magyarságú-* kat megtartó rétegeket az idegen uralom vagyonuktól és politikai súlyúktól megfosztotta Tiltakozunk ellene, hogy néhány feudális kiváltságokat féltő hajdani kegyelt család, annak a népnek nevében beszéljen, amely nép ellenében végzett működésűk eredményezte jobb helyzetüket. : Tiltakozunk ellene, hogy külföldi és itthoni propagandájukkai; a magyar népet civilizálatlan és, retrográd színben tüntessék fel és ezáltal méltánytalan magvetésnek legyünk kitéve. A magyarság ma is Kossuth Lajos felvilágosodott és haladó eszméit vallja és nem vagyunk hajlandók eltűrni, hogy egyes magán-érdekek kielé-' | gitése céljából Európa szégyenfoltja gyanánt tüntessenek fel. Tiltakozunk az ellen, hogy az elnyomás és a magyar nemzeti önrendelkezési jog elkobzásának propagandáját »Iegitimizmus« névvel kendőzhessék. Egyetlen törvényt ismerünk: a magyar nemzet önkéntes kényszer nélküli határozatát és egyetlen szempontot: a magya£ nép érdekét. Ha kételkednek benne, hogy az 1921. évi trónfosztó törvény a magyar nép akarata | volt, követeljenek nyilt szavazást, de aki megkérdezésünk nélkül akar egy idegen uralma treánk oktrojálni, az nem viselheti a legi-; timista nevet. Tiltakozunk végül a Szent Imre évnek Habsburg célokra való felhasználása ellen és ennek ellensúlyozására mindent meg fogunk tenni, mert végül is annyi illetéktelen egyéni érdek után, a magyar népnek is meg kell szólalnia. " ' ' • Ünnepélyes felhívással fordulunk a magyarság túlnyomó részét képező és megmozdulásunkkal egyetértő tömegekhez, hogy egyénenként, valamint társadalmi egyesületenként és pártonként jelentsék be csatlakozásukat a Liga ideiglenes központi irodájában. —i Budapest, VI., Paulay Ede u. n„. I. emelet. 1 A Habsburg-ellenes Liga Vezetősége«. A »Habsburg-elÍenes Liga« körpecsétjének közepén a sokat mondó »Négyszáz év« felirás olvashatóható. . — Tankönyv az összes helybeli közép és elemi iskolák részérc kapható uj és használt Díckef Gyula könyvkereskedésében Városházpalota. 5473-10 u Irigyelt Egy kis kiruccanás Pest-Budán* Bontafaivára történt kirándulásom alkalmával kedvet kaptamegy hosszabb utazásra. Tekintettel arra, hogy a kirándulásom éppen a, Szent István napi zarándoklások( idejére esett, elhatároztam, hogy) én is elzarándokolok egy kksitl a fővárosba — Szent István után; Gondolatomat tett követte. Beállítottam dobogó szívvel a m* kedves 'és előzékeny Liszkay barátunkhoz —tetszenek tudni ugy-d hol van —, Máv, jMenetjegyiroda, Zrinyi Ilona-utca 7., telefoni 112. — Előadtam néki szépen^ szabatosan, hogy mi járatban vagyok, mely után Liszkay barátunkj a legnagyobb örömének adott kifejezést, hogy végre megérte azt aj időt, — nem hogy sírva megyek el kapuja előtt, —- hogy egyszer már én is féláron utazok Budapestre^ Kiállított aztán három köteti könyvet a részemre és ellátott minden jó útbaigazítással, melyek után összepakoltam a szükséges útravaló kat és a családomat s neki indultam a nagy urnák. Eltekintve a csrkeketrec szagú vagóntól, melyből Debrecenben sikerült megszöknünk, kellemes han-< gulat és két liter Neumann-féle vin kó bekebelezése közben értünk a fény- és könnyözönben ragyogói fővárosba. A bábeli Zűrzavar és az ügyeletes detektívek szúró nézése közepettd végre célhoz értünk. j Nem akarom az olvasót végigvezetni ismételten a fővárosi lapoki által szinesen megrajzolt utvonalakon. E helyett tépjünk ki a nagy tömegekből, melyek Pestet lakják] egy-egy életvirágszirmot és néz-) zük meg, miként kínlódnak azokHa az utcán jár-kei az ember, azt gondolja, itt egy boldog, munkával ellátott városban van. Mindenki siet, rohan. Hajszolja azi élet az embereket egy darab kenyér után. Itt nemcsak most, hanem már hosszú hónapok.óta min-* den eljövendő nap egy szeptember; elseje, a kétségbeesés napja. Minden nap felvetődik a kérdés, mi lesz holnap ? Aki na még dolgozik, nem tudja, holnap nem kerül-e az utf cára ? Beszéltem egy munkaközvetítővel. Nem régi tisztviselő. Pár hónapja cserélte fel a munkatermet; az íróasztallal. Telve ambícióval^ telve nagy akarásokkal foglalta el hivatalát. Keserű napjai jöttek a megpróbáltatás oknak. Nap ról- nap ra látni a szenvedő arcokat, látni, az éhségtől beesett sápadt arcokat, valami borzasztó lelkiszenvedés. — Hétezernyi tagot számláló szakma munkásaiból mintegy 1600 a munkanélküli. A létszám nem apacL hanem emelkedik. í ...És a szenvedések napról-nap^ ra látása lassan a közömbösség| kérgével vonja be érző szivét< Neki is családja van, neki is kötelessége van. Nem lehet érzelegni mindig, mert a munka hajtja, kergeti. És neki is kell a kényéi. A családjának is. Érzelgésért pedig nem fizetnek sehol sem. Csáki a munkáért. Néha-néha még elcsuklik a hangja, fátyolos lesz a szeme a nyomor láttára, de erőt! vesz magán és serényen serceg a toll a kezében... Mert otthon kell a kenyér. Várja az asszony, várják a gyerekek. Sétáló. | — Különféle diáksapkák a legolcsóbban beszerezhetők Veress Józsefnél, Kossuth-tér. , 4X