Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-23 / 215. szám

1930. szeptember 23. J&íkywék. 9 Az agyonszanált felekezeti Iskola Tolnay Pál hozzám intézett ujabb válaszában csak beigazolja azt, hogy nem keresi a megértést. Az összefogásra való készség hiányzik nála. Mondhatom én azt, hogy sértő szándék nem vezetett tudósításom megírásában. Mondhatom én azt, hogy felszólalásomban teljes elismerés sel honoráltam az alföldi tanitók munkáját. Mondhatom én azt, hogy a népiskolai tipusok között a világháború után átölelő szellemnek kell uralkodni. Mondhatom én azt, hogy a tanitók (pe dagógusok) sikeres munkájához az összeség &egybefogása kívánatos. Meddőség. Amiről szó nem esett — előhuzatnak : Kántortanítók ügye. („Ezek a szegény tanitók pedig járják a szörnyű kálváriát az anyagi lehetőségek elégtelensége miatt." Nem tárgyalta sem a közgyűlés, sem a pályadolgozat.) A buza. Az értékelés. A spekuláció a bolettázás óta. Csupa mellékfogalmak a tárgynál. Ugyan-ugyan t. Tolnay öcsém, mire valók ezeknek a fogalmaknak előráncigálása, mikor távolállottak a gyűlés programmjától! A „Nyirvidék" szerkesztője azt a „Tanitógyülés"-ről szóló cikket annyira jónak találta, hogy elismerésre méltó figyelemből, a lap főhelyére tette. Nem talált benne olyan kijelentést, mely sértő lehetne az alföldi tanítóság munkájára. Tolnay közli válaszában azt a nehézményezett, dolgozati tételt. Azt mondja : idézet. Hát nem idézet, hanem egy komoly felkészültségű tanítónak a miniszter úr parlamenti beszédére történt — hivatkozás. Idézés és hivatkozás, nem egy és nem ugyanaz. Az a derék, kétségbe nem vonom : jó indulatu taniíótestvér, hivatkozhatott volna szebb miniszteri kijelentésre is. Én azt hittem, hogy olyan helyen, hol ilyen megállapítások, kijelentések hangzottak el, szomorú megcsonkittatásunkban jobb jövőért kell dolgoznunk; uj utakon járunk; az iskola a jellemképzésre fekteti a fősúlyt; az iskola fenntartó egyházak roskadoznak a teher alatt; az idő kiköveteli a tanitó erőknek az egyház kormányzásában való arányosabb részvételt; egy átviharzott kellemetlen korszak után arra kell törekedni, hogy az egyházi életet krisztusi szellem hassa át; a tanitói karnak a köz javára irányuló kezdeményezését a zsinati tanügyi bizottság támogatni fogja. Ebben a derűs és jó levegőjű környezetben, — azt hi szem, hogy az a felolvasott rész, melyről Tolnay úr maga is — hallomásból értesültem — tagadólag szólott — kifogásolható lehet. Egészen jó indulatulag tettem a fölszólalást. Tolnay úr csak ennyit mondott: A kifogá solt rész: idézet a munkában. Ezzel érjem be. Tolnay úr az olvasókra bizza a két felfogásról való Ítélethozatalt. Hozzájárulok a magam részéről is ehhez. De mielőtt még pontot tennék soraim végére, egy tényt kell a figyelmes Olvasó elé állítanom. Békés otthonából kiüldözött munka eszközeitől megfosztott, lélekben megalázott, testi, lelki szenvedésektől meggyötört, szűk ség, waggon és barakklakásra kényszeríttették, sok ezrei tanús kodnak arról, hogy a busás állami támogatással fenntartott szükséget nem látott, felvidéki (nemzetiségi) iskolák bizony nem voltak hordozói sem a valláserkölcsi, sem a nemzeti eszmének. Hát bűn volt ezt megmondani abban a körben, hol bátorsága helyzetben van a valláserkölcsi és a nemzeti szellem is. Azt hittem, hogy a trianoni veszedelemhez segített mételyhintőkre rámutatni szabadságban áll a nemes küzdelemben frontharcos néptanítók között. Kénytelen vagyok sajnálattal megállapítani : csalódtam. Jól éreztem magamat a hazafias eszmekörben. Éles rávilágitás történt arra, hogy valahol és valakik megsértették ezt az aranyvárat. Meglopták hitében, hazafiasságában. Dr. Haendel Vilmos, egyházmegyei felügyelő, egyetemi professzor megállapítása szerint a háború előtti Magyarország görögkeleti oláh papságánál szomorúan lehetett tapasztalni, hogy igen sok közülök a legcsekélyebb elemi ismeretekkel sem rendelkezett. Ugyanez az eset a tanítókra, kiknek lelkiismereti meggyőződésökre a magyar állameszme mit sem számithatott. Mig témaanyagra Tolnay öcsém alkalmat szolgáltat, lelkiismeretem megnyugtatására mindig kénytelen leszek illő tisztelettel válaszolni. Bökényi Dániel. Kertész lilái? édesaavja sírva fakadt, amikor fia hangját Már közöltük, hogy az Apollo kedden, szerdán bemutatja hangos változatban, Kertész Mihály Amerikában élő hazánk fiának hatalmas mesterművét, a Noé bárkájá t, a film budapesti bemutatóján történt, hogy Kertész Mihály, a kiváló magyar rendező ki e hangos filmje előtt egy prológot mond el a Noé bárkája bevezetőjeként, magyar nyelven. Megjelent Kertész Mihálynak jól ismert arca, s megszólal az ő hangja : — My Ladies and Oentiemen, — mondja. — Alow me to present myself as a directeur of this picture... Oh, excuse me, I beg your pardon... — Bocsánatot kérek 1 Most veszem észre, hogy angol nyelven szóltam Önökhöz, pedig magyarul kell beszélnem, hiszen magyar arcok üínek előttem... — Talán édesanyám is itt van, aki nem értené meg angol beszédemet... És ebben a piüanatban a sötétség mélyéből, egyik páholyból csukló zokogás sir fel... Kertész Mihály édesanyja, aki tiz éve nem látta és nem hallotta világhírűvé lett fiát, sirva fakadt a fiú láttára és ismert hangjára... A beszélő-film tökéletes diadalát jelenti ez a szomorúságában is szép epizód... Azután továbbpergett a film, a Noé bárkája, a budapesti magyar fiu világraszóló alkotása, mely holnap, kedden már nálunk az Apolloban is bemutatásra kerül, és mindenki gyönyörködhet ebben a monumentális hangos filmalkotásban mely alkalommal itt is megszólal a film előtt Kertész Mihály, s elmondja prológusát.A filmet is magyar szöveggel mutatja be nálunk az Apollo rendes helyárak mellett, de csak két napig, kedden és szerdán, hogy helyet adjon csütörtökön A1 jolson hangos ghetó történetének a Jazz Singernek, mikor is, A1 Jolson a Kol-nidrét is elénekli. „Ez az üzlet az utca túlsó oldalán van .. " Sajtóhibák és csodabogarak A sajtóhiba olyan, mint a derűs égből lecsapó villám- Észrevétlenül, jön. nem lehet megelőzni s hatása; szinte halálos lehet. A íegszebbj legmagasztosabb szempontokból irt, komoly vezércikket képes komikumba fullasztani, teljesen agyonvágni- Legtöbbször a véletlen, ez az agyafúrt tréfacsináló követi ei^ de tudunk példát arra is, hogy a gézenguz(?) betűszedő) agyaita ki a nagy konsternációt kei tett, nem egyszer "pedig vaskos, botrányt okozott veszedelmes sajtóhibát. I Bizonyos: az újságok újságírók. szerzők legnagyobb ellensért ge a sajtóhiba. Félnek tőle, mint a tűztől, vigyáznak is, amennyire, csak lehet, mégsem tudják azonban mindig elkerülni. Az alábbiakban kis csokrot állítottunk össze a sajtóhibákból és egyéb írott csodabogarakból. A battonyai anyakönyv nyitja meg a sorozatot, amelynek egyik lapján ez a bejegyzés olvasható: Házasságot kötött Peiti Andríjának Dragomir fia és Dávid Istvánnak halvaszületett leánya. < , \ Ugy látszik a házasságokat tény

T leg az égben kötik... Mert ilyen, házasságot a öldön aligha lehetett nyé'ibeütni. Román megszállott területen jelent meg egy magyarnyelvű újságban ez az apróhirdetés: ! BICIKLI háromkerekű gyereknek eladó Majdnem uj- Cim a kiadóhlvatalbanNyiivánvaló. hogy csak egyvessző hiányzik a második szó előtt, és után, de a kerékpár nem talált vevőre, mert egy szülő sem akarta elismerni, hogy gyermekének egy kereke hiányzik. A Veszprémi Újságban jelent meg az alábbi napihir, amelynek címe aligha lehetett volna az, — hogy »Lucullusi lakoma.® — 19-én, József-napján számosan keresték fel jókívánságaikkal X- Józsefet, aki ismert nyájasságával vendégelte meg tisztelőit. Ha a nyájasságon kivüi egyebet nem szolgáltak fel a vendéglátás igen szerény kereteK között mozog hatott. aSzegény gyerekek® lehetne a cime annak az apróságnak^ amely a közelmúlt napokban látott napvilágot az egyik vidéki lap hirdeté sei között: ALKALMAZÁST nyerhet fiatal leány, akd jól tud gyereket gondozni és vasalni. Jelige: »Fiatal.« Talán r áncbaszedték a gyerekeket. hogy ki kell őket vasalni? Az egyik Duna-Tiszaközi újság remekelt nemrégen az alanti apróhirdetéssel : Kétszoba-konyhás lakás KIADÓ. Értekezni lehet ugyanott. Azt már nem irta utána, hogy. a helyes megfejtők közt jutalmakat sorsol kiViszont nem a hymen, — hanem a tőzsderovatba illett volna ez a hir: — Házasság. Bálint Mancit (Szombathely) lejegyezte Paulik Ernő dr. községi orvos (Vép.) A menyasszony árfolyamértékét nem hozták nyilvánosságra. A »Gondolat« cimü újságban jelent meg: Egy szigorúan kimondott úriember részére SZOBA fürdőszobahasználattal kiadó. Szobakiadásnál fő az erélyű Ugyanez az újság közölte ezt is: KIS LAKÁS. Egy udvari szoba, konyha és disznóólból álló lakás május i-re kiadó. Meskó-utca 3.sz. Tiszteltetjük azt a családot, —r amely a disznóólat is lakhelynek használja... Egy tárcarészletből vesszük következő sorokat: ...Aki ilyet állit, az gyomorbajos, mondotta a kancellár homlokára mutatva . Milyen költői címet lehetett volna a tárcának választani: »Aki a gyomrát a homlokán hordja.« A cégtáblák, kapuhirdetések is ritka bőséggel ontják a csodabogarakat. íme néhány díszpéldány közülük: ITT zászlók, koporsók és egyéb házibutorok kaphatók. Vájjon mi minden lehet a többi »egyéb házibutor« között? Egy szücsüztet lehúzott redőnyén a következő épületes intimitást közölte a cédula: UDVAROL A BEJÁRAT Vájjon kicsoda-micsoda lehet a boldog kiválasztott? Egy mellékutcai üzlet lelakatolt ajtaján bölcsen hirdette a cégtulajdonos: l Megnyitásig zárva! Ugyan kl hitte volna?! í . ....;