Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-23 / 215. szám

1930- szeptember 23 helyett azt az útmutatást tennők magunkra nézve kötelezővé, amit a magyarországi példa nekünk mutat ? Hiszen az irodalom mindig fölösleg és mindig élettelenség, ha nem azt az életet tükrözi, ábrázolja, persziflálja avagy irányit ja, a mely élettel s amely közösséggel az irót végzete eljegyezte. Már pedig az erdélyi magyarság tízesztendős romániai élete merőben újnak és példanélkül valónak bizonyult. Példa és .hagyománynélkülinek kellett lennie következésképen irodalmának is. S az erdélyi olvasó e tradiciótlan irodalomtól pillanatra sem hökkent meg, az uj erdélyi irodalomban idegenszerűséget nem talált. Ellenkezőleg: megtalálta benne az önmaga máról holnapra keletkezett sorsát, — megtalálta bennne a MacauLay országát, mert a nagy históriai kataklizma a magasból mélységbe taszította, mert gazdasági életében, politikájában és utódaiban mindegyre sikkadnak hajdani kincsei. Amije még maradt, az az irodalma s akiben a maga lelke folytatódik, akiken keresztül a menthető szellemi javak majd gyermekeire szállanak, az nem az agyonkontrollált iskolája, hanem küzdő, vergődő Íróinak müve. N Az Prdélyi irók himnusza-. A lírikusok után Erdély irodalmának nagyprózájáról beszél ihlető szavakkal Tabéry. Az erdélyi széppróza az álmok csirájában élt; még csak, amikor a költészet már munkálta a lelkek humuszát. —> Ebbői a megmunkált humuszból aztán büszke sudárban nőtt ki a fájdalmas fcis haza robusztus regényirodalma Gulácsy. Szántó; György. Markovics Rodion, "Makkai Sándor. i Félkézzel. m ühelyküz delemmel, félkézzel kenyérharcban várták ezek az írók a szebb holnap megvirradását. — Egyik nőirónk — mondja Tabéry -—> beteg férjének matrácsírja mellől nőtt irodalmunk büszkeségévé azokban a napokban, amikor reggeltől estig szerkesztőségi robotot rótt, éj»jel pedig betegápoló hitvesi kötelessségét teljesítette. Egy másik írónőnk tüdővérzésig katedrán neveli az ujerdélyi generációt. Van irónk, aki méhészetből él, van, aki fölaet mivel és templomot épít ? volt irónk, aki tíz éven keresztül abból ebédelt, amit mint vándorkonferanszié keresett. Ezzel a vándorkonferanszié Íróval találkoztam egyszer Kolozsvárra utaztamban egy csikorgó téli éjszakán. Valamelyik vidéki bakterháznál szállt be ugyanabba a vasúti fülkébe^ amelyikben elnyúlva bóbiskoltam. — Mi az ? — kérdeztem tőle —. Talán csak nem a vasúti baktereknek konferáltál ? Keserűen legyintett. — ördögöt! Hanem tegnap este is volt, ma este is lesz egy konferáló estélyem Kolozsvárott. Tegnapi estém éppen csak annyit jövedelmezett, hogy megvacsorázhattam. Hol a pokolban tölthetem el az éjszakámat ? A zsebemben nem volt egy árva bani sem, csak a vasúti szabadjegyem. Kaptam hát magamat, felültem a váradi vonatra, azzal jöttem Élesdig, irt bevártam az ellenvanatot s most tovább alszom benne Kolozsvárig. Majd csak megvirrad, mire odaérünk. Igen! Majd csak megvirrad egyszer nekünk! De addig ki tartja a hitet a hogyha nem az erdélyi iró, a korgó gyomrú iró, aki szinte mindennap újra megcáfolja ama elsodort békebeli iró aranyköpését, aki szerinit éhes gyomorral nem lehet himnuszt énekelni. Mi a mi himnuszunk az erdélyi regényirodalomban? VÁROSI MOZGÓ PROLONG

ÁLVA! iMiiimi mii mi Hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor A FOX FILMGYÁR REMEKE! RENDES HELYÁRAK ! A FOX Folliest messze túlszárnyalja a beszélő, éneklő és zenélő filmszenzáció a Filmoperett 13 felvonásban. Főszerepekben : JANET GAJNOR, CHARLES FARREL. A világhírű Buttler görlök fellépte. A Brown és Henderson jazz- és synphonikus zenekarok közreműködésével. A vetítés két géppel történik. Mi megmutattuk, hogy ezt is lehet. Tíz éven keresztül énekeltük a himnuszt korgó gyomorral és lelki éhességben. Erdélyi himnusz volt a Gulácsy Irén »Hamuesője«, a hivatalából kidobott Südy Sándor sorsa addig a befejezésig, ahol egymásramosolyognak a magyar és román temetők. Himnusz volt Kos Károly sztánai bagolyvárában annak a kis kézinyomdának zöreje, mely első könyveinket hozta napvilágra tíz évvel ezelőtt. És himnusszá vált ugyancsak Kos Károly regényében, a Varjú Nemzetségben a három erdélyi nemzedék sorsán keresztül kihangsúlyozott erdélyi törvény, a mely szerint lehet ma Erdélyben ur, aki holnap elbukik, a Bethleneket követhették Rákócziak, Rákóczit Barcsayak, a török hatalom belefúlhatott német erőszakba, de vér, politika és erőszak hatalmán tul egy diadalmas -igazság megmaradt : a föld, amelyen Erdély népei az életért dolgoznak, megtartja örökvirágnak a rajtalévő népeket, legyen a fölöttük váltakozó hatalom bármilyen urirend és bármilyen nemzet hatalmassága. S ha a Kos optimista himnuszát hallottuk, másnap felcsendült a pesszimistább lélek himnusza. Mindegy Himnusz volt az is, az alulkerült nemzet himnusza a saját nyelvének megtartásáért, amit Nyirő József adott regényhősének ajakára, a sikoly himnuszát: — »Isten veled — mondatja a Sibói Bölény hősével ez az irónk —, Isten veled, szentséges, meggyalázott drága magyar nyelv, saját népednek áldozata, megszűnő szép magyar dalunk. Isten veled, gyermekeink ajkáról elröppent mese, pusztuló szolganép imádsága, kit mindenki elfeled. Rátok bízom e nyelvet, mezők madarai, erdők vadjai. Siessetek megtanulni, mielőtt mi elfeledjük. Hol vagytok hát szófigyelő, szántóvető pacsirták, okos fülemülék, bujdosó társaim: rigók, kékszárnyú szajkók, e drága földnek minden oktalan állatai? Szedjétek fel minden elhajított édes szónkat ti, hogy valamikor — ki tudja mikor — viszszaadhassátok...« Követségbe jöttem diplomácia nélkül... Feltárja Tabéry Erdély írodal? mának anyagi alapjait is, amikor; Í

ismerteti az Erdélyi Szépmives Céh. majd az Erdélyi Helikon megalakulásának történetét. Az Erdélyi Helikonról^ amelyet Berde Mária hivott életre, az ifjú Kemény, János báró marosvécsi kastélyában alakult ,akinek rajongása, mint Szent Lélek szállt le a marosvécsi százados tölgyek alatt, az erdélyi írókra, akik a gondolat tiszteletében találkoztak és akik enélkül a gondviselésszerüen bekövetkezett egyesülésből egymást tépve széledtek volna talán szét.. A vécsi találkozó intimitásainak feltárását feszült érdeklődéssel hallgatja a nyíregyházi közönség, amelyben erős az elhatárolás, hogy a Helikon együttesét támogatni fogja, hogy erdélyi Íróinak: felkarolását nagy magyar kötelességeinek sorába iktatja. Ez a szent elhatározás lángoló érzéssel él a megihletett lelkekben, amikor Tabéry a következőkben poéntirozza hatalmas erejű, a művészet; fényében tündöklő előadását: Hölgyeim és Uraim! Én beszéltem önöknek Erdélyről, Erdély irodalmáról^ amennyit egy léíekzetvételre beszélni lehet. Teljes képet akkor sem adhattam volna önöknek, ha három órán keresztül folytatom mondanivalói-, mat. Nem is az volt a célom, hogy kimerítő képet adjak, hanem, hogy izelitőt nyújtsak küzdelmeinkről mindazoknak, akik elszakadt testvéreik sorsa iránt érdeklődnek. — Aki bővebben ^tüzetesebben óhajt megismerkedni Erdély irodalmával^ mindazok számára az én előadásom bezárul s helyette megnyílnak az erdélyi könyvek. Kerek negyedszáz esztendő pergett le az idő rokkájáról, hogy Dévénynél valaki a magyar irodalomba betört uj időknek uj dalaival. A nyugat felől harsogó költő volt az a titán, aki akkor kérdezte: szabad-e sírni a Kár-' pátok alatt? Uj felfogás viharod frisseségével érkezett akkor az él-/ harcos Ady s az általa megzengetett kürt rezonanciája ma is ittí szárnyat a magyar rónák

T magyar városok fölött. i Engem nem a betörés lovasrohama lendített át kismagyarország határain. Alázatos követségbe jöttem én csupán fájdalmas idők fájdalmas dalaival. Erdély követe B vagyok e percben, magyar irók követe magyar olvasóknál. Követségbe jöttem diplomád cia nélkül s ha harcolni jöttem^ gyilkos fegyverek nincsenek kezemben és harcomnak célja: érdeklődést szítani Erdély írói iránt. Nincsen taktikám, nincsenek titkos stratégiai terveim. Ami tervem voit

v végre is hajtottam, rosszul-e vagy jól majd megmutatja az önök további érdeklődés^ vagy közönye Erdély iránt. Ez azí előadás volt a megbízólevelem', amit harminc trótársamtói kaptam tul a Királyhágón. Ezzel az ismertetéssel bizott meg az Erdélyi Helikon. Feladatom volt feltárni nagy vonalakban a Romániába szakadt kétmillió magyaj szellemi birtokállományát. Politikai mozzanatok bolygatása nélkül volt célom rányitni az önök szemeit arra a romantikus, de egyben páratlanul emelkedett és heroikus küzdelemre^ amit irók folytatnak E jtui a határon a magyar műveltség és szellem fenntartásáért. > Ismerjék meg ezt az irodalmat. Ezt üzeni általam önöknek Erdély, ezt izeni e terem széksorainak a^ a mohos és régi marosvécsi kőpad. amelyen Kemény János erdélyi fejedelem embereit botozták! háromszáz évvel ezelőtt a török begierbégek. Ismerjenek^ szeresse-i nek meg minket^ izenik a magyar jövendőnek az erdélyi mult és erdélyi jelen s a virágos magyar városoknak az erdélyi temetők. Megujiuló tüntető taps fogadja az előadást, amelyet Szohor Pál köszön meg meleg magyar érzéssel áthatottan. Tabéry tiszteletére azután szükebbkörü vacsora van. a Ko» rónában, amelyen megjelenik dr,. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester is. A kiváló iró Liptay Jenő kir. gazdasági főtanácsos vendégszerető házának vendége. Tabéry, akinek nyíregyházi előadása felejthetetlen élményt adott és mélyen felkeltette az érdeklődést Erdély magyarságának irói iránt, Miskolcra megy, ahol szombaton tart előadást missziós utján. Uj rendelet könnyebbíti a közszállításokhoz szükséges bizonylatok megszerzését;; A kereskedelmi miniszter rendeletet intézett az összes kereskedelmi és iparkamarákhoz^ amelyben a közszállitásokhoz szükséges szállitóképességi bizonylat könnyebb megszerzését teszi lehetővé. A rendelkezés a következőket tartalmazza: , A közszállitási szabályzat értelmében azok, akik közszállitásra vagy közmunkára ajánlatot tesznek a versenytárgyalást hirdető híva-? tallal összeköttetésben még nem állottak, illetőleg ismeretlenek. —. tartoznak szállítóképességüket és megbízhatóságukat az illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonylatával igazolni. Kisipari körökből panasz tárgyává tették^ hogy az ilyen bizonyítványok kiállítása hosszú időt vesz igénybe^ ugy, hogy azok néha a versenytárgyalás napjára el sem érkeznek a kiiró hivatalhoz, ezért az ezen bizonyitvánok kiállítása körül követett eljárás megrövidítését kérték. I i Mivet a kamarák a kisiparosok szállítóképessége bizonyítványainak kiállításánál az ipartestület véleményét is meghallgatják^ az eljárás meggyorsítását előmozdíthatja. ha a kisiparosok az ilyeq bizonyítványok kiállítására vonatkozó kérelmeiket az ipartestületnél nyújtják be, amelynek tagjai és az. a kérést véleményével együtt;