Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-17 / 210. szám

6 JNÍVíryidek. 1930. szeptember 17. Kegyelet — politikából * * * i ( Massaryk a cseh köztársasági elnök cseh nemzeti szinü szalagos koszorút helyezett Madách Imre sírjára. Furcsa lovagias cseleke­det, mondhatná valaki, aki távol­ról szemléli a dolgokat és nem látja a háttereket. Hanem mi, akik évek óta a fájdalomtól összeszo­rult szívvel látjuk, miként bánik a cseh államhatalom a magyar kisebbséggel, mi, akiknek a lel­két, nyugalmát csaknem napról­napra felborítják azok a jogtipró intézkedések, amelyeknek a Spi­rítus rectora Benes, mi nem tu­dunk meghatódni az elnök ur e gesztusától, amelyben sokkal több a politikai ravaszság, mint a való­di kegyelet. Most nem beszélünk arról, hogy mit érezne a szegény Madách Imre lelke, ha ott látná a sírkövén a magyarság zsarnoki el­nyomójának koszorúját. De arról igenis beszélni kivánunk, hogy szép demokratikus szavakkai és theatralis gesztusokkal nem le­het a magyar kisebbség ezernyi sebét meggyógyítani és tiltakozó szavát elcsititani. Téved Massaryk elnök ur, ha azt k^pzeli v hogy­ez a koszorú, amelyet a nagy magyar költő sírjára helyezett, ta< karni, leplezni fogja azt a sok gyalázatot, amit a csehek a ma­gyar kisebbséggel szemben céltu­datos következetességgel évek óta elkövettek. Téved, ha azt hiszi, hagy ezzel az egyetlen elis­merő, kegyeletesnek látszó moz­dulattal csökkenteni tudja azt a szenvedést, amelyet tettekkel idéz­tek elő. Igaza volt a kisebbségek szó­szólójának, amikor azt mondta Massaryk elnöknek, hogy a ma­gyarok az elnöktől mindig a demo­krácia és a megértés szavait hal­lották, de ez a demokrácia és megértés sohasem nyilvánult meg a gyakorlatban és a kulturális élet­ben. Mert valóban, demokratikus és megértő szavakban és pózok­ban, amelyek a külföldnek voltak szánva szemfényvesztésül, soha­sem volt hiányuk a cseh állam­férfiaknái. Ellenben ugyanakkor a cseh uralom elvette a magyarok­tói iskoláik túlnyomó részét, el­nyomta nyelvüket, üldözte kultú­rájúkat, elkobozta könyveiket és fillérekért elharácsolta földjüket. Hiszen éppen most zug az egész világ a csehországi magyar kisebb­ség panaszától, a napokban hang­zottak ei a genfi kisebbségi kon­ferencián a csehországi magyarok ajkáról azok a panaszok, amelyek szégyenei és megcsufolói a híres cseh demokráciának. f Ugylátszik Massaryk elnök is is­mén azt a közmondást, hogy a legjobb védekezés a támadás. Ami­kor Giller dr, a losonci városi kép­viselőtestület tagja, leplezetlen, bá­tor nyíltsággal kijelentette az el­nöknek, hogy a magyar lakosság nincs megelégedve a cseh ura­lommal, mert sem a törvény, sem annak végrehajtása nem bizto­sítja azt, amihez a magyaroknak, tmint kisebbségi népnek joguk van, — Massaryk ahelyett, hogy tisz­tára mossa magát, hogy védekez­zék és igazolni próbálja azt, amit igazolni %emmiképen nem lehet, támadta és gyalázta a hajdani ma­gyar . uralmat. Nézzük csak, mit mondott, mit mert mondani a cseh köztársa­sági elnök. »Ön bizonyára tudja, hogy az egykori rendszer a tótok­nak egyetlen állami iskolát sem adott... Ma önök szabadon olvas­hatják Madáchot, Mikszáthot és Balassát...« Nem ugy, elnök ur! AUjunk meg egy szóra! Hajdan a felvidéki magyar tanítóképzőkben a növendékeket tót és ruthéni nyelvre is tanították, hogy majdan tanítói működésűk közben anya­nyelvükön tudjanak érintkezni a kü­lönböző nemzetiségekhez tartozó tanulókkal. A magyar állam sohasem üldöz­te nemzetiségeit nyelvük haszná­lata miatt. Viszont ma a cseh köz­társaság üldözi azokat a polgárait, akik anyanyelvükön mernek be­szélni, ha történetesen ez az anya­nyelv magyar. És nem fél-e Massa­ryk elnök ur, hogy leszakad 3 mennybolt, amikor azt állítja, — hogy a felvidéki magyarság szaba­don olvashatja nemzeti íróit. Ta­lán bizony hirtelen elfelejtette az elnök ur, hogy a magyar könyv, bevitelét még ma is drákói szi­gorral megakadályozzák a csehi hatóságok. Talán elfelejtette azt is, hogy ezerszámra koboztak el a Felvidéken .magyar könyveket) mégpedig nem politikai müveket, hanem szépirodalmi, tudományos és szakmunkákat, tankönyveket^ sőt szótárakat, lexikonokat^ még szakácskönyveket is. Hány ezer pél dányban kobozták el a csehekj Jókait, Gárdonyit, vagy akáfl Mikszáthot is. akire a Cseh el­nőknek hivatkozni bátorsága volt. Nem, nekünk magyaroknak nincs mit lepleznünk, nincs mit szégyel­nünk, elég ha bizonyságul odaállít­juk azt a mindennél ékesebbenj szóló letagadhatatlan tényt, hogy a tótok ezer esztendőn keresztül éltek velünk együtt, magyar fenn­hatóság alatt és épen megőrizték nemzetiségüket és nyelvüket. A cseh uraiom alatt átélt tíz év több, panaszt csalt a kisebbségek aj­kára, mint a magyar uralom ezer esztendeje. És bizony ma már; ezer oldalas köteteket kellene írni a kisebbségeknek, ha eleget akar­nának tenni Massaryk azon óhajá­nak, hogy sérelmeiket és kívánsá­gaikat írásban közöljék a kor­mánnyal. 1 Az a koszorú, amelyet Massa­ryk elnök ur Madách Imre sírjára helyezett, nagyon hasonló a szemi­^ födélhez, amelyet a csehek a ma- j h gyarság jövőjére szeretnének teri­I" teni- Nem, nem vagyunk meghat­' va Massaryk koszorújától, Inkább fáj az nekünk és cseh nemzeti szi­pü szalagjával még tüzesebbé teszi sebeinket. ozeó Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor MÁRY ASTOR és CHARLES MORTON FORTUNA LEÁNYA Egy játékbarlang titkai 7 falvoaásban. MAOYA RORSZÁG A. Fox Jonrnal grandíozu-i riportfilmje 8 lelvooásban. Előadás Nyíregyházán a modern erdélyi irodalom tiz éves múltjáról Ma jelentek meg Nyíregyházán a Bessenyei Körnek a szombati Tabéry-előadást hirdető plakátjai, amelyek a következőkben hirdetik a nagy érdeklődéssel várt előadást: A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör Irodalmi Szakosztálya meghí­vása folytán Tabéry Géza erdélyi író, az Erdélyi Helikon tagja f. hó 20-án d. u. 6 órai kezdettel a városháza dísztermében előadást tart: A modern erdélyi irodalom tiz éves múltjáról, jelenéről és az ehhez kapcsolódó aktuális irodalmi problémákról. Az előadást Szohor Pál szakosztályi elnök bevezető be­széde előzi meg. Belépődíj nincs. Az érdeklődőket tisztelettel meg­hívja az Elnökség. Hollywood 16 leghíresebb sztárja fog felvonnini a Diadal holnapi premierén Kit ne érdekelnének a filmgyár­tás kulisszatitkai ? A »Hollywoodi rejtelmek® ezeket az annnyira von­zó titkokat tárja elénk egy pom­pásan megrendezett vigjáték kere­tében. A szemünk előtt fog lepe­regni a filmgyártás ezer rejtelme s ugyancsak a szemünk előtt fog megoldódni az a nagy titok is, hogy miképen születnek a sztárok. Mulatságosabb, vidámabb história MODERN RADIOK KAPCSOLHATOK HÁLÓZATBA Philips, Standard, Astre., Telefnnken, Orion stb. gyártmányokban LEQ0LC50BMN CSdK JTílraí 11 d- (Bessenyei tér Nyíregyháza, ePUJUil-U. sarok) Rádió, Kerékpár Kereskedelmi vállalatnál 5763-8 Kerékpárok, csillárok, varrógép, villamossági és Rádió alkatrészek budapesti olcsó árban szerez­hetők be. Kiégett Rádió lámpákat 2*70 ráfizetés­sel ú]i*a cserélem be. Aceumulátor töltés, javítás. MAGYAR ZENE MAGYAR BESZÉD * MAGYAR DAL A VASARNAP DÉLUTAN-BAN. '<3 régen nem pergett mozivásznon — tmint a Ho'lyvoodi rejtelmek. Pe­dig van benne sok tanulságos rész is, különösen azok részére, akik sztárok szeretnének lenni. A pom­pás, ötletes mesét revüszerüen tá­lalja fel King Vidor, a kiváló ren­dező és ezekben a revürészekben Hollywood 16 leghíresebb Sztárját vonultatja fel. A főszereplők: Ma­rion Davies, Dell Henderson, Wil­liam Haines, Tenen Holtz, Sydney Bnicy és Polly Mora'n. De közre fognak működni Charlie Chaplin, Renée Adorée, Lew Cody, Douglas Fairbanks, Rod la Roque, Aiieen Pringle, Mae Murray, Ronald Col­man és Ellynor Glyn is. A dara­bot Ágnes Christine és Laurence Stallings (a Big Parade szerzője) írták. Budapesten a Décsi Mozgó­nak olyan fényes sikerei voltak ez­zel a filmmel, amilyennel nem sok mozi dicsekedhetik. A Hollywoodi rej teltnek « nyiregyházi sikere is biz­tosítva van, csupán az a kár, hogy csak 2 napig, szerdán és csütörtökön tartja műsoron a Diadal. Olga Csehova: Halló, fő­kapitányság! ma utóljára. Wiliy Fritsch — Dita Parlo, Máiy Gerő — Ligeti Juliska, Dezsőffy László ( A VASARNAP DÉLUTAN-BAN-' Holnap van a Vasárnap dél után bemutatója az Apollóban A magyar sajtó több ízben he­számolt olvasóinak az Ufa magyar tárgyú hangos filmjéről. Ez a gran­diózus film már egész Európában bemutatásra került. »Melodie des Herzens« a német címe. A fővá­rosi napilapok is kimerítően emlé­keztek meg a film óriási sikeré­ről. A film végleges magyar ci­me: Vasárnap délután... Az a hatalmas siker, amelyről a külföldi s budapesti lapok be­számolnak, megérdemelt. Hanns Schwartz rendezői karrierjének ta­lán csúcspontjára érkezett a »Va­sámap délután«-nal. Az Apolló ta­lán nem is választhatott volna — jobb és kiválóbb filmet e hétre, mint az Ufa hangos filmjét, mert a szereplők, Willy Fritsch, Dita Parlo és egy sereg kiváló magyar színész, egytől egyig remekbe fa­ragott alakok, akik legszerencsé­sebb propagálói a magyar siker­nek. Az Ufa Vasárnap délután-jának nyiregyházi bemutatásáért az Apol­ló nagykoncepcióju direktorát il­leti a dicséret, akinek érdeme, hogy ezt a magyartárgyu hangos filmet városunk részére nagy áldozatok árán megszerezte s szerdától be­mutatja. RENDES HELYARAKKAL MUTATJA BE SZERDATOL AZ APOLLÓ A VASARNAP DÉLUTAN-T Nőtlen kereskedősegéd özle'ben, vál­lalatban bármiben bizalmi állást vállal, óvadék 4000 pengőig. — Ajáola'okat „Vidéki" jeligével Rndolf Mosse hir­detBiroda Budapest, IV., Vici n 18. továbbit. 5930—3

Next

/
Thumbnails
Contents