Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-17 / 210. szám

Főszereplők: Dita Parlo, Wiliy Fritsch, Máiy Gerő, Ligeti Juliska, Dezsöffy László. Rendes helyárak. Jegyelővétel. jfrimidÚK. Ragyogó angusztns, szomorn szeptember Irta: Ivánffy Tamás. »Fény és árny a természet rendelése szerint nyomon követik egymást. Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze!!<Í — igy mereng el Arany Jánosunk. De hol állunk mi a boldogságtól?, ezt kérdezhetnők egy évtized, avagy még hosszabb idő óta mi szegény . trianoni magyarok 1! Ragyogó, szép augusztusi napokat éltünk 1! A világ figyelme, a világ érdeklődése pár napon keresztül felénk terelődött. A Szent Imre- és a Szent István-napi ünnepségek oly lélekemelők, oly fenségesek voltak, hogy dagadt tőlük szivünk. Ma is büszkeséggel gondolunk reájuk vissza és emlékeiket felidézzük a bánat és a csüggedés napjaiban. Mert — mit tagadjuk — ilyenek is vannak, sőt tán több is, mint amennyire rászolgáltunk. - j Szeptember elseje mindjárt keservesen köszöntött be. Néhány órán keresztül feldúlt méhkas képéhez hasonlitott a ml gyönyörű fővárosunk. A szociáldemokratapárt körömszakadtáig ragaszkodott a munkásság tüntető felvonulásához s hogy a munkanélküliség ellen tüntessen, vétkes könnyel müséggei felidézte akaratán kivüi a gonosz szellemeket: Moszkva bérenceit, a kommunista-bolsevis-, ta ifju-munkásokat és alig kétszáz zavarosban halászó megfizetett gazembernek sikerült pár érán keresztül Budapest egyes részeiben úrrá tenni a dulást, fosztogatást és a rombolást és fegyverhasználatra kényszeríteni az önmagát a türelem legvégső határáig leküzdő rendőrséget. A legszomorúbb a dologban, hogy a tüntetés egyetlen halottja, mint rendszerint, ugy most is ép egy ártatlan munkásember volt, ki aznap vidékről Budapestre jött be munkát keresni és kit akaratán kivüi az utcákon hömpölygő népáradat elsodort és magával vitt addig, mig a Városligetben az ut porában golyótól eltalálva holtan ei nem terült. > , I Ha szentigaz is, hogy az egész felfordulás pár órán belül államrendészetünk előrelátó és céltudatos intézkedései folytán véget ért s ha az is igaz, hogy a szociálde-i mokrácia oly intőpéldát kapott a jövőre nézve ily tiltott felvonulások mellőzésére, mint még sohasem ez ideig, amennyiben vezérét ép a bolsevista söpredék verte meg és a szociáldemokratáknak az eddigelé perhorreszkált rendőrségnél kellett oltalmat keresnie, — mégis letagadhatatlanul szomorúak, nagyon szomorúak voltak e szeptember i-i események. Mindennek a konszolidáció tizedik esztendejében nem lett volna szabad megtörténnie. Minden tisztelet adassék meg a társadalom legnehezebb fizikai munkáját végző munkásságnak, de a munkanélküliség keserves problémáját nem lett volna szabad az utcára vinnie. Az utca megnyitja a kloakákat, —-> előtör azoknak emberbőrbe bujtatott ocsmány patkányhada, mely, nem munkát keres, hanem rablásra, gyujtogatásra és öldöklésre törekszik, amig a sortűz és a szurony a kioakákba vissza nem kergtei. . í Hiszen rettenetes a munkanélküliség átka, Magyarországon éppen ugy, mint világszerte^ de ennek megszülője nálunk nem a polgárság, nem a kapitalizmus (amely ma-holnap már egyáltalában nem is lesz e csonka országban), —hanem egyedül, egyesegyedül Trianon! Trianon előtt minden munkára termett tenyér elhelyezkedést, munkát és kenyeret lelt szerte e hazában. — Ha a tömeg higgadtan disztingválni és gondolkozni lett volna képes, (ugy, ahogy .azt az utcától sohasem várhatjuk el), a tüntetésnek csak egy jelszót lett volna szabad hangoztatnia: »Vesszen Trianon!« { Nem kevésbé szomorú volt pár nappal később a kommunista-zavargás terve, melyet — Istennek hála — rendőrségünk csirájában fojtott el, amikor az egésznek a megtervezőjét, a fejedelmi javadalmazásban részesülő és kétlaki életet élő csepeli gyárigazgatót, elfogta és ártalmatlanná tette. Ismét bebizonyult, hogy nem lehet eléggé igazat adni az államkormányzatunk gyeplőit fogó erős kezeknek, amelyek mit sem törődve a reakció igazságtalan vádjával, előre megfontolt terv szerint, lépésről-lépésre állítják csupán vissza a közszabadságokat (mindannyiunknak közös és osztatlanul érzett vágyát), minthogy tudják hogy Trianon következtében még mindig — ha lopva is — és a föld alattunk és repedéseiből a bolsevizmus gyilkos párái szivárognak időről-időre elő. x , i De a legszomorúbb volt egy ragyogó nagy elmének, egy szociális eszméket az elméletekből élő tényékké átvarázsló nemes szivnek, Vass József miniszterünknek, az' alkotó munka fanatikusának és cikiopszi erővel való megvalósítójának váratlan korai kidőlte. Megölte a szive és szivét megölte legnagyobb és egyetlen átkunk: Trianon! f Trianon koldusa az egész ország, mig fel nem kel ismét a Napl APOLLO MOZGÓ * •' m

i———Ti^nMrmi—írmrMi

iiii

1 n!«• Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor A szenzációs vígjáték műsor Szumatrai nagybácsi és a Forgószél kisasszony APOIiLO MOZGÓ Szerdától—vasárnapig 3/Í5, 7 és V4I0 órakor MAGYAR ZENE MAGYAR BESZÉD MAGYAR DALOK VASARNAP DÉLUTÁN... •/;•': .v Igp^b/:-.>••,• - * • • | tg Egy falusi leány szerelmi kalandja. Irta: Székely János. gy szavak pongyolában Egészség — Élei Irta: Andrássy Kálmán. Egy rendkivül széleslátókörben mozgó és tiszta belátást tanusitó szociális könyvben olvastam a következő aranyigazságot: »minden iskolában külön tanórán kellene tanítani a helyes étkezést és nemcsak kárhoztatni kellene a rendetlen étkezést, hanem az ezt előidéző okokra is rá kellene mutatni. A mi életmódunk mérhetlen vágyakozást ébreszt az izgalmak minden fajtája után, melyeknek a legnagyobb része rossz. A természetes életre semmi se buzdit jobban, mint a jó egészség; a jó egész ség azonban szinte lehetetlen abban a szociális örvényben, melyben mi hánykolódunk.« (A szentírás szociális tanításai. — Angolból fordítva.) í Még egyet. Az Uj Idők folyó évi 30-ik számában »Amit mindenki", nek tudni kell« cimü rovatban, dr.Johan Béla egyetemi tanár, »A higién orvos kezében tartja a magyar jövőt« cim alatt érdemes elmefuttatást ir a magyar falu egészségügyéről, melyből szinte kikívánkozik a következő részlet: «A városi ember falura megy nyaralni, abban a hitben^ hobgy testének-Ielkének a legtökéletesebb, üdülést ott szerzi meg. Ezzel'szem: ben a helyzet az, hogy a magyar vidék jobbára távol van miniden olyan egészségügyi berendezéstői, a milyenre vágyik és remél.» — Folytatva leirja aztán a magyar falu egészségügyi helyzetét lakás, vízellátás^ főzés, tisztaság s egyéb tekintetben, összehasonlítva más országok, — főleg Hollandia, Dánia stb. falvainak enemü berendezésével, némi biztató reményt is nyújtva az »Országos Közegészségügyi Intézet» — Rockefeller — által munkába vett nemesirányu törekvésekben. Egészség, élet — egyetjelentő két szó, egymás nélkül el sem

1 képzelhető. Emberi életmozgásunk legelső érdeke, java, értéke és boldogsága. Már maga a szó is magyar nyelvünk kiváló érdeme,; hogy ezt a drágakincset, mint életvalóságot olyan egyszóval képes kifejezni, mely tiszta

v világos megértést jelez. , 1 1930. szeptsmber 17. Egészség... bármire alkalmazva e szó, mindenütt bevégzett értei met és értéket jelent. A mi egész, az, mint önálló alkotó tényező, magában is érték; az élettel öszszeköttetésben pedig, mint közösen és egymást segitő eszköz, uj. értékelést nyer. Egészség: —köztudomás szerint emberi lényünk zavartalan mozgását értjük mindazon ténykedésünknél, melyek anyagi, szellemi és erkölcsi lényünkre tartoznak. így általában. Most nézzük, viza gáljuk csak, vetkőztessük csak pongyolára, miként fest pőrén ez a két szó megérzékelhető tartalma? Emberi lényünkre vonatkozólag egész együttvéve mindaz, a mi emberi bőrünkön belül van elhelyezve, beosztva, közös munkára, közös egészségre, életelemekből összeróva. Nézzük csak, hogyan is nézünk ki — kifordítva? 1 Az emberi test átlagos bőrfelülete 1 és fél négyzetméter, mely befogja az egész szervezetet, — melynek fenntartó oszlopa, mintegy a csontok, összesen 233 darabból, egységbge kötve erős izomzat által. Legfőbb a gerincoszlop, mely 24 darab csigolyából áll. A csontok súlya az egész: test súlyának mintegy egyhatodegyheted része. Az izomzat súlya az egész szervezet súlyának 45. százaléka. Anyagára nézve testünk súlyának 63 százaléka viz, melyben a fehér agy velőé 81 százalék, a szívé 73 százalék, a véré 70 szarzalék, a csontoké 5—16 százalék, Egy felnőtt ember dolog közben kiiehelés utján veszít 1500 gram vizet, a vesén át 1400-at, a bőr felületén át 250-et, — tehát testi épség fenntartására naponként szükség van mintegy 3 liter vízre. Ezt a vízszükségletet megszerezzük részint italban, részint ételben, melynek nagyobbrésze viz. Például a száraz kenyérnek is mint egy 40 százaléka viz, a marhahúsé 45—60, a főzelékféléké még több. Tehát ha vízszükségletét nem kapja meg a szervezet, 10—14 nap múlva őrületes kínok között vész ei. t ; Testünk törzsét belül a rekeszizom két részre osztja, — a fej külön állván, az öt érzékszerv dúcaival. A rekeszizom felső részében vannak a tüdő és sziv, mint a légzés és vérkeringés szervei;, alsó részében a gyomor, vese, máj, lép, mint az emésztés szervei. Hogy aztán ezek a részek, szervek,; minő és mennyi parányokbói, sejtekbői vannak összalkotva, munkába állítva, védelemre és támadásra szervezve? — ezt már ezredek óta keresi, kutatja egy külön szaktudomány, még mindig nem elég tisztán, bár eleget nyújt ahhoz, hogy a magunk kis világának fejlődését, vagy hanyatlásának az okait megérezhessük s ez uton némi világot derítsünk azon csodálatos testi-lelki folyamatra, mely) bőrünkön belől áramolva, az egészség, vagy betegség, az élet, vagy. halál értelmét adja. ; S minő mozgás, örvénylés kereng, hullámzik belül a testszervezetben! Sőt már kivüi a takaró bőr felületén isi Ha módunkban állana, például ezerszeres nagyítón! keresztül szemlélni. Pedig az ezerszeres nagyítás mélyen alatta van a millió meg millió sejtparányokhoz, melyek a bőrfelületet alkotják. Átlag kétmillió izzadságmirigy, millió szőrtüsző, melyek mind dus ideg- és véredény, sejttel vannak beágyazva- Felhevüiéskor ide-oda tódul a vér s pzért a pirosság; — de a viz is idej lehűlés céljából, — innen az izzadság. így szabályozódik a felhevülés és lehűlés a bőr utján. —; Most csak ennyit a bÖrrőf. Most