Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-17 / 210. szám

Főszereplők: Dita Parlo, Wiliy Fritsch, Máiy Gerő, Ligeti Juliska, Dezsöffy László. Rendes helyárak. Jegyelővétel. jfrimidÚK. Ragyogó angusztns, szomorn szeptember Irta: Ivánffy Tamás. »Fény és árny a természet ren­delése szerint nyomon követik egymást. Fájdalom a boldogság­nak egyik alkatrésze!!<Í — igy me­reng el Arany Jánosunk. De hol állunk mi a boldogságtól?, ezt kér­dezhetnők egy évtized, avagy még hosszabb idő óta mi szegény . tri­anoni magyarok 1! Ragyogó, szép augusztusi napo­kat éltünk 1! A világ figyelme, a világ érdeklődése pár napon ke­resztül felénk terelődött. A Szent Imre- és a Szent István-napi ün­nepségek oly lélekemelők, oly fen­ségesek voltak, hogy dagadt tőlük szivünk. Ma is büszkeséggel gon­dolunk reájuk vissza és emlékei­ket felidézzük a bánat és a csüg­gedés napjaiban. Mert — mit ta­gadjuk — ilyenek is vannak, sőt tán több is, mint amennyire rá­szolgáltunk. - j Szeptember elseje mindjárt ke­servesen köszöntött be. Néhány órán keresztül feldúlt méhkas ké­péhez hasonlitott a ml gyönyörű fővárosunk. A szociáldemokrata­párt körömszakadtáig ragaszko­dott a munkásság tüntető felvo­nulásához s hogy a munkanélküli­ség ellen tüntessen, vétkes könnyel müséggei felidézte akaratán ki­vüi a gonosz szellemeket: Moszkva bérenceit, a kommunista-bolsevis-, ta ifju-munkásokat és alig két­száz zavarosban halászó megfize­tett gazembernek sikerült pár érán keresztül Budapest egyes ré­szeiben úrrá tenni a dulást, fosz­togatást és a rombolást és fegy­verhasználatra kényszeríteni az ön­magát a türelem legvégső hatá­ráig leküzdő rendőrséget. A leg­szomorúbb a dologban, hogy a tüntetés egyetlen halottja, mint rendszerint, ugy most is ép egy ártatlan munkásember volt, ki aznap vidékről Budapestre jött be munkát keresni és kit akaratán kivüi az utcákon hömpölygő nép­áradat elsodort és magával vitt addig, mig a Városligetben az ut porában golyótól eltalálva holtan ei nem terült. > , I Ha szentigaz is, hogy az egész felfordulás pár órán belül állam­rendészetünk előrelátó és céltuda­tos intézkedései folytán véget ért s ha az is igaz, hogy a szociálde-i mokrácia oly intőpéldát kapott a jövőre nézve ily tiltott felvonu­lások mellőzésére, mint még soha­sem ez ideig, amennyiben vezérét ép a bolsevista söpredék verte meg és a szociáldemokratáknak az ed­digelé perhorreszkált rendőrség­nél kellett oltalmat keresnie, — mégis letagadhatatlanul szomo­rúak, nagyon szomorúak voltak e szeptember i-i események. Mind­ennek a konszolidáció tizedik esz­tendejében nem lett volna szabad megtörténnie. Minden tisztelet adassék meg a társadalom legne­hezebb fizikai munkáját végző munkásságnak, de a munkanélküli­ség keserves problémáját nem lett volna szabad az utcára vinnie. Az utca megnyitja a kloakákat, —-> előtör azoknak emberbőrbe bujta­tott ocsmány patkányhada, mely, nem munkát keres, hanem rablás­ra, gyujtogatásra és öldöklésre tö­rekszik, amig a sortűz és a szu­rony a kioakákba vissza nem ker­gtei. . í Hiszen rettenetes a munkanél­küliség átka, Magyarországon ép­pen ugy, mint világszerte^ de en­nek megszülője nálunk nem a pol­gárság, nem a kapitalizmus (amely ma-holnap már egyáltalában nem is lesz e csonka országban), —­hanem egyedül, egyesegyedül Tri­anon! Trianon előtt minden mun­kára termett tenyér elhelyezke­dést, munkát és kenyeret lelt szerte e hazában. — Ha a tömeg higgadtan disztingválni és gon­dolkozni lett volna képes, (ugy, ahogy .azt az utcától sohasem vár­hatjuk el), a tüntetésnek csak egy jelszót lett volna szabad hangoz­tatnia: »Vesszen Trianon!« { Nem kevésbé szomorú volt pár nappal később a kommunista-za­vargás terve, melyet — Istennek hála — rendőrségünk csirájában fojtott el, amikor az egésznek a megtervezőjét, a fejedelmi javadal­mazásban részesülő és kétlaki éle­tet élő csepeli gyárigazgatót, el­fogta és ártalmatlanná tette. Ismét bebizonyult, hogy nem lehet eléggé igazat adni az államkormányzatunk gyeplőit fogó erős kezeknek, ame­lyek mit sem törődve a reakció igazságtalan vádjával, előre meg­fontolt terv szerint, lépésről-lépés­re állítják csupán vissza a közsza­badságokat (mindannyiunknak kö­zös és osztatlanul érzett vágyát), minthogy tudják hogy Trianon kö­vetkeztében még mindig — ha lopva is — és a föld alattunk és repedéseiből a bolsevizmus gyil­kos párái szivárognak időről-időre elő. x , i De a legszomorúbb volt egy ragyogó nagy elmének, egy szo­ciális eszméket az elméletekből élő tényékké átvarázsló nemes szivnek, Vass József miniszterünknek, az' alkotó munka fanatikusának és cikiopszi erővel való megvalósító­jának váratlan korai kidőlte. Megölte a szive és szivét meg­ölte legnagyobb és egyetlen át­kunk: Trianon! f Trianon koldusa az egész or­szág, mig fel nem kel ismét a Napl APOLLO MOZGÓ * •' m i———Ti^nMrmi—írmrMi iiii 1 n!«• Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor A szenzációs vígjáték műsor Szumatrai nagybácsi és a Forgószél kisasszony APOIiLO MOZGÓ Szerdától—vasárnapig 3/Í5, 7 és V4I0 órakor MAGYAR ZENE MAGYAR BESZÉD MAGYAR DALOK VASARNAP DÉLUTÁN... •/;•': .v Igp^b/:-.>••,• - * • • | tg Egy falusi leány szerelmi kalandja. Irta: Székely János. gy szavak pongyolában Egészség — Élei Irta: Andrássy Kálmán. Egy rendkivül széleslátókörben mozgó és tiszta belátást tanusitó szociális könyvben olvastam a kö­vetkező aranyigazságot: »minden iskolában külön tanórán kellene ta­nítani a helyes étkezést és nem­csak kárhoztatni kellene a rendet­len étkezést, hanem az ezt elő­idéző okokra is rá kellene mutat­ni. A mi életmódunk mérhetlen vágyakozást ébreszt az izgalmak minden fajtája után, melyeknek a legnagyobb része rossz. A természe­tes életre semmi se buzdit job­ban, mint a jó egészség; a jó egész ség azonban szinte lehetetlen ab­ban a szociális örvényben, mely­ben mi hánykolódunk.« (A szent­írás szociális tanításai. — Angol­ból fordítva.) í Még egyet. Az Uj Idők folyó évi 30-ik számában »Amit mindenki", nek tudni kell« cimü rovatban, dr.­Johan Béla egyetemi tanár, »A higién orvos kezében tartja a ma­gyar jövőt« cim alatt érdemes el­mefuttatást ir a magyar falu egészségügyéről, melyből szinte ki­kívánkozik a következő részlet: «A városi ember falura megy nya­ralni, abban a hitben^ hobgy tes­tének-Ielkének a legtökéletesebb, üdülést ott szerzi meg. Ezzel'szem: ben a helyzet az, hogy a magyar vidék jobbára távol van min­iden olyan egészségügyi berende­zéstői, a milyenre vágyik és re­mél.» — Folytatva leirja aztán a magyar falu egészségügyi helyze­tét lakás, vízellátás^ főzés, tiszta­ság s egyéb tekintetben, összeha­sonlítva más országok, — főleg Hollandia, Dánia stb. falvainak enemü berendezésével, némi bizta­tó reményt is nyújtva az »Országos Közegészségügyi Intézet» — Ro­ckefeller — által munkába vett ne­mesirányu törekvésekben. Egészség, élet — egyetjelentő két szó, egymás nélkül el sem 1 képzelhető. Emberi életmozgásunk legelső érdeke, java, értéke és boldogsága. Már maga a szó is magyar nyelvünk kiváló érdeme,; hogy ezt a drágakincset, mint élet­valóságot olyan egyszóval képes kifejezni, mely tiszta v világos meg­értést jelez. , 1 1930. szeptsmber 17. Egészség... bármire alkalmazva e szó, mindenütt bevégzett értei met és értéket jelent. A mi egész, az, mint önálló alkotó tényező, magában is érték; az élettel ösz­szeköttetésben pedig, mint közö­sen és egymást segitő eszköz, uj. értékelést nyer. Egészség: —köz­tudomás szerint emberi lényünk zavartalan mozgását értjük mind­azon ténykedésünknél, melyek anyagi, szellemi és erkölcsi lé­nyünkre tartoznak. így általában. Most nézzük, viza gáljuk csak, vetkőztessük csak pongyolára, miként fest pőrén ez a két szó megérzékelhető tartal­ma? Emberi lényünkre vonatkozólag egész együttvéve mindaz, a mi emberi bőrünkön belül van elhe­lyezve, beosztva, közös munkára, közös egészségre, életelemekből összeróva. Nézzük csak, hogyan is nézünk ki — kifordítva? 1 Az emberi test átlagos bőrfelü­lete 1 és fél négyzetméter, mely befogja az egész szervezetet, — melynek fenntartó oszlopa, mint­egy a csontok, összesen 233 da­rabból, egységbge kötve erős izomzat által. Legfőbb a gerinc­oszlop, mely 24 darab csigolyá­ból áll. A csontok súlya az egész: test súlyának mintegy egyhatod­egyheted része. Az izomzat súlya az egész szervezet súlyának 45. százaléka. Anyagára nézve testünk súlyának 63 százaléka viz, melyben a fehér agy velőé 81 százalék, a szívé 73 százalék, a véré 70 szar­zalék, a csontoké 5—16 százalék, Egy felnőtt ember dolog közben kiiehelés utján veszít 1500 gram vizet, a vesén át 1400-at, a bőr felületén át 250-et, — tehát testi épség fenntartására naponként szükség van mintegy 3 liter víz­re. Ezt a vízszükségletet megsze­rezzük részint italban, részint étel­ben, melynek nagyobbrésze viz. Például a száraz kenyérnek is mint egy 40 százaléka viz, a marhahúsé 45—60, a főzelékféléké még több. Tehát ha vízszükségletét nem kapja meg a szervezet, 10—14 nap múlva őrületes kínok között vész ei. t ; Testünk törzsét belül a rekesz­izom két részre osztja, — a fej külön állván, az öt érzékszerv dú­caival. A rekeszizom felső részé­ben vannak a tüdő és sziv, mint a légzés és vérkeringés szervei;, alsó részében a gyomor, vese, máj, lép, mint az emésztés szervei. Hogy aztán ezek a részek, szervek,; minő és mennyi parányokbói, sej­tekbői vannak összalkotva, mun­kába állítva, védelemre és táma­dásra szervezve? — ezt már ezre­dek óta keresi, kutatja egy külön szaktudomány, még mindig nem elég tisztán, bár eleget nyújt ah­hoz, hogy a magunk kis világának fejlődését, vagy hanyatlásának az okait megérezhessük s ez uton némi világot derítsünk azon csodá­latos testi-lelki folyamatra, mely) bőrünkön belől áramolva, az egész­ség, vagy betegség, az élet, vagy. halál értelmét adja. ; S minő mozgás, örvénylés ke­reng, hullámzik belül a testszer­vezetben! Sőt már kivüi a takaró bőr felületén isi Ha módunkban állana, például ezerszeres nagyítón! keresztül szemlélni. Pedig az ezerszeres nagyítás mélyen alatta van a millió meg millió sejtpará­nyokhoz, melyek a bőrfelületet al­kotják. Átlag kétmillió izzad­ságmirigy, millió szőrtüsző, me­lyek mind dus ideg- és véredény, sejttel vannak beágyazva- Felhe­vüiéskor ide-oda tódul a vér s pzért a pirosság; — de a viz is idej lehűlés céljából, — innen az izzad­ság. így szabályozódik a felhe­vülés és lehűlés a bőr utján. —; Most csak ennyit a bÖrrőf. Most

Next

/
Thumbnails
Contents