Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-14 / 184. szám

6 >mu 1930. augusztus 14. Nyugalomba szeretne vonulni az adófizetés elől Kiüönös kérvény érkezett a szentesi városi tanács elé. Szentes legöregebb iparosmestere, Bajkai Bálint késesmester irja, életében először és utoljára! »Megőszültem a tisztességben, megrokkantam a munkában« — irja Bajkai Bálint bácsi, — »köze* ledek a ioo-ik évemhez, hatvannégy év óta fizetem az adót. Hát megelégeltem! Hatvannégy éven pontosan kapta tőlem a kivetett adót az állam, a város, az egyház. Arra kérem tehát az urakat, — hogy mentsenek fet ezek után engem a terhes adófizetés" alól, hadd teljen el békésen, nyugalomban a hátra levő kis időm!« Az egyház azonnal teljesítette (Bajkai Bálint kívánságát, nem vet ki rá több egyházi adót. A város ürai már törik a fejüket, teljesit" teék-e a kérést? Csak a pénzügyigazgatóság nyugodt. Nem izgatja, <hogy Bajkai Bálint késesmester 64 éven át pontosan fizette az adót. Eggyel főbb ok talán, hogy az ilyen kitűnő adóalany — ezután is fizessen. Tapasztalatok a repcetermesztés köréből Hiába van még aránylag jó ára a repcének, a magyar gazda nehezen szánja rá magát repcetermesz, tésre. A repce rengeteg kártevője ugyanis már annyira elhatalmasodott, hogy a termés sikerültét nagyon kétségessé teszi. Már az (ősszel is rengeteg ellensége lép fei a repcének, ami sokszor nagy foltokban kipusztítja azt. A gazda azután fél a további pusztításoktól és feltöri a vetést, vagy pedig elkedvetlenedik és foltosán, pótolatlanul a sorsára bizza. Pedig az ősszel még igen sok repcetáblán, miután a foltosságot okozó kártevők pusztítása megszűnt, vagy mesterségesen sikerült azt megszüntetnünk, — 'tanácsos a foltokat a sürü repcében gyűjtött palánták elültetésével kiigazítani. Első pillanatra, illetve addig, amíg maga meg nem próbálta, a gyakorlati gazda idegenkedik ettől a munkától. Pedig ez végtelenül egyszerű és gyors módja a foltok eltüntetésének és igy a foltossá Vált repcetábla termésszaporitásá" hak. Elegendő a repcét 40 cm sortávolságra palántázni. Elég, ha ilyen távolságra kézi-, vagy fogatos .töltögetővel sekély barázdát hu" izatunk, ebbe kirakva a nagyjából lelevelezett repcepalántát, kézzel, esetleg répaegyező kapa segítségévei elültettetjük. A palántázott trepce a felfagyás veszélyének fokozott mértékben ki van ugyan téve, és tavasszal a gyökere sokszor jó néhány cm-re kiáll a földből. E

zen egyszerűen ugy segítünk, — hogy töltögettetjük a felfagyott repcét. Különben a jói megtrágyázott földön szépen sikerűi nemcsak a vetett, hanem a foltokon palántázott repce ift Ha bőségesen is" tálIótrágyáztuK és e mellett még lkat. holdanként szórva alkalmazott 150—106 kg vagy sorba adott 80 —110 kg szuperfoszfáttat is el. láttuk, még jelentékeny kártételek fesetén is szép és nagy hasznot biztosító termést várhatunk a repcétől. Szívleljék meg gazdatársaink e tanácsot, s most idejében jói készítsék elő a repcének való talajt, trágyázzák azt, hintsék be szuperfoszfáttal, s bizonyára nem fogják megbánni, ha jól előkészr (tett talajba a szokottnál 'is nagyobb területen vetnek repcét. < >HM» Ti 1 11 i>

n

w>»

>

»H u

n

j 9 •

n

nii

mtw »r n r r r — Hirdetések feladása az aznap megjelenő lap részére délelőtt 1 11 óráig eszköztendők. Szabolcsi Bérgyár megindulásának Mrére az egész vármegyéből már is sokan jelentkeztek, akik nyersbőr készletüket felajánlották feldolgozás végett A Szabolcsi Bőrgyár e hét folyamán megkezdi nagyjelentőségű működését. L. Kovács István a gyár agiüs és alapos szaktudással rendelkező uj bérlője már teljesen átszedhette, rendbehozatta a gépeket, igen jelentős anyagi áldozattal olyan uj anyagokat szerzett be, amelyek a legújabb kísérletek szerint a készítendő bőrt sokkal tartósabbá és finomabbá teszik. A gyár megindulásának hírére az egész vármegyéből máris sokan jelentkeztek, akik felgyarapodott nyersbőrkészletüket ajánlották f*l feldolgozás végett. Különösen az uradalmak és a gazdák érdeklődnek intenziven, mert a gyárnak azt az ajánlatát, hogy a nyersbőr készítését felesben is vállalja, magukra nézve előnyösnek tartják. De a gazdákon és uradalmakon kivüi a környék bőrkereskedői is élénken érdeklődnek a gyár megindulása iránt, mert hiszen nem nehéz kiszámítani, hogy a gyár jóval előnyösebb árakat tud szabni produktumainak, mint bármelyik debreceni vagy budapesti bőrgyár. Ha csak a bőr szállítási költségeit vesszük számításba, már akkor is jelentékeny összeg az, amelyet a helyi gyár megtakarít, illetőleg amennyivel olcsóbban tudja adni áruját. A Szabolcsi Bőrgyár racionális elgondolással, jelentékeny tőkével indult meg a napokban. Egyelőre hat szakmunkást és ugyanannyi napszámost fog foglalkoztatni, de valószínű, hogy ez a szám tekintettel a nagy érdeklődésre, rövidesen megkétszereződik. A régóta parlagon heverő, csufosem'ékezetü Szabolcsi Bőrgyár tehát újból életrekeit, hogy szorgalommal, szak tudással 'és SZÍVÓS kitartással vezetve, betöltse jelentőséges hivatását. ' 1 Bepillantás a mozivezetés knliszatltkaiba Beszélgetés Nyíregyháza egyik filmszínházának igazgatójával tv. Rekkenő augusztusi délelőtt. A járda kövezete szinte izzik a nap perzselő sugaraitól. Az utcák kihaltak. Az emberek nem bújnak kt hűvös szobájukból, hacsak nem muszáj. Annál feltűnőbb az a csoportosulás, amely a Vay Ádám-ucai mozgóképszínház bejárata előtt látható., Arrafelé sétálok, hogy megtudjam a szokatlan jelenség okát. A mozi lehúzott vasredőnyei mögül pompás zeneszámok fülbemászó melódiái csendülnek ki az utcára. Ezekben gyönyörködnek a járókelők. Kíváncsian lépek be a moziba az ajtónak félig felhúzott vasredőnye alatt. A tágas előcsarnokban Mihalik igazgató erősen nekivetkőzve egy hatalmas plakáton dolgozik. — Igen, én magam készítem sajátkezüleg a filmszínház hofnlokzatán látható nagy plakátokat — mondja az ecsetet is nagy szakértelemmel kezelő mozidirektor, amikor meglátja csodálkozó arcomat. — Egy jó mozidirektornak mindenhez kell értenie, ha ugy akarja kiszolgálni a közönséget, hogy az mindenképen meg legyen vele elégedve. — Talán bevezették már a délelőtti előadásokat is, hogy odabent a nézőtéren szól a zene? — kérdezem az igazgatótól. — Bár a délutáni és esti előadásokon legyen közönség — legyint lemondóan Mihalik direktor. A nyár általában holt szezont jelent a moziknak. A Diadal Mozgó azonban mindent elkövet,, hogy nyáron is fenntartsa a tőle megszokott fővárosi nivót. A Scháchter karmester vezetése alatt álló szalónzenekarunk, mint most is, — minden délelőtt külön próbát tart hogy minél tökéletesebbé tegye az esti előadások zenei aláfestését. A hogy megkapjuk az uj filmek cenzúra-lapjait, azonnal átadjuk a karmesternek, aki a szöveg alapján teljesen kidolgozza az egyes előadások zenekiséretét. Ezenkívül a délutáni előadásokon, amikor csak zongora játszik, szintén ott van a karmester, hogy előzőleg is végignézze a filmet és a látottak alapján tökéletesen átkorrigálja a kíséretet. Egyébként Scháchter karmester épen a napokban volt fent Budapesten, ahol igen tartalmas zenedarabokkal egészítette ki repertoárját, úgyhogy már a közeli napokban olyan nagyszabású zeneszámokat fog előadni, a zenekar, a melyek teljesen pótolni fogják a hangosfilmek zenekiséretét. — A propo, a Diadal Mozgó miért nem vezeti be a hangos filmet ? — kérdezem az igazgatótól. — Először is azért — feleli MiMhalik —, mert a publikum idáig még nem forszírozta. A Diadalnak meg van a maga állandó, elit közönsége, amelyik még eddig sohasem reklamálta nálam a hangosfilmet. De különben is a hangosfilmmel még sok baj" van. A legtöbbje angol nyelven beszél, azt pedig igen kevesen értik Nyíregyházán. De még a német beszédet is nagyon nehéz megérteni, mivel az erősítők technikája még mindig nagyon tökéletlen. Egyébként ugy látszik, a külföld nem nagyon rajong a beszélő filmekért. Legalább is ezt igazolja az a körülmény, hogy a jövő szezón hangos filmjeinek csak 20 százaléka beszélő, 80 százaléka pedig kizárólag zenés. A zenét pedig könnyen lehet pótolni egy jó zenekarral. — De különben is, a hangos filmek, még a gyengébbek is, nagyon drágák. A kevésbé jó hangos filmek árával pedig meg lehet szerezni a legszebb, legtökéletesebb néma filmeket, Mi tehát ugy oldjuk meg a kérdést, hogy a legnagyobb néma filmeket kötjük le s az árdifferenciával pedig a zenekarunkat tökéletesítjük. Ha azonban a közönségünk hangos filmet is óhajtana látni, mi feltétlenül eleget teszünk a kívánságnak, mert nekünk a publikum legszerényebb óhaja is parancs. ..liiiiiiuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiíiiüiiiiiisiii). részére mindenféle nyomtatványt jutányos áron készit a J ÓB A-nyomda Nyíregyházán, Széchenyi út 9. Telefon 139. ^imiuimuinmiuimiiuuuHiiuiiiiwiueíiuwiii^" Burgonyaexportunk Olaszországba 1929 év őszén Miként ismeretes, 1929 év nyarán az olasz kormány beszüntettea magyar burgonyaimportot. Ez az intézkedés súlyosan érintett bennünket, mert éppen a mult évben a kifagyott búzák helyébe sok helyen burgonya került, s így a burgonyával beültetett terület a normálisnál 30 ezer holddal nagyobb lett. E mellett a termés is — különösen az ország keleti részén — jónak ígérkezett és tényleg jónak is bizonyult. A kormány az emiitett olasz rendelet kézhezvétele után azonnal megtette a szükséges lépéseket és sikerült is a tárgyalások folyamán az olasz kormányt a rendelet megmásitására birni, kikötötték azonban az olaszok, hogy csakis prima árut engednek importálni, a rossz árut visszaküldik, sőt ha sok lesz belőle, az importot végleg teljesen beszüntetik. A mult ősszel szeptembertől—decemberig összesen 4306 vágón burgonyát exportáltunk Olaszországba. Az exportra kerülő áru legnagyobb meny nyiségben Szabolcsból és Somogybói került ki, ezek után Zemplén és Szatmár következett, a többi megye összevéve csak 170 vagónt exportált. ; ( Elrendelték a szarvasmarhagümőkór irtását Az állattenyésztés szempontjából felette fontos rendelet érkezett le a földmivelésügyi minisztertől a vármegyék a'ispánjaihoz. Elöljáróban kimondja a miniszter, hogy az állategészségügyről szóló törvény 1 alapján a gümőkórt felvette a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek közé. A miniszter ennek szem előtt tartása mellett lehetővé akarja tenni, hogy az említett betegség ellen sikeresen lehessen védekezni. A hivatkozott törvény azáltal, hogy a nyílt gümő" kórban beteg szarvasmarhák leölésére felhatalmazást nyújt, lehetővé teszi, hogy állami támogatásban részesüljenek azok, akik a güj mőkórnak szarvasmarha állomá^ ; nyukban a miniszter által megállaI pitott feltételek mellett történő ! kiirtására önként vállalkoznak. — Miután a miniszter — a rendelet szerint — mielőbb meg akarja kezdeni önkéntes vállalkozás utján a gümőkór irtásokat, utasítja a törvényhatósági állatorvosokat, lépjenek érintkezésbe a közelükben levő vagy általuk könnyen megközelíthető olyan gazdaságokkal, ahol a gümőkór irtása sikerrel kecsegtet és világosítsák fel a gazdaságok tulajdonosait az irtás szükségeségéről. Amennyiben a gazda' ,ságok az irtásra a miniszter által ;megállapított feltételek mellett ^vállalkoznak, az állatorvosok a helyszínen győződjenek meg róla, 'hogy a gazdaság alkalmas-e arra, hogy ott gümőkór irtást tartsanak. A gümőkór irtására önként vállalkozók állatállományukban nyilt gümőkórosnak bizonyult állataikat — amennyiben az állatbirtokos nem maga kívánja levágatni, az eljárással megbízott m. kir. állatorvosok levágás céljából való értékesítés végett az államkincstár részére vegyék meg és az ilyen állatok levágása, értékesítése és a vételár utalványozása irán ti előterjesztés tárgyában a már fentebb hivatkozott rendelet érte. mében járjanak el. A miniszter rendeletéhez csatolt utasítás több pontban felsorolja azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam p. gümőkór önkéntes irtására vállalkozó állatbirtokosoknak nyujt_