Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-13 / 183. szám

bmm JfírfmwéK. 1930. augusztus 13. Nagy sikerrel mutatta be az Apolló a Nőrablób-at Csaknem telt házak előtt mutatta be tegnap az Apolló a »Nőrablók« (Sikoly az éjszakában) cimü Wladimir Gaidarov filmet s Mary Johnson cirkuszfilmjét, »A cirkusz hősé«-t. Ez a két gyönyörű film megérdemli a sikert, mert egyik a sejkek birodalmában játszódó szerelmi regény, mig a másik a cirkusz porondján játszódik le, szebbnél szebb artista számokkal tarkítva. — Holnap szerdán csak egy napig, megjön a mult napokban hirdetett, de technikai okokból elmaradt »Gólkirály« c. ragyogó filmszenzáció, mely filmnek főszerepeit Paul Richter, és Egede Nissen játsszák. E műsornak második nagy eseménye a »Sárgarigók clubja« 8 felvonásos burleszk lesz. Uj falu a tiszapolgári halárban az egri főkáptalan földjén Háromszáz ház a földreform földeken Conrad Veidt és Harry Liedtke ma utoljára, holnaptól „Nnri" és „k cárevics" a Diadalban A »Parysia« zsúfolt házai után a tegnapi zónaelőadások is szép sikerrel zajlottak le a Diadalban, ami különben nem is csoda, mert két olyan világsztár, mint — Harry Liedtke és Conrad Veidt egy műsor keretében nem mindennapi esemény, még a Diadalban sem. S ha hozzávesszük, hogy a »Csókolom a kezét, Madame l« és »Az asszonynélküli város« c. filmszenzációk mélyen leszállított zónahelyárakkal peregtek a Diadalban, inkább azon kellene csodálkoznunk, hogy egyáltalában jegyhez lehetett jutni. Akinek azonban tegnap nem volt módjában elmenni a Diadalba, ma még mindig megnézheti ezt a két világattrakciót zónahelyárakkal. Holnap »Nuri«-t, a csodaelefántot mutatja be a Diadal »A cárevics« c. grandiózus orosztárgyu mesterfilm kíséretében. A »Nuri«nak a meséje Hátsó-Indiában játszódik le s a csodálatos Kelet elbűvölő szépségeit tárja elénk Henry Stuart nagyszerű rendezésében. A volt 65 ösök szeptember hó 7-én Nyíregyházán ezredemlékiinnepet rendeznek A volt cs. és kir. 65. gyalogezred Bajtársi Szövetsége folyó évi szeptember hó 7-én egész napot betöltő ezredemlékünnepélyt rendez Nyíregyházán. Szabolcsvármegye vitéz fiai közül igen sokan szolgáltak a 65. gyalogezredben, amely a szabolcsiak házi ezredének tekinthető és a világháború számos dicső és nevezetes fegyverténye fűződik a hires hatvanötösök nevéhez. Az elesett bajtársak emlékének kegyeletes ápolását, a bajtársi érzés és együvétartozás érzésének erősítését van hivatva szolgálni a szeptember 7-1 nagyszabású és impozánsnak ígérkező ezredünnep; melynek előkészületei serényen folynak. Az ezredemlékünnep részletes programmját legközelebb ismertetjük. Gazdaságok részére mindenféle nyomtatványt jutányos áron készií a J Ó B A-nyomda Nyíregyházán, Széchenyi út 9. Telefon 139. Egyesek Újfalunak hívják, mások Görbeháznak, de vannak, akik ugy tudják, hogy Horthy" falvának fogják keresztelni. A falu ott nőtt ki a tiszapolgári "lr

d tárban, az egri főkáptalan dúsan termő birtokán. Mert itt, amerre a szem ellát, káptalani b

;rtok terül el. Átfog és átölel mindent. Bőven omló termését most takarítják be. Szekér szekeret követ az uradalom felé. A házak vakítóan fehérre me" szelt falai messziről villannak elénk s ami rögtön szemünkbe ötlik: a hihetetlen kopárság. Itt-ott szégyenkezik csak egy-egy magában álló fa. Az első épület a falu szélén a korcsma, utána ritka sorban a házak, közöttük jókora puszta" föld szakítja meg lépten-nyomon. A be nem épített házhelyek. Egyegy utcában már a házakat elválasztó kerítések is fel vannak építve, de csak ritkásan fordulnak elő. A legtöbb háznál nem tudni, hói kezdődik az egyik telek és hol végződik a másik. i A legelső benyomás: egy cso* mó ház, kitéve az Isten szabad ege alá, a forró napsütésbe, minden vegetáció hijján, hogy nyá* ron teljesen kiszikkadjon s őszszeí a szakadó esőnek, — hogy sárba fulladjon. Az első gondo" lat: egy uj falu, amelyet a háború s az azt követő nyomorúság után teremtettek s amelynek mintafalunak kellene már' Ieni nie. í Rendezett, karban tartott utakkal, fákkal beültetve, beépítve, ellátva mindennel, amit egy modern falu szociális, gazdasági, egészségügyi, közigazgatási szempontból megkö. vetel. A falu központja a katolikus iskola. Három tanítója van a falunak, de most egyik sincsen otthon. A falu vezető emberével aka' runk beszélni. Vitéz Polgár Já" noshoz utasítanak, az esküdthí)^ aki a falu végén lakik. Nagy tel" kes gazda. Délidőben érkezünk a házához, de még nincsen otthon, csak a felesége fogad. Jó szívvel köszönt és hellyel kínál meg a fal árnyékában, mert bizony.. — Fát hiába is ültetünk, az nem nő itt meg. Kisvártatva megérkezik az esküdt s betessékel a hátulsó szobába, amely egyúttal hivatalos helyisége a falunak. Értelmes, magas ember vitéz Polgár János, aki végigverekedte a világháborút s kilenc gyermeke van. ' A falu lakosairól érdeklődünk. — Legnagyobb részük Polgárról került ide, azután Nánáról, Egyek, rő.l Nincstelenek, törpe gazdák voltak, akiknek legföljebb 2—3 hold földje volt. Sokféle ember került 'itt össze, amikor az egri káptalan a vagyonváltság fejében kihasította birtokából ezt a szép darab földet. De nyugodt lelkiismerettel mondhatom, becsületesek, vallásosak, erkölcsösek, jó magya"' rok. A falu legnagyobb része katolikus. 1 A megélhetésről panaszkodik. — Tessék elhinni, nem igen tudnak megélni. Hiszen ahol legkevesebb gyerek van, annál a családnál is négyen eszik a kenyeret. Itt nincsen egyke. A káptalan az idén már igen sok embert foga" dott meg munkásnak. Sokan panaszkodnak a megélhetés miatt s voltak olyanok is, akik elmentek Egerbe, hogy valami kis földet még kérjenek a káptalantól. A tiszapolgári hid miatt panaszkodnak itt ís. Kellene, — mondja ^ vitéz Polgár János — mert nincs piac. Ha meglenne a hid, még cukorrépát is lehetne termelni. Ezt ugy mondja, mint egy messzi álmot. Végre felvetettük az idei ste" reotip kérdést is: hogy állanak a bolettával? — Nincs különösebb panasz ellene. Csak egy baj van. Tiszapótgárhoz tartozunk. Tessék elkép" zelni, hogy az a sok ember, aki nálunk lakik, s munkája fejébeti annyi-mennyi búzát kap, kénytelen bemenni vele Polgárra, hogy megváltsa a bolettáját. Legalább egy napi időt vészit vele. Bucsuzunk vitéz Polgár Jánostól. Kezet fog: — Hej. uram, ha tudnák, hogy milyen szép falut lehetne itt építeni, ezzel a becsületes, magyar néppel. Én is azt mondom, amit az a kanonok ur mondott, aki az iskolaszenteléskor itt volt: Jobban la hóna alá kell nyúlni ennek a népnek. Mert dolgosak vagyunk, de a munkánk eredményét is szeretnénk látni! Burgenland idegenforgalmának óriási csalódást hozott az idei nyár á Fertő alacsony vízállása tönkretette a legszebb reményeket Idén Burgenlandban csak egy f ürdőhelynek nincsen oka a legcsekélyebb panaszra: — Savanyukutnak. Mig ez a szép és kies régi fürdő megint felvirágzik, ad" dig a fertőmenti fürdők és nyári üdülőtelepek látogatottsága idén az előző évekhez képest, óriási mód megcsappant. A bécsi ven" dégek elmaradása nem onnan ered, hogy megunták volna a romanii'ius szépségeket, hanem onnan, hogy a Fert& vízállása idén szokatlanul alacsony. Már junius elején egy nap arra ébredtek nezsideriek és bécsi vendégeik, hogy a Fertő eltűnt a föld színéről. Kissé nagyobb erejű északi szél ezen a na' pon a Fertő vizét a déli medencé" be korbácsolta. A Fertőnek ez a szeszélyes, rendszerint több órákig tartó játéka mindig csak akkor lehetséges, ha alacsony a vízállása. A viz ilyenkor csakhamar visszatér a helyére, de a játék lezajlása után még sekélyebb, mert az Egyes-csatornán óriási víztömegek elfolynak. Junius afrikai hősége és a nagy szárazság, kevés csapadék juli" usban semmit sem lendítettek a helyzeten és igy megindokoltan hi. re terjedt hogy az alacsony víz" állás tönkretette a legszebb reményeket. — A bolettarendeletben előirt lisztforgalmi adókönyv kapható a Jóba-nyomdában és az Ujságboltban. . 1. . Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, kik felejthetetlen jó atyánknak temetésén megjelenni s mély fájdalmunkat őszinte részvétükkel enyhitsni szívesek voltak, ezúttal is hálás köszönetünket nyilvánítjuk rokonságunk nevében is. Nyíregyháza, 1830. évi augusztus hó. Mendek József és István. ESTI FÉNYKÉPEK. A Kioszkban és a Sóstón A Koronában, vagy bárhol Csépány pompás képet készít Minden asztaltársaságról. Nem törődik az idővel, Sem estével, éjszakával Sötétben is fotografál Magnézium-pisztolyával. Közgazdaság IfSazdasági épületeinkről Irta: Pap János építési vállalkozó. A termények, takarmányok raktározására, eltartására szolgáló épületek a többi mezőgazdasági berendezéshez hasonló fontossággal bírnak. — Ezekben raktároz" zuk évi munkánknak gyümölcsét a kedvezőbb értékesítési időpontig, illetve addig, amig annak felhasználására kerül sor. Ha ezen épületek rendszertelenül, minden szakértelem híjával létesülnek, a bennük raktározott termény illetve takarmány részleges, vagy te'jes romlását idézhetik elő. A rágcsálók, zsizsik stb. kártevők gondoskodnak róla, hogy a felületes^ vagy túlzott mértékben spórolni akaró gazda lassan de biztosan bőségesen megfizesse gondatlanságát vagy szűkmarkúságát. A magtárak fekvésének helyét a széljárásnak leginkább .kitett területen határozzuk meg s lehetőleg külön építsük. Istállók fölé magtárt építeni csakis ugy szabad, ha az alatta lévő istálló mennyezetén a páratelc levegő nem hatolhat a magtár helyiségébe, ezért az istálló födélszerkezetét aszfalt lemezzel, vagy más szigetelő anyaggal izolálni kell s az istálló levegfőjenek kivezetéséről az ott ismertetett szellőzők által keli gondoskodnunk. Ha bizonyos okok mégis arra kényszerítenek, hogy a magtárak alá egyéb helyiséget tervezzünk, ugy inkább a szekér- vagy gépszínek vagy csomózó helyiség fölé építsük a magtárt. Homlokzatukkal kelet vagy nyugati irányban álljanak. Ha a magtárépület földszintes lenne, ami a beépítési költség szempontjából nem előnyös, az esetben falának anyaga az alapban kő, a padlótól számítva legalább 1 m. magasságig tégla, azonfelül vályog is lehet. Ha a minden tekintetben előnyösebb emeletes rendszert választjuk, akkor felmenő falként csakis égetett téglát használ, junk. Kő, illetve kavicsbeton azért nem ajánlatos, mert azoknak nincs meg a kellő légáteresztő képességük, ennélfogva ridegek, hidegek s a mellettük levő gabona izzadva könnyen romlásnak indul. A kőnek illetve kavicsbetonnak ezt a hátrányát kiküszöbölendő némely esetben deszkával szokás burkolni a belső falsíkot a raktározandó termény magasságáig, ez azonban*