Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-08 / 179. szám

jtfrtffflVEK. 1930. augusztus 8. á fáin jegyzője Irta: Dr. Neubauer Ferenc ny. államtitkár, országgy*. képviselői Már egyetemi'hallgató koromban kezdtem érdeklődni a közviszonyok iránt. Mindig öröm volt falun töltenem a vakációt és itt szivtam magamba a falusi nép szeretetét de a falu közfunkcionáriu' sainak' munkássága irlnt val6 szimpátiát is. Mikor ügyvédképen letelepedtem Somogymegye egyik járási székhelyén, tele voltam idealizmussal és távol állott tőlem minden kenyér-irigység a jegyzői karral szemben. Minden igyekvésem az volt, hogy környékem jegyzőivel minél közvetlenebb viszony, ba kerüljek. Ez sikerült is. Ilyen környezeben alakult kJ érett férfiúi véleményem a jegyzői karról. E mellett természe tesen, irányitott a falu népének érdeke is, amely közéleti szereplésemnek vezető szempontjává vált. Érthető, hogy ilyen alapokon állásfoglalásom még az ügyvédi és jegyzői kar között felmerülő ellentétek kérdésében is lényegesen eltért azokétól az ügyvédekétől, akik egyoldalúan, saját kari érdekeik, vagy rideg jogi szempontok alapján állottak. Nekem az volt és az az álláspontom, hogy a nép jogi szükségleteinek szolgálatát közelebb kell hozni. Már két évtizeddel ezelőtt kinyilvánitottam abbeli vélemé. nyemet, hogy a falu népének anya* gi érdekeit szolgáló jegyzőt külön kell választani a finánc-jegyzőtől és jogi képzettségének emelésével a falu közügyeinek valódi irányítójává, úgyszólván a falu közjegyzőjévé kellene tenni. Ez a helyes fejlődési irány és nem az ellenkező. Épen ezért sajnálom is, hogy nyomós indokok, azonban fer de fejlődés káros következményei folytán is, a külön adóügyi jegyzői > állásokat be kellett szüntetni. Ez — szerény véleményem sze" i rint — csak azért következett be, j mert az adminisztráció munkakörének eltolódása folytán a pénzügyi és állami teendők előtérbe nyomultak és ez idézte elő a viszszás helyzetet a főjegyző és tőle független adóügyi jegyző közt. A községi közigazgatás helyes mederben való maradása esetében ez az elválasztás csak jó hatással lett volna, sőt további fejlesztésének kellett volna bekövetkeznie. Ma a községi közigazgatás teljesen lehetetlen helyzetben van. A jegyző parancsolóinak száma immár megszámlálhatatlan. Mindenki ugy ráncigálja, ahogy akarja, a hozzá irányuló rendelkezések végeláthatatlanok^ teendőiben képtelen eligazodni, sőt sajátos munkakörén belül, a községi teendők elvégzésébe is háromszor annyi hatóság szól bele, mint azelőtt. — Sohase biztos, hogy mikor, ki bontja fel a képviselőtestületével egyetértésben elhatározott intézkedéseket, teljesen kiölődik belőle az önállóság és szolgai közegévé lesz azoknak, akik sorsát a kezük, ben tartják. Még jó, ha ily körülmények között megértő közvetlen feljebbvalókra talál a megyei közigazgatásban, mert enélkül po. kol lenne az élete. Mindenben helyeslem azok nézetét, akik a községi közigazgatás gyökeres rendbehozatalát sürgetik. De félek attól, hogy ez agyonrendszabályozás lesz, ahelyett, — hogy visszavezetnék ahhoz az egyszerűséghez és közvetlenséghez, a mely az általam ismert régi, kiváló jegyzők alatt jellemezte. A fontos, szerintem, az volna, hogy első sorban maga a jegyzői kar kérdeztetnék meg arra nézve,, hogy a községi közigazgatást miképen kellene rendezni. Csak akkor lehet igazán üdvös eredményre számítani, ha ezek a közvetlen gyakorlati tapasztalatokon nyugvó javaslatok, előítélet nélkül, vidéki, közéleti férfiak meghallgatásával lesznek a reform kiinduló pontjai. Természetes kiegészítő része a kérdésnek a községi háztartások rendezésének ügye. Ezt én már évek sora óta sürgetem és főleg azt, essünk már tul a folytonos megfontoláson. A községi háztartás rendezéséről szóló törvénytervezet valószínűleg sok vitára fog majd alkalmat adni. Nekem ebben a kérdésben is az lesz az álláspontom, hogy a községet lehetőleg állítsuk a saját lábára. Ugyanezt tegyük a megyei törvényhatóságokkal is. Az állami feladatok ellátása fejében nyújtott segítség for májánál pedig, állítsuk vissza a háború előtti helyzetet, hogy t. i. viselje az állam a személyi kiadásokat. Nem tudom, hogy álláspontom megfelel-e a jegyzői kar véleményének, de azt hiszem elég jól megértem ugy a jegyzői kar, mint a községek háztartási érdekeit és ugy emlékszem, hogy ez a rendszer. mindkét szempontnak sokkal jobban megfelelt, mint a jelenlegi. Ugy találom, hogy a jegyzői kar nem igen tért le saját érdekei érvényesítésénél a gondozására bízott nép érdekeinek is megfelelő útirányról. Ez engem megbecsüléssel tölt el a falu jegyzője iránt és amíg ez igy marad, mindenkor harmóniában lesznek az én törekvéseim is az általam nagyrabecsült jegyzői kar törekvéseivel. [^ii!!ili!H!!!l!H!!!!!!i|j!llll!iM 'VW — lí Ungár Lipót áruházában SSE! Lutfcen-utca 4. szám. á nyárvégi olcsó kiárusítás 3 Sj | augusztus 7-én csütörtökön, 8-án pénteken, P-én szombaton la. Bembsrg crep de chine P 5 80 la Goldberger crep de chiae P 7 20 I. Tiszta selyem nehéz crep de chine P 8'80 I I. Tiszta selyem crep de chine legnehezebb P 10'50 I. Tiszta selyem mintás japonok P 3*90 I. Tiszta selyem mintás crep de cunek P 7 80, 9'80 Folyó hó 11-én ismét a rendes napi árak lépnek érvénybe! VVVWWWWWWl AAAAAAAA VW <\A..WA/'»A/V\AAAAAAA ^ ~~~ &'ll!íi!!ílí!!lll!!íi!!íllHnilllllilii!W leg keli Imim a repülőteret, különben Nyíregyháza nem kapcsolódik bele a repülőforgalomba Nyíregyháza nagy áldozattal épii tette meg a repülőteret, csaknem egyidejűleg Kaposvárral. Itt azonban máig sem járnak rendszeres repülőjáratok, ugy mint a Dunántúlon, ahol kitűnően sikerült a repülőtér megépítése. A nyíregyházi repülőállomás működését csak akkor kezdi meg, ha az itteni repülőtér jó lesz. A tér ugyanis nem eléggé egyenletes. A talajvíz süppedőssé tette és egyenletességét megtörte ugy hogy a repülőgépek nem szállhatnak le elég biztonsággal. Értesülésünk szerint a tér végleges rendezéséhez szükséges munkálatokat rövidesen befejezhfc tik é akkor semmi akadálya nem lesz a nyíregyházi repülőforgalom megkezdésének. Kétségbeejtő a Munkanélküliek helyzete Nyíregyházán Mindjobban feketedik a szép Kossuth-tér, mindig több a munkanélküli a városban. A magán" épitkezési bizottságnak semmi dolga, nem kér senki nagyobb szabású építkezésre engedélyt. Ittott tataroznak^ elvétve egy-egy lakóházépítés is akad, de olyan építőtevékenység, amely érezhetően csökkentené a munkanélküliséget, jóideje nincs. Beszélgettünk több munkaanélkülivel akiktől a nyomor rettenetes fokozódásáról kaptunk adatokat. — Nincs kenyér otthon — mondotta az egyik kőműves. A feleségemnek sikerült bejárói állást kapni. Havonta 25 pengőt keres. Reggel 6 órától késő délutánig van oda és jólelkű asszonyának köszönheti a. családunk, hogy déli ebédje bőséges, ugy, hogy este haza is hozhat valamit. De ez nem élet Így. Én egész nap munka után nézek. Itt az ősz és most már egy egész éve, hogy nem dolgozom. Valósággal búskomor vagyok. Végtelenül fáj, hogy a feleségem két keze munkájára vagyunk utalva. A havi 25 pengő természetesen olyan csekély összeg, amiből nem telik semmire. Burgonyát veszünk, az pótolja a kenyeret is. i — Csendes ember vagyok, nem tartok azokkal, akik lázadó gondolatokkal eltelve hordják a mai élet rettentő súlyát, de már én sem találok vigasztalást. Nincs miben bíznunk, nem mutatkozik semmi a közel jövőben. Már nem bánnánk, akármilyen munkát is kapnánk, csak dolgozhatnánk. Több társam kőtörőnek ment el idegen határba. Szerencsés emberek, lesz valamijök télre. Mi fázni és éhezni fogunk. Igy beszélnek a munkanélküliek, akik nem akarnak politikával foglalkozni, de hovatovább mind többen járnak a párthelyiségbe és sürgetik a helyzetükkel való foglalkozást. Azt hisszük, itt az utolsó óra arra, hogy ezeket a tömegeket tettekkel győzzük meg arról, hogy készek vagyunk áldozatok iárán is segíteni rajtok. A gyermekkor beszédzavarairól és azok leküzdéséről A gyermek szüleitől, környezetétői tanulja meg anyanyelvét. Mielőtt azonban anyanyelvét jól beszélné. a beszédfejlődésnek több szakán esik át: kiált, gagyog, pöszén beszél, szókat ismétel stb. I. Ha a beszédfejlődési szakok bármelyikében a rendes átlagos időn tul is megmarad a gyermek, ugy ez már nem rendes, egészséges állapotot, hanem a beszédzavarnak kezdetleges megnyilvánulását, de legalább is a beszédfejlődés késlekedését, visszamaradását jelenti. A beszédzavai kifejlődésének meggátlására e fokon a leghatékonyabb eszköz: nyugodtan és tisztán, egyszerű és rövid monda* tokban beszéljünk a gyermekhez. Nyugodt és tiszta beszédünk a legjobb példaadás. Kerüljük a becéző beszédet! Ne produkáltassuk a gyermeket! A hibásan beszélőkkel való érintkezés mellőzendő. II. A kis gyermek pöszebeszédétől — a kiejtés és beszéd tisztaságának zavara, — azonban lényegesen különbözik az iskolaköteles gyermek pöszebeszéde. Az iskolaköteles gyermeknek minden egyes hangot már tisztán és jól kell tudni kiejteni. Ha ezt nem' tudná, ugy beszédhibája állandósult már szakszerű kezelés, hangjavitás szükséges. Az ily gyermek kezelése a beszédhibák 'javítására szolgáló áll. tanfolyamon történik. III. A beszédfejlődés legelején is történhetik megakadás. A gyermek sir és kiált ugyan, de nem beszél, vagyis hallónéma. A hallónémaság a késői beszédfejlődésben leli okát. Az iskolaköteles kor eléréséig rendszerint el szokott múlni, de visszamarad egy nagyfokú pöszebeszédüség és »agrammatiz. mus«, vagyis a gyermek képtelen helyes mondatok alkotására. A hallónéma gyermekek kezelésével a beszédhibák javítására szolgáló áll. tanfolyam foglalkozik. IV. Súlyos kihatású beszédzavar, amely sok bánatot okoz, a dadogás. A dadogás kezdetben csak néhány szó szótag vagy hang ismétlésében nyilvánul meg. Ebben a kezdő stádiumban van a legnagyobb reményünk a bántalom leküzdéséhez. Sajnos ezt a kezdő stádiumot a legtöbb esetben nem ismeri fel a szülő, avagy aláértékeli, gondolván: »Majd kinövi!« Szakorvoshoz vagy szaktanárhoz csak akkor fordul, midőn a bántalom állandósult. A dadogó az ingerlékenyebb idegrendszerüek közé tartozik. Sokszor egy jelentéktelen esemény legnagyobb izgalmat váltja ki lelkében, amelynek eredménye a beszéd összrendezettségének megakadása, a dadogás. Az állandósult dadogás a gyarmek kedélyében, jellemében káros hatásokat okoz, amelyek idővel fokozódnak. A szülői ház és környezet sokat tehet a bántalom leküzdésére. A nagyon mozgékony, de amellett igen ingerlékeny, érzékeny gyermek élénk beszédvágyát túlságosan ne mozdítsuk elő, sőt inkább mérsékeljük azt. Ez a dadogónál legjobban ugy érhető eí, ha képesmeskönyvből rövid, egyszerű mondatokban, nyugodtan és Iassab-;