Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-07 / 178. szám

6 Mmid&k. 1930. augusztus 7. Úti problémák Levél Ligiszből. ' Tton ' sokszor kerül az ember tények elé, amik gondolkovk még a magamfajta pr -"-embert is, aki pedig • elhatároztam, hogy ez ry pár hét alatt nem aka_ ^ \ p

colkodni. Ma világtéma a ' % 5H válság. Cikkeznek, vi* % %'K értekeznek és egyesek \ — komolyan is gondol* \ .AJa megoldás felett, ami zerény véleményem szevagy nagyon egyszerű, agyonis nehéz kérdés, és ezért nem is érdemes vele letileg foglalkozni. Én egygyakorlati esetet veszek fel. apókban bementem egy itteni 'eskereskedésbe. A gazda egy Lacukros faládát bontogatott, lynek oldalfeliratából meg:am, hogy a magyarországi sárgás m.) cukorgyár küldte. iek a magyar cukornak, _ az ni legújabb adóemelés miatt, a felemelt ára kg-onkint i Sch. és 36 gr. (ezelőtt két héttel 1 Sch. és 06 gr. volt) — vagyis a mi pénzünkben kereken 1 P 10 f. Természetesen dühbe gurultam! Hát hogy is ne!? Mi, odahaza Nyir" egyházán, 1 P 26 f-t fizetünk a kockacukor kilójáért (biztosan a tehetséges és rokonszenves cse" hek gyártmányáért) — és az osztrák szomszéd, a mi cukrunkat 1 P 10 f-es árban fogyasztja a vámteher ellenére. Menjünk tovább. Ha Nyíregyházáról küldök Ausztriába levelet, 32 fillér a. portója, ha innen irok haza 30 gr vagyis 25 fillér. Az osztrák szomszéd tehát olcsóbban levelezhet — mint mi. A legolcsóbb levelező azonban Románia. Ott 17.5 bani a külföldi levél portója, vagyis 6 fillér. Ezt az óriási levélportó kedvezményt az oláhokkal szemben még némileg meg tudom magyarázni. Náluk ugyanis 88 százalék az analfabéta és igy azt a\; — esetleg — külföldre levelező 12 százalék Írástudót akarják bizonyára a nemzetközi egyezmények levéürási ösztöndijkedvezményben részesíteni. Világos! A magyar ne levelezzen a külfölddel és legfőként ne a népszövetséggel! (Szedő: Nincs is semmi ér telme.) Lássunk még egy keserű pél dát! Egy pohár sör ára Nyiregy házán 40 fillér itt eddig 30 gr. volt s most egy het óta, az adóemelés miatt 32 gr., vagyis 26 fillér! Ezt sem értem! Több sörárpája, vagyis komlója terem Ausztriának, mint nekünk?! Vagy talán itt is valami magasabb, nemzetközi emberbaráti szempont érvényesül a bus magyarral szemben: úgyis sok a ke' serüsége, — ne igyék sört! No de akkor meg legalább a cukor lehetne olcsóbb! Tetszik látni, ezéit nem érdemes világgazdasági problémákkal — elméletileg foglalkozni. Az elmélet ugyanis ilyen, vagy olyan feleletet tudna adni az én problémáimra, — de megoldani . nem tudja! Az eddigiekből kitűnik, hogy nem vagyok nemzetgazdász, most meg az lesz nyilvánvalóvá, hogy nem vagyok fizikus. Az elszigetelődés és a rövidzárlat nem ért hetetlen talány ugyan a számomra, de átélt valósággá itt vált bennem. Itt — mirajtunk kivül — nem ~'

1 beszél senki magyarul. Miért iá beszélnének? Szatymazon, Kisperjésen, Fegyverneken megazÁ'omországban hogy egyebet ne emiitsek — viszont nem beszélnek németül. Ezt azonban — előnyünkre legyen mondva — nem állítom egész határozottan. I Ülünk az étteremben, mint parányi magyar sziget a nagy német tengerben — igen, most már érzem, hogy mi az elszigetelődés. Ebéd után betesznek az egyik asztalra egy reklám-gramofont. Rakosgatják bele az osztrákok a 10 grosnikat és a kifogástalan szer kezetü gramofon énekli, nyökdécseli, nyekergi, vonitja a németszövegü tangókat, lándlereket és — ne feledjük, Stiriában vagyunk — a különleges hangszerelésü jódlereket és az arcok felderülnek, a szemek ábrándosokká homályosodnak. Hát hogyne^ hiszen az 0 nótáik ezek! A következő lemez kellemes meglepetés a mi számunkra. Már az első bevezető akkordra összenézünk és rögtön jön is az ismerős dallam, majd a magyar szöveg: »32-es baka vagyok én.« A 3-ik asztalnál duruzsolva együtténeklik a gramofonnal. a tekintetünk felvillan, a hívatlanul átsuhanó könnytől ned

j ves szemeinkkel a pattogó zene ritmusára integetünk át az asztalnál ülőknek: hát ti is magyarok vagytok?!! Ha idegenek nem lettek volna még a teremben — bizonyosan összeölelkeztünk volna! Teljesen átéreztem akkor hogy mi a rövidzárlat. A gramofon végzi a maga dolgát tovább — és jön a lokalizálás, a magyar nótát folytatja az énekes németül: Bin kein Hauptím&n^ bin kein hoches Thierü A dal a németeknek is feltűnően tetszett. ( Meg is kérdeztem eltávozóban az egyik osztráktól, hogy tetszett-e ez a magyar kupié?! — Hogyne, nagyon — mondotta ő —, csak nem tudom sokáig hallgatni, mert ugy érzem, hogy kézzel-lábbal táncolnom kell!... íme! Még a magyar jazz is tüzeli a németet, — hátha még egy igazi magyar csárdást hallott voT

4 na?!... Nagy Vilmos. í Városi Dalegylet győzelmes éveinek emlékét idézi fel Santroch álajos nyíregyházi látogatása Megírta a Nyirvidék, hogy a Nyiregyházi Dalegylet szerenádot adott a városunkban időző Santroch Alajosnak^ a Dalegylet egykori vezérének tiszteletére. Santroch lAlajos daltestvérei közül a következők vettek részt az üdvözlő estén: Fazekas János igazgató, Lőjek József, Valent András, Krecsák János, Pál János, Szabó Gusztáv és hozzátartozóik. Santroch Alajos két évtizeden át vezette a Nyiregyházi Városi |;Dalegyletet. Ez alatt az idő alatt, — bár a volt karnagy nem volt magyar honos, csak később lett azzá ifjúságát a magyar dal szépségeiben, gyönyörűségeiben fürösztötte meg, mint zenetanár és mint színházi zenekar vezetője. Magyar lányt vett feleségül és életét ekként zenei tudásával együtt a magyar nemzet dalkultu: rájához kötötte, melynek müvelé" { seben minden erejét és tudását kifejtette. Mint ilyen ambicionálta í erősen, hogy a nyiregyházi Váj rosi. Dalegylet minden igényét a ; legnagyobb mértékben kielégítse. Az ő vezetése alatt a Városi : Dalegylet fénykorát élte. Országos 5 versenyeken több izben: Fiúméban, '. Aradon, Temesváron, Budapesten Egerben és Sopronban minden al• kálómmal diadallal lobogtatta meg í egyleti zászlaját. | Ennyi dicsőség és 20 évi távollét után, midőn a Dalegylet újból láthatja régi kiváló karnagyát, a Dalegylet tagjai vezetőségével együtt szívből örülnek a viszontlátásnak és magyar szívvel és szeretettel üdvözlik a Nyíregyházán tartózkodó Santroch Alajost, ki pár nap múlva visszautazik uj hazájába, Detroitba. k A nagy gondossággal előkészített vidéki propaganda verseny teljes sikert aratott. A felvonuló hat sportkerület csapatait rekordszámú közönség fogadta, majd Szolnok város polgármestere, dr. Tóth Tamás mélyreható, remek beszédben üdvözölte az ország vidéki kerületeinek legjobbjait, A kerületek tábláit, hat diszmagyarba öltözött szolnoki lány, koszorúval díszítette fel, amire a csapatok szegfü-csokorral kedveskedtek. A verseny az első számától aa utolsóig rendkívül izgalmas volt, amelyben különösen Dél és Kelet között óriási küzdelem folyt a pontversenyért — illetve a vándor zászlóért. Végeredményben o r t S. C. atlétái SZOÍDQIOÜ Dél 3 ponttal győzött, a tartalékosán felálló Kelet ellen. Kelet csapatában három nyiregyházi atléta szerepelt^ akik közül Kinál Pál 11.90 m-es sulydobássai V. lett. Létray Géza a magasugrásban 1.75 cm-el IV-ik, de ugyanugy győz<.< hetett volna, mert az első helyezettek is ennyit ugrottak. Móna István a 800 m-es síkfutásban IL lett 2.05 mp-ei, míg az olympiai stafétában, a közönség tomboló biztatása közben — óriási küzdelem után a nap legszebb versenyét futva, győzelemre vitte Kelet színeit. A verseny a Himnusz hangjai mellett zárult, majd a dijkios„ tás az esti banketten történt meg. Eltemették Bimla Istvánt a Törekvés játékosát Temetésén olt volt Nyíregyháza egész sporttársadalma A kérlelhetetlen halál ismét elragadott egy nagyra hivatott fiatal fotballistát. Riszula István halálával ismét lehullott egy csillag a magyar sport egéről. Csak alig tünt. fel — már is lehanyatlott. Csütörtökön hajnalban kínos szenvedés után halt meg anélkül, hogy kedd estétől pillanatra is eszméletre tért volna. Riszula István mindössze alig 20 éves volt. Dédelgetett tagja csapatának^ számtalan siker kivívásának fórészese, a mindig vig kedélyű »Pettyes«. Lelkes, önfeláldozó fotballista volt, ki a végletekig küzdött a piros-fehér színek diadaláért. Benne egy igei, nagyra hivatott sport kariért tört ketté a kérlelhetetlen halál,"mely ily korán szólította el őt a magyar sopt harcos katonái közül. Tragikus gyorsasággal végzett a sportban edzett ifjúval a gyilkos líor s borította mélységes gyászba szeretett hozzátartozóit, mig egyesülete a Törekvés Sport E. legkiválóbb játékosainak egyikét vesztette el benne. ; Temetése pénteken délután volt óriási részvét mellett. A sportversenyekről jól ismert arcok százai most kisírt szemmel állták körül a virágokkal borított ravatalt. — Játékos társai vitték a halottas kocsira. A gyászmenet élén Neumann és Wolf az elhunyt két legjobb barátja vitte az egyesület hatalmas babérkoszorúját és a játékos társak gyönyörű piros-fehér szekfü koszorúját. A temető kaputól a sirig megint játékostársai vitték a koporsót, hol Garay Gyula dr az egyesület elnöke szivbe markoló beszéddel búcsúzott a korán eltávozott harcostói, aki sok szép emléket, de pótolhatatlan ürt és fájdalmat hagyott maga után. A Nytve és Nykise nevében Milotay Gábor búcsúzott a mindig lovagias ellenféltől éskedves sporttárstól és koszorút helyezett sírjára. A Törekvés csapata gyásza jeléül 3 őszi bajnoki mérkőzését gyászszalaggal játssza le. — A lefátyolozott hölgy, Courths Mahler legújabb regénye a Milliók Könyve juüusi száma. Ára 80 fillér, kapható az Ujságboltban. KOZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII., Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye. — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 6, 6, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai : 10, 12, 13, 14, 15, 18 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. Tulajdonos : PALLAI MIKSA 3425-13 és villát* oscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl villanyszerelési vállalata. Műhely: Zrinyi llona-u. 6. Nyírvidéki Takarék épület Lakás: Csillag-utca 39 sz.