Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-06 / 177. szám
1930. augusztus 1. JSflrÍRYIDÉK. 3 Sport Mind a nyolc dijat Nykise kerékpáros nyerte el a sóstói kerékpár versenyen A vasárnap délutáni népünnepélyen ai Sóstón élénk érdeklődéssel kisért kerékpárverseny volt, amely a következő eredménnyel végződött: i. (turulmadaras nagy ezüstérem) Humicskó István i ó 3 p, 37 km sebesség átlagosan. 2. (nagy ezüst) Sebenszky Mihály 1 ó 3 p | 2 mp (egy gumiszélességggel a nyerő mögött). 3. Veszely András, 4. Kétz Géza, 5. Strohmeyer József, 6. Strohmeyer Imre, 7. Nádassy Gyula, 8. Feige Sándor. A Kisvasutak versenyzői közül Soltész Istváif lett az első. á Nyíregyházi Vasntas Sport Cinb országos ifjúsági birkózó versenye A Nyíregyházi Vasutas Sport Club országos ifjúsági birkozóversenye vasárnap zajlott le a Vasutas Paviüon udvarán és nem kis fejtörést okozott a rendező egyesületnek, hogy a versenyt egy nap alatt lebonyolítsa, mert a benevezett versenyzők egytől-egyig el indultak. A pehelysúlyban a DVSC birkózói közül kiemelkedik Kerekes Lipót, aki egymásután tussal győzte le ellenfeleit s mindössze Koltaitói a B. Vasutas kiváló képességű versenyzőjétől szenvedett vereséget. Megérdemelten lett a második. Almási és Mike az erős konkurrenciában nem tudtak boldogulni, de annál örvendetesebb volt Járossy szereplése, aki nagyon számottevő ellenfeleket győzött le. — E súlycsoportban első Koltai Budapesti Vasutas, 2Ík Kerekes Nyíregyházi Vasutas, 3-ik Figeczky Diósgyőr és 4-ik Kocsis Kiskunhalas. A könnyüsulyban a Nyíregyházi Vasutasból Leskó az eíső menetben Ferenczyvel a súlycsoport győztesével került össze és nagyon minimális pontkülönbséggel pontozással vereséget szenvedett, ekkor kedvét vesztette és ez a kivételes képességű birkózó a második menetben kedvét vesztve olyan küzdelmet produkált, hogy rá sem lehetett ismerni. Első Ferenczy MTK, 2-ik Vigh Törekvés és 3-ik Oláh Miskolci Munkás Testedző Egyesület. ,, A kisközépsulyban a nagyobbik Leskó gyönyörűen szerepelt s egymásután fektette két vállra ellenfeleit. A harmadik menetben az északi kerület két bírójának teljesen irreális ítélete alapján fordított eredményt hoztak ki és csakis ezzel lehetett elütni Leskót a jól meg érdemelt helyezéstől. Első Bienenstock MTK. 2. Mátyás DTE. 3. Galambos B. Vasutas. Merkószki gyengén szerepelt. A nagyközépsulyban Segelbaum tréninghiánya dacára keményen állta a sarat és helyezést ért el, ellenben Darvas még most is nagyon kezdetlegesen mozgott és távol állott igazi formájától, lámpalázzal küzdött. E súlycsoportban első Kratzer DTE, 2-ik Lantos Miskolci Vasutas. 3. Ségelbaum Nyíregyházi Vasutas. A nehézsúlyban nagy meglepetés a Plementás veresége. Első Lehóczky Törekvés, 2-ik Vitális :B. Vasutas és 3-ik Plementás B. Vasutas. A verseny megrendezése Nagy Imre, Simon, Feldheim intéző, Szuhács és dr. Szilágyi érdeme. A vezetőségből ott láttuk még Tóth Pál ipartestületi elnököt és vitéz Vidovich Ferencet. Automobil á debreceni aotésok elégedetlenek a nyíregyházi versennyel Vitéz Kiss lézsef titkár gyúiésre hívta össze az elégedetleneket, akik njra át akarják helymí a TTáC székhelyét Nyíregyházáról Debrecenbe A késő esti és éjszakai órákban szaladgáltak, hogy sikerüljön a A debreceniek nem tudnak kibékülni azzal a gondolattal, hogy a TTAC-nak Nyíregyházán van a székhelye és minden alkalmat felhasználnak arra, hogy hangoztassák elégedetenlségüket a nyíregyházi vezetéssel szemben. Most a TTAC legutóbbi versenye jó alkalmat ad a panaszokra és a székhely áthelyezésének ismételt követelésére. A verseny ellen felmerült panaszok ügyében vitéz Kiss József a TTAC debreceni titkára gyűlést hívott össze^ amelyről a következőket jelenti tudósítónk: A gyűlésen a panaszok felsorolásánál emiitette dr. vitéz Kiss József, hogy a verseny előtt való napon este 6 órára egybehívott sportbizottsági ülést sem tartották meg. Szombaton este telefonon érdeklődött a nyíregyházi központtól Baur György ^TTAC titkár hogy a versenyzők biztosítása el van-e intézve? Debrecenben senkinek utasítást nem adtak a biztositások megktöésére, s igy a verseny előtt való napon még nem voltak megkötve a biztositások. biztosításokat kieszközölni nem sikerült. de Éjszaka 3 órakor még nem volt biztos, hogy a biztosítás hiányában indulnak-e reggel ötkor az egybegyűlt versenyzők az Angol Királynő-szálló elöL ' A legutolsó órában Petrovics KMAC megbízott azt az utasítást adta, hogy a versenyzők induljanak biztosítás nélkül a túrára és majd a gyorsasági versenyre kötik meg a biztosítást, — ha sikerül. A startszámokat már szombaton este ki kellett volna osztani a versenyzőknek, de csak az induláskor adták át azokat. Súlyos mulasztásnak vették a versenyzők, — hogy az utvonalmegváltoztatást csak az induláskor közölték és a megváltozott útirányhoz nem kaptak időbeosztást és igy a komolynak indult túrára bizonytalan távra és időre indultakElárusitó helyek: Ehrenfeld Márton Nyíregyháza, Auspltz Bertalan Kemecse, Ooldmann Samu Dombrád, Olück Ede Demecser, Goldstein és Lefkovits Nyirbátor, Goldstein Lajos Ujfehértó, Stern József Ujfehértó, Kaisler és Kun Tiszalök, Lazarovits Dávid Rakamaz, Lichtmann Ernő Balkány, Lindenfeld Károly Tiszadob, Lőwy Testvérek Büdszen míhály, Mezei Jakab Nyiradony, Rosenbaum Fülöp Mándok, Staub Sándor Gáva, Stern Ignác Nagykállo, Zuckermann Éliás Ófehértő. 1490 —9 Az útszakaszokon egyes időmérők nem pontos órával dolgoztak és igy történt, hogy a sóstói állomás időmérői hétperces differenciát mutattak fel a debreceni időmérőkkel szemben. Arról, hogy komoly versenynél mit jelent a hét perces differencia, nem kell beszélni. A Sóstón ? ahol a kötelező egy órai ebédidő volt teljes volt a fejetlenség. Meg volt ugyan terítve a közös ebédhez egy nagy asztal, de senki nem intézkedett, a bemutatásokat elmulasztották, útbaigazításokkal nem szolgáltak a szükséges módon és kis csoportokba verődve magukra maradtak a versenyzők és busán elmélkedhettek a tökéletes rendezésről — üresen hagyva a nagy és díszt, teritésü asztalt. A programm szerint egy órai ebédidő után indulni kellett a rakamazi versenypályához. Ezt az intézkedést közben megváltoztatták és ugy döntöttek, hogy fél 2 órakor indulnak tovább Rakamaz felé, de elmulasztották erről a szükséges módon értesíteni a versenyzőket. Ennek köszönhető, hogy egy versenyző, indítás nélkül, —• nem akarván lekésni a gyorsasági versenyről, — elindult az egy órai ebédidő után Rakamaz felé. A programmhoz ragaszkodó versenyző aztán órákat várt a rakamazi startnál és ezért a váaakozás" ért nem volt hálás. Történt egy nagyon érdekes eset is, indult a sebességi versenyen egy motoros, akinek nem volt versenyigazolványa, sem más szükséges írása. Startszámot azért kapott, bár versenyen soha nem indult és a turautat sem futotta le. Ennek a motorosnak pályára engedése talán legjobban jellemzi a »körültekintő gondos rendezést.« Nagyon meglepte a versenyzőket az a körülmény, hogy Sóstón, ahova körülbelül 180 km. lefutása után érkeztek^ nem volt sem benzin-, sem olajállomás és igy nem tudták pótolni elhasznált üzemanyagjaikat. Úgyszólván poharanként kellett kölcsönkéregetni a benzinben gazdag autósoktól, — hogy elegendő legyen a gyorsasági verseny lefutására. Többen is tudtak elegendő benzinhez jutni, igy Széli Gyula autója sem tudta elérni a várt eredményt, — mert kifogyott a benzinje. Sok ki-, fogás hangzott el azért is, hogy a versenypályát a rakamazi egyenesben nem biztosították kellőképpen s igy előfordult, hogy azon a gyorsasági szakaszon, melyen 187 km-es sebességgel száguldott Hartmann Bugattija, iófogatu szekér porosz* kált 3 km-es távon és kényei* mes autósok közlekedtek, veszélyeztetve a versenyzők és saját testi épségüket. Csak a véletlennek tudható be,, hogy halálos kimenetelű szerencsétlenségek sorozata nem történt. Szinte bosszantó volt az, amit például a bukósisakokkal csináltak. Nem volt megfelelő sisak s amikor négy versenyző elindult a starttól, utánuk kellett egy 10 km szakaszon száguldani, hogy visszahozzák a már feleslegessé vált sisakokat az ujabb indulók részére. Igy aztán az 'engedély nélkül közlekedő Iófogatu és gépjármüvek, valamint a sisakokért száguldozók egészen csinos forgalmat bonyolítottak le azon a versenypályán, amelyre a szabályok értelmében a versenyzők gépein kivül idegen járműnek fölmenni nem lett volna szabad. Ezek a dolgok nagyon meglepték a debrecenieket s nagyon kínosan érintette őket az a pompás nyomtatott programm is, amelyet Szabolcs- és Hajduvármegye előkelő közönségéből összegyűlt sportkedvelők közt osztogattak a rakamazi célnál. Nagyon sokan szerepelnek a programon, de nem találtuk ott a nevét dr Hódy Bélának, aki elnöke na klubnak és sem vitéz dr. Kiss Józsefnek, aki tudvalevőleg egyike azoknak, akik legtöbbet dolgoznak önzetlenül a klub érdekében. A verseny napján is reggel 5-től késő estig állandóan dolgozott és indította Debrecenből a versenyzőket és a rakamazi gyorsasági versenyen is kemény dolga akadt. Dr. Hódy Béla és dr. vitéz Kiss József minden gyűlésen megjelentek, minden tőlük telhetőt elkövetitek s annál kínosabb az őket ért méltánytalan eljárás a nyíregyházi vezetőség részéről. A gyűlésen Széli Gyula mérnök, aki Steyer-kocsiján vett részt a versenyen, bejelentette, hogy terjedelmes memorandumot fog intézni a versenyen tapasztaltakról az elnökséghez. Kifogásolta, hogy pl. Mátészalkán, a starttól indulók órája és az ottani időmérők órája közt 14 perc differencia volt, mikor erre figyelmeztették őket, az ellenőrzők egyszerűen a versenyzők jobban járó órájához igazították órájukat. Elitélte azt az eljárást is, mellyel a turautat egyszerűen semmisnek jelentették ki. Még Sóstón számítgatták a turaut idejét, ellenőrizték a startlapokat, de később már figyelembe se igen vették és a megtett túrát nem is igen bírálták s igy történhetett meg, hogy azok, akik nem tudták szabály szerint lefutni a turautat, 'mégis indulhattak a sebességi ver'senyen. Sérelmes volt ez azok részére különösen, akik csak a tura útra helyezték a fősúlyt. Baj volt