Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-06 / 177. szám

1930. augusztus 1. JSflrÍRYIDÉK. 3 Sport Mind a nyolc dijat Nykise kerékpáros nyerte el a sóstói kerékpár versenyen A vasárnap délutáni népünne­pélyen ai Sóstón élénk érdeklődéssel kisért kerékpárverseny volt, amely a következő eredménnyel végződött: i. (turulmadaras nagy ezüstérem) Humicskó István i ó 3 p, 37 km sebesség átlagosan. 2. (nagy ezüst) Sebenszky Mihály 1 ó 3 p | 2 mp (egy gumiszélességggel a nyerő mögött). 3. Veszely And­rás, 4. Kétz Géza, 5. Strohmeyer József, 6. Strohmeyer Imre, 7. Ná­dassy Gyula, 8. Feige Sándor. A Kisvasutak versenyzői közül Soltész Istváif lett az első. á Nyíregyházi Vasntas Sport Cinb országos ifjúsági birkózó versenye A Nyíregyházi Vasutas Sport Club országos ifjúsági birkozó­versenye vasárnap zajlott le a Vasutas Paviüon udvarán és nem kis fejtörést okozott a rendező egyesületnek, hogy a versenyt egy nap alatt lebonyolítsa, mert a be­nevezett versenyzők egytől-egyig el indultak. A pehelysúlyban a DVSC bir­kózói közül kiemelkedik Kerekes Lipót, aki egymásután tussal győzte le ellenfeleit s mindössze Koltaitói a B. Vasutas kiváló ké­pességű versenyzőjétől szenvedett vereséget. Megérdemelten lett a második. Almási és Mike az erős konkurrenciában nem tudtak bol­dogulni, de annál örvendetesebb volt Járossy szereplése, aki na­gyon számottevő ellenfeleket győ­zött le. — E súlycsoportban első Koltai Budapesti Vasutas, 2Ík Ke­rekes Nyíregyházi Vasutas, 3-ik Figeczky Diósgyőr és 4-ik Kocsis Kiskunhalas. A könnyüsulyban a Nyíregyházi Vasutasból Leskó az eíső menet­ben Ferenczyvel a súlycsoport győztesével került össze és nagyon minimális pontkülönbséggel ponto­zással vereséget szenvedett, ekkor kedvét vesztette és ez a kivételes képességű birkózó a második me­netben kedvét vesztve olyan küz­delmet produkált, hogy rá sem lehetett ismerni. Első Ferenczy MTK, 2-ik Vigh Törekvés és 3-ik Oláh Miskolci Munkás Testedző Egyesület. ,, A kisközépsulyban a nagyobbik Leskó gyönyörűen szerepelt s egy­másután fektette két vállra ellenfe­leit. A harmadik menetben az északi kerület két bírójának telje­sen irreális ítélete alapján fordított eredményt hoztak ki és csakis ez­zel lehetett elütni Leskót a jól meg érdemelt helyezéstől. Első Bienen­stock MTK. 2. Mátyás DTE. 3. Galambos B. Vasutas. Merkószki gyengén szerepelt. A nagyközépsulyban Segelbaum tréninghiánya dacára keményen állta a sarat és helyezést ért el, ellenben Darvas még most is na­gyon kezdetlegesen mozgott és tá­vol állott igazi formájától, lám­palázzal küzdött. E súlycsoport­ban első Kratzer DTE, 2-ik Lantos Miskolci Vasutas. 3. Ségelbaum Nyíregyházi Vasutas. A nehézsúlyban nagy meglepe­tés a Plementás veresége. Első Lehóczky Törekvés, 2-ik Vitális :B. Vasutas és 3-ik Plementás B. Vasutas. A verseny megrendezése Nagy Imre, Simon, Feldheim intéző, Szuhács és dr. Szilágyi érdeme. A vezetőségből ott láttuk még Tóth Pál ipartestületi elnököt és vitéz Vidovich Ferencet. Automobil á debreceni aotésok elégedetlenek a nyír­egyházi versennyel Vitéz Kiss lézsef titkár gyúiésre hívta össze az elégedet­leneket, akik njra át akarják helymí a TTáC székhelyét Nyíregyházáról Debrecenbe A késő esti és éjszakai órákban szaladgáltak, hogy sikerüljön a A debreceniek nem tudnak ki­békülni azzal a gondolattal, hogy a TTAC-nak Nyíregyházán van a székhelye és minden alkalmat fel­használnak arra, hogy hangoztas­sák elégedetenlségüket a nyíregy­házi vezetéssel szemben. Most a TTAC legutóbbi versenye jó al­kalmat ad a panaszokra és a székhely áthelyezésének ismételt követelésére. A verseny ellen felmerült pa­naszok ügyében vitéz Kiss József a TTAC debreceni titkára gyű­lést hívott össze^ amelyről a kö­vetkezőket jelenti tudósítónk: A gyűlésen a panaszok felsoro­lásánál emiitette dr. vitéz Kiss József, hogy a verseny előtt való napon este 6 órára egybehívott sportbizottsági ülést sem tartották meg. Szombaton este telefonon ér­deklődött a nyíregyházi központ­tól Baur György ^TTAC titkár hogy a versenyzők biztosítása el van-e intézve? Debrecenben sen­kinek utasítást nem adtak a bizto­sitások megktöésére, s igy a ver­seny előtt való napon még nem voltak megkötve a biztositások. biztosításokat kieszközölni nem sikerült. de Éjszaka 3 órakor még nem volt biztos, hogy a biztosítás hiányában indulnak-e reggel ötkor az egybegyűlt verseny­zők az Angol Királynő-szálló elöL ' A legutolsó órában Petrovics KMAC megbízott azt az utasítást adta, hogy a versenyzők indul­janak biztosítás nélkül a túrára és majd a gyorsasági versenyre kötik meg a biztosítást, — ha sikerül. A startszámokat már szombaton este ki kellett volna osztani a versenyzőknek, de csak az indu­láskor adták át azokat. Súlyos mu­lasztásnak vették a versenyzők, — hogy az utvonalmegváltoztatást csak az induláskor közölték és a megváltozott útirányhoz nem kap­tak időbeosztást és igy a komoly­nak indult túrára bizonytalan táv­ra és időre indultak­Elárusitó helyek: Ehrenfeld Márton Nyíregyháza, Auspltz Bertalan Kemecse, Ooldmann Samu Dombrád, Olück Ede Demecser, Goldstein és Lefkovits Nyirbátor, Goldstein Lajos Ujfehértó, Stern József Ujfehértó, Kaisler és Kun Tiszalök, Lazarovits Dávid Rakamaz, Lichtmann Ernő Balkány, Lindenfeld Károly Tiszadob, Lőwy Testvérek Büdszen míhály, Mezei Jakab Nyiradony, Rosenbaum Fülöp Mándok, Staub Sándor Gáva, Stern Ignác Nagykállo, Zuckermann Éliás Ófehértő. 1490 —9 Az útszakaszokon egyes időmérők nem pontos órával dolgoztak és igy történt, hogy a sóstói ál­lomás időmérői hétperces diffe­renciát mutattak fel a debreceni időmérőkkel szemben. Arról, hogy komoly versenynél mit jelent a hét perces differencia, nem kell be­szélni. A Sóstón ? ahol a kötelező egy órai ebédidő volt teljes volt a fejetlenség. Meg volt ugyan te­rítve a közös ebédhez egy nagy asztal, de senki nem intézkedett, a bemutatásokat elmulasztották, útbaigazításokkal nem szolgáltak a szükséges módon és kis csopor­tokba verődve magukra maradtak a versenyzők és busán elmélked­hettek a tökéletes rendezésről — üresen hagyva a nagy és díszt, teritésü asztalt. A programm szerint egy órai ebédidő után indulni kellett a ra­kamazi versenypályához. Ezt az intézkedést közben megváltoztat­ták és ugy döntöttek, hogy fél 2 órakor indulnak tovább Rakamaz felé, de elmulasztották erről a szükséges módon értesíteni a ver­senyzőket. Ennek köszönhető, hogy egy versenyző, indítás nélkül, —• nem akarván lekésni a gyorsasá­gi versenyről, — elindult az egy órai ebédidő után Rakamaz felé. A programmhoz ragaszkodó ver­senyző aztán órákat várt a raka­mazi startnál és ezért a váaakozás" ért nem volt hálás. Történt egy nagyon érdekes eset is, indult a sebességi versenyen egy motoros, akinek nem volt versenyigazolványa, sem más szükséges írása. Start­számot azért kapott, bár ver­senyen soha nem indult és a turautat sem futotta le. Ennek a motorosnak pályára en­gedése talán legjobban jellemzi a »körültekintő gondos rendezést.« Nagyon meglepte a versenyző­ket az a körülmény, hogy Sóstón, ahova körülbelül 180 km. lefutása után érkeztek^ nem volt sem ben­zin-, sem olajállomás és igy nem tudták pótolni elhasznált üzem­anyagjaikat. Úgyszólván poharan­ként kellett kölcsönkéregetni a benzinben gazdag autósoktól, — hogy elegendő legyen a gyorsasági verseny lefutására. Többen is tudtak elegendő benzinhez jutni, igy Széli Gyula autója sem tudta elérni a várt eredményt, — mert kifogyott a benzinje. Sok ki-, fogás hangzott el azért is, hogy a versenypályát a rakamazi egye­nesben nem biztosították kellőké­ppen s igy előfordult, hogy azon a gyorsasági szakaszon, melyen 187 km-es sebességgel száguldott Hartmann Bugatti­ja, iófogatu szekér porosz* kált 3 km-es távon és kényei* mes autósok közlekedtek, ve­szélyeztetve a versenyzők és saját testi épségüket. Csak a véletlennek tudható be,, hogy halálos kimenetelű szeren­csétlenségek sorozata nem történt. Szinte bosszantó volt az, amit például a bukósisakokkal csinál­tak. Nem volt megfelelő sisak s amikor négy versenyző elindult a starttól, utánuk kellett egy 10 km szakaszon száguldani, hogy visszahozzák a már feleslegessé vált sisakokat az ujabb indulók részére. Igy aztán az 'engedély nélkül közlekedő Iófogatu és gép­jármüvek, valamint a sisakokért száguldozók egészen csinos for­galmat bonyolítottak le azon a ver­senypályán, amelyre a szabályok értelmében a versenyzők gépein kivül idegen járműnek fölmenni nem lett volna szabad. Ezek a dolgok nagyon meglep­ték a debrecenieket s nagyon kí­nosan érintette őket az a pompás nyomtatott programm is, ame­lyet Szabolcs- és Hajduvármegye előkelő közönségéből összegyűlt sportkedvelők közt osztogattak a rakamazi célnál. Nagyon sokan szerepelnek a pro­gramon, de nem találtuk ott a ne­vét dr Hódy Bélának, aki elnöke na klubnak és sem vitéz dr. Kiss Józsefnek, aki tudvalevőleg egyike azoknak, akik legtöbbet dolgoz­nak önzetlenül a klub érdekében. A verseny napján is reggel 5-től késő estig állandóan dolgozott és indította Debrecenből a verseny­zőket és a rakamazi gyorsasági versenyen is kemény dolga akadt. Dr. Hódy Béla és dr. vitéz Kiss József minden gyűlésen megjelen­tek, minden tőlük telhetőt elkövet­itek s annál kínosabb az őket ért méltánytalan eljárás a nyíregyházi vezetőség részéről. A gyűlésen Széli Gyula mérnök, aki Steyer-kocsiján vett részt a versenyen, bejelentette, hogy ter­jedelmes memorandumot fog in­tézni a versenyen tapasztaltakról az elnökséghez. Kifogásolta, hogy pl. Mátészalkán, a starttól indulók órája és az ottani időmérők órája közt 14 perc differencia volt, mi­kor erre figyelmeztették őket, az ellenőrzők egyszerűen a verseny­zők jobban járó órájához igazítot­ták órájukat. Elitélte azt az eljá­rást is, mellyel a turautat egy­szerűen semmisnek jelentették ki. Még Sóstón számítgatták a turaut idejét, ellenőrizték a startlapokat, de később már figyelembe se igen vették és a megtett túrát nem is igen bírálták s igy történhetett meg, hogy azok, akik nem tudták szabály szerint lefutni a turautat, 'mégis indulhattak a sebességi ver­'senyen. Sérelmes volt ez azok részére különösen, akik csak a tura útra helyezték a fősúlyt. Baj volt

Next

/
Thumbnails
Contents