Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-05 / 176. szám

JSfírfRVIDBIC. 1930. AUGUSZTUS 5 m Ismét a rendszer Mindenki érdeklődik a súlyos bünvizsgálat iránt, amely néhány köztisztviselő hűtlen ügykezelésének és hivatali visszaélésének földerítésére folyamatban van. Letartóztatták a belügyminisztérium egy főtisztviselőjét. Letartóztatták Székesfehérvár polgármesterét és műszaki főtanácsosát. Visszaélések történtek továbbá egynémely honvédségi szállitás körül s itt is a gyanúsított gazdasági tisztek és szállítók vizsgálati fogságba jutottak. Kinos ügyek ezek kétségkívül. Minden részletre kiterjedő, szigorú bírósági vizsgálat folyik a bűnösök ellen s a sajtó az uborkaszezonban bő részletességgel közli ^s tárgyalja a szomorú _ eset. minden mozzanatát, a szövevényes vizsgálat minden uj szálát és sokakra kiterjedő vonatkozásait. Az eset kinos, de szenzációs, a közönség mohón .érdeklődik a^ részletek iránt s a sajtó az egész világon hasonlóképpen igyekszik kielégíteni a nagy nyilrvánosság érdeklődését. Mindenütt az egész világon fordulnak elő hasonló és még nagyobb szabású visszaélések. Ez óhatatlan is, valameddig gyarló emberek vannak a világon s valameddig a bűnös hajlandóságokat a gonosz ösztönöket^ a nyerészkedés féktelen vágyát nem lehet az emberi speciesből, az emberi nemből véglegesen kiirtani. — Nincs az az éber ellenőrzés a világon, amelyet az, akit bűnös ösztöne visszaélések elkövetésére sarkal, kijátszani, megkerülni, vagy megtéveszteni ne tudna. De mi történik más országban, Európaszerte vagy

( Amerikában, ha efféle bűnügyek a közszolgálat mezején kipattannak? A vizsgálat megindul, a bűnösöket lefogják, a sajtó tárgyalja az esetet, a bíróság mgetorlást gyakorol. — Ezzel az ügy rendszerint el van intézve és a világ forog tovább. Kct dolog azonban nem történik sehol civilizált országban, hasonló esetekkel kapcsolatban. Az egyik az, hogy nem generalizálnak. Nem rakják egy zsákba, nem fogják egy kalap alá a megtévelyedett bűnös köztisztviselőket azokkal, a kik híven és példás odaadással teljesitik kötelességüket a közérdek szolgálatában. A másik pedig az, hogy a politikusok —• kívJ ve persze a minden erkölcsi rend felforgatására törekvő kommunistákat, — nem vetik rá magukat, mint valami kívánatos politikai pecsenyére, a bűnügyekre s nem teszik meg főbünössé a kormányzati rendszert, amely történetesen az ország sorsát intézi. Ez a két dolog sehol máshol, ahol lelkiismeretes komolysággal mérlegelik az eseményeket, nem szokott előfordulni. Nálunk azonban felmerülnek egyes jelenségek és hallatszanak egyes hangok, amelyek igen zavaros politikai tendenciát látszanak követni a napirenden levő bűnügyekkel kapcsolatban. S ez az, amit eleve a leghatározottabban vissza kell utasítani. Mi lenne a világból, ha teszem azt, a magánéletből említve példát,, egy nagy vállalatnál, vagy egy nagy pénzintézetnél fordult volna elő egy nagyobbszabásu csalás, sik-' kasztás^ vagy betörés, ha mindjárt az igazgatóságot, vagy a vezérigazgatót állítanák pellengérre és vonnák felelősségre az elkövetett csalásért, sikkasztásért, vagy betörésért? A sikkasztásból, vagy betörésből nem lehet semmi néven nevezendő káros következtetést vonni az illető intézet rendjére nézve, ahol eszetleg egy-egy ilyen dolog előfordult. Hasonlóképpen nem lehet és nem szabad egyes köztisztviselők erkölcsi kisiklása folytán árnyékot borítani az egész köztisztviselőkarra, vagy olyan következtetésre jutni, hogy a kormányzati rendszer a hibás. A kormányzati rendszert az ilyen ügyekben semmi néven nevezendő felelősség nem terheli. Mihelyt az első panasz fölmerült a kormány kíméletlen szigorúsággal kiszolgáltatta az illető tisztviselőt a bünfenyitő vizsgálatnak. Ez volt a kormány kötelessége, a melyet hiven teljesített. — Semmit el nem takar, aki bűnös manipulációban részes. A nagy nyilvánosság ellenőrzése mellett folyik a vizsgálat, s ha már rendszert emlegetnek, ugy ez a kíméletlen szigorúság jellemző a kormányzati szellemre, amely az ország sorsát irányítja. Ez a szellem az erkölcsi rend puritán uralmát követeli s a bűnösök, akik ellene vétettek, el fogják vennii méltó büntetésüket. álapi Modor társulata, az Országos Kamara szinMz, n elmnlt évben 23 ?ár@sha?2 404 előadást tartott Most jelent meg a kiváló kulturális missziót teljesítő és Nyíregyházán is mindig lelkes szeretettel és támogatással fogadott Alapi társulat évi jelentése. Az Országos Kamaraszínház a jelentés szerint 1929 szeptember 5-től f. év julius 27-ig 23 városban összesen 404 előadást tartott. A társulat irodalmi tendenciájára jellemző az az adata, amely szerint az elmúlt évben hét eredeti bemutatója volt Alapiéknak. A magyar szia művészet történetében értékes dokumentumként szerepelnek azok a sorok, amelyekben Alapi Nándor egy évi munkásságát a következőkben foglalja össze: A hetedik esztendőben Győrött 40, Sopronban 37, Székes fehérrárott 31, Kaposvárott 30, Debrecenben 27, Pécsett 26, Szombathelyen 23, Nyíregyházán 18, Békéscsabán 17, Miskolcon 16, Pápán 16, Zalaegerszegen 16, Orosházán 14, Veszprémben 14, Tatatóvároson 12, Mezőtúron 12, Szarvason 10, Gyulán 9, Szekszárdon 7, Magyaróváron 8, Sátoraljaújhelyen 6, Budapesten a Nemzeti Színház Kamaraszínházában 3 előadást tartottunk. Az Országos Kamaraszínház hetedik esztendejét 1929 szept. 5-én Gyulán kezdtük Hevesi Sándor Elzevirjével és Debrecenben 1930 julius 27-én Kisfaludy Ká| roly Csalódások vígjátéka volt a záró előadásunk. A debreceni Kisfaludy.-vígjáték volt a hét esztendővel ezelőtti vándorútra kelésünk óta, az Országos Kamaraszínház 2540-ik előadása. Jövő esztendő végére tervezem a háromezredik előadásunkat és a műsor összeállításánál gondosan ügyelek arra, hogy nemes értelemben vett színházat nyújtsak továbbra is az Országos Kamaraszínház egyre nagyobbodó táborának. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, mint minden évben az idén is szeretettel kaput nyitott előadásaink számára a Nertr zeti Kamaraszínházában, figyelemmel kisérte előadásainkat és ellátott értékes tanácsaival. Hálás vagyok ezért és hálával tartozom a fővárosi lapok kritikusainak is, akik a kánikulai meleg dacára behatóan foglalkoztak fővárosi előadásainkkal. A városi hatóságok is előre biztosítják már jövő évi vendégjátékunkat. Ez a szeretet erőt ad, hogy jövőre is folytassam nehéz vándorlásunkat. Kérem a sajtót, hogy rögös, de

1 szép utunkat tovább is kisérje figyelemmel. Közönségünk és a hatóságok í szeretetében, támogatásában biz\ va lelkesedéssel megyünk a háí romezredik előadásunk felé. Pestlek fedezik fel a síép Sóstét a is Tánc a Sóstón, ahol szel)!) az este, mint a Margitszigeten A kisvárosi embert szük korlátok közé szorítják az alig változé adottságok. A kisváros az Alföldön folyóvíz, szórakozási lehetőségek nélkül guzsbakötője a szárnyaló vágyaknak, amelyeket a kultura otthoni elmélyülésekben naggyá nevel. Pezsgő anyagi élet, duzzadó jólét mellett mindez nem akadálya a boldog tehetősnek, — akit messze visz a vonat, a hajó, aki megfürösztheti lelkét, megifjithatja szellemét egy esztendőre — messze városok, gazdag tájak szépségének villamos fürdőjében. De mi történik a lehangolóan nyomasztó nagy válságok idején, a megcsappant jövedelmek évében, mi történik a korán elszunnyadó kisvárosban ma, amikor a nyaralás álmodott terveinek határt szab a gazdasági válság? Égető, perzselő a kívánás magasabb életstílus után és beteggé tehet az unalom, ha itthon maradást parancsol a nyár bóditóan szép napjaiban is P o Ím O Hétfőn és kedden 5, 7 é3 9 órakor ANNA MAY WONG SONG A NAPKELETI LILIOM Izgalmas artista dráma 10 felvonásban A REZERVISTA ÉJSZAKÁJA Egy magyarbaka élménvei 6 felv. Szerdától; Simba és Lil Dagover. a kisvároshoz kötöttség... Nyíregyházán van menekvés min den unalom elől, Nyíregyháza közönsége boldogan láthatja meg, hogy olyan kincse van, ameiy gyógyító erővel árasztja a szépségek rádiumsugarát a menekvést parancsoló lélekre. A megifjitó forrás itt az erdő, a nyíregyháziak előtt sem ismert csoda: a Sóstó tölgyes csöndje, rigófüttyös, vadgalambbugásos^ fülemüledalos világa. A város lakosságának jórésze nem is látja ezt az erdőt egész éven át és a Sóstót, amelyet. ha kell, akár gyalog is elér a legszegényebb is, nem ismerik, nem méltányolják eléggé. Idegenből jött üdülésre vágyók, a természet, imádatos szerelmének tüzétől a magánosság áldott csendjébe vágyó ismeretlenek találják meg lelkük békéjét, életörömet adó harmóniáját a Sóstó titokzatos csendjében. Pesti emberek, Amerikából hazajött és az Alföld magyar szépségeire szomjas magyarok találják meg a lélek megifjitó forrásvizét a borongó tölgyesek lombja alatt a Sóstó finom hangulatzenéjének pianissziójában... * Ebben az esztendőben is budapesti volt a Sóstó legtöbb lakója. Ezek a pestiek áradozva beszélnek az Alföldön ismeretlen tájszépségekről, melyek itt, a nyíregyházi Sóstón fogadják. Az itt eltöltött nyaralás után fogadkoznak, hogy buzgó propagálói lesznek a gyógyító fürdőjü, megbékitően, gyógyitóan szép Sóstónak. Ennek az üdülőhelynek szépségét akkor látta meg a maga igazában a meüze idegenből jött vendég, amikor a város előkelő Ízlésű parkírozása és a sóstói vendéglőnek nagyfürdői viszonylatban is feltűnést keltő artisztikummal való újjászervezése, berendezése és vezetése oda emelte a sóstói vendéglőt, hogy messze földön is hirdetik nobilis szépségét. Papp Lajos vendéglős áldozatkészségéből, világlátottságának eredményeként kibontakozó vendéglői organizálásából kapta meg a Sóstó a naggyáfejlődés döntő jelentőségű biztosítékát., a kultura emelő motívumait. Az ősi természet kincses szépségeit a kultura fokozta ós emelte magasabb életstílust nyújtó nívóra a Sóstón, ahol a művészi elgondolás szerint újjávarázsolt miliőben magasan a kisváros életszínvonala fölé lendülhet az ember. Nyíregyháza alszik már. Este 9 óra után van. A Sóstón most bontakozik a színes, hangulatos élet, a péntek esti táncos halvacsora szépsége. Ha csak egy pillanatra is 'idejönnének azok a nyíregyházi leányok, akik a táncos est szépségeit áhitozzák, azok a nyíregyházi családok, akiknek módjukban volna hetenként egy ilyen halestén való részvétel, de sokan meg sem kísérelték, hogy nyáron egyhangú élet hajójából egy holdas, erdei est ezüstfényü mezőjére szálljanak ki, ha csak egyszer megízlelnék a sóstói esték varázsos izét, egyszerre messze kitárulnának itt a városi élet szük keretei a nyári évad csendjében is. Csokonai énekelte: Oh áldott magánosság jövel... És Csokonai dalát suttogja ma a fáradt sziv... * A Sóstó ezt az áldott magános- . ságot hozza a felé közeledőnek, de nyújtja a társaság szépségét is. A terraszon már minden asztal fog lalt. Piros és tompa pasztellszínekben szűrődik át a villanylámpák fénye, a sürgő pincérek Bokros igazgató dirigálása szerint szolgál-