Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-31 / 197. szám

JSÍIRFRYIDÉK. 1930. augusztus 31. PTASZIBMLBBL&BÍÍÍL, RUME&£8ET T§HE;.IT fWÍR sawwa MMtS^ffll n m, EZ „ Tlnnirtfli Jókaii A Tátrában beköszöntött az ősz Irta: Nemény Vilmos dr., Késmárk A nyár egyrésze esős volt. Juli' usban is, augusztusban is sokan azok közül, kik egyébként min" 'den nyáron valahol napsütésben él­vezték a drága jó szabadságot, odahaza maradtak, mert az időjá­rás ezidén kevésbé kedvezett a nyaralásnak. Az otthonmaradtak az őszben reménykednek, a napsüté­ses őszben, a ragyogó halotti tor­ban, amelyet a természet rendez magának, mielőtt tél apónak adja iát az Uralmat. ij A Tátrában lasfan'ként beköszön az ősz. Varázslatos szépségei mán most mutatkoznak. Az égbenyu' ló hegyek lábainál elterülő erdők sokszinüen csillognak az enyhén kellemes nap sugaraiban, a virá­gok most mutatkoznak igazi szinpompájukban, hiszen az ősz a Szepesség tulajdonképeni nyara, a természet ezer csodálatos tátrai szépsége most bontakozik ki a maga igéző és megragadó valósá­gában. Ahová a szem csak néz: 1 kápráztató pompa és ragyogás, amely egyformán uralja a misztikus hegyek világát, a fürdőtelepek sé­tányait és a szepesi fensiknak a hegyekhez felpillantó városkáit és falvait. Az ember igazán nem tud­ja, mi a szebb itt v a szépségeknek ebben a gazdag és végefogyhatat­lan tárházában: a tarpatak völgye­e, ahol a zugó moraj okozta kábí­tó zenével zuhognak alá a vízesé­sek fehéren szikrázó hatalmas hullámai a sziklákon, a zöld tó vi­déke-e, ahol a mondaövezte kar­bunkulustorony és a tó tündére őrzik a régtől fogva vizalatt nyug­vó diadémet, amelyért valamikor a szerelmes ifjú Thököly lelte halá­lát a zöldes fénnyel vibráló víz­ben, a halastó-e, amelyet vihar­vert gránitsziklák lenyűgöző pano­rámája vesz körül és ahol a szik­lává vált barát őrzi a hegyek kin­cseit, a csorbató-e, amelynek fé­nyes tükre és zölderdők övezte partja különösen holdfényes esté­ken az olasz tavak szépségeire em­lékeztet, a hatalmas hegycsucsok-e,í amelyek fölé ragyogóan tiszta, végtelenül kék égbolt borul; vagy pedig a kilátás, amely a Szabadság útjáról lefelé a völgybe az Ala­csony Tátra erdőkoszoruzta lábáig, a tátrai csúcsokra, de sok kilátó­ról is a tiszta őszi időben pedig — sok-sok száz kilométerig ter­jed. • i Aki őszre a Magas Tátrába jön, az nem csalódik. Ha még nem járt errefelé, áhítattal és bámu­lattal szemléli a tátrai ősz lenyű­göző csodáit, ha pedig visszatérő, aki újból idejön, — mert mindenki visszajön, aki egyszer is ittjárt, — viszontlátást ünnepel. De újnak Hátja a Tátrát, mert ez a hegyvilág mindig uj fényben, mindig uj szín­ben, mindig uj ragyogásban, min­dig uj alakban mutatkozik. — A Tátra mindig ugyanaz és mégse ugyanaz, mert a hegyek ugyan nem váltogatják' alakjukat, vagy ha igen, akkor is csak észrevehet tétlenül, mint ahogy évezredekre volt szükség ahhoz, hogy mai fen­ségükben előttünk álljanak, de a hegyek belsejében minden idők­ben minden más, mint amilyennek azelőtt láttuk. Másnak halljuk i csobogó patak lágy muzsikáját, — másnak látjuk a Sötétzöld feny veseket, másnak a virágok szinét, vö[ Tösebbnek a lemenő nap égkorong­ját, kékebbnek az éget és fehé­rebbnek a fent úszkáló bárány­felhőket, magasabbnak a sziklás hegyormokat és szébbnék, kívána­tosabbnak az életet. — A tátrai őszben megszépül miniden: a he­gyek, a fenyőerdők, a szakadékok és a völgyek ezerszeresen ragyo­gók és felejtetnek mindent, amit j odahaza hagytunk: a hétköz­napok gondjait, a mindennap ideg­ölő robotját, az egyformaságot — amelyben egész éven át éljük napjainkat és teljesen elmerülünk a változatos szépségekben, ame-( lyeket a tátrai ősz számunkra tar­togat. Sí. <;' * • Csodálatos világ ez, amelyben a mormo' i éppenugy odahaza van, mint a kőszáli zerge és amelyben/ büszke sasok szelik a levegőt. — Ezt á drága, tiszta levegőt, —<' amelyet tele tüdővel szí be az em­ber, mintha tartalékolni akarná az otthoni hónapok számára, ezt a levegőt, amely egészséget erősítő és amely gyógyit. A Tátra egye­dülállóan nagyszerű klimája az őszi hónapokban, szeptember és októberben különös erővel érvé­Grafológia Részletes, mindenre kiterjesz- • kedő magánválaszt mindenki kap, » aki irásonkint 50—50 fillér értékű postabélyeget és megcímzett vá­laszlevelet ('levélpapírt is!> mel­lékel a szerkesztőségbe küldött s »grafológus« jelzéssel ellátott levelében. Tekintettel, hogy a grafológus részére rengeteg levéi érkezik ugy, hogy a válaszok közlésére csak hónapok multán kerülhet sor* ezért mindazok, akik levelükre egy héten beiiil akarnak választ. 20 filléres bélyeget mellékeljenek. Aranyhal. Társadalmilag kis­sé elkülönül s az érzéseit önma­gára irányítja. Müveit, nyugodt. Siroccó. Elpuhult, kényelmes, érzéki, hiu, kevés logikájú, a mű­vészetekért rajong. Szeretem a tűnő szerelmet. Sem­miben sem őszinte, egykedvű, hi­deg, önmagára pazarló, csak a ké­szet szereti fogyasztani. Harangvirág. Összeférhetetlen., belátástalan, állandóan elégedetlen, szélsőséges, izgatott lelkiállapotu, kapkodó. Sok keserűséget okoz m4 soknak szeszélyes természetével. Gyöngyvirág. Kevéssé müveit, ár mányos, fondorkodó, színleg nyá­jas, de akit lehet, szívesen kihasz­nál. Fekete szem. Hánya-veti mo­dorú, tulérzéki, kikapós hajlamú, házsártos, de jószivü. Sasfiók. Nem tud alkalmazkod­ni, túlzott pompát fejt ki a meg nem engedhető módon költekezik. Nem kíméli önmagát, az érzékisége túlzottan fel van fokozva, a mun­kaképességét, intelligenciáját nem használja ki céltudatosan alkotó munkára s nem veszi észre, hogy a lejtő szélén áll, hol az erkölcsi hanyatlás hulláma is nagyon köny­nyen a feje fölé tornyosulhat. Schoppenhauer. Fejlett lelki éle­te és szép iránti érzéke van. Mű­vészi ízlésű, önbizalommal telt,' akarat erős, sok intelligenciával. Kora tavasszal ibolyák nyílnak. A gondolatvilága jóval magasabb, színvonalú, mint az a társadalm' kör, melyben él. Az elméleti mű­veltsége viszont hiányos. Tulki­csinyes, minden jelentéktelen dol­got figyelembe vesz. Kerülnie kell a magányt. Epilógus. Nyílt érzésű, finom lélek. Alom, álom. édes álom. Kezde­ményező, de a buzgalma hamar le­lohad. Ellentmondó szellemű, ma­kacs. Horoskóp. Nemesszivü, másokat megértő jóságos, szenvedélytelen, de melegséggel telt, nyugodt lé­lek. Előkelő viselkedésű, jóizlés sel. Trianon. Hiu, öntelt, önző. Katafalk. Tehetséges, de erre" büszke is, nagyon önző. Nióbe szeme. Nyilt lelkű, ha­zias, jószívű, tulbuzgó. Búzavirág. Keserűen csalódott, bánatos, tulkomoty. A fák az égig nőnek. Kemény­szavu, férfias lelkületű, büszke. Gyufaszál. Leleményes, nem őszinte, érzéki. Eloszlik, mint a buborék. Szá­mitásnélküi nyájas, melegszavu élet vidám, jószivü, éber, ügyes, sok­oldalú. Aphrodité. Túlérzékeny művész lélek. Szerelem. Rendszertelen terjen­gős, nem őszinte^ érzéki. Őszi eső. A magányra hajlik, nagyon szűk. látókörű. Minden mindegy. Határozatlan, tépelődő, pedig tehetséges, csak fél a balsikerektől. Fatalizmus. Költekező, mulatós hajlamú, ki az életért küzdeni nem szeret. Büszke, adakozó. Nagyanyó. Kitartó szorgalommal törekszik, de cél nélkül küzd. Jó­ságos, kedves, mély érzésű, okos, engedékeny, álszemérmes. Türkiz. Kedveskedéssel palás­tolja az elégedetlenséget. Fekete lovag. Egyenes és erős jellem, csak lassan fejlődik az ön­állósága. Hely és életmód változ­tatására volna szüksége. Socrates. Eszmékben gazdag, rajongó, idealista. Ideál. Komoly, határozott, kis­sé szófukar. Egyszerű, igénytelen, sok a tapasztalatok utján szerzett műveltsége. Rege a szépről. Kissé nyers és ott is erélyes, ahol nincs rá szük­ség, de amellett jószivü, állhata­tos, értékes tehetség. ( Pöttyöm. Eszes, okos, érdemes tanulnia, hamarkodó. Nyírtura. Lelkileg fásult, nehe­zen tud alkalmazkodni. I A „Nyírvidék" grafológiai szelvénye. Jelige Életkor Férfi, vagy nő..., r r „ nyesül, ilyenkor bontakozik ki a maga teljes gyógyhatásában és nagyszerűségében. : ; Nem csoda ilyen körülmények között, hogy a tátrai fürdőtele­pek különös vonzóerőt gyako­rolnak a Tátra ismerőseire — és hogy az őszi hónapokban ezek a fürdők: Tátrafüred, Ujtátrafüred,; Széplak és Matlárháza, amelyek ugy simulnak a nagy hegyek lábai­hoz, mint ékes gyöngynyakék a szép asszony fehér bőréhez, —• ősszel ép ugy telve vannak ven­dégekkel, mint nyáron. És jönnek ma már Európa minden részéből, hogy élvezzék a Tátra .őszi ragyö-. gását. Minden európai nemzeti" képviselve van itt, a francia épp ugy, mint az olasz, magyarok, tö­rökök, jugoszlávok, lettek, litvá­nok, lengyelek és bolgárok vendé­gei a Tátrának, sőt még Ameriká­ból is számosan tartózkodnak tt v annyira divattá lett a Magas Tátra. .Az ófüredi Grand Hotelnek, a la Palace szanatórium soutterénjé-í nek, a széplaki nagykávéháznak és a matlárházi hotelszanatoriumnak a, teadélutánjai és esti reunionjai,, amelyeken jazzband és cigányzene hív táncra, találkozóhelyei a Tát­ra nemzetközi publikumának, — amely itt, a természeti szépségek­és a kultura nagyszerű össz­hangját leli fel. Amit a természet^ és a fejlett fürdőkultúra csak nyujthac, azt mind megtalálja itt a vendég: üdülést, gyógyulást,erő­fokozást, szórakozást és nincs az az igény, amely itt kielégítetlenül maradna. Hogy a Tátra annyira di­vattá vált, mint az a mostani idény alatt megmutatkozott, annak a sok egyéb komponens mellett, — amelyek a Tátrában való tartóz­kodást rendkívül kellemessé és\ kívánatossá teszik, még az is a titka, hogy a tátrai tűrdők lé­nyegesen olcsóbbak, mint a hasonló kaliberű külföldi für­dők, amihez az is hozzájárul, fürdők, amihez az is hozzájárul, hogy a Tátrának ma már Közép" európa minden részével kitűnő és gyors vasúti összeköttetése van. Ragyogó nap terül a tátrai őszben a hegyek fölé. Mindent ragyogásba, fénybe márt és bevilá­gít minden hasadékba. A fény betolakszik, valahová csak "nézünk — Itt ilyenkor ősz­szet nincs borongó hegyi erdő, csak mélyen bent a völgyekben rejt meséket az erdő sűrű zöldje, fent, a hegyek oldalán is a fák napfényében merülnek ef. "Fensé­gesen emelkednek a gerlachfalvi, a lomnici, a szlóki csúcs és a többi hegyorom a vidék fölé és megkapó dolgokat beszélnek el oly időkről, mikből semmi sem nyúlik a mába át. Hízelegve száll el felettük a szelid reggeli szellő, a szélnek itt ilyenkor nincs titka, csak hízeleg. Este rejtélyes holdfény borítja a tájat, melybői a hegyek, mint régi várak, mint ezeregyéjszaka meséi­ből feltámadt regék bontakoznak ki és ha egyszer egyszer borongós köd borítja éjjel a tájat, ez is olyan meseszerű, mint mindaz, — amit itt bámulva, nyílt szemmel és csöndes áhítattal, mély érzés­sel néz és lát az ember, aki lennyi nagyság előtt kicsinynek és jelentéktelennek érzi magát. — Megragadó és megfogó az őszi Tátra, mesevilág, mely ilyenkora maga teljes pompájában és ezernyi szinváltozatban nyilik meg előt­tünk. Polgári és elemi iskolai fiuk és leányok val­láskülönbség nélkül havi 70.— Pengő di| mellett felvétetnek a gyönyörű hegyvidéken fekvő szentendrei ref. polg&rl Iskolai intenátusokban. 5520-3 Kitűnő nevelés. Elsőrangú ellátás. Hygienikus elhelyezés. Prospektust küld az Igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents