Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-31 / 197. szám

Nyíregyháza, 1930, augusztus 31. * Csütörtök JlbI* évfolyam. Í94. sz. POLITIKAI NAPILAP E3H ÍHIbb®*^ Mpkr.a év *«&iuta : fagy Mf* P. f. — iKéuSuafevtaoUiks »'< 4M> tanM&aak « angedaU Áfa***** ; ^SA ELEK mwIIH : WSSKTSE K. ANDOK Szerke»rtÖKég é» kiadóhivatal cime : Sséchenyi-Hl tt. Szerkesztőségi teleion: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Posttcheque 29558 Nyíregyháza szegényei Talán időszerűtlennek látszik a szegényügyről beszélni, mikor még teljes melegével érezzük a nyarat. Még a rossz gazdasági viszonyok között is inkább akad valami munkaalkalom, s a vékony ruha is megvédi a szegényt. A test ilyen időben még a gyenge táplálkozás mellett sem lép fel követelőleg s az a kevés tüzelőanyag is csak előkerül, ami a napi eledel megfő" zéséhez szükséges. De ebben az ügyben ugy gon" dolkozunk, mint a praktikus és takarékos ember, aki a téli kabátot nyáron s a nyári szükségletét télen szerzi be, mert igy olcsóbban jut mindenhez. Minket is ez a gondolat vezet, ha ilyen korán

r aktualitása előtt a szegényügyről irunk. Ha végig lapozzuk a Nyirvidék utóbbi éveinek téli számait, igen sok cikket találunk, melyek a szegényügyről és a szegénysegélyezésről szólnak. S ha visszaemlékezünk azokra az évekre, az okokat is azonnal megtaláljuk, amelyek ekét utóbbi év szegénysegélyezési akciókat szükségessé tették. Az 1928—29. évi szokatlanul zord és hosszú tél tette még elviselhetetlenebbé a már gyengülő gazdasági viszonyokat és ez indította a város vezetőségét arra, hogy a hatósági és társadalmi támogatással enyhítse az előálló nagy nyomort. Ugyanakkor a hatóságok és a társadalmi és jótékonysági egyesületek vezetői egy értekezletet tartottak a szegényügy intézményes rendezéséről. 1929. évben a gazdasági élet fokozatos romlása, a munkanélküliek számát folyton növelte s a munkaképtelenek szegénysége mel1 lé járult a sok munkanélküli nyomora is. ' 1 ; Ekkor is szükségessé vált, hogy hatósági segélyezésben részesüljenek az igazolt munkanélküliek és szegények. ^ Az egyre tartó, sőt folytonosan romló gazdasági élet nem tud elegendő munkaalkalmat teremteni. A kereseti lehetőségek folytonos csökkenése a fogyasztás apadását vonja maga után s igy az öregség vagy egyéb-ko ülméw folytá 1 mr« kaképtelen szegénységet a munka vagy kereset hiánya foljtán" előálló szegénység szaporítja. Ennek a nyomorúságnak a levezetésére mindenesetre legalkalmasabb volna mindennemű munkaalkalmak teremtése. Erre azonban éppen a most dühöngő gazdasági | válság alig ad alkalmat. Azonban mégis keresni keli a módot, hogy az igy előállott szegénységet, amely különösen a téli hónapokban érezteti hatását, tervszerűen vagy éppen intézményesen megszervezett akcióval megfelelően levezetni lehessen. Az utóbbi két évben is megtalálta a hatóság a támogatásnak megfelelő módját. A társadalmi és jótékonysági egyesületek a nyilvántartott szegényeiket és a inun' kásszervek által összeirt munka" nélkülieket a hatóság és az érdekképviselőkből alakult bizottságnak bejelentették. Az igy bejelentett egyénekről a helyszínen környezettanulmány vétetett fel s ezeknek az adatoknak bizottsági mérlegelése alapján állapíttatott meg a segélyezés mérve. Ez az eljárás, miként azi a hatóság, valamint a bizottság épen ugy, mint a mult évi segélyezés alkalmával a segélyezettek részéről megnyilvánult megelégedés is igazolja, helyesnek bizonyult. Azonban felmerül a kérdés, — hogy egyszeri helyszíni környezettanulmányozás alapján még a gyakorlott szem és a szociális momentumokat, a hosszú gyakorlat alap' ján kellően megité'ő egyén az egyes eseteket elég tárgyilagosan tudja-e bírálat tárgyává tenni? Vagy ilyen, a szegény családok ismerésén alapuló, vagy az illetők jelentkezése alapján készített névjegyzékek felölelik a szemérmeá nélkülöző munkanélkülieket és szegényeket ? • A felelet egyszerűen az, hogy amiképen illetéktelen segélyezésre becsúszhatnak egyesek, éppen ugy egyes rászorultak ki is maradhatnak. Ezen csak ugy lehet segíteni, ha a szegényügy rendezése intézményesen történik. Az első és legfontosabb teendő vofea ebben az ügyben a hatóságoknak meg1 nyerni az ügy érdekében minden intézményt, közületet és magánosokat arra a célra, hogy jótékonycélra addig közvetlenül az arra rászorultaknak juttatott adományaikat ezután a szegényügyet intéző hatóság pénztárába juttassák ef. Hiszen gyakran látjuk, hogy pénzintézetekben, kereskedésekben, — iparosoknál és magánosoknál bizonyos napokon könyöradományt kérő emberek jelennek meg s ha csak néhány fillérrel is, de segítik a szegényeket. Sőt határozottan tudjuk, hogy a pénzintézeteknek ilyen célra bizonyos összegű átalányuk van előirányozva. Ezekből az adományokból természetesen a szemérmes szegényeknek, akik igen gyakran a nyilvánosan kéregető szegényeknél nagyobb szükséget lát nak, nem jut semmi. Tehát a jótékonycélra szánt összegek a szegényügy központi szervének pénztárába folyna be s az volna hivatva a valóban arra rászorultaknak segélyezését incézni. Ez aztán természetesen maga után vonná a kéregetés, koldulás, könyöradománygyüjtés betiltását és szigorú ellenőrzését városunk területén. Most már a szegényügy intézését végző szervnek a szegénykataszter pontos elkészítése volna feladata helyszíni környezettanulmányozás utján. Itten szigorúan érvé-' nyesülnének a vonatkozó törvé. nyek és rendeletek utasításai' abból a szempontból, hogy kiket ne veznek ezek az utasítások olyan szegényeknek, akik hatósági segélyezésben részesülhetnek. Az igy felállított szegénykataszterbe felvett szegényeknél viszonyaiknak állandó figyelemmel kisérése céljából állandó helyszíni látogatás volna szükséges. Az igy nyert tapasztalatok az egyesekről felvett környezettanulmányi törzs- s lapra bejegyeztetnének. E lapok minden személyi, családi, anyagi, szociális és egészségügyi viszonyaikról felvilágosítással szolgálnak. E iapokon a viszonyaiknak mindenféle változása figyelemmel kisérhető. Ilyen módon aztán a szegényeknek bármilyen szempontból váló osztályozása végrehajtható. E szegénykataszter magában foglalná az állandó szegényeket, — vagy nevezzük másképen, azokat, akik testi, lelki hibájuk, aggságuk vagy bármilyen más körülmény folytán keresetképteien szegények. De nyilvántartaná az alkalmi szegényeket is, akik a munkaal' kalom hiánya, .átmeneti betegség vagy egyéb, csak bizonyos ideig tartó körülmény folytán kereset' képtelenek vagy munkanélküliek. Ezek is állandó helyszíni látogatás alatt állva, viszonyaiknak javulásával a kataszterből töröltetnének. A szegénykataszter szegényeinek állandó helyszíni látogatását olyan egyéneknek kell végezniük, akik szociális tudásukkal és érzékükkel, ilyen irányú gyakorlatukkal és szervezettségük és fegyelmezettségüknél fogva garanciát nyújtanak az annyira szükséges tárgyilagos, lelkiismeretes és rendszeres munkára. Ezekben akartunk néhány gon' dolatot felvetni azzal a tudattal hogy ennek az ügynek szofgálatot teszünk. Ha érdemessé lesz arra^ hogy az illetékesek foglalkozzanak e gondolatokkal, már elértük célunkat. Nyíregyháza megyei város képviselőtestületének közgyűlése Nyíregyháza megyei város képviselőtestülete péntek délután 3 órakor tartotta a városháza nagytermében rendes képviselőtestületi közgyűlését, Szohor Pál főjegyző, helyettes polgármester elnökletével. A közgyűlést Szohor főjegyző a Hiszekegy imával nyitotta meg. — Üdvözölte a megjelenteket, majd bejelentette, hogy a Kormányzó ur, őfőméltósága vitéz revisnyei Reviczky tábornokot altábornaggyá léptette elő, mely alkalomból a megtartott ünnepségeken a város közönsége nevében üd vözölte a kitüntetett tábornagyot. Azután Rácz Lajos dr.-nak, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarai igazgatójának tragikus elhunytáról emlékezett meg. Méltatta a hirtelen elhunyt igazgató maradandó érdemeit s azokat a kapcsolatokat ismertette, amelyek az elhunytat a városhoz fűzték. Bejelentette, hogy a temetése" a város nevében részt vett s a Kamara vezetőségének Nyíregyháza város közönsége részvétét tolmácsolta. •M-i M 1 í _f i n A képviselőtestület tudomásul vette a főjegyző bejelentését s egyben elhatározta, hogy vitéz Reviczky tábornagyot átiratban üdvözli előléptetése alkalmából. Ezután a tárgysorozat pontjainak tárgyalására került a sor. Szohor főjegyző bejelentette, hogy Szabolcsvármegye törvényhatóságának kisgyülése jóváhagyta és a belügyminisztériumhoz terjesztette 5526 Antilop, gyík, krokodil és sevró anyagból,nagy választékban beérkeztek. Gyermek iskolacipők és patent ViarSctiirálr erö

s minőségben 9"—, 10'—. 11'—, 1250 nariMiydlt pengős árban. Leányka intézeti cipők a legjobb kivitelben és legolcsóbb árban beszerezhetők Xaichfexxberfi Sándor cipőáruházáhan ^

iregyház

a< Zrínyi Ilona-utca 1. Egyes szám ára 16 fillér