Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-29 / 195. szám

6 Ne vigyük a politikát az utcára * * * Hetek óta hirdetik a szociális' ták, hogy szeptember i-én nagy demonstrációra készülnek Budapest utcáin. A tüntetés oka az, hogy a kormánynak még mindig nem si" került megszüntetnie a munkanél­küliséget, célja pedig az, hogy a közfigyelem teljesen erre a kér­désre összpontosuljon. Hogy minél nagyobb sikere legyen a de- • monstrációnak, röpivekket kívánták a munkásság figyelmét arra fel­hívni és írásban kérték a belügymi­nisztériumtól ennek engedélyezését. A belügyminisztérium az enge­délyt megtagadta ,sőt annak jelen­legi vezetője Sztranyavszky áí'am* titkár odanyilatkozott, hogy az. utcai tüntetést sem fogja engedé­lyezni, mert az utca egy pártnak* sem szolgálhat felvonulási terepül. Ezért az utcai tüntetést minden­áron meg fogja akadályozni. Payer Károly az egyik szocialista vezér erre kategorikusan kijelentette, hogy a munkásság pedig minden áron meg fogja a tüntető felvonu­lást tartani. Felmerült tehát az a kérdés, hogy mi lesz Budapest utcáin szep­tember i-én, ha a munkásság nem akarna meghajolni a közjogilag szervezett közhatalom tiltó paran­csa előtt s a tüntetésnek hatalmi eszközökkel való megakadályozá­sát provokálná. Kétségkívül erő", szakos összetűzések származnának; belőle, amelyekben a rövidebbet a munkásság húzná anélkül, hogy a munkanélküliség problémája egy. hajszálnyival "is közeledne a meg­oldás felé. Kockáztatná tehát a munkásság mindazt a jóindulatot,' amellyel ezidőszerint az egész poh gárság a munkanélküliek sorsa iránt viseltetik, mert igen jói tudjuk, hogy ennek a polgárságnak igen keserű emlékei vannak a de\ monstrativ utcai politizálásokról.— Sajnos, igen nagy árat fizetett a magyar nemzet azért, hogy az őszi­rózsás forradalom idejében az utca foglalta le magának a tempódiktá­lást a legfontosabb politikai kér­désekben s a vezetés egyre szélső­ségesebb kezekbe csúszott, miglen beállott a bellum omnium contra omnes, a kommunizmus anarchiája. Mindennap uj szélsőséges irány", eszmét dobott az utcán forrongó közvélemény felé s a nemzet feltar­tóztathatatlanul zuhant le azon a lejtőn, amelyet a felelőtlen és meg­gondolatlan utcai politizálás tett egyre meredekebbé és sikamlósab­bá. A konszolidációnak hosszú küz­delmébe került az, hogy az utca megint azzá váljék, ami rendelte­tése, vagyis békés közlekedési te­rületté. A nyugodt fejlődés nehe­zen megszerzett értékeit nem va­gyunk hajlandók könnyelműen koc" kára tenni semmiféle párttaktika ; demonstrációért. S itt intő szóval fordulunk a szocialista vezérek felé, akik ugy­látszik megfeledkeznek róla, hogy Moszkva jólfizetett bérencei min­denütt ott leskelődnek, ahol za­varra, turbulenciára van kilátás. — Hiszen saját pártéíetükön belül is sokszor kell érezniök,, hogy a veze­Jó minőségű. 5431— dohányzsineg kapható : Klár Miklós cég Bessenyei-tér 4. szám alatt. Telefon: 33. Ugyanott a legmaga­sabb napi árak mellett vásárolunk mindennemű gabonanemüeket. tést csak nagy gonddal tudják meg menteni a soraikban meghúzódó turbulens elemektől. Mernék-e ga­rantálni, hogy az utcai politizálás megmaradna azok között a keretek között, amiket előre megszabni véltek. Bizonyára pem! Hogyan merik akkor vállalni a kezdemény es zés ódiumát. Olyan kérdésekezek, amelyeket a közhatalom felelős ke­zelőinek okvetlenül mérlegelniök kell, ha már a szocialista vezé} rek olyan könnyedén elsiklanak fe­lettük. Az kétségtefen, hogy az egész ^polgárság ezalkalommal osz­tatlanul a belügyi államtitkár áltaí körvonalazott állásponton van. Budapest az éhezőkért Budapest, aug. 25. (A »Nyirvidék« kiküldött tudósí­tójától.) A munkanélküliség itt is kétségbeejtő. A nyomor ijesztő ré­me vigyorog gúnyosan a sápadt em berek szemébe. Kopott, agyon­stoppolt ruhák mindenütt. És mégis a felületes szemlélő alig lát valamit Budapest nyomasztó sze­génységéből. ' A forgalom szédítő arányo­kat öltött. \ Az autók végeláthatatlan sora szá­guld ide-oda. A Szent Imre ün­nepségek tiszteletére zászlódiszbe öltözött boltok hangzatos felira­tokkai és káprázatos kirakatok­kal csábítják a vásárlót. A főút­vonalakon, a korzókon színpompás toalettek huüámzanak. A nyomor kivonul a perifériákra. A besötétí­tett ablakok gőgösen elrejtenek mindent a kíváncsiskodók elől és az utca zaja túlharsogja a nyomor jajveszékelését. Itt nem zaklatják kiváncst kárörvendéssei egymást az emberek. Még nem halt ki az önérzet,, a pesti ember menekül a sajnálkozó, de segíteni nem akaró (vagy nem tudó?) fürkésző tekintetek elől. Senki sem bámul bele a másik fazekába, ha nem tud beletenni valamit. Talán nincs is olyan nyomor Bu" dapesten, mint a vidéki városok­ban. Pedig itt sincs pénz, munka is csak elvétve akad és a nyomor­gók százai táplálkoznak a piacok­ról kimustrált dinnye és egyéb gyümölcsfélékkel. De a hatóságok *fobban érzik az emberek egymásra­utaltságát, ahol tudnak ott segí­tenek. Előljár ebben Budapest székes­főváros tanácsa. A községi élelmiszerüzemekben olcsón, pár fillérért ízletes, tápláló és tJ^zta húsféléket, hentesárukat és egyéb élelmiszereket lehet vásá­rolni. Az áru mindig teljesen friss, mert ÍV, óriási forgalom mellett a készlet teljesen kifogy. Minden ab­szolút tiszta, az összes kolbászáru­kat, felvágottakat stb. yillanyerőre, berendezett gépekkel készítik. Tömegáru ez és a húsüzemek­ben, vagy házilag készülteknél ke­vésbé ízletes, de tápértéke igen nagy. Budapest legértékesebb sze­gény-intézménye azonban az ebédeltetési akció, melyet a szociális problémákat szi­vükön viselő bizottsági tagok har­coltak ki. Ennek az akciónak kere­tén belül teljesen ingyen és heti 1.60 pengőért lehet ebédet kapni. Naponta levest és főzeléket, vagy levest és főtt tésztát adnak egy nagy karéj kitűnő barna kenyérrel, amely a községi élelmiszerüzem ke­nyérgyárában készül és a fegizlete­sebb kenyerek egyike, a jókenye­rérőt hires Budapestnek. Csütörtö­kön gulyásleves (sok hússal és bur­gonyával) és tészta az ebéd, mig vasárnap négy tál ételt, levest, fő­zeléket, hust és sült tésztát adnak. Karácsonykor és húsvétkor pedig vagy sertéssültet, vagy csirkét adnak. i Az ételek tápértéke kielégí­tő és elég ízletesek. Még sokkal jobb fenne, ha nem az u. n. préselt zsírt használnák a főzésnél, ami azonban, tömeg" táplálásról lévén szó, körülményes lenne. Másfél liter levest és egy liter főzeléket adnak egy adagban, vagy pedig egy nagy tál tésztát, úgyhogy két személy részére is ele­gendő egy adag. Ha valakinek módjában áll egy-egy szelet hust venni a főzelékhez, ugy igazán ízle­tes ebédet ehett heti 1 pengő 60 fillérért. Többször megfordultam a konyhákban és élvezhetőnek talál" tam az ételt. Figyelmeztettek arra is, hogy jó anyagi viszonyok kö­zött élő emberek is igénybevették a főváros ebédjét. Az ebédeltetési akció konyháit a főváros iskoláiban helyezték el. Hatalmas katlanokban fő az ebéd a fehérkötényes főzőasszony és 2—3 kisegítő — ugyancsak fehér­ben végzi az osztást. A konyhák­ra egy-egy tanítónő, vagy óvónő felügyel. A konyhákban gyakran tartanak ellenőrző vizsgálatot. Senkitől sem kérdezik: kivagy? hanem befizeti az ebédjegy árát egy-egy hétre és minden nehézség nélkül megkapja az ennivalót. Aki ingyen ebédet kap, annak külön cédulája van. Egyik-másik iskolá­ban ebédlőtermek vannak és ott fogyasztják az ebédet, legtöbben azonban hazahordják az ételt­1 A gyermekekre, akik heti 20 fillérért kapnak ebédet, egy másik óvónő felügyei. ( Minden gyermeknek megvan a maga tányérja és evőeszköze, rend­ben megebédelnek, azután ki ha­za megy, ki pedig a napközi ott' honba. Az ebédeltetési akcióra nem fizet rá a főváros. Segit vele a legszegényebb rétege­ken és néhány száz embert kenyér­hez juttat. Itt helyezték el a B) listára került tanszemélyzet egy MINDENFÉLE ISKOLACIKK legjobb minőségben, olcsó áron az UJSÁGBOLTBAN kapható részét, a főzőasszonyok, kisegítők: stb. pedig legnagyobb részben rok- . kanták hozzátartozói A vidéki városoknak érdemes len­ne ilyen akciót megszervezni, mert ezzei sokat javítanának a nincste­lenek, a munkanélküliek helyzetén. Szomorú dolog, hogy Nyíregyhá­za nem tud egy ilyen akcióval a nyomorgók segítségére sietni. Van ugyan nálunk is szegénykonyha, de a Szociális Missziótársulat debre­ceni-utcai szegénykonyhája már természeténél fogva is inkább csak szimbolikusan figyelmeztet egy a budapestihez hasonló intézmény szükségességére. Ez a konyha csak arra jó, hogy fiz a tányér leves, melyet a társada-. lom áldozatkészségéből tudnak az élet nyomorultjainak nyújtani, a téli hidegben felmelegítse a der­medt tagokat és tovább tengődjék az a szerencsétlen, aki máskép és más ételhez nem juthat. És, hogy egy kissé érezze, hogy ő is tartozik valahová... _ V. Koppányi Erzsébet. Pályázati hirdetés hadiárva-ösz­töndijra Az 1923. évi 4670. M. E. számú rendelet, (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 142. számában), illetve a 70.000—1926. N. M. M. sz. rende'et (megjelent a Budapesti Közlöny 1926. évi m. számában) alapján hadirokkantak gyermekei és hadiárvák részére az 1930—31. évi tanévre ösztöndijat fogok en­gedélyezni, mefynek feltételei a következők: ösztöndijat nyerhet középisko­lai, vagy főiskolai- tanulmányai, vagy tanonckiképzése ideje a'ait, a nem hivatásos állományba tarto­zott katona hadiárvája és a nem hi­vatásos állományból származó leg­alább 25 százalékos hadirokkant gyermeke, ha: 1., középiskolai vagy főiskolai tanulmányok esetén éleiének 24-ik, tanonckiképzés esetén pedig életének 20-ik évét még nem töl­tötte be és a legutóbbi iskolai évet jeles (l-es), vagy (kivételesen) jó (2-es) eredménnyel végezte; 2., szülője, vagy eltartásra kö­teles más hozzátartozója és maga a gyermek vagyonta ran és kerese­tük, illetve jövedelmük sem szá­mottevő. Nem kaphat ösztöndijat az a tanuló: a) aki másféle ösztöndíjban, vagy egyéb számottevő támogatás-, ban (pl. ingyenes intézeti ellátás­ban) részesül; b) aki állam- vagy nemzetelle­nes magatartása ,erkölcsi fogyatko­zása, büntetett előéfete miatt ki­fogás alá esik. Az ösztöndíj összege: főiskolai hallgatók részére 100 pengő,. középfokú isko !ák négy felső osz­tálya (vagy ezzel egyenrangú más. iskolák megfelelő osztálya) tanu­lói részére évi 80 pengő, középfokú iskolák négy alsó osz­tályának tanulói részére évi 70 P, tanoncok részére évi 50 P. A kérvényezlek határideje 1930. évi október hó re. A kérelmet a tanuló (tanonc) szülője ,gyámja, vagy más eltar­tásra köteles hozzátartozója az er­re szolgáló űrlapon tartozik elő­terjeszteni. Az előirt űrlapok Bu­dapesten a m. kir. népjóléti és mun­kaügyi minisztériumi számvevőség VIII. (hadigondozási) osztályától (Budapest, II. Lánchid-u. 2. IV. em.) és a kerületi elöljáróságoknál,, vidéken a vármegyei és városi tör­vényhatóságok számvevőségeinél kérhetők. Az űrlapot pontosan ki kell töl­teni, azután az iskola igazgatója-

Next

/
Thumbnails
Contents