Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-27 / 193. szám

JNTLRÍRYIDÉK. Vidéki bírák és ügyvédek szeptemberi konferenciája Budapesten Az ügyvédkérdés megoldásának előkészítése döntő stádiumba ju" ,tott. A budapesti ügyvédi kamara elnöke közli, hogy az igazságügy­miniszter kezdeményezésére, az ügyvédi problémák megoldására az ősz folyamán Budapesten a birói testület s az ügyvédi kar tagjai­ból. alakult közös konferencia lesz. A konferencia anyagának egybe" gyűjtésével a budapesti ügyvédi kamarát bízták meg. Ezen kama' raközi értekezletre 10 pont tárgya­lását javasolja. A 10 pontból álló anyagot kö" rözvény alakjában már szét is küldték. Az igazságügyminiszteri inten­ciónak megfelelően, az ügyvéd­kérdés tehát rövidesen napirendre kerül. Az ügyvédi kar érdeklődés­sel néz a konferencia elé, mert ma már a probléma megoldása egzisztenciális kérdéssé vált. Az ügyvédkérdés sz<jbawforgó 10 pontja, amelyet a kamaraközi kon" ferencia tárgyai majd, a következő: r. Milyen legyen az egyetemi tanítás s a joggyakorlat időre" formja? ( évi egyetemi tanulmá­nyi idő, 3 évi ügyvédjelölti jog* gyakorlat, két évi utógyakorlat az ügyvédi vizsga után.) 2. Ezidőszerint elegendő-e az ügyvédség szervezetének olyan reformja, hogy 20—25 évi tisztes­ségben eltöltött ügyvédi gyakorlat után az ügyvéd közjegyzői jogo" sultsággai ruháztassák fel. 3. Milyen kantálékat követeljen az ügyvédség az alsófoku köz" igazgatási biróság előtti eljárás" ban, mely intézmény megvalósí­tását már országos határozat kö­veteli. 4. A perenkivüli eljárás mely területein kívánatos a bíróságok tehermentesítése s ezen teendők­nek az ügyvédekre s közjegyzőkre való bizása. 5. Milyen rendelkezéseket kér­jünk a közmegbizatások, vagyon" felügyelői, tömeggoadnokság java­dalmas ügygondnokság aránylagos megosztása érdekében. 6. Hogyan oldandó meg az igazságügyminiszter által megígért szegényvédelem díjazásának kér­dése. 7. Miként biztosítandó az ügy védek megfelelő számú kineve" zése a megalakítandó községi bíró­ságoknál. ' ' 8. Milyen módon sürgetendő az okirati kényszerről szóló törvény" javaslat mielőbbi parlamenti letár­gyalása. 9. Miként fejlesztendők a meg" levő jóléti intézményeink, mely uj intézményekkel egészitendők ki (a kötelező betegsegélyző, árva­ház stb.) 10. Szükséges-e ügyvédi hitelin­tézet létesítése s milyen alapon valósítandó meg? Az ügyvédi kar tagjainak e 10. ponton kívül nyilván még egyéb kívánságaik is lesznek, amikre nézve a beérkező észrevételek nyújtanak majd felvilágosítást. A nagy konferencia, amelyen az ügy­védkérdés problémája megvitatásra kerül, szeptember hó 7/én lesz. ölj ŐZÖD) ÉR M6G arról, hogy a legdivatosabb, legszebb és legolcsóbb őszi NŐI KALAPOT w a lc e r n e kalapszülonj áhan vásárolhat. Alakítást, javítást, díszí­tést és vasalást olcsón vállal. Luther­utca 20. szám. (Lovas Kovács-ház.) T a n u ló l á ny felvétetik. Milyen egy hangos film leadógépéoe! belső berendezése ? Látogatás a nyíregyházi Apolló ülozgó gépházában Megírtuk, hogy az Apolló Mozgó az idei szezonnyitása alkalmából abban a kellemes meglepetésben részesítette a publikumot, hogy gépházát a legmodernebb ameri­kai tipusu Ieadógépekkei felsze­relve, a beszélő, éneklő és zenélő hangosfilmek bemutatására is be­rendezkedett. Sőt az újonnan be­szerzett gépei között beépített egy olyan speciális leadószerkezetet is, amellyel 60—70 tagu orches­ternek megfelelő zenekisérettel a néma filmek zenei aláfestését is f ellátja. f Munkatársunknak a napokban al­kalma volt megtekinteni az Apolló Mozgó újonnan berendezőt gépházát. Maga a filmszínház igaz­gatója kalauzol, a legnagyobb szan. szerűséggel és aprólékossággal ma­gyarázva el a komplikált gépszer­kezeteknek még bonyolultabb tit­kait. A leadó gép a legújabb ti­pusu. Az amerikai Wagner First National gyárban készült. A gép egyik legfontosabb alko" tórésze a szinkronasztal. Ezen forog függőleges tengely körül a hanghullámokat megrögzítő ha" talmas méretű kombinált »vitafon« tipusu szinkronkorong. A film sza­lagot pergető vetítőgép és a k<y rong flexibilis tengellyel van össze­kapcsolva. A működés lényege az, hogy a filmszalagot pergető kerék és a szinkronkorong hajszálnyi pon­tossággal együtt forogjon. Ezt a preciz együttműködést az óraszer­kezetpontossággal beállított szin­kronmotor biztosítja, amelynek a szerkezete le van plombálva, ugy hogy annak működését sem gyorsí­tani, sem lassítani nem lehet. A szinkronkorong végtelenül fi­nom szerkezetű készülék, amelyen a legkisebb rákerült porszem is már kellemetlen hangzavarokat okoz. És épen az drágítja meg annyira a hangosfilmeket, mert egy korongot huszszornái többször nem lehet használni. A korongon is és a filmen is sztárt jelzés van, amelyet a motor megindítása előtt hajszálnyi pontossággal kell beál­lítani. Ha a beállításnál hiba tör­ténik, a pergetést teljesen élőiről kell kezdeni. Egy-egy korongra egy egy felvonás hanganyaga van fel­véve. A szinkronkorongról a hang­hullámokat keltő rezgéseket fi­nom tü fogja fel és közvetíti a vezetéken át egy 12 lámpával fel" sze e t speciális hangerősítőbe. In­nen szaladnak tovább a hullámok a falbaerősitett csöveken keresztül a földvezetékbe, majd a vetitő vá­szon alatt a pincében a földbe beépített hanggyüjtőn és hang­tisztitón át a vászon felső sarká nál elhelyezett 2 hangszóróba. A gépházban a néma filmek ze~ nekiséretének leadására két váltó­lemezzel ellátott külön szinkron­asztal van fefszerelve. Ez a készü­lék egy 60—70 tagu orchesternek megfelelő zenekart pótol. Amint az igazgatótól megtudtuk, a filmszínház a köze: napokban a filmszalag lepergetésére is uj gé­pet szerez be, mégpedig olyan szerkezetűt, amellyel az egész filmet minden megszakítás, felvo­násközök nélkül lehet lepergetni. Ezt az ujitást nagy örömmel fo­gadja a közönség, mert amint is­meretes, a legtöbb mozidarabban a filmek a cselekményre való tekin­tet nélkül, épen a legérdekesebb jelenetek közepén vannak ketté­vágva, ugy hogy a felvonásközök teljesen kizökkentik a nézőt a filmmese hangulatából. Az Apolló Mozgó vetítőgépeit továbbra is Spiegel József főgé­pész, a filmszínház kitűnő mecha­nikusa fogja vezetni, a hangos le­adógép kezelésére azonban, tekin­tettel a vele járó rendkívül sok munkára, László Géza gépész sze­mélyében uj szakembert alkalma" zott a mozi vezetősége. CD—us.; á szkytha honok és alánok fAmmianus MarceHinusból.J Irta: Cserép József dr. IV. Attila a Mundzuk fia volt. — Mundzuk halála után ennek testvé­rei kerültek a hun trónra, előbb Oktar, utána Roas v. Rua. Ez utóbbi halála után lett a hunok ki­rálya Attila. Csak későbben fo­gadta uralkodó társául Budát (Bleda, Bleta), Érd fiát, miután a Tiszáig nyomult (Székhelyét a Ti­sza jobb partján, Várkony táján, Cibakházával majdnem átellenben jelöli E. Hutton »Attila and the Huns« c. müvében) s hódolt neki Pannónia is: »Paeonum regio, quae Attiláé parebat.« Miután a rómaiakkal békét kötött, Budával együtt indult a Balkánon előretörő •ogo aaoDoooöooo ni o goaooooDoooD oa • • • BECSI VHSHR 1930. szeptember 7—13 (Rofunckban szept. 14-ig) Külön kiállítások: Prémdívat-szalon Cipő- és bőrvásár. Bútorvásár Reklámkiállítás .Keresztény művészet" kiállítás. NEMZETKÖZI RÁDIÓKIÁLLITÁS yas- és patentbutorvásár. Irodai kiállítás. Élelmiszerek és élvezeti cikkek kiállítása Épitésieti és útépítési kiállítás. Technikai újdonságok és találmányok. Francia, görög és hindu gyűjteményes kiállítások. Mezőgazdasági és erdészeti mintakiállitás a 111. oszt­rák állatvásárral együtt. 1930. auguszlus 27. kelták (Sorosgi — Scordisci) el­len, sőt rábízta birodalma nagy részének a kormányát is. Később azonban orvul (fraudibus) megölte Budát Sicambriában, Pannónia fő­városában s maga uralkodott egész birodalmán. Az orvgyilkos­ság okául azt irja a krónikás, hogy Buda Sicambriát a maga nevéről Budavárá-nak neveztette; ennek a névnek a használatát aztán meg­tiltotta Attila s a teutonok (góthok) csakugyan Ecilburgnak nevezték; ámda a magyarok — irja — ma is Óbudának hívják. Am Jornandes egy kissé zava" ros tudósításából (De rebus Ge­ticis, 25.) nagyon valószínűnek látszik, hogy Attila az ő kedvelt örököse érdekében tulajdon véreit Sem szánta volna eltenni láb alól; hát még Budát, akiben az ő pan­non népe egyedüli szabadítóját látta a hun elnyomás alól. Külö­nös, hogy sehol sincs említve, volt-e Budának gyermeke; pedig egynél több neje volt; a hunoknál dívó polygamiára a hun szokás nyomásán kivüí a pannon trón ér­dekének is kellett őt késztetnie. Különös az is, mi oknál fogva előzte volna meg az ifjabbik fi­testvér az uralkodásban a báty­ját! O közöttük csakis genealó­giai rokonságról lehet szó. Ily mó­don testvérek a hellén genealógiá­ban is Hellen fiai, Aiolos, Dóros és Xuthos (Jónos és Achaios »aty­ja«), holott közülök Dóros épen'a többivel egész ellenkező fajú nép­nek a törzsképviselője, annak az árjaságnak, mely cheta-geta (lat. dáky — dór—hellén neveken nyo­mul Ázsiából Nyugat felé s mint­egy öt-hat századon át íoiytatott irtó tusák, majd pártvillongások után ez a Herakles (= Perseus) nomád népe Heliast csinál Graedá­ból, ibér és peíaszg őslakosságát kiüldözi vagy elnyomja, dicső múlt­ját és nagy kulturáját kisajátítja, Ugyanily módon lett a hun ge­nealógiában (»Budai Krónika«) a beáramlott hunok névképviselője,, Hunor, .Nemroth fiává és Magor testvérévé valamint Attila is testvére Budának, Pannónia feje­delmének, még pedig össze azért, mivel Buda népe több mint ezer év óta lakta már Pannonniát a hun. betörés előtt. A pannonok ugyanis akiket a görök írók paion oknak irnak, magyarok voltak; azért ne­vezik őket is görög és latin irók médoknak (pld. Eutrop.); ezért »rex Hunorum, Medorum et Gotho" rem« Attila; ezért a magyarság névképviselője a hunok bukása után Marót. A bulgáriai Vardar* (Axius-) folyó nyugati oldalán visszamaradt paionság lakóhelyét még a Kr. u. I. század végén Maedica néven emliti Plinus, úgy­szintén Albania határán Mazaei a nevük a Pannoniához tartozott Illyria déli része lakóinak, akiket a kelta s a géta-dák áramlat el­szakított véreiktől. Ezért volt ked­veltje Budának az a Zercon »Mau­rusius«, aki komikus mozdulatai­val, arcjátékával és római-hun-gót szó egyvelegével igyekezett egy lakoma végével kibékíteni Attilát, de hiába. Vizűm nélkül, vásárigazolvánnyal és útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák ha­tárt Cseh átutazó vizűm nem szükssges. Jelentős menetdijkedvezmények a magyar, a cseh és osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légiforgalomban. Vásárigazoányt (á 5 P) és mindennemű felvilágosítást készségesen ad a Wiener Messe A. G. Wien VII., valamint — a leipzigi őszi vásár alatt — a Wiener Messe tudakozőirodája (Auskunfts­stelle, Österr. Messhaus Leipzig), továbbá az alább felsorolt tiszteletbeli megbízottak : Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja Nyíregyháza Zrinyi Ilona utca 7 5261-2 Telefonszám 112. iQQODODiaaDaQiDöö^iia * Kapható raindenUtfl

Next

/
Thumbnails
Contents