Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-26 / 192. szám

1930. auguszlus 24. JSÍYÍHYIDÉK. 9 Jelvényt kapnak a hadi­rokkantak Rövidesen kiosztásra kerül. Többszöri "elhalasztás után most végre rövidesen kiosztják a rok­kantjelvényeket. A jelvény kiosz­tásának késedelmezését az okozta, hogy több minisztérium hatáskö­rébe tartozik a jelvénykérdés és úgynevezett tárcaközi megállapo­dást kellett kötni. A belügyi és honvédelmi minisztérium már hozzájárulását adta a jelvény-ügy mikénti rendezéséhez. A jelvény céljául azt jelölték meg, hogy elő­mozdítsák a hadirokkantak tár­sadalmi megbecsülését és tisztele­tét. A háborúban való részvétel, a testi épség föláldozása nyert ki­tüntetést általa. A hadirokkantjelvény szá­mozva lesz, mint a vitézi jel­vény. A népjóléti minisztériumban kartotékot létesítenek és minden rokkant kartotéklapjának ugyan­az lesz a száma, mint amilyen számot visel a rokkantjelvénye. A kartotéklap a hadirokkant szemé­lyi adatait is tartalmazni fogja. A budapesti villamostársaságtól a népjóléti minisztérium határozott Ígéretet kapott, hogy minden kü­lönösebb eljárás nélkül 12 filléres egységes jeggyel utazhatnak a bu­dapesti villamos vonalain a jel­vénnyel ellátott hadirokkantak. Re­mélhetőleg a példa a vidéken is követésre talál. t A vonalakon nem kell majd kü­lön kérni, mint eddig, az utazási kedvezményt. Ezt is a jelvény alapján adják ki, de — sajnos — egyelőre nem bővítik ki a kedvez­ményt. Ünnepélyes keretek között, a helyi hatóságok részvételével fog­ják kiosztani a rokkant jelvényt a HONSz helyicsoportjainak köz­benjöttével. Az előkészítő munká­latok már annyira előrehaladtak, hogy a jelvények néhány héten belül kiosztásra kerülnek. A jel­vényt tulajdonosának halála után nem kell visszaadni, de a jelvény nem lesz örökölhető s igy az utó­dok által nem viselhető. BOHÖCDAL. Csinadratta bum, bum, bum, Szomorú az élet, Ha ma nem is, de holnap — Csinadratta bum, bum, bum — Szeretőt cserélek. * • Csinadratta bum, bum, bum, Sirni is keli néha, Azt mondják, ki sokat sir, — Csinadratta bum, bum, bum —« Sohase lesz léha. Csinadratta bum, bum, bum, Társ nincs szenvedésre, Mert a lakzin sok a nép — Csinadratta bum, bum, bum — S nem jut temetésre. Csinadratta bum, bum, bum, Ugy fáj szívem romja, Mintha ez a bohócsziv — Csinadratta bum, bum, bum — Igazi sziv volná. Kovács Lajos. ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSAGBOLTBAN Szegén? és nagycsaládn szőlők gyermekei felmentbetők az elemi iskolai beiratási díj fizetése alól Az ezen évben alkotott hete­dik törvénycikk az elemi isko­lai beiratási dijakat 50 fillérről 1 pengőre emelte fel. Most je­lent meg a törvény végrehajtási rendelete, amelynek főbb ren­delkezései: A szegény vagy nagy családok gyermekei felmenthe­tők a beiratási dij fizetése alól. A községek, vagy iskolafenntar­tók saját költségvetésük terhére megválthatják a beiratási dijat, — ilyen esetben a tankötelesek 80 százaléka után kell a beiratási dijat a rendeltetési célra befi­zetni, illetve felhasználni, A beira* tási dijból 50 fillér a kölcsön­könyvtár létesítésére fordítandó, — amelyből a szegény tanulók részesi­J tendők tankönyvsegélyben. A szkytha hnnok és alánok (Ammianus MarceUinusbóIJ Irta: Cserép József dr. III. VÁROSI MOZGÓ Hétfőn, Kedden 7 és 9 órakor < WILLIAM HAINES és JOAN CRAWFORD Tavaszi láz Egy bajnoki meccs története 7 felvonásban. NORMA SHEARER világhírű 8 íelv. drámája Ungfaika Kedvező idő esetén kertmozi. Az eddigi rossz időjárás miaü tniajdonképen csak most indáit meg az igazi fürdőélet a bujtosi strandon A közönség a nyárvégi hőhullámok megjöttére valósággal megrohamozta a nyíregyházi szabadíürdóket. — A bujtosi strand vizének hőmérséklete újra elérte a 25 fokot A fürdő vezetőségének jövő évi tervei Az idei nyár olyan volt, akár­csak egy szeszélyes hölgy, aki — egyik pillanatban mérhetetlen bő­kezűséggel pazarolja rád forró mo­solyát, a másikban viszont már olyan hideg, mint az ereszaljra fa­gyasztott jégcsap. Az elmúlt na­pokban még bundát és korcsolyát kértek a fürdővendégek otthonma­radt hozzátartozójuktól, ma viszont alig győzzük törülgetni a hőhullá­moktól verejtékező homlokunkat. A hőmérő higanyoszlopa egyik nap­ról a másikra minden átmenet nél­kül a fagypont tájékáról egyenesen a 30-ik fok fölé emelkedett. Mi nyíregyháziak természetesen nem esünk kétségbe a meleg mi­att. Utóvégre a bujtosi strandnak is élnie kell és az eddigi rossz idő­járás miatt bizony tulajdonképen csak most indult meg az igazi für­dőélet Nyíregyházán is. Az embe­rek néhány nap óta valóságos nép­vándorlást rendeznek a szép. szín­dús virágkonturokkal szegélyezett bujtosi szabad uszoda felé. Szinte érezzük, hogy a most fölénk kere­kedett hőhullám a vége felé köze­ledő nyár utolsó fellobbanása és sietünk kihasználni a még hátra­levő szép napokat. A strand ügybuzgó pénztárosa, Rozgonyi Józsi bácsi szomorúan panaszolja, hogy augusztas 14-től 19-ig egyetlen vendég sem fordult meg a strandon, ö azonban min­dennap kijárt, hogy a viz és a le­vegő hőmérsékletét feljegyezze. A jegypénztár ajtajában kifüggesztett táblázatból megállapítjuk, hogy — 18-án volt a leghidegebb a viz, de azért akkor sem szállott 19 fok alá a hőmérséklete. Azóta azonban állandóan melegszik a viz és a le­vegő egyaránt, úgyhogy ma már újra elérte a viz a 25 fokot s a le­vegő túlhaladja délutánonkint a 30 fokot is. A strandon egyébként a régi rend, a régi tisztaság fogad min­denütt. A partnak frissen hordott puha homokján százával heverész­nek a magukat négerre süttetett strandolók és ugyancsak forgalmas az élet bent az úszómedencében is. Egy-egy ilyen forró nyári délután­ra, amikor a közönség valósággal megrohamozza az uszodát, szinte kicsinynek bizonyul az egyébként hatalmas méretű fürdőtelep. — A strand vezetősége különben már régen foglalkozik a fürdőtelep ki­bővítésével s értesülésünk szerint a kibővitő és átalakító munkálatok­hoz már az ősz folyamán hozzá is fognak. A kibővítést, amint azt a vezető­ségtől megtudtuk, a medence ki­mélyítésével fogják megkezdeni. A viz lehuzatása után mintegy 5—6 ezer köbméter földnek kiemelése van tervbevéve. Természetesen a föld kiemelése a medencének — ugyanannyi vízmennyiséggel való bővülését jelenti. A kihordott föl­det a medence széleinek lankás­sá tételére fogják felhasználni. — Vagyis a jövőben az úszómeden­ce minden oldalán olyan menedé­kes lesz a bejáró, mint amilyen most a homokpart felöli oldalon. És ugyancsak kibővítik a meden­ce oldalain a homokpartot is. A vezetőségnek a jövő évi ter­vei között szerepel az autóbuszjá­ratok beállítása is. Ennek a nagy­fontosságú kérdésnek a megvaló­sítását idáig is csupán az a kö­rülmény akadályozta meg, hogy — nem állott megfelelő jókarban tar­tott ut rendelkezésre. Most azon­ban, amióta a Bujtos-, István- és Mák-utcákat teljesen rendbehozták, semmi akadálya sincs, hogy a — strandoló közönség egyik leghőbb óhajának, az autóbusz jártok be­állításának, is eleget tegyen a strandfürdő előzékeny és minden­kor a publikum kényelmének elő­mozdítására törekvő vezetősége. (D—us.) Az alánok majd mind magas termetűek és szépek, hajuk szö­kés, kissé zord nézésük miatt fé­lelmesek, fegyvereik könnyüségénél fogva fürgék s a hunokkal csak­nem egyezők minden tekintetben, csak táplálkozásuk és magatartá­sukban szelídebbek; de efportyáz­gatnak s vadászgatnak egész a Maeotis-tóig és a Krim-tengerszo­rosig, hasonlóképen előgyelegnek Armeniába és Mediába is. Mint­ahogy nyugodt, békés emberek a nyugalmat szeretik, ugy őnekik meg éppen a veszély és háború a gyönyörűségük. Azt tartják bol­dognak, aki csatában veszti éle­tét: a vénülőket ugyanis, meg a véletlen halálesetek áldozatait mint elfajzott, gyáva teremtéseket kíméletlen szidalmakkal mardos­sák; semmivel sem kérkednek oly fennen, mintha bárki emberfiát megölték: a megöltnek levágott fe­jéről lehúzott bőrt harci ménjük szügy-diszeül használják fel mint valami dicsekvésre való zsákmányt. Nem láthatni náluk templomot, szentélyt, sőt szalmatetős kuny­hót sem sehol, hanem barbár szo­kás szerint meztelen kardot szúr­nak a földbe s ezt, mint Marst, a megjelölt környékek vezetőjét, ugyancsak alázatos tisztelettel il­letik. A jövendőt csodás módon fürkészik ki, ugy t. i., hogy hi­bátlanabb suttyó-ágakat gyűjtenek, ezeket kitűzött időben titkos va­rázsigék közt külön előszedik s róluk világosan meglátják, mi vár rájuk. Szolgaság ismeretlen foga­lom náluk, amennyiben mind sza­bad vérbői sarjadtak; biráikut most is a folytonos hadakozás­ban kiváló embereiket választják. Ammianus, mint látjuk, az alá­nokat meg a náluk civilizálatla­nabb hunokat is egyaránt nomá­doknak jellemzi és szkytháknak veszi; szintigy Priskos rhetor és Iornandes is. Ezek müveiből 'kell még kiemelnem néhány jellemző vonást róluk, azonkívül olyan ada­tokat, amelyek a rólunk szóló Krónikák helyes értelmezését le­hetővé teszik s az ókori classicus írók históriai értékű adataival együtt megszabadítják a történel­met és a magyar nép hiedelmet a szittyaságnak és a hun atyafiság­nak a háborús századok szilaj moz­szu háborús századok szilaj moz­galmai s ádáz, vad tusái közt egész meggyököresedett ábrándjától, va­lamint a mongol és ugor rokonság kétségbeesett hajszolásától. Mind e két író említi a kardot, mely Marsnak, a Hadúr istennek (Leo bellorum praesidi) volt szentelve s hajdan tisztelettel vet­ték körül a szkythák királyai. — Attilának több felesége volt;kö­zülök Recan és az a Cerca van név szerint említve, akitől 3 fia volt, kik közül a legidősebbet tet­te meg a meghódított akacirok s a népek fejedelmévé. De még csak Pontus felé iakozó többi szkytha ezután született meg a Cerca legki­sebbik fia, Irnach, ákit Attila kü­lönösen kedvelt: nyájas és vidám tekintettel kisérte s térdén tar­totta étkezéskor is. Priskosnak any­nyira feltűnt Attila e szokatlan gyengédsége Imach iránt, mig többi gyermekeivel alig látszott törődni, hogy kérdezte az okát egy latinul is tudó huntól; ez azután titoktartásra szavát nyervén kö­zölte vele, hogy a jóslatok szerint ez a fia fogja Attila kiveszendő nemzetségét felújítani. Nejei nem mind tanyáztak együtt vele, hanem más-más hun telepeken (községek-

Next

/
Thumbnails
Contents