Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-03 / 175. szám
jtfrtffflVEK. 1930. augusztus 3. A debreceni Déri Muzeum vezetősége hajlandó átvenni a nyírbátori templom pusztuló műkincseit, amelyeket a Jósa Múzeumnak kellene átvennie Szakíéríiak nyilatkozata a nyírbátori templom pusztuló műkincseiről E művészi szakma — s elsajátításához nemcsak nagy tehetség, haLapunk hasábjain hivtuk fel a közfigyelmet a nyírbátori templom történelmi becsű értékeire. Most a »Ma'gyarság« cimü fővárosi lap cikksorozatban foglalkozik a dologgal és erélyesen követeli, hogy meg kell menteni a nyirbátori templomot. Több szakértőt szólaltat meg a lap többek között Möller Istvánt, a budapesti műegyetem tanárát. — Ez a templom — mond ja Möller István — egyik leg;becsesebb műemlékünk. 1480-ban kezdte meg épi'é ét a Báthory család s korának egyik legszebb középkori épitészeti alkotása. Egyhajós ,késői gót stilusu, gazdag hálóboltozatos épület s térmüvészeti szempontból is tökéletes alkotás. Hozzá hasonló az Alföldön csak a szegedi Ferenciek temploma. Arányaiban is hatalmas. Belső méretei: szélessége 12.21, hossza 42.50, magassága pedig 18.46 méter. Igen nagy jelentőségű dolog továbbá az, hogy ez a templom soha sem égett le, igy tehát meg van még az eredeti tölgyfából készült, hatalmas tetőszéke. Most azonban olyan állapotban van már a templom, hogy teljesen megérett a restaurálásra. — A stallumok, melyeket 1511ben Báthory György készíttetett az építkezés befejezéséül, az olasz reneszánsz művészet remekei. — De nem csak a stallumok értékesek. Itt van a déli oldalon a két oldalt Báthory címerrel diszi tett és szintén a XVI. század elejéről származó hármas ülőpad mely ugyancsak remek alkotása az olasz reneszánsznak. — A déli bejárati kapu is gyönyörű olasz reneszánsz munka s a felirat szerint Báthory András készíttette a XVI. században. Ebből a korból való még a Báthory címerrel díszített szentségtartó is. — A XV. század berendezéséből — folytatja a professzor — megmaradt két oltár menzája, mely szintén becses. Egyikre ráhelyezték Báthory Gábor márvány síremlékét (deszkával van körülépitve és letakarva), a másik menzára pedig ráépítették a fából készült XVII-ik századbeli szó-' széket. Igen nagy értékeket képviselnek mindezek. Az eddig mondottakhoz még azt tehetem hozzá, hogy óvatosan ke'.l kezelni a dolgot, ha egyszer az épület restaurálására kerül a "sor és vigyázni kell, hogy kire bizzák, mert a restaurálás igen kényes dolog, — külön nem nagyon sok gyakorlat is szükséges, hogy az illető tönkre ne tegye és műemléki jellegéből ki ne vetkőztesse a restaurálandó épületet. * Mivel ugy tudjuk, — írja tovább a lap — hogy a Nemzet 1 Muzeum már több ízben állt tárgyalásban a nyirbátori egyházközséggel a stallumok megvételére vonatkozólag, elmentünk a Nemzeti Muzeumba is és megkérdeztük Márton Lajos dr-t — a régészeti osztály igazgatóját — aki a következő felvilágosítást adta: — A muzeum 1915-ben maga kezdeményezte, hogy vegyék meg ezeket a kallódásnak kitett műemlékeket. Ez azonban mindezideig nem sikerült. 1915 óta négy ízben kezdeményezett a muzeum történeti osztálya tárgyalást ezek azonban sohasem vezettek eredményre, mert a nyirbátori egyházközség oly horribilis árat kért a műemlékekért, melyeket a muzeum — szerény budgetjére való tekintettel — nem tudott megfizetni. Legutóbb is egynegyed milliót tehát kétszázötvenezer pengőt kértek a stallumokért. Ekkora összeg természetesen nem állt s ma sem áll a muzeum rendelkezésére. Varjú Elemér, a történelmi osztály vezetője ugyan » nagy súlyt fektett a magyar történelmi emlékek megmentésére s a legutóbbi időben egy igen tekintélyes református egyházi férfiú is közbelépett, hogy a muzeum és az egyházközség között megegyezés jöhessen létre s bár a muzeumban meg van minden jó szándék a tárgyalások még nem haladtak annyira, hogy a főigazgató a vásárlásokra vonatkozólag az államnak előterjesztéseket tehetett volna. * A Debrecen, cimü lap ezekhez a fejtegetésekhez a következőket fűzi: A magunk részéről megjegyezzük. hogy nyilvánvaló tévedés forog fent amaz állításban, mintha a nyirbátori egyházközség horibilis árat kérne a szóbanforgó műemlékekért. Hiszen Szabó nyírbátori ny. esperes kijelentette, hogy a pusztuló stallumokat az egyház hajlandó átengedni annak^aki ujat emeltett helyettük. Éppen ez a körülmény adta a gondolatot dr Ecsedi Istvánnak, a debreceni DmDAIi MOZGÓ 4761 Ma, vasárnap uto'jira A szerencse malac és Vadászat Brazília öserdeiben — Pompás burleszk kisére*. Hétfőn és kedden eredeti francia vígjáték esték. Szigorúan felnőtteknek. Ön papa lesz> — Tud franciául ? Nászéjszaka akadályokkal Csak 16 éven feiü'íek nézhetik meg. Ai Illatosított Qyáríia a FLY-TOX társaság ® Az AGRC-T<3£C kipróbálásához egy pongó bélyeg vagy késspénz beküldése etlenébm egy próbaüveget bérmentve szállítás. Itteni vezérképviselet: Révész Ern8 és Társa, Budapest, V. ker., Nádor noea 30. s*_ Déri muzeum igazgatójának, hogy ezen az alapon érdeklődjön a nyirbátori műkincsek iránt. A Dérimuzeum vezetősége ugyanis hajlandó lenne a stallumokat átvenni és helyette ujakat csináltatni, illetve cserében a templom belső berendezésében megfelelő restaurációt elvégezni. Dr Ecsedi István legközelebb kiutazik Nyírbátorba, helyszíni szemlére és a szükséges tárgyalások felvételére. Megvalljuk, nem szívesen olvassuk a Déri Muzeum nyirbátori látogatásának hirét. A bátori műkincsek Szabolcs dicsőséges múltjának tanúi, Szabolcs vármegyében van a helyük. Sürgős intézkedést várunk a műkincsek megmentése' érdekében, de ezek az intézkedések őrizzék meg, tartsák meg számunkra Mátyás-korának ragyogó emlékeit. Ne engedjük a nyirbátori műkincseket, hozzuk azokat a Jósa Muzeumban. k Dnna-Tiszavölgyi Társulat harminc kiküldötte tanulmányozza a nyírvíz szabályozását bizíositó műveket A Duna-Tisza völgyi Társulat 30 műszaki tisztviselője illetve birto- ; kos tagja érkezik augusztus 4-ért Nyíregyházára, hogy megkezdje 2 napos tanulmányútját az ármentesítés nagyszerű munkájáról messze földön hires Szabolcsban. A nyírvizszabályozó társulatok a legnagyobb előzékenységgel és szeretettel "fogadják a tanulmányútra érkezőket, akiket Kriston Ferenc és Imre János igazgató főmérnökök fognak kalauzolni autójukon. Budapesttel egy időben mutatja be a Városi Mozgó a Bajadér gyűrűje cimü rejtelmes indiai történetet Nem okvetlen szükséges, hogy nyáron csupa régi filmet mutassanak be, ez az elv vezérli a Városi Mözgó igazgatóságát, mikor egy rejtelmes indiai történetet tűz műsorára Budapesttel egy időbért. A történtet cime: A bajadér gyűrűje és hét felvonáson keresztül bonyolítja le egy angol ifjú és egy indiai bajadér szerelmi történetét, amelynek hátterében a rejtelmes India fakirjaival, vallási kultuszával és lakóinak fanatizmusával ismerkedünk meg. Ezenkívül elvezeti a nézőt az indiai maharadzsák kincsekben gazdag, mesés birodalmába is. A felvételek eredetiek, Indiában készültek és külön érdekessége a filmnek, hogy az angol színészek mellett az indiai szerepeket valódi hindu színészek játsszák. Hindu színésznő a bajadér alakítója: Usta Babi és a mysorei maharadzsa alakját egy valódi indiai herceg: Bajdjen személyesiti meg. A bajadér gyürüjé-vel egy műsorban újítja fel a Városi Mozgló Sienkiewitz világhirü regényét, a Quo vadis ?-t, amölynek főszereplője Emil Jannings. ' A két kitűnő film hétfőn és kedden kerül előadásra. A nyíregyházi sziniévad statisztikája. Nyíregyházán az elmúlt színi évadban összesen 151 előadást tartottak a Városi Színházban. Esti előadás volt 104, vasárnapi és ünnepnapi délutáni 19, mozihelyáras 14, ifjúsági 6, katonák részére rendezett 2, gyermekelőadás 4, levente előadás 2. Műfajok szempontjából a statisztika a következő: vigopera 1, operett 23, dráma 8, tragédia 3, klasszikus vígjáték 2, vígjáték 3, bohózat 3, passió előadás 1, kabaré 1, gyermekdarab 2, hangverseny 1, színmű 3. Legtöbbször a »Csunya lány« c. operettet játszották: 10 alkalommal, utána következett a »Szökik az asszony« c. operett 8 előadással. A statisztika legszomorúbb adata: közönség hiánya miattkét előadás elmaradt. BÚTOR Alapítva: 1903. o Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. szerezhető be. 6-12-18-24 havi részletre. Velour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon : 234.