Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-23 / 190. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1930. augusz'us 23. kulturális egyesületeinek elnökei, az I lelni és micsoda lelkiállapotban le­iskolánkivüü nevelésnél az előadók. I hetnek azok, akiknek a mindenna­Kérdem, micsoda lelkierő kell I pl kenyér megszerzése is gondot ahhoz, hogy meg tudjanak itt fe- I ad. t­Együttesen akarják megépíteni több város vízvezetékét á városok vagyonukkal vállainak jótállást, a kamatterhekhez hozzájárni ez állam á kántor-tanítók Irta: Sorokópátkai Szabő István ny. miniszter, orsz. gyül. képviselő A gyermekáldást örömmel fo­gadni, azt naggyá nevelni, keresz­tény erény és hazafias kötelesség. Belőle kulturembert, korszerű em­bert nevelni, azt hiszeirt elsősorban állami feladati —v Éppen ezért is kötelessége a magyar államnak segítségére jön­nie a községeknek a még szüksé­ges iskola-épitkezéseknél, amíg el nem mondtatja az igen tisztelt kultuszminiszter ur, hogy már minden egyes községben megfelelő iskola van és a beiskolázás minden téren zavartalanul folyhatik. De nemcsak a roskadozó isko­lákkal van baj; azokban a tanitók is sokszor nélkülöznek és talán sokszor háborog a lelkük is. Hi­szen a képviselőházban és különö­sen ennek pénz.ügyi bizottságában a közoktatásügyi költségek leg­utóbbi tárgyalásakor alig volt fel­szólaló, aki ne panaszolta volna el a tanitók ügyét-baját, különösen a nem állami tanitókét, akiknek já­randósága terményben van megál­lapítva. Milyen szép, mondhatnám kenetteljes szavakkai állapítja meg a mostani költségvetés indokolá­sa, hogy a nem állami tanszemély­zet az egyenlő elbánás elve álap­ján ugyanolyan összegű fizetésre jogosult, mint az azonos iskola­típusoknál működő és azonos szol­gálati idővel bíró állami tanerők. A nem állami tanerők az iskola­fenntartóktól kapják javadalmukat, amely államsegéllyel egészíttetik ki a törvényes mértékig. Ezzel szem­ben hogyan áll a helyzet? A nem állami tanitók javadalma — köztudomás szerint — ter­ményben van megáüapitva. Ezt a terményjárandóságot értékegysé­gelték és pedig a búzát méter­mázsánkint 27, pengő 84 fillérben, a rozsot pedig, ugy gondolom, — métermázsánként 22 pengőben. — Azóta a buza helyi ára 18—19 P-re apadt le, a rozsé pedig 10—11 P-re < ami annyit jelent, hogy a búzával javadalmazott tanitó jövedelmének egyharmadrészét, a rozzsal javadal­mazott tanitó pedig javadalmának több, mint a felét elvesztette. A kántorok még rosszabbul jár­nak. Ezeknél nem vétetett figye­lembe, hogy a kántori teendők kü­lön teendők és ugy bántak el ve­lük, mintha ők is osztálytanítók lettek volna. Nem vették figyelem be, hogy, amikor a szorgalmi idő­nek vége, az osztálytanító elmehet pihenni, a kántortanítót, ellenben, hivatásának teljesítése arra köte­lezi, hogy közságében a helyén ma­radjon; neki segédkeznie kell az istentiszteleteknél és a temetési szertartásoknál is, ahol sokszor tér­dig érő sárban kelt vánszorognia. Illő tehát, hogy ezért külön java­dalomban részesüljön és, hogy ez a községek áltai megállapított kü­lön javadalom ne vonassék egy ka­lap alá a tanítói illetménnyel. Hiszen csak ezzel lehet magya­rázni, hogy már vannak községek több helyütt, ahol a kántort ál­lást nem lehet betölteni. A szom­szédomban történt egy eset. Meg­ürülvén egy osztálytanítói állás, a kántortanító pályázott rá. Le akar­ták beszélni róla, de ő azt mondta, hogy mikor a fizetését úgyis meg­kapja ott is, miért kántonzáljon ? Ezt a lehetetlen állapotot megkell 6züntetni. 1 Amikor egy embernek é'etgond­jai vannak, amikor szűkölködik és nélkülöz, nem várhatunk tőle lel­kiismeretes és igazi munkát. Már pedig ezek az emberek nemcsak elemi tanitók, hanem egy személy­ben levente-oktatók, lövészegyesü­letekoktatói, a községek különböző A munkanélküliség leküzdését a napokban felmerült érdekes terv szerint össze akarják kötni a vi­déki városok egészségügyi intéz­ményeinek megteremtésével. Nyíregyházának, Kecskemétnek, Hódmezővásárhelynek, Zalaeger. szegnek, Nagykőrösnek, Bajának, Mohácsnak és még "több vidéki nagyvárosnak nincs csatornázása és vízvezetéke. A vízhiány terjesztője minden járványnak és nagy akadá­lya a tüzveszedelem leküzdésének js. Minden város szeretné csatorna­hálózatát megépíteni, vízvezetéket bevezetni a lakásokba — de nem tudnak megfelelő kölcsönhöz jut­jutni. Hosszabb lejáratú kölcsönö­ket most nem lehet felvenni, vi­szont ilyen nagyarányú beruházá­sokat rövid idő alatt amortizálni lehetetlen. A megoldást ijgy gondolják, —• hogy a "belföldi záloglevél kibocsá­tással kapcsolatban próbálnak t pénzt szerezni. A nagy pénzintéze. E teknél sok pénz van részben a be- | téti, részben pedig a folyószám­lákon. Ha e pénz egy részét ugy lehetne megmozdítani, hogy tel­jesen biztos közmunkákba fektet, riék be, a magyar közgazdaság is nagyon jól járna, másrészt pedig az emberek pénzét is biztositant lehetne, mert a városok egész va­gyonukkal jótállanának vállalt kö­telezettségeikért. Hozzávetőleges számítás sze­rint a legrövidebb időn belül 50—60 millió pengős beruhá­zásra kerülhetne a sor. Ennek kamata és egyéb költ­sége évi 5—6 millió pengő. Más­félmillió pengő kamatmegtéritésre volna szűkség az állam részéről, hogy az akciót meg lehessen indí­tani. A minisztérium már tárgyal arról, hogy ezt a pénzt valahogyan előteremtse. Azért akarnak gyor 1 san intézkedni, hogy ezeknek a köz munkáknak megindításával munka­alkalmakat teremtsenek. het majd ezt az osztályt ne­vezni, mert ennek az osztálynak az lesz a feladata, hogy évekre felülvizsgálja a bel­ügyminisztériumi építkezéseket valamint hogy átvizsgálja mind­azokat a jelentéseket, amelyek az egyes vidéki városokban történt építkezésekkel és kövezésekkei kapcsolatos visszaélésekkel foglal koznak. Természetesen ehhez megfelelő szakerők kellenek: könyvszakértők, mérnökök és az ellenőrző számoló­gépek kezeléséhez értő tisztvise­lőket Szerződtetnek, ami rövid időn belül meg is történik, ugy hogy teljes apparátus áll a belügy­minisztérium rendelkezésére s az elszámolásokat saját hatáskörében végeztetheti el. Az átszervezéssel ^apcso'ato^an az ellenőrzést is hatékonyabbá te­szik, úgyhogy nem kell a belügy­minisztériumnak az egyes építke­zések elszámolásainak ellenőrzését más minisztérium ellenőrző osz­tályaival felülvizsgáltatnia, hanemí maga a belügyminisztérium végez­tetheti el ezt a munkáit il. 1 Egy becsületes ember szerencséje Vagyon az ócska mellényben és a százezres főnyeremény, Göteborg. Az iskolai dolgoza­tokat javítgatta egyik este lámpa­fény mellett ez a svéd tanitó, aki történetünk hőse lett. -Minthogy egész életén keresztül nem volt valami különlegesen ügyes, egy vi­gyázatlan kézmozdulattal felborí­totta a tintásüveget és a tinta rá­ömlött a mellényére. Felesége hasz­talan próbálta kivenni a foltot. Végül is nehéz sziweí rászánták magukat, hogy uj mellényt vásárol­janak. Azaz nem ujat, mert az nagyon drága lett vofna, hanem egy uraságoktóf levetett használt mellényt az ócskásnál. Igy jutott a tanító birtokába egy mellénynek, amelyet egy nemrgiben elhunyt ke­reskedő hagyatékáól vásárolt a zsibárus. Négy koronát fizetett a tanitó a mellényért. Amikor másnap reggel felvette a mellényt, észrevette, hogy a ru­hadarab a vállánál az egyik helyen szokatlanul kemény és vastag. — Megmutatta a feleségének is. Az aszony felfejtette annál a helynél a mellényt és egy vastag borítékot húzott elő. Izgat9ttan bontották fel. Benne szerényen meghúzódva tizenkétezer svéd korona ezres bankjegyekben. A tanitó megijedt a leletre J:s mindjárt vissza akarta vinni a pénzt és a mellényt az ószeresnek, az asszony azonban ugy vélekedett, hogy jobb lenne előbb megkérdez­ni a szomszédban lakó ügyvedet, aki pkos és jószivü ember hirében állott. Elmentek az ügyvédhez. — Nem is csalatkoztak benne, mert az ügyvéd, miután meghallgatta a dolgot, összeköttetésbe lépett a ke­reskedő örököseivel. Mondanunk sem keli, hogy az örökösök ugyan­csak örültek a váratlan hagyaték­nak, és négyezer korona jutalmat állapítottak meg a derék tanitó ré­szére. A tanitó szinte kibujt a bőré­ből az örömtől. Nyomban nagy be­vásárlásokat eszközöltek és többek között vásároltak egy sorsjegyet is. A sorsjegyet egy hét multán kihúzták és a tanitó kereken száz­ezer svéd koronát nyert. Ellenérző osztály lesz a belügyminisztériumban Kibővítik a IV. ügyosztály hatáskörét. — Tatics Árkád miniszteri tanácsos nj hatásköre A belügyminisztériumban a Vay Kázmér-ügy, valamint a különbö­ző csendőr- és rendőrlaktanya­épitések körül elkövetett visszaélé­sek kiderítése rendkívüli módon megszaporította a munkát. A kü­lönböző fegyelmi eljárásokon kivül évekre visszamenőleg megindult a Vizsgálat az egyes építkezésekkel kapcsolatosan s ugyancsak a bel­ügyminisztériumba kerül minden feljelentés és minden felebbezés, ami áz egyes városokban történt visszaélésekkel "függ Össze. Ezekkel az ^gyekkel, feljelenté­sekkel és felebbezésekkel a bel­ügyminisztériumnak a negyedik ügyosztálya, az úgynevezett városi ügyosztály foglalkozik, azonban ez a munka az utóbbi időben annyira felsza­porodott, hqgy a negyedik ügy­osztály tisztviselői már nem tud­nak vele megbirkózni. Éppen ezért — megbízható hely­ről nyert információnk szerint — a városi ügyosztályt, amelyet Ta­tics Árkád miniszteri főtanácsos vezet, teljesen átszervezik és ki bővítik. Ellenőrző ügyosztálynak le­Eál§0 S APOLIiO ir~HT~HT1111 IIIII IliIIIIM IIIHIIIMM IIII—II II I II Ilim Ma és mindennap Hétköznap V«5, 7 és V 210, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor AL leghatalmasabb beszélő, zenélő és éneklő filmje GING FOOL (AZ ÉNEKLŐ BOLOND) Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Állandóan beépített saját amerikai leadó gép.

Next

/
Thumbnails
Contents