Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-22 / 189. szám

1930. augusztus 22. JSíIrfRYIDÉK. Gaea (= Magya) fia Atlasnak bátyja, Prometheus »ős-matya« másként Nemrót (Kézainál: Gi gans Menroth): ezek az Japetidák, akikhez az aeol pannónok is tartoztak, az első ismert telepesei a Kaukázus-vidéknek, meg Kisázsiá. nak is; ők az igazi u. n. kaukázusi faj. Felesegeti iskolákban és intézetekben sem szabad tanszereket árusítani A könyv- és irószerkereskedők régi sérelme az, hogy sok iskola tantestülete, vagy annak egyes tagjai, maguk szerzik be és osztják szét a növendékek részére szükséges tankönyveket, irkákat és egyéb tanszereket. Az érdekképviseletek interven-í. dójára a kultuszminisztérium még 1928-ban tiltó rendeletet adott ki ez ügyben és kimondotta, hogyj* tanszerek beszerzésével és szétosztásával nem szabad foglalkozniok az iskoláknak és egyéb nevelőintézeteknek. A rendelkezés azonban csak az állami iskolákra vonatkozott s a felekezetek iskolái, amelyeknek az egyházi vezetőség a felettes hatóságuk, magukra nézve nem tarthatták kötelezőnek a kultuszminisztérium intézkedését. Az érdekképviseletek ujabb közbelépésére ez a megosztott helyzet is tisztázódott, amennyiben az egyházi főhatóságok is kiadtak a közelmúltban a fentebb jelzett rendelettel egyező tartalmú körrendelet, ugy hogy most már a a tanszereknek iskolák, vagy tanerők által való beszerzésére, szét-, osztására vonatkozó tüalom minden kétséget kizáróan, kivétel nélkül minden intézetre vonatkozik. Eletelixirt talált fel egy orosz orvos Nizzában élő Cusakoff Pavei orosz orvosprofesszor, aki husz, év óta búvárkodik tudományos problémákon, felfedezte azt az életelixirt, amellyel 150 esztendőre tudná kitolni az emberi élet korhatárát. Cusakoff kijelentése szerint széruma a jövő generációt szervezetében ellentállóbbá és testében hatalmasabbá tudja kifejleszteni. A tanár szérumát a párisi Pasteur intézetben beható vizsgálat alá vették. Nem tartjuk valószínűtlennek, hogy a kiváló tudóst is be fogják szállítani valahová. Vagy a Pasteurbe, vagy egyebüvé. Mondjuk a nizzai Lipótmezőre. ' . Feltűnőbbé teszik az antók rendszámait Megrendszabályozzák a gázolóaulő' sokat A környékünkön is egymást érő autóelgázolások megakadályozására Szcitovszky belügyminiszter elhatározta, hogy az uj közlekedési rendelkezésekkel kapcsolatban az autók rendszámozása körül is életbeléptét egynémely újítást. Igy többek között a számozás módján is változtatnak s a rendszámokat feltűnőbbé teszik, hogy lehetetlenné váljék a gázoló autó eltűnése. A miniszter egyébként kijelentette, hogy az uj közlekedési kódex kiadása óta vidéken is javul a helyzet az autóközlekedés terén, ugy, hogy különösebb és szigorúbb intézkedések életbeléptetésére nincs semmi szükség. .urV á „• Uj, topekás nlunk van Büszkén, kényesen, nagyúri fölénnyel végig feküdt a kis házak között a nyáron mint testet öltött régi titkos álom: a szürke topeka. És nem tapodja már a port, meg & ronda, csúf sarat a láb unk, uj világ kezdődött minálunk, rangosabb lett és urisabb az élet: utunk, hál'isten, finom, drága, szép lett! Az uj uton a kókadt, bus fejek fel-felütődnek, mintha mi se fájna — hintókká válnak keshedt szekerek, bus gebéknek is nótát ver a lába. S korzózni indul tarka nagy tömegben a nép, ha árnyas alkonyat fefebben s mig andalogva kopognak a lábak, kifeslenek piros virágú vágyak a szürke topekán... ' " 1 Nem is való, de álom ez talán, hogy ilyen ut feküdt a cS uf homokra, mely a siető lábakat lefogta... Bezzeg most gyorsan mehetünk előre a modern élet céljai felé 1 és simán egykor majd a temetőbe, ha nem lehetünk már az életé. Am odalent a topeka alatt a régi, áldott nyírségi homok sóhajt, nyögdécsel síró szavakat, amiket fönt mi nem hallunk, nem értünk, fényes Kultura eljött ime értünk: alánk futtatta büszke, rangos útját és visz bennünket, ragad valamerre — de boldogságunk hajlékának kulcsát a porban hagytuk... nem tettük a zsebre... és a szépséges, drága topekán sok könny kihullik érte még talán... Fiák András. V

ÁROSI MOZGÓ Ma. csütörtökön utoljára 7 és 9 órakor VICTOR MC. LAGLEN és EVELIN HOLT főszereplésével a (SENKI LEÁNYA,) Egy gazdátlan nő története 10 felvonásban. Kitűnő kisérő bohózatok. A 9 órai előadásokat katonazenekar kiséri. Kedvező idő esetén kertmozi Ének az aradi fizeiimrom szomorú históriájáról Barabás Béla felhívására Sándor József szenátor egy érdekes régi magyar dal szövegét küldte Aradra. — A Magyar Párt alelnöke életre akarja keltem Erdélyben a hegedősöket és igriceket Aradról jelentik: Egyik aradi ! napilapban Barabás Béla felhívást tett közzé, amelyben arra kéri az idősebb magyar generációt, emlékezzenek vissza arra a dalra, a mely az 1860-as években megéne" kelte az aradi tizenhárom vértanú szomorú históriáját. A felhívásra már számos levét érkezett, közöttük egy Sándor József szenátortóf, az országos Magyar Párt "alelnökétől. Az örökifjú, friss energiájú és szelfemü Sándor József érdekes levele a következő: Tisztelt Szerkesztő Ur! Nagyon el lévén foglalva, — 11 év* ujabb politikai életem iratait ren-' dezem — csak most jutottam hozzá, hogy észrevehessem becses lapja folyó évi julius hó 11-iki számában dr Barabás Béla tisztelt ba rátom egy kérdését, melyet a közönséghez intéz. Nem tudom, jöttek-e már be más válaszok a fel" tett kérdésre, én azonban a következő útbaigazítást adhatom: A 90-es évek első felében sza" badkai magyar tamburások jöttek! Kolozsvárra minden év nyarán és itt az egyik vendéglő kertjében gyönyörű magyar szerelmi és haza-; fias dalokat adtak elő énekszóval, tambura kiséret melfett. Emlékezem, hogy minden este frenetikus, tapsokat idéztek feí a hallgató közönségben, egy magyar balladafélével, melynek első és utolsó strófái igy hangzottak: 1 Rásütött a hajnali nap sugára Az aradi vártömlöc ablakára, Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt, Ki a börtön fenekén a halálra kész. 1 Aradi vár, aradi vár, sírnak völgye, Tizenhárom magyar vitéz temetője: ^ Teremjenek sirjok fölött szép virágok, Felejthetetlen legyen az ők halálok. A középsó sorok, tenger gondjaim közepette kimentek az em" lékemből, csak azt tudom, hogy az egyik versszakban Damjanich azzal szólt oda a pribékhez: Vigyázz hóhér, föl ne borzold a szakállam. Ha senki se küldte volna be az egész verset, irjon dr Barabás Béla 'barátom Szabadkára valamelyik ismerőséhez és ott bizonyosan akad, aki a tamburások utódjaitól, mert hiszen városszerte énekelhették ott is a dalt, megkaphatja az egész szöveget. És a hangjegyét is, ha kell. Én arra gondoltam már akkor ís, milyen szép a régi királyságbeli románoknál, hogy az ottani népzenészek énekkel kisérik a (hangszereket, illetve megfordítva s a sok szerelmi dal mellett gyönyörűen siratják el legnagyobb nemzeti hősüket, Tudor Vladimirescut, aztán Valter Maracineanut, a plevnai hőst stb. Valósággal utódai a régi hegedősöknek, vagy igriceknek; így tartják fenn a román történelmet s viszik be a gyermek szívébe is már korán. Miért ne vehetnék föl, illetve a magyar múltból vissza ezt a régi szép szokást a mi népzenészeink is? Anyag van bőven s a hősök igaz emléke ellen senkinek sem lehet kifogása. Szerelmi népdalaink kiegészítői a hősdalok, mert hiszen szerelem és halál rokonfogalmak, amint azt legnagyobb lyrikusunknál, Petőfinél' is látjuk. U^y Byronnál és másoknál is. Voltaképpen ezért Írtam ezt a cikket s kérem a sajtót és a magyar közönséget, csináljanak propagandát népzenészeink közt ez ideáknak. !. * ' Csak nem haltak még ki a magyar rapszódok, a kuruc dalokat felélesztett Káldyak és a Tinódiak ? Kolozsvár, 1930. augusztus 18. Sándor József, a Magyar Párt alelnöke, szenátor. Nap! hírek KISNAPTAR Péntek, augusztus 22. Róm. kath. Timót. — Gör. kath. Agatonik. — Prot. Menyhért. — Izr. Ab 28. VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Chaplin, Zoro-Huru, Buster vigjátékelőadások (3, 6 és 9 órakor) APOLLÖ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Singing Fool. (fél 5, 7 és fél 10 óra) DIADAL MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Vigyázat, nászutasok! (5, 7 és 9 órakor) Városi gőz- és kádfürdő nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel t órától. A közös aszómedencében hétfőn és csütörtökön csak nők fürödhetnek. Bujtosi strandfürdő', nyitva egéS2 napon át. Kedden és pénteken 13—16 órák között csak nőknek. ököriiói strandfürdő egész napon át nyitva. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át a Gergelyffy és Farkas-gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot.