Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-15 / 185. szám

A magyar nemzet bét ágbeli magyarságának egysége Irta: Cserép József dr. V. A pannónokat történészeink szlá voknak vélik; pedig épen ezekkel, meg a geta-dákokka/ és rómaiak­kai volt a pannonoknak már a Kr. e. IV. századtói fogva majd­nem állandó élet-halálharcuk, ugy, hogy egy részük már akkoriban fel húzódott a Rajna mindkét ol­dalát lakó rokon belga menapiu­sok szomszédságába. A pannono­kat pelagonoknak is nevezték (Strab. VI. 38—40.), amibői a belga rokonság adata erősbitést nyer. Az ir W. Betham »Etrurja­Celtica« (1842.) c. müvében mind az etruszkokat, mind a phőniciai­akat keltáknak mutatja ki. Ámde az ókori class. hagyomány (Strab. VII. 3.) szerint kelták: a boiok (csehek? Bohemi?); szkordiszkok (szerbek?) és Justin. 37, 7.űGaltl Scordisci; — tauriszkok; ligyrisz­kok; taurisztok; kareok. Valószínű, hogy az ir nyelv ősi ibér szavait is keltáknak vette a különben tu­dós szerző, mintahogy ma is kel­tának veszik az ó-ir nyelvet; pe­dig annak a konzervatív népnek nem emészthette föl nyom nélkül a keltaság azt az ősibb nyelvele­mét, mely a nevét adó iberségtől maradt rá; Írország, sőt az egész ókori neve ugyanis Hibernia, gör. Juernia. Eddig lelt három, de még nem döntő-erejü adatom szerint csak­ugyan az etruszkkal rokon nép volt a phoeniciai, csakhogy nem kelta, hanem a phryggel és dar­dánnal rokon paion (pannon), mely poenus és pun neveken is szere­pel az ókorban. Ezek is az ős­Iberia, a Magya népe voltak; ezért nevezik a latin irók a pan­nonokat Medi-nek, módoknak. — Szlávoknak azért véük őket, mivel az ő al-dunai hazájuk, úgyszintén Dalmácia és Iüyria, a Keletről rá­juk áradt szlávoké már régóta. Árpád magyarsága is méd; de ez még a székelyekkei együtt Myrina amazon gigász népéből való ma­gyar; a pannon ellenben aeol ugyan, de pe'.aszg, vagyis ez a dardánnai együtt az ibér Magya azon részéből szakadt, amelyik az Uran és Atlantisz neveken járta; ezért ennek 'a beszédét már titá­nosnak mondták. Az ápoiió a jövő Mire óriási szenzációt tartogat A ma és holnap bemutatásra kerülő Ivan Mosjukin, Lil Dago­ver »A cár futárja« és Carlo Al­dini kalandor filmje az »Ember­vadászat« filmje iránt városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. En­nek a hatalmas sztárversenynek fe­lesleges a reklám, mert mindenki tisztában van azzal, hogy amit e művészek nyújtanak, az csak első­rangú attrakció lehet, na meg amit az Apolló igazgatósága) műsorra tüz, az minden felesleges reklámot mellőzhet, mert az csak világatt­rakció lehet. Igy az Apolló igaz­gatósága a jövő hétre is olyan pá­ratlan nagy szenzációt tartogat, a milyent csak világvárosi mozgó­szinház tud műsorra tűzni. Ma azonban ennek a meglepetésnek a reklámozása korai volna s csak annyit árulhatunk el ma, hogy oly meglepetés vár Nyíregyháza mo­zilátogató közönségére, amilyen — Szabolcsvármegyében még nem produkált a kinematográfia. 11 . •• • • •I D D • • 1111»•• • 11 M111 r I L 1 T ri rr -'T ~ — A bolettarendeletben előirt lisztforgalmi adókönyv kapható a Jóba-nyomdában és az Ujság­boltban. Fehé r fogak minden arcot vonzóvá ős széppé tesznek, gyakran már a pompásan tál tő CtiW>r«<l<)tií­fhgpaszta egyszeri használata után. A fogak, rövid használat után gyönyörű eleíántcsontfényben ragyognak. Kísérelje meg egy tubus fogkrémmel, melynek ára 60 fillér, egy nagy tubus ára P l.—. Ctúorodont szájvíz üvegenként P 1.90 és 3.50. Csak kék-z&td színű csomagolásban „Chlorodont" felirattal valódi. Mindenütt kapható. — Leo-Werke A.-G., Dresden, magyarországi vezérképviselete: Molnár Bertalan és Társa. Budapest. Káprázatos csillaghullások az augusztusi éjszakákon Másodpercenként 72 kilométeres sebességgel közelednek a csillagok 's. hulló A nyári éjszakában, amikor az ég kárpitján kigyúlnak a csillagok, megindul a csillaghullás. A rejtel­mes égi abroszon, — amelyről csak nagy tudósok és pásztoremberek tudnak olvasni — sziporkázó fény" nyel hull le itt is, ott is egy-egy csillag, rejtelmes zuhanásával gon­dolkodóba ejtve a gyarló földi em­bert. ' , Az idén különösen nagy csillag, hullást jeleznek a meteorológusok, akik állandóan tanulmányozzák a csillagképeket. A legtömegesebb csillaghullás ebben az esztendőben Északeurópában és Szibériában lesz, míg nálunk, Középeurópában csak egész jelentéktelen részét le­het majd szabad szemmel látni, mégis természetesen szintén na­gyobb számban, mint más évek. ben, miután 1930 ebben a tekintet­ben is rendkívüli jelenségeket pro­dukál. Augusztus 17-ike éjszakájáig minden éjjel pompás látványban lesz részünk, amennyiben derűs lesz az idő, ami a jelentések szerint valószínűnek látszik. A legkápráza­tosabbnak és legfelemelőbbnek a hónap közepe ígérkezik, amikor is földünk a lehulló csillagzápor leg. sürübb rétegébe kerül. A csilla" gok zöme az égbolt keleti részén, a Fiastyúktól balra és felfelé, a Perseus-csillagzat tájékáról fog le­hullani. A meteoritok esési sebessége hozzávetőleges számitások szerint másodpercenként 30 kilométer, a csillagok 72 kilométer gyorsaság­gal fognak a légkörünkbe hullani. A lezuhanó meteoritok átlag 150 —300 kilométer magasságban gyúl­nak ki, illető eg kezdenek \ ilá. I ani számunkra és földünk felszínétől 80—100 kilométernyire alszanak ki. Ennélfogva hullásukat egy, legfel­jebb két másodpercig láthatjuk. Ezzel a tünő gyorsasággal szem­ben most gyakoribb lesz a hullás 6 a termsézetnek ez a nagy, meg" kapó tűzijátéka igazán el fog ra" gadtatm mindenkit . Az aggaszié munkanélküliség a mellékiparo­sokat is foitosetia Az Országos Kézműves Testü­let jelenti a kisipar juliusi hely- ! zetéről: A kézművesipari szakmák elmúlt havi foglalkoztatása az előző jelentési időszakkal szemben a teljes mozdulatlanság képét mu­tatja. Különösen az építőipar mun kaalkalmai rekedtek meg oly mér­tékben, amilyenre eddig példa nem volt. A tavalyi nyár hasonló időszakában a fővárosban még 5.070 építőipari és 610 kőműves szakmunkás került közvetítésre, az igén juliusban ezzel szemben mindössze 2750 építőipari és 230 kömüvesmunkás kapott elhelye­zést. |A munkaalkalmak egészen elenyésző kis tatarozásokban me­rültek ki és a már előbb megkez­dett munkák kerültek befejezésre, uj építkezés még kilátásban sincs. Vidéken is csak gyér építkezés van és néhány jobbmódu polgár, továbbá egyesületek és bankok végeztetnek alig észrevehető mér­tékben tatarozásokat. Ez az ag­gasztó munkanélküliség a mellék­iparágak helyzetére is kihatással volt. A lakatosipar pang, a más években igenkor szezonmunkákkal elfoglalt szobafestő és tapétázó ipar teljesen munkanélkül áll. A bádogos és szerelő ipar foglalkoz­tatása is összehasonlíthatatlanul rosszabb az előző havi rátlagnál. A kályhásipar munkaalkalmai mindinkább összezsugorognak,ami különösen a központi fűtőkészü­lékek elterjedésére vezethető visz­sza. A tetöfedöipar egész kis ja­vítási munkaalkalmakra van utal­va, e szakmában, de általában más iparágakban is, az önálló mesterek száma szokatlanul meg­növekedett, mely jelenség csak ugy magyarázható, hogy az egyéb­ként elhelyezkedésre nem találó szakmunkások, iparigazolványt váltva igyekeznek munkát felhaj­szolni egészen irreális olcsó ára­kon. Maguk a palafedőgyárak is mind sűrűbben vállalnak tetőfedő munkát, viszont a téglagyárak e szakma nyersanyagát drágítják és téglagyárak lefelé menő tendenciá­ját a tetőcserép árának emelésével igyekeznek ellensúlyozni. A fémiparágakat foglalkoztató nagykereskedők megrendeléseiket a legkisebb mértékre szoritották. A külföldi fémszerelvények még ma is keresettebbek, mint a minőség­ben és árban semmiver sem rosz­szabb belföldi áruk. Az armatura­készitő iparosok válságos helyze­tük orvoslását abban látják, ha közmunkáknál a hazai beszerzési forrás hatékonyabb ellenőrzése céljából, a szerelvények szállítá­sa ezentuf mint külön munkanem kerül kiírásra. Az asztalosípar minden eddigit felülmúló katasztrofális munkanél-' küdséget mutat. A fővárosi szak­mai ipartestület a jelentés idősza­kában alig 5—6 szakmunkást közvetített, ami a foglalkoztatás mérvének hihetetlen csökkenését illusztrálja. Teljes pangás jellem­zi a kárpitosipart, mely a nyara­lási szezon végeztével, valamint az augusztusi bérnegyeddel kapcsola­tos kényszerű beszerzésekből és tatarozásokból remél fellendülést. Az idénnyel kapcsolatban a börön­dös-iparnak volt átmeneti foglal­koztatása különösen olcsóbb uta­zási cikkekben. A nemesfémipar nem jelent ér­demleges változást, az amúgy is ily időpontban beálló holtszezon te-* kintetbevételével ez ipar munkaal­kalmaiban viszonylag csökkenés nincs. Az aranyművesek exportja nehézkes és annak eredményes foly tatása a beigért kormánytámoga­tás valóraváltásától függ. Az órásipar ma kizárólag javítások­ból él. A müszerészipar a vidéken talált munkaalkalomra, ami arra 1930. augusztus 12. mutat, hogy még a legszegényebb' népréteg is igyekszik, akár egyéb szükségletének megvonása árán is, rádiókészülékeket besze­rezni. A kovács és bognáriparok jú­lius hónapban a szokatlan száraz­ság folytán hirtelen nagyobb tö­megű javítási munkához jutottak, de általános panasz, hogy a mun­kákért járó összegeket a megren­delők: csak a legritkább esetben tudják szállításkor kifizetni. Minden más iparágra is az álta­lános gazdasági helyzet van kiha­tással. A ruházati ipar tavalyi foglalkoztatásához viszonyítva ju­hus havában átlag csupán 40 szá­zalékos munkaalkalomra talált. A férfiszabó iparban, melynek sze­zonja juliusban amúgy sincs, tel­jes a munkanélküliség. Elmaradtak az alkalmi rendelések is, melyek máskor nyáron szórványosan elő­fordultak. A nöiruhakészitők fog­lalkoztatása az előző havi átlaghoz képest nem csökkent. Ez utóbbi szakma azonban teherbiróképessé­gében a nagymérvű kihitetezés és rossz inkasszó miatt erősen gyön­gült és most egyöntetű hitelfel­tételek megállapítására, valamint az ipart erősen sújtó vízumkény­szer megszűntetésének kiharcolá­sára törekszik. A cipészipar a külföldi cipők és hazai gyárak ver­senyének hatása alatt csak javítá­sokban talál némi munkaalkal­mat. A fővárosi szakmai ipartes­tület propagandakiállitás megren­dezéséevei és plakátokon igyekszik a vásárlóközönség figyelmét a kézműipari készítményekre fel­hívni. A vidéki ruházati és csizma­diarpar ezidén sokkal "kisebb mér­tékben igyekszik raktárra dolgozni mint más években, mert a gazda­közönség teherbíró képességére való tekintettel nagyon gyenge forgalmú őszre van kilátás. Az élelmezési iparok a fo­gyasztás sajnálatosan lefelé irá­nyuló tendenciáját tüntetik fel. A sütőipar a kenyérfogyasztás csök­kenését jelenti. A boletta árdrágító hatása különösen az olcsóbb bar­na lisztek árában nyilvánul és egyes vidékeken a sütők már is kénytelenek a barnakenyér árát emelni. A mészárosiparban a fo­gyasztásnak az előző évi arányok­hoz képest mintegy 20 százalékos csökkenése tapasztalható. A kávés és vendéglős iparban a rendes nyári csökkenésen kívül is észreve-­hetőleg kisebb a fogyasztás. A bo­lettatörvény életbeléptetésével kap csolatos intézkedések a kávé és tea vámját emelték és ezáltal a kávé­házi nyersanyagok árában okoztak érezhető emelkedést. A cukrász­ipar az elmúlt hónaphoz képest 25 százalékos, a mult év hasonló­időszakához képest 50 százalékos csökkenést észlel a fogyasztásban. Ezen ipar munkaalkalmait legin­kább az olasz fagylaltosok tevé­kenysége vonja el. A hatóságok ezen utóbbi üzemekre a 8 órai zár­óra kötelezettségét mondották ki, de a konjunktura árusok a hatóság rendelkezését mindenféle cimen gyakran kijátsszák. A hitel- és inkasszoviszonyok a lehető legrosszabbak. Az építőipari követelések gyorsabb behajtásai céljából az érdekképviseletek a vitás esetek eldöntésére szakbi­zottsági döntések lehetőségét szor­galmazzák. A kisipari hitelnyúj­tás terén a kézmüiparosság a most megállapított hitelfeltételek enyhí­tését igényli. A munkanélküliség további fo­kozódásának meggátlásáva különö­sen az építőipari érdekeltségek tevékenyen működnek hözre a ta­tarozási hitelakció, valamint a ke­reskedelemügyi miniszter által ki­látásba helyezett építési hitelak­ció sikere érdekében. A vidéki ipa—

Next

/
Thumbnails
Contents