Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-11 / 155. szám

1930. julius 11. J^VíRYIDÉK. Tsrisztika Kelemen szenvedélyes turista volt. Minden vasárnap felcsatolta -a hátizsákot és jobb ügyhöz méltó buzgalommal elindult tizenötéves fiával együtt gyalogolni az erdőbe, vagy a mezőre. Műit vasárnap zuhogott az eső, mintha aézsából öntötték volna, a legjobb akarattal sem lehetett kimenni a szabadba. A tizenöt' éves fiu igy szólt atyjához, a szenvedélyes turistához: — Ma befellegzett a gyaloglásinak, atyám. 1 — Szó sincs róla — felelte Kelemen — az idő csakugyan nem kedvező ahhoz, hogy kiruccanjunk az anyatermészet ölére, de mozgásra azért szüksége van az embernek. Itthon fogunk gyalogolni. A székeket félreállították az útból. Kelemen telepakkolta a hátizsákokat és a tizenötéves fiu, valamint atyja nekivágtak az útnak. Mennek körbe az ebédlőasztal körül. , Két órai Idmeritő gyaloglás után megszólalt Kelemen: — Micsoda pompásan izük most a villásreggeli. Telepedjünk le itt a zöldben és költsük el azt a néhány szerény, de Ízletes falatot, amit magunkkal hoztunk. Amit Kelemen a zöldnek nevezett^ az a divány volt. A szinét illetőleg ez a bútordarab nem any" nyira zöld, mint inkább bordóvörös jellegével tünt ki, vérbeli turista azonban nem néz ilyen nüánsz differenciákra. A diványon legalább olyan kényelmes ülés esett, mint akár a legruganyosabb pázsiton. A fáradt turisták boldogan kifújták magukat, lecsatolták a hátizsákokat és kipakkolták egy magukkal hozott asztalkendőre a néhány szerény, de Ízletes falatot. Kelemen vörös bort is hozott magával^ amikor azonban ki akarta nyitni, káromkodva állapította meg, hogy a dugóhuzót otthon felejtették. — Nem marad más hátra, — •szólt a tizenötéves fiúhoz — haza kell menned és elhoznod a dugóhuzót. , A fiu felugrott és a kredenchez lépett. Kelemen azonban megállította. — Nem barátocskám — szólt rá — én azt mondtam, hogy haza kell menned és el kell hoznod a dugóhuzót. Ifjabb Kelemennek két órahosz- g szat kellett gyalogolnia az asztal körűig amig hazaért. Az öreg ezalatt újságot olvasott. Két órai gyaloglás után kivette a fiu a dugóhuzót az asztalfiókból és elindult vissza Kelemenhez. Ujabb két órai gyaloglás után meg is érkezett. Nekiültek a villásreggelinek. — Pompásan Ízlett. Különösen a vörösbor. Amikor elkészültek, szépen becsomagolták az evőeszközöket a hátizsákba és megszólalt Kelemen: > — Mst pedig gyerünk szépen haza! 1 | A fiu megrázta a fejét. — Tudod mit, papa — mondta — olyan szép itt, hogy inkább itt töltöm az egész napot és csak holnap megyek haza. Igy is történt. A mesterséges eső Az utolsó évtized legszenzációsabb találmánya Beszélgetés az esőcsinálóval Képviseletünket állandó bizloi megélhetést nynjtót, meghízható garanciaképei ónknak átadjak. Személyesen fogadok jolins 11-én, Korona-Szállóban, Gnttmann. <347 )Berlin, julius hó. Az esőőcsinálás egészen a legutóbbi évekig egyik alfaja volt a kuruzslásnak. A gazda, akinek a termését szárazság fenyegette, minden időben hajlandó volt bárminő áldozatra, hogy egy kis csapadékkal elejét •vegye a katasztrófának, s természetes. hogy akadtak mindig lelketlen emberek, akik igyekeztek ebből pénzt csinálni. Két-három évenként felmerült a háború előtt íaz a hir, hogy itt, vagy ott sikerrel szerepei egy esőcsináló, de minden esetben kiderült, hogy a »fel találó« közönséges szélhámos és a hókuszpókuszainál még a mozsárágyú, vagy a határban való processziózás is többet ér. A tudomány közben nagy igyekezettel kutatta a mesterséges csapadék előidézésének lehetőségeit, és egy holland kémikus a legnagyobb csöndben szenzációs eredményeket ért el ezen a téren. A mezőgazdaságra nézve döntő fontosságú találmányról csak most szerzett a nagy nyilvánosság tudomást, amikor a német mezőgazdasági körök nyilvánosan felszóhtot' ták A. Veraart-ot, hogy jöjjön Németországba és esőcsináló repülőgépeinek segítségével, amelyeket, Hollandiában már több izben kipróbáltak, lásson hozzá a szárazságsujtotta területek esővel való ellátásához. Veraart a mult hét végén meg is érkezett Berlinbe, azonban az esőcsinálás elmaradt, mert megérkezése napján megnyíltak az egek csatornái és nem volt többé semmi szükség — egyébként is igen költséges — beavatkozására. A megnyerő külsejü esőcsináló az Adlon-szállóban levő lakásán nyilatkozott. Sehogysem akart kötélnek állni; arra hvatkozott, hogy mindenki sarlatánnak fogja tartani, ha nem szaklapokban, hanem a napisajtó hasábjain nyilatkozik. Az elől az érvelés elől azonban nem tudott kitérni, hogy a magyar alföldön — amelynek őstermelő lakosságát természetesen mindennél jobban érdekli az esőcsinálás problémája — épen most a napilapokbői értesülhet erről a fontos kérdésről. Az esőcsináló erre beleegyezését adta végre, hogy találmányát ismertessem, de csak azzal a 'föltétellel, ha a cikk semmi adatot nem tartalmaz személyére vonatkozóan, hanem teljes tárgyilagossággal és minden reklámiz nélkül, csupán a találmány lényegéről számol be. Azonkívül, "hogy a hollandiai Rijswijk-be való magánzó a feltaláló, nem is sikerült bővebbet megtudnom személyéről, ezt is a szállodai bejelentőlapról olvastam le a portásnál, ö maga szórói-szóra a következőket mondotta találmányáról: — Első kísérleteimet az idei év januárjában folytattam déli és északi Hollandia különböző helyein, minden alkalommai ellenőrző szakértők jelenlétében. Hangsúlyozni kívánom, hogy ezek a kísérletek nem jártak mindig a kívánt eredménnyel; és nem csodát mutatok be, hanem tudományos kísérletet végzek, amely természetszerűleg nem sikerülhet, ha az előfeltételek nincsenek méghozzá. — Mik ezek az előfeltételek? — kérdeztem. — Arra mindjárt rátérek. Első bemutatkozásom Brüsszelben volt nagyobb közönség előtt ahol az everei repülőtéren az előre megállapított terminusra mesterséges esőt idéztem elő a repülőgépeimmel. Ez a kisérlet sem végződött azonban teljes megelégedésemre. Az első esőcsinálás, ahol az eredmény száz percentesen beigazolta teóriám helyességét junius io-én történt egy holland falu fölött. A kísérleteket most Németországban folytatjuk. — Miben áll az ön teóriája? — Mint minden jelentős találmány, ez is Kolumbusz tojása. Esőt nem lehet csinálni, legalább is nem lehet semmiből csinálni, — csupán azt lehet elérni, hogy azt a vízgőzt, amit a levegő tartalmaz, valamilyen formában annyira megsürüsitsük, hogy megsűrűsödött állapotában mint eső hulljon le a földre. A primitív mozsárdurrogtatás is ezt a célt szolgálja tulajdonképpen, csak természetesen nem elég hathatós módszer abban az esetben, ha a vizgőz nincs eléggé nagy százalékban képviselve a levegőben. — Az én találmányom annyiban áll. hogy a vizgőz sürüsitésére kryogént használok: a repülőgépeim 2000 kilogramm kryogént visznek fel jutazsákokban a levegőbe és ott kirázzák. A mínusz száz Celsiusfokra lehütött jégszilánkok azután ugy összesűrítik a levegőben található vízgőzt, hogy az eső alakjában hull a földre. Ez az egész titok. A kryogént a weespi ammoniákgyár állítja elő, az első kísérleteket laboratóriumban vó geztük, teljes sikerrel. A teóriám helyességéről nem kisebb szaktekintélyek, mint Keesom leideni egyetemi tanár és van Bemmelen, a batáviai meteorologiai intézet igazgatója állítottak ki kedvező szakvéleményt, még mielőtt a ki-sérleteket a valóságban is elvégeztük volna. A teóriám ugyanis megtámadhatatlan, ezt még azok is elismerik, akik kétségbevonják gyakorlati használhatóságát. — Mire hivatkoznak a találmány ellenfelei ? ( — Arra és abban igazuk is van, hogy végeredményében minden azon múlik, van-e a levegőben egyáltalán vizgőz. Ha nincs, vagy ha minimálisan csekély mennyiség van, akkor hiába minden kryogén, nincs mit megsürüsiteni. Ezt én egy pillanatig sem tagadtam és ez az oka annak, hogy a kísérleteim néha nem végződtek a kivánt eredménnyel. Viszont igen gyakran előfordul, hogy hetekig nincs valahol csapadék, noha a levegő meglehetősen telítve van vízgőzzel. Ilyen esetekben a repülőgépeim feltétlenül »levarázsolják« a mesterséges esőt az egekből. sk. k Csája-cir&asg fiatalinas oroszlánja a debreceni próbáé megtámadta idomifiéját Szombaton kezdi meg négy napra tervezett előadássorozatát a Czája-cirkusz Nyiregyházán. A világvárosi műsorszámok között is rendkintélyek, mint Keesom lejdeni idomitásnak egy-egy nagyszerű pro dukciója, amelyek nem mindig nevezhetők veszélyteleneknek s az ügyesség, bátorság mellett feltétlenül nagy testi erőt is megkívánnak. Az egyik ilyen produkció az oroszlánszeliditő munkája, amelynek Debrecenben majdnem áldozatává vált Chum, az európai hirü idomitó. Egy uj mutatványt gyakoroltak be s a hatalmas állat nem akart engedelmeskedni, amikor pedig Chum megfenyítette, az állatból kitört ösztöne s rávetette magát idomitójára. Chum a hatalmas állat súlya alatt összeesett, de nem vesztette el lélekjelnlétét egy pillanatra sem s acél ostorával és revolverével visszavonulásra kényszeritette a megvadult állatot. A Czája cirkusz nyiregyházi előadásain közönségünknek alkalma lesz

v hogy szemtől-szembe álljon a vakmerő idomitóval s természetesen a nyilvános előadások alkalmával. amikor már begyakorolt mutatványokkal jönnek a porond" I ra nincs a közönségnek része ilyen izgalmas jelenetek látásában, a villanyfényben olyanná váük a sivatag hatalmas ura is, mint zz ölbeli macska s szépen engedelmeskedik idomitója akaratának. R E

H W * I» F Domferád határában egy ismeretlen fiatalember holttestét fogták ki a Tiszából A dombrádi csendőrőrs szerdán délelőtt távbeszélőn jelentette a •nyiregyházi kir. ügyészségnek, hogy e hó 8-án reggel 9 óra tájban Dombrád község határában a Tiszából egy 17—18 évesnek látszó fiatalember holttestét fogták ki a halászok. I A holttesten egy foltos vászon fürdőnadrág volt. Kilétét még eddig megállapitani nem sikerült. 'A halottszemlén az orvos megállanr totta. hogy a szerencsétlenül járt fiatalember körülbelül egy héttel ezelőtt fulladt a folyóba, mert már a holttest oszlásnak indult. Olcsóhelyáru slágersorozat az Apollóban Az Apolló tegnap kezdte meg óriási érdeklődés mellett az olcsó helyáru »reklám szelvényes* előadásainak sorrozatát, az Apolló 10 éves fennállása alkalmábó/. Ezzel az olcsó helyáru slágersorozattal ujbó'i bebizonyítja az Apolló igazgatósága áldozatkészségét. mert olcsó jubiláris előadásainak ideje alatt is csak elsőrangú nagy válogatott attrakcióit hozza nivós műsorain, hogy azután is fokozódjék a közönség bizalma, az Apolló iránt, mert az Apolló igazgatósága nem csak hirdet, de többet produkál és nyújt, mint a mit hirdet. Az Apolló nem dolgozik nagy reklámmal, mert a nagyközönségnek megvan a bizalma az Apolló iránt. A tegnap bemutatott első jubiláris slágerfilm, Brigitte Helm — Nina Petrovnája volt s nem győzött a nagyszámú közönség gyönyörködni ebben a fenséges Ufa szenzációban, melyet még ma vetit az Apolló Nyiregyházán. Pénteken Tom Mix, Buck Jones, Rex Bell covboy versenye, mig szombaton és vasárnap Emil Janiiings, Mia May, Páris grófnője kerül bemutatásra egyszerre 4 részben. Ne mulassza el •yontatriny rendelése clött árajánlatot kérni a Jóba -nyamdétól Nyirtfjhán, Sgéchenyiút 9. czim. Teltfoa 136.