Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-09 / 153. szám

8 JSílffRYIDÉK. 1930. julius 9. Uj korszak Irta: Temesváry Imre dr.

? min. tan., országgyűlési képviselő A közgazdasági helyzet az államháztartás kereteinek szűkítését követeli, mert azok a jelenségek, amelyek különösen a mezőgazdaság terén^ az utóbbi időkben, oly markáns vonásokban mutatkoztak, csakis a közterhek további fokozatos csökkentésévei lesznek, bizonyos mértékben, ellensúlyozhatok. Ez azonban nem lehet az egyedüli panácea. amely a mai súlyos közgazdasági helyzetet gyökeresen orvosolhatná. Kétségtelen hogy a takarékosság az állami élet vezetésében kedvező hatást gyakorol a magán-) gazdaságra^ mert, hiszen, a közcélokra el nem vont tőke, mindenesetre a magángazdasági élet feljavítását szolgálja. De ugyanakkor, amikor takarékosságra gondolunk, számolnunk kelt azzal is, hogy a kitűzött célok megvalósításának elhagyásával a szociális és közgazdasági téren, különösen beruházások révén, az előző éviekhez mérten kevesebbel lehetünk a köznek segítségére. Nagyon helyes tehát, hogy a költségvetésben a kiadások csökkenése nem lineáüsan történt, hanem ott vitetett keresztül

1 ahol valamely teljesítmény idóbelileg kitolható volt, avagy annak megvalósítása gazdaságossági szempontból, még nemi volt időszerű. ' Gazdasági helyzetünk javítása azonban csak bizonyos mértékben függ össze ezekkel a körülményekkel. A bajok forrása az általános világgazdasági helyzet roszszabbodásából ered és a tények konstatálása után, kötelességünk, az orvoslás tekintetében minden té ren a legszigorúbb következetes< séggel eljárni. Látjuk azt a veszedelmet amely mezőgazdaságunkat, egyfelől, a nyugati fogyasztó államok önellátási törekvése, másfelől a tengerentúli államok manr mut-termelése következtében fenyegeti, amely veszedelem, az utóbbi időben, szinte katasztrófális jellegű volt. Ezt a gazdasági válságot a vásárlóképesség csökkenése következtében, ugy az ipar

v mint a kereskedelem egyaránt érzi és ennek tudható be a vállalkozási kedv aláhanyatlása, aminek pedig, természetes következménye a munkanélküliség növekedése. t Jelenleg a kormány legfontosabb feladata, olyan preventív intézkedések megtétele, melyekkel a helyzet sulyosbbodását megakadályozza és át tud vezetni ezeken a súlyos viszonyokon bennünket. Itt talán elsősorban a hitelélet konszolidálása volna az első teendő, amely a termelő munka folytonosságát és a termelési költségek olcsóbbodását tartósan biztosítani tudná. Bár a kamatviszonyok az egész világon jelentékenyen javultak és közeledünk a békebeli szinthez, vagy talán ezt már bizonyos mértékben el is értük, mégis a mi speciális agrárjellegünknek megfelelő, hosszúlejáratú kölcsönöket! vagy egyáltalában nem, vagy csak igen súlyos feltételek mellett szerezhetünk. Ennek oka, nagyrészben^ mindenesetre a magyar állam pénzügyi szuverénitásának, a függő jóvátételi kérdések címén történt korlátozása volt, ami, akadályozhatta, hogy az állam ujabb külföldi kölcsön igénybevételével siessen a magángazdaság segítségére. Részben ebben találjuk magyarázatát, annak is, hogy a nemzetközi politikai kérdésekre legmert hiszen az elintézetlen nemzetközi politikai klérdésekre legnagyobb mértékben mindig a pénzpiac reagál. De annak, hogy zálogleveles kölcsönt szerezhessünk, talán akadálya volt egyrészt a belső tőkeképződés hiánya, másrészt az a megrázkódtatás, amely a közelmúltban az amerikai pénzpiacot érte. Ennek tudható be,, hogy a kihelyezésre váró tőke igen lassan keresi fel — még a kockázatos tőzsdei játék helyett is — a nyugodt elhelyezést biztosító fix" kamatozásu kölcsönöket. Azt hiszem azonban, hogy a párisi rendkívüli fontosságú megál' lapodás^ amelyet becikkelyeztünk, végleg tető alá hozta a Hágában megkötött egyezményeket, —• s ezekkel Magyarország csorbítatlanul visszanyerte pénzügyi függetlenségét és bizonnyal, ugy pénzügyi, mint közgazdasági ' téren, uj korszak megindulását jelenti szá munkra. Reméljük, hogy a magyar nemzet becsületes, őszinte szándékáról — amelynek a megpróbáltatások hosszú esztendei alatt anynyiszor tanújelét adta —, megtudtuk győzni Európa többi államait és a mostani megállapodás csakugyan kiinduló pontja lesz egy békés gazdasági közeledésnek, — amelyre nemcsak nekünk van szükségünk^ hanem ugyanolyan mértékben szüksége van a többi európai államnak is. A város rendkívüli kisgyűlése elfogadta az 1928. évi zárószámadást Izgalmas felszólalások köiott tárgyalfa le a közgyűlés az ÖBLE kérelmét — Nyíregyházán marad a református tanítóképző-intézet Nyíregyháza megyei város képviselőtestülete julius 7-én hétfőn délután 3 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott dr Bencs Kálmán m. kir. -kormányfőtanácsos polgármester elnöklése alatt. A közgyűlés összehívásának legfőbb oka az 1928. évi zárószámadások letárgyalása volt, amelyet julius 15-ig fel kell terjeszteni a belügyminisztériumba. A napirend legfontosabb pontján kívül még 27 tárgysorozati pontot tárgyalt le a közgyűlés^ amelyek között az Országos Református Lelkészegyesület kérelme is szerepelt, amelynek) tárgyalása Nyíregyháza város közgyűlési termében szokatlan hangot váltott ki s a szenvedélyesség határán mozgó felszólalások által kel. tett izgalom csak nehezen csillapodott le. A közgyűlés elfogadta 1928. évi zárószámadást. az A tárgysorozat 4. pontján Nyíregyháza megyei város házipénztárának 1928. évi zárószámadása szerepelt. A számvizsgáló bizottság által felülvizsgált s annak észrevételeivel ellátott számadásokat Szentpétery Endre terjesztette a közgyűlés elé. Főbb vonásaiban ismertette azokat a bevételi és kiadási tételeket^ amelyek a költségvetéssel szemben nagyobb eltérést mutatnak, majd a számvizsgálóbizottság javaslatát terjesztette elő. Az általánosságban elfogadott számadásokhoz elsőnek Kovách Elek szólt hozzá. A hi" teltullépést vizsgálva már az 1928. évi számadásokat is aggállyal fogadja, még inkább fél attól, hogy az 1929. évi számadásokban ezek az összegek növekvő tenden-, ciát fognak mutatni. A képviselőtestületnek a figyelmét jóelőre fei akarja hívni erre a valószínűségre, hogy idejekorán ébredjen fel s a város háztartását a lehetőség szerint igyekezzék normális mederbe terelni. Kifogásolja, hogy a város vagyonleltárában különböző jogok és< javadalmaknak 5 százalékos tőké-, sitése címén 13 és fél millió pen" • gő van felvéve cselekfcő vagyon nak. Lehet ugyan, hogy ez igy van szokásban más városoknál is, de véleménye szerint a vagyonleltárba csak effektív vagyontárgyakat lehet felvenni cselekvő vagyonképen. Tájékozódás szempontjából lehet jó, de a tényleges vagyoni helyzet megvilágítására nem alkalmas. Célja felszólalásával nem annyira a tárgyalás alatt álló zárszámadásra, hanem a következő évi zárószámadásra való figyelem felhívása •volt s a számadásokat elfogadja. Murányi László dr. hozzájárul Kovách Elek felfogásához s csupán két körülményt kíván megvilágítani. Kérdi ,miért kellett a számadásokat a legkedvezőtlenebb időben tárgyalásra kitűzni, amikor elegendő idő sem állott annak áttanulmányozására, amikor másfél évig amúgy is várt rá a közgyűlés. A P QIiLO mo^&ó Ma, kedden 5, 7 és 9 órakor utoljára Hallgatni kötelesség és Dreyfus kapitány az ördögszigeten Szerdán és csütörtökön — Sláger sorozatunk I-ső filmje! BRIG1TTE HELM, NINA PETROVNA Egy félvilági nő szomorú szerelme 12 felvonásban Olcsó jubiláris helyárak. 3S így, mert kellő ideje nem volt a számoszlopok áttanulmányozására, a számvizsgálóbizottság jelentése alapján elfogadja s csak a számvizsgáló bizottság jelentéséhez fűzne némi stiláris módosítást. A bízott-, ság jelentését ugyanis ugy értelmezte^ mintha abban az foglaltatna, hogy felhatalmazás nélküli hiteltullépések történtek volna. Igaz, hogy a leggondosabb költségvetés mellett is előfordulhatnak olyan esetek, hogy hiteltullépésre van szükség, mód van azonban arra. hogy rendkívüli közgyűlés összehívása által erre a képviselőtestület engedélyt adjon. Egyébként a javaslatot elfogadja. Hoffer Bertalan reflektálva Murányi László felszólalására, kijelenti, hogy tulajdonképen nincsenek olyan tételek az átvizsgált számadásban, amelyek ne nyertek volrta képviselőtestületi hozzájárulást, csupán alaki hibák miatt tűnik fel ilyenekül. Pisszer János a javadalmak és jogok tőkésítését túlzottnak tartja. Hivatkozik Pécs város példájára, amely. 10 százalékban értékelte a jövedelmeket. Ha Nyíregyháza is ezt tette volna, a cselekvő vagyon végösszege közel 7 millió pengővel csökkent volna. De még ezt sem tartja helyesnek. Véleménye szerint a leghelyesebb volna, ha a bruttó bevételek és bruttó kiadások levonásával fennmaradó összeget tőkésítené a város, mert igy abban az esetben is, ha valamelyes jogok megszűnése következtében az igy értékelt vagyonérték csökkenne, sokkai kisebb lenne az előző évi vagyonnal szemben levő különbség. Dr. Bencs Kálmán polgármester rámutatott azokra a körülmények, re amelyek az 1929. év junius havában elkészített számadásoknak ilyen késői időpontban való beterjesztését okozták s amely körülmények miatt a zárószámadás indokolását sem lehetett elkészíteni. A hiteltullépésre vonatkozóan megjegyzi. hogy 100—300 pengőig terjedő kis összegekből tevődött összea tulkiadás, amelyet ezzel £sak megvilágítani akar s nem menteni. A jövőre vonatkozóan kijelenti, piP Üzletáthelyezés miatt a raktáron levő összes cikkeket mélyen leszállított árakon kiárusítjuk. PRÁGER és DOMÁNY CÉG. _ : -