Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

JirtfUYIDÍKl 1930. juttus 1. K reklám Néhány szó a versenyről A reklámmal kapcsolatban Írhattam volna talán e fejezet címéül azt is, hogy: Néhány szó a tisztességtelen versenyről. Miután azonban a verseny nem minden esetben tisztességtelen, maradjunk meg egyelőre csak a közönséges versenynél. Az áru értékesítésénél nem kis szerepe van a versenynek is. Még pedig első sorban a tisztességes és jogosult versenynek. A kereskedőd nek, vállalkozónak, nemcsak önmagával, hanem a vevővel szemben is kötelessége, hogy mentül szebbet, mentül jobbat nyújtson a vevőnek. Ez — eltekintve attól, hogy a legjobb reklámok egyike — morális kötelesség. Ha a vevő nem kap pénzéért megfelelő értéket, becsapva érzi magát és az ilyen üzletet nem látogatja többé. Nem beszélek ezúttal arról a jkevés százalékról, amelyik minden esetben ugy érzi, hogy be van csapva. Ez a — hála Istennek — kevés százalék rendesen fel szokott ülni a nagyhangú utazó »kereskedők«nek, akik jó áron szabadulnak nem minden esetben elsőrendű áruiktól. Az elárusító cég sokszor kerül abba a kellemetlen helyzetbe, — hogy az általa ajánlott árut a vevő egy másik helyen már megnézte és azt látja, hogy 20—30 százalékkal akarják itt neki drágábban eladni, mjnt ahogy ő mán fczt az árut egy másik helyen meg akarta venni. A kereskedő, aki szákmáját érti, s aki teljesen tisztában van a kalkuláció fontosságával, ilyen esetben az első pillanatban felismeri a helyzetet és tudja, miként védekezzen a látszólag fennálló árdifferencia ellen. Tudja nagyon jói, hogy áruja semmi esetben sem az a minőségű, amit már a vevő látott, hanem jóval felette áll amannak, qualitás tekintetében is. Ott, ahol az áruk többféle minősége áll rendelkezésre, könnyű meggyőzni a vásárlót állításának helytelenségéről, mert ha a gyengébb és olcsóbb árut szemléltetően tárjuk elő, a vásárló néhány pillanat alatt meggyőződik optikai csalódásáról. Sokkal nehezebb a helyzete annak, akinek árukészlete választék tekintetében csak a legminimálisabb, és nincsen módjában egyfajat áruból több qualitást tartani. A szolid cégeknek jó hírneve elég garancia lehet arra hogy vevőjét tisztességes áron, — tisztességes áruval szolgálja ki, de az a cég, amelyiket még nem ismernek, ilyen esetben kénytelen árukészletének egész garmadát felsorakoztatni vásárlója előtt, —i hogy meggyőződtesse az előbb emiitett árdifferencia téves voltáról, s még így sem teljesen bizonyos, hogy sikerült vásárlóját megnyugtatni száz százalékig, mert sajátos véletlen, hogy a vásárló közönség sokszor a szolid cégeknek szokta legkevésbbé ajándékozni teljes bizalmát, mig a közönség hiszékenységének kiaknázására alakult, s csak rövid ideig reuzáló és silány áruval operáló, — többnyire kontár — cégek a legnagyobb mértékben megnyerik bizalmát. x Errői legközelebb. Panaszrovat Sürgésen meg keli oldani Nyíregyháza piacainak végleges elhelyezését piacok mai elhelyezése: közlekedési, esztétikai és praktikus szempontból. De ugy látszik nálunk a közérdeknél, a lakosság testi épségénél sokkal fontosabbak az egyes osztályok lokális érdekei és a várospolitikai tendenciák. 1 A nagy, idegenforgalmat lebonyolító utcáinkon, ahol áuandó % vicinális és autóközlekedés, sátrakat vernek az árusítók, a fél uttestet elzárják a baromfikereskedők és a tejesasszonyok. így van ez a Luther-utcában is és a Vay Ádám-utcában is. Miért nem lehetne a Bessenyei-térre koncentrálni a piacot, m^f asátorosokat egy olyan utcába, ahol nincs kocsiforgalom, mint például a Bujtosutca? Miért a legszebb és legforgalmasabb utcákat választották ki 07 erre a célra? GvöHa valaki objektív szemmel -figyeli Nyiregyháza utcai életét közlekedési szempontból, furcsa, — visszataszító és amellett a járókelőre veszélyes dolgokat tapasztal. Különösen szerdán és szombaton a hetipiacos napokon fest ugy a város egy-egy forgalmas utcája, mint egy kinai városnegyed, vagy Jaffa bűzös utcai részlete. Az autókkal, kocsikkal való közieke-, dés pedig egyenesen bravúros cirkuszmutatvány. A soffőr ugy balanszirozik az autóval az emberek, sátrak, kosarak és kofák között, mint a gyik a fűben, rettegve a' minden pillanatban bekövetkezhető szerencsétlenségtől. Ez a hajmeresztő kép leggyakrabban a városnak azon forgalmas utjain látható, amelyek a környező községek és városok felé vezetnek. Különösen a piacok szerencsétlen elhelyezése miatt veszedelmes az autóközlekedés. De amellett a piacok "annyira szét vannak szórva, hogy a háziasszony egész délelőttjét bevásárlással töltheti. Ha történetesen baromfit akar venni, akkor a Luther-utcát kell felkeresnie. Ha gyümölcsöt vagy zöldséget akar, akkor a Bessenyeitérre bandukolhat. A Vay Ádám utcában találja meg a tejterméke, jjcet s ha valami ipari cikket, konyhafelszerelést óhajt beszerezni, akkor a Bencs László-térre kutyagolhat vissza. ' i Három alapos ok miatt helytelen, veszélyes és stílustalan a az illetékesek erre a célra? Gyö nyörü és gusztusos látványt nyújt például a most aszfaltirozott Vay Ádám-utca, szerdán vagy szombaton. A tejésasszonyok a járda szélére rakják a vajat, túrót vászonba csomagolva. Az üzletek előtt pedig sorban állnak a szállító kocsik s a szennyvíz csendesen és bűzösen folydogál a sima és domború aszfalton, a járda szélén, a lovak jóvoltából a kipakkoit tejtermékek alá. Ideje volna már, ha végre végérvényesen és helyes elgondolással rendeznék Nyiregyháza piacának el helyezését. Szabadalmat megszerez, értékesít minden 4!lambaa Áron és Molnár szabadalmi iroda Bndapeit, VIII., R&kóeii-űt 15. FslTÍláfontás dijtslan. 3875-5 Jnlins 6-án lesz a debreceni zsidó dalkör nyíregyházi hangversenye Mint megírtuk, a Debreceni Zsidó Ifjak Dalköre városunkba leendő kirándulása kapcsán önálló hangversenyt ad. Amint a műsorból kitűnik, a klasszikus férfikórus-irodalom legjavát mutatja be a jóképességü énekkar, amely a mult évben résztvett a debreceni országos dalosversenyen és ott a könnyű műdal csoportban a második dijat nyerte el. A dalkör működő tagjai dalkedvelő fiatal emberekből alakult, kik a napi. fáradságos munkából, üzletekből, irodákból mennek énekelni és ezen lelki hatáson keresztül frissülnek fel testileg, szellemileg. , Az énekkart egy szintén fiatal, de igen tehetséges rutinos hozzáértő karmester, Rothman Emil tanítja be és vezeti. Debrecenben a dalárdának széles társadalmi körben sok kedvelője van és tudása révén, produkciója által nagy tekintélyt szerzett magának a hivatalos zenei, fórum előtt, amely hangversenyén elismeréssel nyilatkozik a dalkör kiváló teljesítményéről. Mostani hangversenyén a dalkör Beethoven, Rossini, Puccini, Poldiní,Dürner, Gounod és Wagner müveiből fog énekelni. Ezek a nevek magukban is garantálják a dalkör nivóját, mely ilyen szerzők müveinek előadására csak képzett és fejlett zenei nivón álló énekkar vállalkozhatik. A rendezőség a nagy meleg enyhítésére a teremben ventillátolátorokat fog működtetni. Belépőjegyet nem bocsájtottak ki; csak megváltási kötelezettséggel járó műsor lesz, amely már most kapható Földes Márton drogériájában. Az elemi iskolai beiratási dijak Az elemi népiskolai beiratási djak ujabb szabályozásáról és felhasználásáról szóló 1930. évi VII. tc. életbe lépett. A végrehajtási rendelet körüli tárgyalások még nem értek véget s így addig is, amíg a végrehajtási rendelet a közel jövőben megjelenik az . 1930—31. évi beiratási dijak kezelésére nézve a »Szabolcsi Tanitó« folyó évi április havi 8. számában kiadott rendelkezésem pótj lásául ideiglenesen az alábbiakban ! intézkedem: ( i A törvény értelmében minden | népiskolába felvett tanuló után 1 I pengő beiratási dij fizetendő. A fizetés alól szegénység cimen való felmentés átmenetileg az eddigi gyakorlat szerint történik. A befolyt 1—1 P beiratási dijak összegének felét a beiratások (julius és szeptember) befejezése ^ítán 8 napon belül be kell fizetni a m. kir. postatakarékpénztár »Tanitói Internátusok Alapja« cimü 65393. (hatvanötezerháromszázkilencvenhárom) sz. csekkszámlájára Budapest. A dijak összegének másik felét az iskola pénztárában keli megőrizni a végrehajtási rendelet megjelenéséig. Nyiregyháza, 1930. junius 28. Vezető kir. tanfelügyelő helyett: Dr. Tesléry Károly s. k., kir. tanfelügyelő. N Nyári ői kalapnjdonságok megérkeztek és a Ipgolesóbb árakon ársjjitUtnak WALTERNÉ kalapszalonjában Luther-otca 50. (Lovas Kovács János h&z) MEGVÉDI BEFŐTTJEIT A ROMLÁSTÓL Penészmentes Pergament Papír I KAPHATÓ: AZ UJSÁGBOLTBAN BETHLEN-U. Külföldi furcsaságok Mi, akik az európai civilizációnak európai időrendben történőfejlődéséhez vagyunk szokva, kissé elbámulunk azon, hogy vannak emberfajták, amelyek hamarább ismerték meg az automobilt, mint a lábbelit. Bizony nehéz dolog ezek nek a különböző szinü és fajú népeknek a lelkivilágába beleképzelni magunkat. Az ember ősállapotban élő néptörzseknek gondolná őket és ime kiderül, hogy teszem a pneumatikhoz lényegesen jobban értenek, mint Európa civilizált országainak átlag lakossága. Egy afrikai utazó érdekes fényképet küldött be a Chicopee-Fallsi Fisk-gyár vezetőségének, amelyek azt ábrázolták, hogy hogyan készítenek bizonyos afrikai benszülöttek az elhasznált pneumatikból cipőt. A felsőrészt a pneumatikból gondosan kihámozott vászonbetét szolgálja, a talpat viszont a futófelületből készítik. Magas igényeik folytán ujabban mást, mint a Fiskgyár All-Cord eljárása szerint készült »felsőrészt« egyáltalán nem is használnak, mert ez a , legrugalmasabb, kiszáradásnak és törésnek a legkevésbbé van kitéve. A »talpat<í illetőleg pedig rendkívül nagy súlyt helyeznek a futófelület csúszást gátló kiképzésére, amiből gondolni lehetj hogy micsoda izgalmat jelentet^ az uj Fisk Rugged gummik megpillantása, amelyekről szakértő szemeik efeő pillanatban látták, — hogy ez a csuszásgátlás netovábbja. A fekete civilizáció nevében némi fájdalomal keh azonban feljegyeznünk, hogy egyelőre még rendkívül kevés Fisk Rugged birtokába juthatunk, minthogy ez a minőség rendkívül nagy élet- • tartalmú és így a benszülötteknek soká kell várniok, míg All-Cord betétjét és csuszástgátló futófelületét sajátságos cipőiparuk szolgálatába állithatják. iflOHOGRJI HÍMZÉS A LEGKÉNYESEBB IGÉNYEKET IS KIELÉGÍTVE KÉSZÜL VÁSÁRTÉR-KÖZ 10. SZ. ALATT