Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-31 / 172. szám

JNfVfUTIDálC. 1930. julius 33. Középeurőpa és az agrárértékesités Irta: Dr. SCHANDL KAROLY, ny. államtitkár, országgy. képviselő Amerikának és a tengerentúli országoknak versenye elegendő ok arra. hogy a legnagyobb aggodalommal tekintsünk a jövő elé és keressük azokat a módozatokat amelyek ugy a belső, mint a külső értékesités megoldására alkalmasak. Az európai agrárállamok, de az összes európai államok is kénytelenek lesznek, ha nem is szorosabb kapcsolatot, de valami gazdasági vámszövetséget létrehozni. Nem vagyok hive Pán-Európának. A nemzeti jellegnek, a nemzeti határoknak kiküszöbölését kép telenségnek, utópiának tartom. Akármennyire erőszakolnak különböző nemzeteket egy ország határia közé, azok a maguk nemzeti különállását megtartják. Példa erre a szerbek és horvátok erőszakos egyesítése. Nagyon jellemző ellenben az, hogy mig a Népszövetségben még csak a vámbékét sem tudták létrehozni^ addig Briand francia külügyminiszter következetesen megmarad eszméje mellett, hogy az európai államokat valami gazdasági szövetségbe hozza. Magam. i

s helyeslem és ennek kifejezést is adtam, amikor az európai államoknak különböző gadaságpoütikusai együtt voltak, i = A francia agráriusoknak, a fran- * g cia mezőgazdaságnak éppen ugy j == érdeke az, hogy ez a gazdaság* i S megértés a gazdasági szövetség, j ^ vagy vámszövetség formájában lét- — rejöjjön^ mint azoknak az exportállamoknak, amilyenek között mi is vagyunk. Közép-Európa agrárexportállamainak : Magyarország- j nak, Jugoszláviának, Bulgáriának, ; Romániának különösen létérdeke, j az, hogy valami történjék ebben a . tekintetben. Ennek a négy ország- \ nak itt Közép-Európában, amely a gabonát exportálja, közelednie kell egymáshoz és meg kell értenie egymást. i [ A római mezőgazdasági nemzet- •< közi kongresszuson elősaör adtam S kifejezést — midőn arról volt szó, hogy hogyan lehetne a termelést fejleszteni — annak az észrevételnek, hogy addig, mig a meglévő ga bonakészletek elhelyezéséről nem tudunk gondoskodni, a termelés fejlesztésérőt nem lehet beszélni. A berlini interparlamentáris kereskedelmi konferencián, a mult esztendőben szerencsém volt részt venni és meglepő megértésre talált felszólalásom abban az irányban;, hogy a középeurópai államoknak, az agrárértékesités tekintetében való egymásrautaltságuk miatt az együttműködésre készen kell álla ni. Egymásután szólaltak fel olyan politikusok, mint a román agrárblokk vezére, a bofgár parlament kiküldöttje, azután a görög, sőt a csehszlovák delegátus is, hogy ehhez a magyar felfogáshoz csatlakoznak. Ebből az incidensbői eredt, hogy jugoszláv részről érdeklődtek. hogy nem volna-e lehetséges magyar—jugoszláv kooperáció az agrár export terén s hogy a román kormány részéről Manoilescu államtitkár előadást tartott Budapesten az európai mezőgazdaság tragédiájáról,a román-magyar agráiizmus együttműködésének. szükségességéről. Amennyire természetesnek találom. hogy ezek az államok — Jugoszlávia, Románia és Bulgária — a gazdasági élet törvényeinek vaskényszerüségénél fogva arra lesznek utalva, hogy velünk megállapodjanak az agrárértékesitésben és az ipari vámpolitikában is,annyiiB aem találom természetesnek azv, hogy éppen Prágából indult ki egy mozgalom^ amely Európának parlamenti agrárpártjait akarja egyesíteni egységes agrárpolitikára. Eb be a prágai internacionális agrárbüróba 26 államnak agrárpártját hívták meg. Magyarország agrárpártjaihoz nem érkezett meghívás és csak örvendetesen szögezem le. hogy a világ legilletékesebb agrárorgánuma

v a Nemzetközi Mezőgazdasági Bizottság, amely már negyven esztendeje működik, azt tartja, hogy amennyiben a különböző országok mezőgazdasági érdekeltségei valamit keresztül akarnak vinni, azt a Nemzetközi Mezőgazdasági Bizottság utján kelt keresztülvinniök. A magyar agráriusok, kezdve Ká rolyi Sándor gróf, Dessewffy Aurél gróf és Darányi Ignác korától mindenkor együttműködtek a Nemzetközi Mezőgazdasági Bizottsággal és én azt hiszem, hogy ez a bizottság előre fogja vinni azt a kívánságot. hogy az európai államok, de különösen az európai agrárállamok megtalálják egymást. ^yiillilllll!!Íinilllllllllllill!!liiliilill||||||||!||i|||i!||||Hllllllliililll!lill!liilllllll!iil vw — miGglzezdödöti Ungár Lipót áruházéban Luther-utca 4. szám. Mosóvoál Tenisflanel Zefirek Mosóselymek méterenként 84 fillér 88 fillér 120, 160, 190 fillér 150, 190 fillér 260 fillér Parisette kiselejtezett mintákban üapQdókok félárban. Raktáron maradt fürdőruhák 25% engedménnyel J i n íMfjmnmímíním A megye és város notaMíitássi vasárnap délelőtt turarepülésen vettek részt Nyíregyháza Magyarország egyik legszebb és legrendezettebb városa — mondotta a pilóta. — Az utasoknak izgalmas, hátborzongató jelenetben volt részük A verőfényes vasárnap délelőtt városunk acélkék egén halk bugással szelte át több izben a léget egy hatalmas nyolcszemélyes utasszállító repülőgép. A karcsú gép hol magasan hol alacsonyan szállt és nagy köröket irt le a város felett. Több izben eltűnt, majd ismét megjelent és a járókelők kíváncsi érdeklődéssel szemlélték a sebesen repülő hatalmas gépmadár biztos és elegáns szárnyalását. Senki sem tudta, hogy a gépen a megy® és Nyíregyháza város notabilitásai ülnek, hogy résztvegyenek a légi utazás veszedelmes gyönyörűségeiben. A dél folyamán felszállt Erdőhegyi Lajos dr. főispán, Mikecz István alispán, Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester és a felesége, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Kovách Elek dr. közjegyző és fia Kovách Dénes dr. közjegyzőhelyettes. Pisszer János épitész, Hoffer Bertalan, Osgyáni József gyógyszerész, Virányi András dr városi aljegyző és a felesége. , A kellemes körrepüiés után az utasok izgatottan, kipirult arccal beszélték el érdekes élményeiket. Különösen Nyíregyháza város pazar szépségeiről nyilatkoztak a magasrangu pilótával együtt az elragadtatás hangján. Gyönyörűséggel szemlélték a magasból a város szabályos, széles utvonalait, a kertek, , virágágyak porapázó szépségét s az utcák nyüzsgő feletét A gép vezetője hangsúlyozta, — hogy Nyíregyháza egyike Magyarország legrendezettebb és legszebb városainak s a távlatból szemlélve, tökéletes esztétikai kielégülést nyújt. A város megszemlélése után többen egy hosszabb repülő kirándulásra is vállalkoztak. Meglátogatták a környező nagyobb városokat, többek között Miskolcot és Debrecent. Ennél a turarepülésnél a pilóta az utasokkal zsúfolt géppel bravúros mutatványokat is végzett. Egy alkalommal, amikor mintegy 2000 méter magasságban repültek. t az utasoknak izgalmas, sőt lehet mondani hátborzongató jelenetben volt részük. Nyugodtan diskuráltak a tág és kényelmes fülkében, mig künn a volán mellett a biztoskezü pilóta ült — egyedül. A gép nyílegyenesen repült a szédítő magasságban, amikor nyílt az ajtó, erős légáramlat csapott be és az ajtónál megjelent derűs mosollyal arcán — a pilóta. Az utasokon hideg borzongás futott végig. A gép egyedül. mint egy megvakult madár rohan az űrben és a volán mellett nem ül senki!! Rémült kérdésekkel ostromolták a pilótát, aki azonban szó nélkül, mosolyogva foglalt helyet és könnyed társalgással jelent életeHORTOBÁGYI JUHTURÓ Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. 4175— len dolgokról kezdett fesztelenül csevegni. A rémület még nagyobb lett. Baljóslatú gondolatok cikkáztak az agyakban és sokan sápadtan, gyanús szemmel figyelték a derüskedvü vezetőt, aki. amikor látta, hogy elérte azt a hatást, amire számított, nevetve nyugtatta meg az utasokat. A gép kormányát megrögzítette s igy a stabil gépen , nyugodtan és biztosan száguldhatnak órákon át a roppant magasban. A hosszú turautról természetesen baj nélkül érkeztek Nyíregyházára és a gép simán ereszkedett le a repülőtéren. a Normális munkaviszonyok között, amikor képzett Iparosok és ipari alkalmazottak ezrei és tizpzrei nem lézengtek munkanélkül, a szórványosan működő kontárok alig keltettek feltűnést és alig vették észre garázdálkodásaikat. Ma azonban, amikor minden legkisebb munkára egéáz légió vállalkozó akad., az első pillanatra feltűnik, ha a munkálatot nem legitim vállalkozó készíti. Afelett^ hogy kinek van joga. valamelyes munkát felvállalni, vitatkozni egy pillanatig sem lehet, mert az ipartörvény világosan megjelöli azokat az iparokat, amelyek: képesítéshez vannak kötve. Már pedig képesítéshez kötött ipart űzni csak az arra jogosultaknak szabad. Ha nincsen meg az ipartörvényben megkívánt képesítés és ennek dacára valaki mégis vállal abba az iparágba tartozó munkát, minden mellékkörülmény dacára kontár annak a neve. A kontároknak as élethez valói jogáni működésűk felett azonban már lehet vitatkozni, bár ha a törvény teljes szigorát alkalmazták volna mindig^ akkor ma nem lehetnének kontárok. Mivel azonban ugy a törvény alkotói, mint annak őrzői emberek, tökéletes tehát müvük nem lehet, mert ember olyan tökéleteset, amellyel minden ember meglehessen elégedve és amelyet egyik vagy másik ember ki ne játszhasson, — nem alkothat. Az éhező, az üres gyomrú ember küzdelme a darab kenyér utájt nem ismerhet törvényt, nem ismerhet paragrafusokat. Az üres, korgó gyomrot paragrafus magyarázattal elhallgattatni nem lehet

r az követeli természetadta jogát. Tehát ma. amikor mindenek felett való gondolkozását a kenyérkérdés megoldása képezi az embernek, a kontárkérdést megoldani, a kontárok garázdálkodását teljesen megszüntetni nem lehet. Védekezni ellene, a lehető legminimálisabb térre szorítani működésűket azonban kötelessége ugy a képesített iparosnak, mint a törvény hivatott őreinek. Kötelessége nemcsak önmagával, hanem a dolgoztató, illetve fogyasztó közönséggel szemben is. A dolgoztató, a fogyasztó közönség természetéhez tartozik, —hogy szívesen veszi, szívesen ten-