Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-30 / 171. szám

Az idén is a tavalyi vadászati rendelet marad érvényben 12 ¥idám esetek Huszáréknál. — Na, mondd meg hájfejü, az ezredben mí a legmagasabb rang ? — Vitéz tizedes urnák jelentem alássan, az ezredes. — lío és mi Van közvetlenül alatta? — Jelentem alássan, a Iu! Gyerekek. — No, mondhatom, a te apád is jó mester lehet. Suszter létére neked rongyos cipőben keli járnod? 1 — Csak te hallgass! A te apád fogorvos és a bébikéteknek mégis csak egy foga vant Feledékenység. j — Most vagyok a harmadik korcsmában s már a másodikban ott felejtettem az esernyőm. — Na és hátha az elsőben? — Az ki van zárva. Onnan hoztam. Autón. — Vigyázat nagyságos asszonyom, majdnem elgázoltuk ezt a szegény embert, ha hirtelen el nem ugrik

? alá kerül. , — Nem tesz semmit, kedves Aladár, ő a férjem volt s az orvos ugy is mozgást ajánlott neki. Zenei kritika. — Nagy stréber ez a szó'ista— Honnan gondolod? — Tolakodik. Másfél taktussal jár a zenekar előtt. Barátnők. — Komolyan kedves Emmám, semmit sem öregedtél és a hajad évről-évre szőkébb. Egyenesen a technika csodája!! — Na és te édesem, hogy milyen fiatalosan tudsz öltözködni. Ez a piros szalmakalapod évrőlévre jobban kezd tetszeni nekem! Régi katonai vicc. Az altiszt kérdez valamit a póttartalékos tanítótól, amire azonban az nem tud felelni. — Na — jegyzi meg az altiszt — kérdezni azt tud a szamár, de feleim azt nem! ' iiiiiiiiiii

ii

imii „n

me n»

mt»ttirft-ni'TF' Zoro Bum szkeccs és a nőorvos az Apollóban Az Apolló nivós műsorát már városunkban minden ember ismeri, s erről városszerte a legnagyobb elismeréssel s elragadtatással beszélnek. Ma keddre s holnap szerdára az Apolló igazgatósága egy kivételes nagy válogatott műsort állitott össze, mely műsor minden hangzatos reklámozás mellőzésével kerül a nyiregyházi moziközönség elé. Ennek a világvárosi műsornak első száma Kellér Dezső, Mihály István, Nóti Károly, nyári mókás komédiája »Zoro-Huru kalandja a Göre Martsával« c. burleszk szkeccs lesz. Ebben a nótás, mókás szkeccsben Boháti Lajos, Vajda Lajos, Vajda Tilda személyesen is fellépnek ének- é s táncbetétekkel. Ezt a humoros szkeccset Petrovich Szvetiszláv, Evelin Holt nagyvárosi regénye: »A nőorvos« cimü drámai világattrakció fogja követni. — Ezt a hatalmas műsort az Apolló igazgatósága rendes helyárakkal mutatja be, hogy kevés •pénzért is kellemes szórakozáshoz s világvárosi műsorhoz juttassa a közönséget. A földmivelésügyi minisztérium tavaly i rendeleti uton módosította a vadászati törvényt, ; | és egyes állatokra a vadászati tilalmi időket megváltoztatta. A vadászok körében különböző akciók indultak meg, amelyek egyrészt a rendelet viszszavonását, másrészt ujabb módosítások elrendelését célozták. Az akció ügyében érdeklődtünk a földmivelésügyi minisztériumban, ahoi azt a választ kaptuk, hogy az ősszel kezdődő uj vadászati 3zezonban azok a rendelkezések maradnak érvényben, amelyek a földmivelésügyi miniszter által kiadott rendeletben foglaltatnak. Az országban 28000 puskás Holnaptól „A szerelmes gigoló" és „A titokzatos 9 ujjú" a Diadalban A »gigoló« fogalmát a háború utáni táncőrület teremtette meg. A gigolók, akiknek tábora rendszerint lecsúszott existenciákból rekrutálódott, abból éltek, hogy Páris lokáljaiban táncra hivták fel hadigazaagék élemedett hölgyeit. Persze a táncosnők vaskos bankókkal jutalmazták a gigolók lekötelező figyelmét. Egy gigoló bájos szerelmi regényét mutatja be holnap és holnapután a Diadal. Ennek az igazán kedves filmoperettnek az a története, hogy amikor néhány hónappal ezelőtt mint premier képet mutatta be a Diadal, első este alig volt közönsége. Másnap azonban, amikor hire ment a városban, hogy »A szerelmes gigoló« a legkedvesebb, legbájosabb filmoperett, — van, ezek közül í i I kétezren írták alá azt a kérvényt, amelyet a rendelet módosítása iránt nyújtottak be. Ezt a kérvényt hozzászólás és véleményadás céljából ki-kellett adni a különböző vadászegyesületeknek, melyek egymás után azzal válaszoltak, hogy az ősz folyamán vitatják meg a felmerült kérdéseket és így csak az év végén terjeszthetik be jelentéseiket. Ezeket a kérdéseket, amennyiben a 'tavaly kiadott rendelet módosítására kerülne a sor, i . 1 meg kell tárgyalni az igazságügyi és a belügyi minisztériumokkal ÍS. | Igy tehát egyelőre változás nem várható. A jövő vadászati szezonban mindenesetre a tavaly kiadott miniszteri rendelet lesz érvényben. annyira szétkapkodták a jegyeket, hogy a közönség nagy részének jegy nélkül kellett hazamennie a pénztártól. Ez a körülmény indította arra Mihalík direktort, hogy most újra lehozza ezt a »csudaszép« filmet »A titokzatos 9 ujju« c. izgalmas kalandor drámával együtt. — Péntektől nagy bemutatója lesz a Diadalnak. A jövő szezon egyik legnagyobb filmjének, »A szerencsemalacának lesz a premierje, a »Vadászat nagy vadakra Brazíliában® c. látványok képpel. — Ma utoljára pereg a Diadalban »A szegény leány szerencséje® c. pompás vígjáték és a »Mexico réme« zónahelyárakkal. A TITOKZATOS 9 UJJU Manapság redukálni kell mindent. — E tételt im a mozi is állja; Mozidirektor a helyárakat, Mozisztár ujjait redukálja. DIOIKUS. 1930. julius 30. Apponyi Genfbe megy * * A Népszövetség szeptemberi ülésszakának programmját a hirek szerint, még véglegesen nem állapították meg, de a jelrk azt mutatják, hogy számunkra döntő események készülnek Genfben. Az élet és a szenvedők jogos sürgetése beiktatja a napirendbe a . kisebbségek ügyét, amelyeknek meg kell találniok végre az illetékes fórumot, ahol felsikolthat a jalkiáltás és orvoslát követelhet a gyötrő seb. Bizonyára meg fog indulni a mostani hetek nyári csendjében az. érdekelt kisantant-államok kulissza mögötti aknamunkája, hogy ezt a kérdést valahogy elsülyesszék. De Briand memoranduma után anynyira Európa asztalára került a kisebbségek problémája, hogy Beneséknek ezúttal valószínűleg nem fog sikerülni a régen olyan eredményes elkenési taktikája. Nem, a magyar kormány válasza Briand ideális alapjaiban olyan korszakos memorandumára hangsúlyozottan belevitte ezt a fájó kérdést a jóakaratú nemzetközi diplomácia tudatába és bizunk abban. hogy a szeptemberben lezajló nagy genfi koncerten hangot kapnak azok az elfojthatatlan segélykiáltások, melyek az elszakított területeken bilincsek és börtönfalak dsungelén keresztül zokognak évek óta a világ urai felé. De változnak az idők és ugy érezzük, hogy mostanában a mi javunkra kezdenek változni... A magyar kormány már most nagyban készülődik az ülésszakra, melynek várható lefolyása bizonyára bizonysága lesz annak a békülékeny szellemnek^ amelyet ha szórványosan is, most már gyakrabban tapasztalunk akkor

v amikor nemzetközi vonatkozásban a háború szomorú emlékeinek likvidálására kerül sor. Minden remény meg van arra, hogy Genfben ezúttal nem a diplomáciai bürokrata szellem fogja ünnepét ülni, hanem az az egyre győzelmesebb gondolat, mely Pán-Európával, vagy Pán-Európa nélkül, de mindenesetre közelebb akarja hozni egymáshoz a gyűlölet okozta szenvedések poklában a saját kárukon okult népeket, akiknek győzőkre vagy legyőzőitekre való szétválasztása már-már egyformán csak legyőzötteket teremtett Európában. Ha van a kisantantban a mesterkedés taktikáján tul némi önfegyelmező belátás, akkor a saját erejüket is arra kell felhasználniok, hogy a szeptemberi tanácskozás helyet kapjon a majdani világtörténelemben. Már előttük is világos lehet, hogy a kisebbségi kérdés, rendezése nélkül Magyarország dacos sziget marad az utódállamok mohó tengerében és mindaddig. amig az elszakított magyarság hozzá nem jut az őt megillető jogokhoz, az anyaország vezetői nem ülhetnek le a zöld asztalhoz azoknak az országoknak államférfiaival, akik békés hajlamuknak nem adják jelét azzal, hogy véget vetnek minden üldözésnek és elnyomatásnak. Hogy mennyire tisztában van a magyar kormány a szeptemberi napirend jelentőségével, semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy a magyarság nagy nemzetközi ügyvédjét. Apponyi Albert grófot kérte fel a delegáció vezetésére. Nincs senki, ki szavainak zengő orgonájával meggyőzőbben tolmácsolhatná a világ ítélőszéke előtt a kisebbségek panaszait és követeléseit, mint Apponyi Albert, aki ma azok között van, akik a. áz első országos A Magyar Kerékpáros Szövetség augusztus 16—17-én első izben rendezi meg a külföldön oly népszerű és már régen bevezetett országos kerékpáros csillagturáját. A luraversenyzők az ország határvárosaitól kezdve minden városból és nagyobb községből, — összesen 183 helyről indulnak el előre meghatárnozott időben és a távolságok arányában megállapított átlagsebesség mellett aug. hó 17-én, vasárnap délelőtt 9—12 óra között kötelesek a fővárosba megérkezniük. 1 Minél nagyobb a távolság, annál kisebb átlagsebességet irt elő a versenyzőknek a rendező bizottság. Azok a versenyzők, akik az előirt minimális átlagot nem érik el. a versenyből kiesnek. Ez azonban aránylag igen kevés eset lesz. mert az átlagsebességek nagyon kedvezően lettek megállapítva. A verseny pontozásánál elsősorban a megtett ut távolsága, másrészt az átlagsebességen felül elért többlet lesz figyelembe véve. Ez a komplikáltnak látszó, de valójában igazásgos pontozás adja majd meg a verseny eredményét. Ilymódon előfordulhat az, hogy nem a Iegmesszebbről jövő versenyző nyeri a versenyt, mert A közelebbről jövő nagyobb átlagsebességet ért el. Az esélyek tehát teljesen nyíltak lesznek minden résztvevő számára. Szent István hetében tehát népesek lesznek az ország összes országutjai a Budapest felé özönlő kerékpárosoktól, akik mindegyike arra fog törekedni, hogy elnyerje az elsőséget, de legalább is az első 50 között legyen, mért a rendezőség ennyi arany— ezüstérmet és értékes tiszteletdijakat az érmeken kivül tűzött ki. sőt amennyiben nagyobb számú ne vezés lenne, ugy a díjazásban részesülők számát emelni fogja. — Azok is, akik dijat nem nyernének. emlékéremben részesülnek. Végül rá kell mutatni arra is, hogy a hatóságok is élénken érdeklődnek — a kerékpárosokról nem is beszélve — az első csillagtura iránt, mert a fővédnökséget dr. Bud János kereskedelemügyi miniszter, a védnökségeket pedig az ország érdekelt városainak polgármesterei elvállalták.