Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-27 / 169. szám

Nyíregyháza, Í930. julius 27. * Vasárnap 1*1. évfolyam. 169. sz. Sagfreléti -Vak Helyben és víáéien : Egy hóra 2 56 P. Negyedévre 7*90 P. - K*ztiwrfróaiőkacfc é» t*sáiéknak engedmény Aiapifeiia: JÓSA KLEK Fek&e Mwrkaaalf: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Poitacheque 29536 A magyar nemzet erkölcsi fegyverei és végvárai Trianon ellen Irta: PILLÉR JÓZSEF. Ezerkilencszázhuszonegy és huszonkettőben a központból nagyemberek szállot'ak ki a perifériákra — Nyíregyházára is — hirdetve azt az ideológiát, hogy »Nem igaz az, hogy Csonkamagyarországon nem lehet megélni. Ezt csak azok mondják, akik nem akarnak dolgozni. Hiszen még kisebb országok is megélnek.« Itt bebizonyult, hogy nagyemberek nagyot tévedhetnek. Igazolja ezt a tiz évi mult, amely idő alatt mindent elkövettek az illetékesek, hogy a csonkahazában a csonkanemzet élni tudjon, de minden törekvésük csődöt mondott. Ezzel cáfolt rá maga a természettörvénye a fenti szerencsétlen kijelentésekre. Igen! megélhet néhány száz ember, ide nem a nemzet. A nemzet egyedei nap-nap után pusztulnak, elhullanak, elvéreznek. Ezekkel szemben minden, bár jóakarattal végzett kísérletezés dilettánskodásnak, kuruzslásnak bizonyult. Sem a kölcsönök áramlata, sem a pénzügyi szuverénitás aranygyapja nem tudja mégteremteni a normális nemzeti élet létfeltételét. Nem, mert levegő nélkü^ terrénum nélkül nincs élet, a magyar nemzettől pedig e kettőt zárja el a trianoni határ. Ezt kell tehát eltüntetni, hogy a nemzet élni tudjon. Ez az állítás minden kritikán felül áll. Ezért csodálatos és érthetetlen, hogy az elmúlt tiz év alatt éppen ezen kritikus zárlatból való kibontakozás ügyében nem tett a nemzet semmi komoly lépést, sem mi pozitív intézkedést, dacára annak, hogy Trianon ellen az erkölcsi fegyverek egész árzenálja rendelkezésére állott. Nyissuk ki ennek a fegyvertárnak kapuját s tartsunk

1 szemlét afelett. Foglaljuk pontokba s nevezzük meg egyenkint, hogy mi minden áll a nemzet rendelkezésére anélkül, hogy azoknak felhasználásával, igénybevételével háborút provokálna. Először első etápja a kiindulásnak a szerződések szabályzatának közismert 19-ik paragrafusa, amely előírta, hogy a szerződések végre nem hajtható, vagy rosszul végrehajtott paragrafusai ellen, joga van a sértett félnek jogorvoslattal élni. E mellé tartozik; másodszor a MiUerand-féle levél, mely határkiigazitást ígér. S csakis ennek az ígéretnek a tudatában Íratott alá a trianoni szerződés. E két garanciát nyújtó beigérést frappánsan támasztja alá; harmadszor Briandnak 1921. évi június hó 7-én a francia szenátusban tett következő kijelentése: »A magyar határ bizonyos fokig önkényesen van megvonva. Elég, ha egy térképet megnézünk s azon követjük a határ vonalát, amely egyébként nem feltétlenül végleges s amely, tudjuk meg mindjárt, nem feltétlenül szentesíti az igazságot. A határ bizonyos érdekeket sért és ezért bizonyos igazításokra lesz szükség« Ez világos beszéd. De a magyar nemzet erre se reagált, pedig e három pontban foglalt objektumoknak hatványozott horderőt kölcsönzött. 'Negyedszer azon tény, hogy a trianoni szerződés végre nem hajthatónak bizonyult, mivel annak' rendelkezéseit, egyetlenegy paragrafusának kivételével, amely a megszállásra szomszédainkat feljogosítja, tiz év alatt sem hajtották végre a kisántánt államai s nem tudta végrehajtani a Nemzetek Szövetsége sem. Ezen négy pontban kifejtett lehetőségek, amelyek egyenesen provokálták a magyar nemzet megmozdulását, még mindig kevésnek bizonyultak ahoz, hogy a magyar nemzet életrevalóságának tanújelét adja, holott mindezeket megelőzőleg a francia parlament a nagyágyút "is kezébe adta a magyar nem zétnek a következő ötödik pontba foglalt nyilatkozataival. ' ötödször. A francia szenátusban ratifikálásra kerül a trianoni szerződés. *»Vita indul meg, amelynek során egyik képviselő heves beszéd keretében kikel a békeszerződés ratifikálása ellen, kifejtve annak igazságtalanságait. Egyik többségpárti próbálja cáfolni az elhangzottakat, mire egy másik képviselő I keserű gúnnyal állapítja meg, hogy j a magyar nemzettel nemcsak igaz- i . í í a 11í u. ságtalanságok, de embertelenségek történtek. A szenátus hangulata olyanná változott, hogy alig lehetett remény a ratifikálásra. Ekkor felállott Briand s a következőket mondotta: i>Igaz — amit az előttem szólók mondottak, sőt több igaz annál, hiszen ők nem is tudhatnak mindent. De Uraim ne f ledjünk el két clplgot. Ne feledjük el, hogy az egész világ azt hitte, hogy a világégést a magyarok nagyravágyása okozta, az a magyar nagyravágyás, amely újra három tengert óhajtott a magyarok határának. Ezért a magyar nemzetet meg kellett bünt tni. Ne feledjük el másodszor, hogy ennek a nagyravágyásnak csúcspontján a magyar miniszterelnök, gróf Tisza' István állott. Ezért Tisza Istvánnak meg kellett halnia. Ilyéri tudattal készült a magyar béke. Alig volt készen pár hete, megjelenik a bécsi vörös könyv, melyből megtudjuk, hogy egyedül a magyar nemzet violt az, amely akár megnyeri, akár elveszti a háborút, csak veszíthetett volna s megtudjuk azt is, hogy éppen Tisza István volt az, aki azután a bizonyos háborudöntő minisztertanács után is még egy külön emlékirattal fordul az uralkodóhoz, hogy a háborút megakadályozza. Ez mind kiderült és igaz. De ha mi most nem ratifikáljuk a magyar békét, ezzel nem segítünk rajtuk, mert már három nagyhatalom ralifikálta«. Briand ezen nyilt színvallása, a magyar igazság elismerése és bizonyítása teljesen rehabilitálta a ma gyar nemzetet azon hamis vádakkal szemben, melyeknek alapján Trianonbán a magyar nemzetet elitélték. Mi lett volna most a legtermészetesebb eljárás a magyar nemzet részéről, mint az, hogy a Briand menlevelével bekopogtasson azon három nagyhatalomhoz, ame

r Iyek a téves hit alapján létrejött szerződést már ratifikálták és kérjék a francia parlamentben megállapított igazságok alapján annak törvénykönyvükből való törlését, ami maga után vonta volna a szerződés megsemmisítését. Ezt az eljárást azonban a magyar nemzet elmulasztotta. A multak tarkaságai között szemlélődve, sok mindenre találunk példát, csak egyre nem- Arra t. i. hogy, egy teljesen rehabilitált vádlott még tovább is zárkában tartassák./ Jogtanácsos, aki ilyen esetben azt tanácsolná védettjének, hogy bár rehabilitálva van, ártatlansága bebizonyult, de azért csak maradjon tovább is fogva, s várja meg, míg az igazságszolgáltatás terén ujabb konstellációk állanak elő, nem akad az egész világon. De hogyan is akadna, hiszen több, mint bizonyos, hogy védettje a hosszú várakozás ideje alatt, ott a börtönben elsenyvedj elupsztuí. A magyar nemzet helyzete teljesen analóg eset. Ártatlanul elitélték. utána a legilletékesebb helyről rehabilitálták, büntetését mégis tiz év után is fenntartják, mert pertörlést nem kért, nem követelt senki. Pedig ezen lépését hathatósan támogathatná a nemzet az an'gol lordok-házában is megnyilvánult szimpátiával is. Ott ugyanis hatodszor a külügyminiszterhez intézett azon interpellációra, hogy nem látja-e az időt elérkezettnek a trianoni szerződés revíziójára? — igennel válaszolt a külügyminiszter. Ezt nagyban siettetheti. Hetedszer a megszállott "területek bennszülötteinek — nemzetiségekre való tekintet nélkül — nagymérvű elégedetlensége, a visszacsatlakozáshoz való óhaja. Ezek mind olyan pozitívumok, melyek a trianoni szerződés tarthatatlanságát a legvilágosabban dokumentálják. De a magyar nemzet igaza mellett szól nyolcadszor azon tény is, hogy a Nagymagyarország területén élő nemzetiségeket évszázadok multán is a maga eredetiségében megtalálták. Ez megcáfolja azt a hamis állítást, hogy itt a nemzetiségeket elnyomták. De nem is kerülhettek ilyen helyzetbe, mert az 1868-ik évi nemzetiségi törvény, amely ellen a nemzetiségek soha óvást nem tettek, megvédte őket 'minden tekintetben. Egységben, egyenlőségben élt itt ezer éven át minden népfaj. Ezt az egységet nem a magyar nemzet impériumi vágya tette szükségessé, hanem ama körül mény, hogy a természet ugy konstruálta egybe a haza földjét

v hogy jólétet, boldogulást csak ezen egységes szervezetbén tudott nyújtani az ország minden egyes fiának kivétel nélkül. Ez az adottság szintén hatalmas fegyvert ad a magyar nemzet kezébe Trianon éHen. Kilencedszer, ahhoz, ami a magyar nemzet"állítólagos harctéri légyozöttségét illeti, még sok szó férhet; mert minden harctéri győzélem bizonyos helyhez van kötve, de ezt a helyet még' mai napig sem nevezte m'eg a történelem. Tizedszer, a világ nagyférfiai Már csak rövid ideig tart a Yolt H^^&ÉÉrate^^^B még nem létepft Női fekeíc pf'ntos és luzcs eics strspscipők 6 P és feljebb Női diap p:rtcs Tiotőr és rnsgEEsulu dvalcipők 15 P és feljebb Női Hkk Tíetőr t's irfgassaiku' djv&! cipók ... ... 15 P és feljebb mmmsttBBsmgsas^mefmmBessm^-Í£V £ 3T!3S8Y£3 ;g£m BJÜJxfoq s ítirfPíí'ohijj 92 mfigfirn 15 P és feljebb 13 P és' feljebb Egyes szám ára IS fillér