Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-24 / 166. szám

6 SJffiüSüSí! jffiÍMWélL KOCAVADASZOK. A jegyző és a gazdasági írnok, a patikus s a kövér postamester vasárnap délután nyulászni járnak, ; a vállukon lóg rozsdás ócska fegyver. Dicsekszenek, hogy igy meg ugy tavaly is mint hullt a vad s halomra gyűlt a zsákmány s mint kisebb csatákban, durrognak vitézül, de lapos mindnek még a zsák a hátán. Kalapjukon hetykén mered a sörte; cserjésen, erdőn magukat átgyötörve, 1 1 víg szusszanással dombtetőre érnek; í nagyot húznak a csikóbőrös kulacsból s egy árva nyúllal esti alkonyatkor ugy térnek meg, mint győztes hadvezérek. Gödöllő, 1929. nov. 26. r • 1 1 < t f ['III 1 1 Nyiry Szabolcs. Könyvismertetés »AItalános Géptan.« Gazdák számára. Irta vitéz dr. Erdei János oki. gépészmérnök, gazd. akad. rendkívüli tanár. 150 ábrával, megjelent a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó R.-T. Könyvnyomda vállalat kiadásában, Debrecenben. A magyar gazdasági szakirodalom, dacára annak, hogy az utóbbi években igen örvendetes fellendülést mutatott, a legutóbbi időkig sem rendelkezett olyan szakkönyvvel, mely a mezőgazdaságban használatos gépanyagokkal, gépelemekkel és erőgépekkel röviden, de azért a haladó gazda igényeinek megfelelően foglalkozna. — Minden tekintetben hézagpótló mü tehát vitéz dr. Erdei János »Altalá" nos géptan« c. könyve, mely meglehetős nehéz feladatát kitűnően oldja meg, amennyiben a gépészeti technika óriási területéről,, csak annyi tudnivalót hord össze, amennyi egy intelligens gazda géptani ismereteinek megalapozásához múlhatatlanul szükséges. Erdei könyve a fizika alapfogalmak rövid ismertetése után foglalkozik a gépszerkezeti anyagok"' kai, gépelemekkel, üzemanyagokkal s a mezőgazdaságban leginkább használatos erőgépekkel, gázgépekkel és elektromos gépekkel. Gazdakörökben különös érdeklődésre tarthatnak számot az erőgéepkkle foglalkozó részletes fejezetek és azok tanulságos illusztrációi. A könyv használhatóságát nagyban emeli könnyű s világos nyelvezete s a szemléltető ábrák, melyek a beiskolázott, de a mezőgazdasági gépekkel foglalkozók szá mára is könnyen érthetővé teszik a géptan általános elemeit. Gyakorlati gazdáknak gazdasági gépészeknek s általában mindenkinek, kit a mezőgazdaságú' géptechnika érdekel, melegen aján* lom e tanulságos szakkönyvet. Klár Dezső. Potoskrtt, svábot, moljA kiirtani házilag csakis a Löcherer Cimexinnei lehet, mert nemcsak fti élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszertárakban és drogériákban kapbfctő. Az ideális polgári évfeloszfás, vagy milyen legyen a naptárreform? Itt lenne már végre annak az • ideje, hogy az időszámításunkat és vele együtt a polgári naptárunkat is véglegesen megállapitsuk. Látjuk, hogy a 24 órás beosztás nem okozott semi zavart, sőt most már sokan hivalkodnak azzaf, hogy nemcsak a vonaton utazáskor, de a közéletben is az uj 24 órás beosztást használják. Ennek a 24 órás beosztásnak sincs semmi gyakorlati értéke és nem is lesz mindaddig, mig el nem fogadjuk a napi 10, vagy legfeljebb 20 órás beosztást. Hiszen nyilvánvaló^ hogy e két utóbbi tízes beosztású számmal bizonyára könnyebben tudunk előre és hátra is számolni, mint 24-eI. Ugyanazért itt se kísérletezzünk és taktikázzunk, hanem fogadjuk el egyenesen a napi 10 órás beosztást. Ezért még a használatban lévő zseb- és faliórákat sem kell eldobni, csak a számlapokat kell kicserélni. Aztán meg ilyen beosztás mellett egy órát 100 percre számítani és minden percre 100 másodpercet venni; ami mindenesetre könynyebben kezelhető szám, mint a most gyakorlatban levő 60 perces és 60 másodperces beosztás. Ebben az esetben egy napban lesz 1000 perc, nem pedig 1440 perc, mint jelenleg. Mióta az eszemmel élek, mindig hallom rebesgetni a naptárak helyesebb beosztásának szükségétedé ennek a kényes dolognak a megoldását mindig a vallási "kérdések hátráltatták. Dehát, Uramistenem, ne bolygassuk mi a vallási kérdéseket, mindegyik vallásfelekezet készítsen magának olyan naptárt, mely dogmáinak a legjobban megfelel. Azonban az állam szintén léptessen életbe egy olyan naptárt, mely az ő és a nagyközönség ér

: dekeit általánosan szolgálja. Erre is van precedens. Pl. a helynevek leírásánál hivatalosan más a gyakorlat, mint a tudományos irálynál, vagyis itt kétféle irály van, de ma már a hivatalos felfogás/ kezd általánosan érvényesülni. Aztán figyeljük csak meg a ma közhasználatban lévő általá," nos naptár helytelen beosztását. Ugy tanultuk, hogy Krisztus feltámadásának emlékére a keresztény világ a szombatot vasárnapra helyezte át és igy tehát most a keresztény kalendáriumban a hetedik napnak a vasárnapnak kellene lennie. A mi gyermekkori naptárainkban ez igy is van jelezve. de nézzük csak meg a mostani naptárakat — azokban kivétel nélkül mindenütt első napként a vasárnap piroslik, hetedik helyen pedig mindenütt a szombat szerénykedik. Ugy-e ez ma már sen* kinek sem feltűnő? Holott a keresztény dogmával ellentétben áll!... » Roppant megnehezíti az időszámítást a hétnek hét napra való beosztása is. Egy fél hét: 3 és fél nap. Tessék csak'meggondolni, hogy ezzel a beosztással számolni milyen nehézkes dolog. Ugyancsak nehéz számolni a 12 hónapos esztendővel is. Mennyire megkönnyítené a dolgot, ha a napok számítását i-től folytatólagosan 365, szökőévben 366-ig folytatnánk és a számítást kezdj ÜK akkor, amikor a nappal nőni kezd, vagyis dceember hó 22-én. Az év végén mutatkozó és 10-zel nem osztható 5, esetleg 6 napot kivételesen ugy egyenlítjük ki, hogy a

z év első napján is munkaszünetet rendelünk el. Ily beosztás melleit a hónapok és napok elnevezésére nincs szükség, azonban nem lehet kifogásunk az ellen, ha az egyházi naptárakban ezeket továbbra is fenntartják. Majd megszűnik idővel szépen magától ez. Nincs neve az éveknek sem, miért adjunk nevet a hónapoknak és napoknak is? Természetesen a nagyközönség kényelmére való tekintettel, a

z átmeneti időre a hónapok és napok mostani elnevezése egyelőre megmaradna, de azért a napok folytatólagos számozása azonnal életbe léptethető. Ilyen formán aztán minden tízzel osztható nap általános és szigorúan megtartandó ipari és kereskedelmi munkaszünet lenne, — amikor nem lesz szabad kivételeket engedélyezni, mint az most a vasárnapi munkaszünetnél történik. Ezen kivül még szintén munkaszünetnek lenne tekintendő a megállapított nemzeti ünnepnapoknak délutánja is. Ezek közül ki nem maradhat, mint gyásznap,, a trianoni békeszerződés aláírásának napja. Ilyen gyásznap lenne az október 6-ának megfelelő nap is. Mint előbb említettem, ez az intézkedés az egyházi időszámítást egyáltalában nem érinti, amint pl. a polgári házasságkötés sem szüntette meg az egyházit; szépen megférnek egymás mellett. Azokkal szemben, akik vallásuk nagy ünnepeit meg akarják tartani — a polgári időszámítás el fog menni a legvégső határig, vagyis nem fog meggátolni senkit abban, hagy vallásának nagy ünnepeit* megülhesse. Ne ugy azonban, —amint most történik, hogy mindenféle hivatalban munkaszünetet eredményez valamennyi róm. kath. vörösbetüs ünnep, a nem róm. kath. vagy izraelitáknak is, bolott utóbbiak külön megtartják saját ünnepeiket is; ami az illető hivatalra nézve nagy erőveszteséggel jár. ( Bővebb részletekbe ez alkalommal nem bocsátkozom, mert biztosan sokan lesznek, akik e tárgyban életképes indítványokká

1 rendelkeznek és majd azok jóakaratú, figyelmes megvitatása után lesz a végső eredmény sikeresen megállapítható. B. S. szolg. kiv. százados. aiiariii és villát? oscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl PÉOTÍCS Lajos villanyszerelési vállalata. Műhely: Zrinyi llona-u. 6. Nyírvidéki Takarék épület Lakás : Csillag-utca 39. sz. 2368—? 1930. julius 24. Gazdasági épületeinkről Irta : Pap János épitő vállalkozó. A juhtenyésztés mezőgazdaságunk ugyancsak nem lekicsiny" lendő jövedelemforrása. A kifizetőbb, nemesebb fajú állatok tartása a juhtenyésztés terén is kül lönlegesebb berendezést igényei. Az angol és francia husállatokj szervezete nem elégszik meg a rna-< gyar juhtenyészetben használatos aklokkai, azok a mi éghajlati viszonyaink mellett istállókat kívánnak. Az istállók nem csak az ál' « latok husszaporulatát eredményezik. hanem a korai elletést is lehetővé teszik. . A juh-istáüók helyének megválasztása nincs annyi körülményhez kötve, mint egyéb gazdasági épületé. Legfontosabb az, hogy száraz talajra építsük. A falak anyagát sem kell oly gonddal megválasztanunk, mint egyéb rendelte' tésü épületeknél, megfelel a célnak •ugy a vályog, mint a vertfaljkcil^ alapon. Alaprajzi elrendezés tekintetében leggazdaságosabb a négyzetes,, vagy téglalap alak. Belső magassága 3.50 m.-nél alacsonyabb ne legyen, amely magasság a juh szervezete áltat megkívánt 12—14 C fok meleget biztosítja télen is ha az istálló padlásterét szálas takarmány raktározására használjuk. Alapterülete, a jászlakat, közlekedő utakat, takarmányozó helyeket' is beszámítva számos állatonként 1.00 m^-re veendő számításba. — Ugyanis egy kos 1.10 m

2; egy anyaállat 0.80 m

s ; egy bárány 0.60 m

a területet kiván, ami átlagban 0.7 m^-nek felel meg, 0.3 m

2 pedig a berendezés és közlekedés céljait szolgálja. Padozat céljául legalkalmasabb az agyag, amelyre 20—30 cm-es homokrétek alkalmazandó. Ezen homokréteg évenkint felfrissítendő. Mennyezete közönséges gerenda födém legyen csupán felső deszkázattal, amelyet ha télen a padlástér felől szalmával vagy. takarmánnyal fedünk, szükségtelen tapasztani. Fedél héjazatának megfelel a nád esetleg szalma is. A juh istállók kapui lehetőleg a határfalakban he lyezendők el azon célból, hogy ta~ Íkarmány behordás, illetve trágya kihordás jármüvekkel könnyebben történhessen. E kapuk mérete 3.00 X3-oo m. legyen. Célszerű, sőt kell is a fő falakban középtájon legalább egy 1.20X2.00 méretű ajtót is készíteni. Ugy a kapuknak, mint az ajtóknak kifelé kell nyilmok, hogy tűzveszély esetén könnyen kinyithatók legyenek. A juh istállók általában nem igényelnek intenzív megvilágítást

N azok ablakait kinyitható módon 1.80—2.00 m. magasságban helyezzük el. A mesterséges szellőzésről az állatok nagy tömege miatt, a szarvasmarha istállóknál leirt módon kell gondoskodni. Belső berendezésük legfontosabb kelléke a szénarács. Ezek a többi istállóktól elütő rendszerben. hordozható módon, hosszúkás négyszögű köralaku, nagy sokszög alakban készítendők etető vályúval kombinálva. A rács, illetve vályú alja a padozattól számítva cca 40 cm. magasságban lábon álljon A rács magassága 60 cm., fogainak egymástól való távolsága io> cm. legyen. A vályú mélységét 12 —15 cm.-re határozzuk meg. Nagyobb juh-istállókban egy a padozattól magasabban álló s elkerített takarmány szérűt alkalmazzunk, amely alatt esetleg pincét építhetünk répa elhelyezésére. Némely esetben a juh-istállók egy részét a beteg állatok elkülönítése céljából fallal elrekesztik. Következő alkalommal a magtárak építésének leírására kerül sor.