Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-23 / 165. szám

jsrtrfmriDÉK. 1930. julius 23. A kisipari hitel Amint tudjuk, a gabonaértékesitő törvénynek célja és rendeltetése az, hogy a mezőgazdaság ki" rántassék abból a kátyúból, — amelyben a terményárak tendenciózus esése folytán belejutott. A kormány amikor ez a kérdés napirendre került, határozott Ígéretet tett arra nézve, hogy a mezőgazdaság megsegítése után ép olyan arányú támogatásban fogja részesíteni a többi termelési ágakat is. Ami végül természetes is, mert hisz Magyarországnak ez időszerinti kormánya nem egyes társadalmi rétegek vagy osztályok kizárólagos gondviselője, hanem az egész nemzet életének irányitója. A pénteken megtartott minisztertanács egyhangúlag hozzájárult a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszter által előterjesztett tervezethez, amely 10 millió pengőt irányoz elő a kisipar céljaira. íme tehát a mezőgazdák támogatása után sor kerül a kisiparosok feíse" gitésére is. Ennek a 10 millió P* nek a kiutalása illetve a támogatásra szorulók kezéhez való juttatása a legközelebbi jövőben megtörténik. Nem kétséges hogy ez a jelentékeny összeg lényegesen meg fogja változtatni a kisiparosok gazdasági pozícióját, és olyan hatással lesz helyzetükre, mint a száraz nyár friss reggeli harmata. A minisztertanács foglalkozott még ezenkívül a középipar megsegítésének kérdésével is. Egyelőre csak általánosságban, de olyan lendülettel^ .amelyből kétségtelen, hogy a legközelebbi jövőben tető alá kerül ennek a kérdésnek megoldása is. Merültek fel különböző tervezetek, illetve megolkdási mó. dok, s ezek sürgős tanulmányozás tárgyát képezik elsősorban főleg abból a tekintetből, hogy az állam pénzügyi ereje mennyire tudja fedezni azokat. Az ideális természetesen az volna, hogy nagyarányú hitelakcióval lábra állíttassák ez a termelő réteg is, sajnos azonban a sok irányban igénybe vett kormányzatunk nem rendelkezik azzal a bőségszaruval, amelyből minden igény a legteljesebb és a legkívánatosabb mérvben kielégíthető volna. Ha redukáltabb is lesz a támogatás mérve, annyi bizonyos, hogy legközelebb már lé.^ nyeges elhatározásokról számolhatunk be e tekintetben is. Való-, szinüsiti ezt a feltevésünket az a körülmény, hogy a fentemütett minisztertanácsi döntés egymagában a kisipar támogatására 10 milliót irányzott elő. Ha tekintetbe vesszük, hogy az ország mezőgazdasággal foglalkozó népessége az egész lakosságnak 75 százalékát teszi ki, s a gabonaértékesitő javaslat szerint körülbelül 50 milliónyi megsegítésben részesül, a kisiparosok számarányát tekintetbe véve, nyilvánvaló, hogy a 10 milliónyi hitel több annál, mint amenynyire a kisiparosság a fejszám szerinti arány szerint igényt tarthatna. Megdől ennélfogva a baloldal, különösen a szociáldemokraták részéről hangoztatott az az inszinuáció. hogy a kormány csak a mezőgazdák sorsával törődik és nem részesiti kellő támogatásban a többi társadalmi illetve termelési rétegeket. Ellenkezőleg! A 10 milliós kisipari hitel megszavazása azt bizonyítja, hogy a kormány szivéhez minden dolgozó réteg egy aránt közel áll és egy percet sem késlekedik akkor, ha módjában van valamelyiket a közgondoskodás áldásában részesíteni. Jövőben a bírák kiszállnak a falvakba és ott ítélkeznek Visszatérés a régi magyar rövid igazságszolgáltatáshoz Hasznos régi szokást elevenít fel a törvénykezés egyszerűsítéséről az a törvényjavaslat, amely rövidesen törvényerőre emelkedik. Mindnyájan ismerjük a képet: a biró kiszáll a falvakba és törvénynapot ül. összegyűjti a panaszokat, bűnügyeket, följelentéseket és ott a helyszínen igazságot szolgáltat. — Meghallgatja a panaszokat és a beparaszoltakat és a saját helyzetükben, a falu népe előtt hallgatja ki a tanukat, akik igy alkalmasint szabadabban, elfogulatlanabbul fognak vallani. Bizonyos hogy a biró igy, ha a bűn elkövetésének a helyszínén torolhatja meg a bünt, közelebb tud férkőzni az igazsághoz és közelebb tud férkőzni a bűnösök lelkéhez. És mennyi idő és költségmegtakarítás I Hiszen nem egyszer megtörtént a múltban, hogy nagyobb összezördülések esetén a fél falu népének be kellett vonulni a törvényszéki tárgyalásra, olykor a legkeményebb munkaidején, gazdátlanul hagyva földet és állatot. 1 Nem múlnak majd el évek a bün elkövetésétől annak megtorlásáig, nem állhat elő az a fonák helyzet hogy a pör tárgyalásakor már alig-alig emlékszik valaki, hogy voltaképen :mi is történt és hogyan történt. A biró tekintélyét is növeli a hazai környezetben lefolytatott, tárgyalás. : \ í A falu népe nem aktákat intéző hivatalnokot lát majd a hozzá kiszálló vándorbiróban, hanem az igazság megszemélyesitőjét^aki törvénynapjaival a falu erkölcsét, becsülését szolgálja. A vándorbirói intézmény véleményünk szerint nemcsak egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az igazságszolgáltatást, hanem közelebb hozza azt a néphez. Ez a rendszer nem újítás, inkább bátor szakítás a modern sablonokkal : ' .. ( < visszatérés a régi magyar igazságszolgáltatás közvetlen és bölcs rendszeréhez, amelynek emlékei még elevenen élnek a magyar nép lelkében. Nagy várakozással tekintünk a vándorbirák elé. Örömmel üdvözöljük ezt a rendszert, célszerűsége, gazdaságossága és magyar zamatja miatt. — Gyümölcsszezonra .papírszalvéta nagyon olcsón kapható az Ujságboltban . ( j Tanítók a szünidőben Alig fejeződtek be az elemi iskolákban az évzáró vizsgák, a tanítóság nagy része tanfolyamokra ment, hogy gazdagítsa lelkét, hogy merítsen a hivatásához szükséges szeretetnek, érzésnek és tudásnak forrásvizéből, hogy elsajátítsa, magáévá tegye azokat a módszeres eljárásokat, melyeket a mai kor népiskolája megkíván tőle, melyeknek szellemében — legdrágább kincsünket — az uj nemzedéket, hazánk reménységét kell ne. velnie, oktatnia. A magyar jövő a magyar feltámadáshoz vezető ut, a magyar reménység a mai kor szelleme és a külföldi példa keltették életre az uj népiskolai tantervet, mely nem ítéli ei a multat, hanem a száraz ismeret nyújt ás módjait változtatja meg, életet, szeretetet, örömöt, derűt visz be a tanterembe, ahol a gyermek jól érzi magát, ahol a tanító nemcsak tanít, hanem a minden iránt fogékony gyermeki lelket neveli, formálja, abban vallásos, hazafias és más nemes érzelmeket kelt, azt akaratra indítja, alkotásvágyra serkenti. Nem mesterség tehát a tanítás. művészetnek nevezhetnők azt, mert feladata, hogy Isten legtökéletesebb teremtményét, a gyermeki lelket alakítsa, érzelmi, akarati és tartalomban gzdag értelmi láncsekkel gyarapítsa azt. Ezek nagyjából az uj népiskolai tantervnek célkitűzései, melyeknek megvalósítása nagy pedagógiai felkészültséget követel a ma tanítójától. Amilyen lelkesedéssel fogadta a magyar tanítóság az uj tanterv megjelenését, olyan kitartással igyekszik annak szellemét magáévá tenni, azt a megvalósításhoz közelebb vinni. Ezt a célt szolgálták a tanév alatt havonkínt megismétlődő pedagógíumi szemináriumok,. melyeknek tapasztalatai révén a szabolcsvármegyei tanítóság országos viszonylatban is hatalmas eredményeket ért el. A kultuszminisztérium a kérdés fontosságának tudatában a szünidő alatt Budapesten és Egerben szervezett a tanítóság számára pedagógíumi továbbképző tanfolyamokat, melyeken mintegy 500 tanító vett részt. A tanfolyamok előadói Dr. Frank Antal budapesti tanítóképző intézeti igazgató és Drózdy Gyula gyakorlóiskolai tanár, akik részesei is voltak az uj tanterv megteremtésének, ma pedig lelkes hirdetői, apostolai azoknak az eszméknek, melyeket a tanítóság a szebb jövő megalkotására hivatott nemzedék nevelésének érdekében hallgat, azokért lelkesedik s azokat az iskolában megvalósítani törekszik. Ugy a budapesti, mint az egri tanfolyamon a nyiregyházi és szabolcsi tanítók jelentékeny számban voltak képviselve. Ezek fogják a jövő tanév szemináriumain a látottakat, hallottakat előadások és mintatanitások keretében kartársaiknak továbbadni, hogy az eszme testet öltsön, terjedjen, hogy minden iskolában a tanító gondjaira bízott gyermek hitet, re' ményt, szeretetet, lelkesedést, vallásosságot. hazaszeretetet és olyan ismereteket tanuljon, szerezzen, melyeknek az életben hasznát veszi ugy ő, mint a társadalom, a nemzet, a haza és az emberiség egyetemessége. Segítse az Isten a magyar tanítóságot e nemes munkájában melynek végcélja egy — a mainál jobb embertípus nevelése, mely hivatva lesz Hazánk ujjá' teremtésére. Vitéz Derencsényi Miklós. Modern szobafestést és mázolást a legolcsóbban vállal Fischer Sámuel szobafestő és mázoló Géza-utca 31. szám. 6419—S Végrehajtó az oroszlánketrecben Egy német végrehajtó hivatalos kötelességét végezve, behatolt egy cirkusz menazsériájába és az állatsereglet tulajdonosának a tartozása fejében lefoglalt és elárverezett egy oroszlánt... Egy valódit. Az állatok királyának egy idomított példányát. Az eset egyébként a következő: A híres és hatalmas Hagenbeckcirkusz Berlin környékén táborozott és előadásait hatalmas plakátokon hirdették. Többek között az egyik elegáns szálloda falára is ráragasztották a lepedőnyi papirost, amely a félelmetes bestiákat ábrázolta, középen a ostort pattintgató igazgatóval. A szálloda tiltakozott és követelte a plakát eltávolítását, és amikor kívánságának nem tettek eleget, beperelte az állatseregletet. A pert meg is nyerték és Hagenbeck urat 1500 márkányi kártérítés megfizetésére ítélték. Hagenbeck ur azonban — nem fizetett. Mire, a kitűzött 8 napos határidő eltelte után megjelent a végrehajtó, hogy foglaljon és — tekintve, hogy a menazséria rövidesen továbbállni készült — foganatosítsa is a végrehajtást. A direktor épen az állatait idomít gatta. — ön a végrehajtó ? — kérdezte a rácson át —. Nálam nincs mit foglalni. Lakásom egy cirkuszi kocsi, ha csak egy ilyen fenevadra nem reflektál — tette hozzá tréfásan és a személyzet hatalmasat kacagott a jó tréfán. Nagy volt azonban az elképedésük, amikor a végrehajtó a legnagyobb lelki nyugalommal kijelentette, hogy nagyon helyes, készséggel lefoglal egy tigrist is, vagy oroszlápt, amennyiben az értéke fedezi a követelést. — Legyen szerencsém — invitálta az igazgató, aki azt hitte, hogy a végrehajtó majd az utolsó pillanatban meghátrál a mormogó bestiák elől. A végrehajtó azonban belépett a rácsos kapun. A szálloda ügyvédje kívülről szemlélte a doíog folyását. — Melyik állatról van szó? — kérdezte a végrehajtó és tüzetesen szemügyre vette az egyik oroszlánt. — Ezennel ünnepélyesen lefoglalom — jelentette ki és már ki is állította a zálogolási jegyzőkönyvet. j } ~ Az oroszlán csak bámult, de nem tiltakozott. Az igazgató szintén nem jutott szóhoz az ámulattól. Másnap megtartották az árverést. Az oroszlán-licitáció hírére sokan csődültek össze a cirkusz körül. Különösen sok volt a nő, akik az iránt érdeklődtek, hogy lehet-e pórázon, szájkosárral vezetni Leó őfelségét. A cirkusz igazgatója sem vette már tréfára a dolgot és amikor az oroszlán árát már tízezer márkára verték föl, egyik alkalmazottjával ráigértetett még ötezret. Igy az állat a tulajdonában maradt, a tartozást és a felmerült költségeket levonták, az azon tul befolyt összeget pedig átadták neki. Elég sokba került a tréfa. De megérte, mert a reklámban, amit a lapok csaptak körülötte a mulatságos licitáció alkalmával ,busásan visszatérültek a kiadások... a cirkusz két héttel meghosszabbította az előadásait... Az elárverezett oroszlán fényképét pedig a politikusok és a filmsztárok mellett hozták az újságok.