Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-23 / 165. szám

JNfVfUTIDálC. A molnárszövetség válaszol Góth László megjegyzéseire A következő sorokat kaptuk:»A Nyirbátori Földmives és Gazdakör elnökének, Góth László kormányfőtanácsos ur őméltóságának Szö. vétségünk határozatához fűzött megjegyzéseire a nyilvánosság előtt kivánunk a következőkben tiszteletteljesen válaszolni: Téves és egyoldalú az a beálli" tás. hogy a molnárság az őrlési dijakat emelte. A háború előtt Szabolcsban az őrlési dij átlagosan 2 aranykorona volt. Ezért soha, senki sem illette a molnárságot az árdrágitás vádjával. Ezen őrlési dij pengőbe átszámítva kereken 2 pengő 90 f-nek felei meg. Ámde ha tekintetbe vesszük, hogy az ipari index a 150-es szám körül mozog, ha tekintetbe vesszük, — hogy a malmok indexe ennél jóval magasabb, ha tudjuk, hogy a malom egy csomó olyan költséget és kiadási többletet kénytelen viselni, aminek békében még hirét sem hallottuk, akkor mindenki, akt számolni tud és elfogulatlan, belátja. hogy a valóságban 280 f-es őrlési dij sokkal kevesebb, mint a békebeli 2 aranykorona. De nem keh ilyen messze visszamennünk! Nemrégiben még 24 pengős rozsár mellett 12 százalék vámért őröltünk. Ez 100 kg őrlésre átszámit" vít kereken 3 P 27 f őrlési dijnak felel meg. Ugyanakkor hasonló vámért őröltük a 32 pengős búzát, ami 4 P 36 f őrlési dijjaí volt egyenlő. ' i Már most vagy az igaz, hogy alig 2 év előtt őröltünk tuldrá" gán. vagy pedig az, hogy a 2 P 80 f-es őrlési dij a tulkevés. Két év előtt még érvényben volt az árdrágitási törvény és azt hatóságaink teljes szigorral és kérlelhetetlen eréllyel hajtották végre. — Tud-e valaki olyan esetet, hogy a mondott időben és hivatkozott őrlési vám mellett bárki is drágítással vádolta volna meg a malmot? De tovább megyünk! Ha a malmok tul drágán őröltek volna két év előtt, akkor horribilis kieseket ^ellett volna keresniök ? Hol vannak ezek a kincsek? Hiszen annyira köztudomásu a vámmalom kétségbeesett helyzete és inlukrativitása, hogy ma nincsen olyan pénzintézet az országban, mely malomra akár egy fillért is kölcsönözzön! i Tehát nem áll meg az a vád, hogy a malmok emelték az őrlési dijat. Ellenkezőleg, jóval olcsóbban őriünk, mint akár békében, akár két év előtt, akár bármikor is. amikor a terményárak normálisak voltak. A helyzet az, hogy a terményárak katasztrófális zuhanása óta a molnárság minden erejével küzdött, nélkülözött, ráfizetett, hogy az alacsony terményárakat kiböjtölhesse. Ámde a bessz tovább birta a bőjtölést, — mint a molnárság s igy kénytelenek voltunk a pénzért való őrlésre visszatérni, mint az Szabolcsban emberemlékezet óta szokásban volt. Kénytelenek voltunk, mert már nincsen miből ráfizetni üzemeinkre és nem akarunk koldusbotra jutni, a proletárok számát szaporítani. Hogy ez nem frázis, ezennel közöljük az Országos Molnárszövetség következő statisztikáját: Az 1926—1928. években összesen 337 malom jutott bajba. — Ezekből: , ( felszámolni kényszerült 19 meg^ünt / 65 kényszeregyezséget kért 81 csődbe jutott 16 elárvereztetett további 13^ egyéb okból üzemét megszüntette 23 Hangsúlyozzuk, hogy ezen adatok az 1926—28. évekre vonatkoznak. Pedig az igazi nagy bajok csak 1929-ben kezdődtek s az idén folytatódtak. A molnárság nem akarja sorsát továbbra is a terményárak ingadozásától függővé tenni, mert így minden ipart munka és kalkuláció lehetetlen és hasonlít a kártyázáshoz. Semmiféle más ipari szakma sem teszi. Ne méltóztassék bennünket egy kalap alá venni azokkal, akik aratás, cséplés, párbér stb. cimén terményért kénytelenek dolgozni. Ezek mind csak alkalmi munkák. Akik űzik, — csak mellékfoglalkozásképpen űzik. Sem aratásból, sem cséplésből, sem párbérből megélni senki sem tud. Ezekhez a munkákhoz nem kell tőkebefektetés ,kivéve a cséplőgépet, melyet azonban aránylag csekély értéke folytán mindenkor könnyen el lehet adni, vagy másfelé dirigálni. De a malomba nagy tőke van fektetve!! Nem igen van olyan malom, mely 30.000 pengőnél kevesebb értéket rejt magában, de akárhány olyan, mely 100 ezer pengőnél nagyobb értéket kép visél. Ezek a malmok az országnak értékes adóalanyai, s a nemzeti vagyon tekintélyes részének őrzői. ' j Az arató ha kevesebbet keres, egy lyukkal beljebb húzza a nadrágszíjat. A malomnak minden kötelezettségét teljesítenie kell. — Egész vagyonát reprezentáló malmát biztosítania, épületeket, gépeket karbantartania, adót és közterheket viselnie, munkásait fizetnie, adóssági kamatokat egyenlitenie és nyersanyagokat vásárolnia kell. Ha most már nem képes önköltségét és legszerényebb hasznát megkeresni, akkor egy szép napon a hitel is elfogy és a malom dobra kerül. És éppen ezen a ponton áll ma a molnárság! Nem kifogásolja az Elnök ur őméltósága a buzaőrlésre megállapított őrlési dijat, holott tudvalevő s számtalanszor bizonyítottuk, hogy a rozsőrlés többe kerül a malomnak, mint a buzaőrlés. Hát hogyan lehet kívánni a molnártól, hogy rozsot olcsóbban őröljön, mint búzát? Különösen Szabolcsban, ahol az őrlések zöme mÉMÉmm sil rozsőrlésből áll! Azt sem hozza fel őméltósága, hogy a Molnárszövetség a buzaőrlés diját egyenesen leszállította az eddigivel szemben, pedig ha igazságot akar gyakorolni, akkor erről sem kellett volna megfeledkeznie. A Molnárszövetségnek esze ágában sincsen árdiktaturát gyakorolni. A Molnárszövetség a molnárok összességéből áll. Belső berendezése teljesen demokratikus, ahol mindenki szabadon nyilváníthatja véleményét. Csak olyan indítvány emelkedhetik jogerőre, — melyet a túlnyomó többség elfogadott, vagy kívánt. Még igy sem áll módjában a Szövetségnek bárkit is bármire kényszeríteni. A Molnárszövetség nem külön vállalat, hanem a molnárságnak molnárokból és malomtulajdonosokból álló tömörülése, ahol a molnárok és malomtulajdonosok közös érdekeiket egyesült erővel igyekeznek megvédeni. — Vagy talán azt hiszi őméltósága, hogy a mai idők alkalmasak árdrágításra, vagy ár diktatúra gyakorlására? Azt hiszi talán, hogy a hatóságok ilyen kísérletet ölbetett kézzel néznének? Biztosítjuk az ellenkezőről! A hatóságok állandóan figyelik az őrlési ügyet. Eddig már számtalan esetben interveniáltak és bizonyára eljárnának a malmok ellen, ha arra ok forogna fenn. Több izben tárgyaltunk az őrlésekről hatósági tényezőkkel és noha még eddig nem sikerült meggyőznünk a hatóságokat arról, miszerint a mainál olcsóbban ráfizetés nélkül nem őrölhetünk, de viszont az ellenkezőről sincs a hatóség meggyőződve. Mert dacára annak, hogy törvényes alap nincsen arra, miszerint valakit ipari munkára bizonyos bérért kényszeríteni lehessen, a közigazgatásnak elég eszköze és módja van akaratának keresztülvitelére. Senki és semmi nem függ annyira a hatóságok jóindulatától ,mint egy iparvállalat és különösen egy vidéki kis iparvállalat.^ amilyen egy várrr őrlőmalom. Hogy dacára a mai leghatalmasabb, a gazdoldalról jövő nyomásoknak, eddig nem alkalmaztattak a malmokkal szemben kényszerrendszabályok, — az nemcsak a szabolcsi hatóságok törvénytiszteletét és pártatlanságát — hanem egyúttal azt is bizonyítja, hogy ezek a hatóságok ismerik a malmok suiyos helyzetét és ha talán nem is bevallottan, de tudják., hogy a mai őrlési dijak nagyon messze esnek az árdrágítás fogalmától. De lássuk, hogy mennyiben áll meg őméltóságának a legszegé nyebb osztály tönkretevésére vo natkozó vádja? Őméltósága azt ál" APOLLO MO!SGO Szerdán és csütörtökön V26 és 8/i9 órakor, 3 órás 20 felvonásos ZORO-HURU KALANDJAI 1. KALAND A KANIBÁLOKKAL 2 KALAND GÖRLIC É K KEL t Ez a kétrészes Zoro—Huru film csak még egyszer volt városunkban, ehát nem tévesztendő össze többssör reprizelt Zoro—Huru filmmel. VÍÍW^X'V-!.,. 1930. julius 23. litja, hogy rozs őrlésénét a szerinte jogos 2 pengő őrlési dij helyett a malmok 2.80 P őrlési dijat számítanak s ezzel a szegény osztályt súlyosan megadóztatják. Noha bebizonyítottuk, hogy olcsóbban őrö lünk. mint előzőleg, feltételesen őméltósága álláspontjára helyezkedünk. — És ebből a szempontból kiindulva, ha az őrlető rozsőrlésnél 80 fillérrel többet fizet az eddiginél, akkor a következő számokat kapjuk: • Egy 5 tagu család évente 12 mázsa terményt őröl meg átlagosan. A tapasztalat szerint ebből 8 mázsa a rozs és 4 mázsa a buza. 8 mázsa rozs állítólagos őrlési díjtöbblete á 80 fillér 6.40 P 4 mázsa búzánál az eddigi 320 f-es őrlési dijjal szemben megtakarítás 1.60 P állítólagos költségtöbblet 4.80 P egy esztendőre, 365 napra. Egy öttagú családnak tehát, őméltósága álláspontját véve alapul, napi 1.32 fillér mondd egy egész és 32/100 fillér őrlési többköltsége származik. Ez az az összeg, amelylyel a szegényembert őméltósága szerint a malmok tönkreteszik! Azonban ez nincsen igy a valóságban. A valóság az, hogy ma az őröltető gazda 18 kg rozsért bo" lettávai együtt á 12 P — 2 P 16 f-t 'kap, bárkinek is adja el. —• Ezért a malom 82 kg-ot őröl meg, tehát 100 kg őrléseért a malom 263 fillért kapna, illetve az őröltetőnek ennyibe kerülne 100 kg rozs őrlése természetbeni vámo' lásnál. A 2 P 80 f őrlési dij tehát csak 17 f-el több ennél. Most már tessék ezen az alapon megcsinálni a fenti számítást és kitűnik, hogy szúnyogból elefántot csinálnak! Miután azonban a papiros türelmes és szeretnők az igazságtalan vádakat egyszer s mindenkorra iminálni, ismételten felajánljuk, — méltóztassék kalkulációnkat megte kinteni, felülvizsgálni és megállapítani végre mennyi az átlagmalom önköltsége? Mégis, hát menynyiért tud a malom őrölni? Nemcsak a mi kalkulációink állanak evégből rendelkezésre^ mert hiszen ezek egyoldalúak is lehetnek. — Méltóztassék talán minden kétségen felül álló állami szerveket, a műegyetemet, a kereskedelmi és iparkamarát, iparfelügyelőséget igénybe venni annak megállapítására, milyen összegért őrölhet az átlagmalom lukrative? Mi készséggel meghajiunk egy ilyen szakszerű megállapítás előtt, de nem hajolhatunk meg hangulatkeltő és szines frázisok előtt és főként nem hajolhatunk meg a reánk nézve szomorú tényekkel ellentétben. Az -ellenőrzés, amelyre őméltósága hivatkozik, egyáltalában nem csekélység. Ezt minden ellenőr is megmondhatja őméltóságának. — Ez azonban magába véve még nem volna kényszerítő ok a pénzért való őrlésre. Sok más ok is kényszeríti erre a molnárságot. — Csak méltóztassék a bolettatörvény végrehajtási utasítását el. olvasni. Méltóztassék egy malmot venni., hiszen minden malom, értéken jóval alól, eladó. Tessék csak megpróbálni és a jogosnak tartott módon őrölni. Majd azután meg méltóztatik tudni, hogy mi az a csekély »ellenőrzés« és hogy mennyiért lehet őrölni! Igaza van azonban . őméltóságának abban, hogy a múltban is voltak malmok, melyek olcsóbban BÚTOR Alapitva; 1903. Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. szerezhető be. 6-12-18-24 havi részletre. Velour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon: 234.