Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-03 / 148. szám

Nyíregyháza, Í930. julius 3. * Csütörtök Isi, évfolyam, 148, sz. POLITIKAI NAPILAP KMtbcrtási árak helyben vidéken : Egy hóra 2 S« P. Negyeáévre 7*50 P. - K&mj^rfaJgggfc és tanítóknak 20"* angcdméar Alapította: JÓBA ELEK Fdeife saerkeaaM: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Szédbenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 139. Pottacheque 29888 Rakovszky Iván dr. országgyűlési képviselő augusztus első felében jön Nyíregyházára Rakovszky István dr nyugalmazott belügyminiszter, a Közmunka Tanács elnöke, városunk képviselője folyó évi julius hó 6-án szándékozott lejönni városunkba, hogy kerületét meglátogatva, módot és alkalmat keressen a választópolgáraival való közvetlen összeköttetésre s kéréseiket és kívánságaikat meghallgassa. Tekintettel arra, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök junius hó 6-án tartja beszámolóját Debrecenben, valamint arra, hogy julius hó io-én többheti tartózkodásra Angliába utazik Rakovszky István dr országgyűlési képviselő, választókerületének meglátogatását augusztus hó első felére halasztotta. Óriási felháborodást váltott ki a felsőház mai ülésén Baltazár Dezső párisi szereplése A felsőház mai ülését egynegyed II órakor nyitotta megWlassits Gyula báró elnök. Napirendelőtt vitéz Horthy István interpellációt intézet az összkormányhoz Baltazár Dezső dr. ref. püspök külföldi nyilatkozatával kapcsolatosan. Azt kérdezte az interpelláló, van-e tudomása a kormánynak arról, hogy dr Balthazár Dezső a francia kamara külügyi bizottságában a magyar érdekekkel ellentétes beszédet mondott, egyetért-e a kormány ezzel a felszólalással s a kormány beleegyezésével és tudtával történt-e ez ? Meggyőződése, hogy bárki intézzen is támadást a kormányzat ellen, nem szabad azt ugy tennie, hogy abból ellenségeink fegyvert kovácsolhassanak a nemzet egyeteme ellen. Londonban is magyar emberek akartak kellemetlenséget szerezni a magyar miniszterelnök, nek, az angol 'közvélemény azonban belátta, hogy ezek csak lázítani akartak saját hazájuk ellen s cselekedetüket is ilyen - szempontból bírálták el. Az interpellációra Bethlen István gróf nyomban válaszolt. Azzal kezdte válaszát, hogy mivel a kérdést egyenesen tették fel, kötelességének tartja, hogy egyenes vá-< laszt adjon, bármilyen kényes* helyzetbe is jut ezáltal. Sajnos, nem egyedülálló a magyar közéletben ilyen szereplés. Kezd mindinkább szimptomatikusabbá válni, hogy egyre többen kere sík fel a'külföldet s összeköttetéseiket felhasználva, a magyar igazságot megismertetik. Az ilyen eljárást nem lehet kifogásolni. Helyes, ha ilyen felvilágosító munka révén a külföld helyes kéept kap hazánkról. De amikor magyar ember ilyen munkát akar végezni, helyes, ha előzetesen orientálódik s a kapott orientáció után a nemzet egyetemes érdekeinek szem előtt tartásával informálja a külföldet. Ez így volt szokásban mindig s igy ván ma is a külföldön. Vannak államok, ahol a belpolitikai pártok között nagyon éles az ellentét, mint például Romániában, azonban még sohasem hallotta azt, hogy a liberális párt kiküldte volná politikusait a "külföld bizalmánák elnyerésére s hogy ezen a réven igyekezzék ártani a kormánynak. Ha pedig valahol szűkség van az egységre, ugy Magyarország az. Ha itt bent el is választ bennünket a politikai élet, az ország határain tul csak arról beszélhetünk, ami egyesit, ami minden magyar embernek közös vágya. Londoni utam előtt egy előkelő magyar ügyvéd, akinek édesatyja révén számottevő nexusai vannak Angliában, mindent megtett, hogy ottani tartózkodásomat lehetetlenné tegye. (Felkiáltások: Rendes hazaárulás!) Amikor Baltazár Dezső Amerikába utazott, elutazása előtt felkeresett engem, informáltatta magát s amikor visszatért, beszámolt utja eredményéről. Ezzel kétségkívül nagy szolgálatot tett a nemzetnek. Egy későbbi időpontban Londonban járt s akkor nem tartotta szükségesnek, hogy érintkezést keressen velem s amikor visszatért és személyesen érdeklődtem nála, csak rövid feleleteket adott. Értesültem arról is, hogy a tavasz folyamán Párisban járt s a _ francia kamara külügyi bizottságá- 7 ban előadást tartott közállapotainkról. Előadásáról külképviseletünk utján informáltattam magamat. Párisban két szociáldemokrata képviselő segítségével (mozgás); kapott összeköttetést egy ottani református pappal, aki összeköttetései révén lehetővé tette, hogy a francia kamara tagjai jelen legyenek Baltazár Dezső előadásán. Beszédének első részében Magyarország történetének utolsó % 400 évéről beszélt s ha talán néhol erős egyéni színezéssel, de mégis elfogadható módon ismertette azokat a körülményeket, a melyek révén Magyarország belesodródott a világháborúba. A beszéd második részében a magyar protestantizmus helyzetével foglalkozott s többek között' ezeket mondotta: »A világon sehol sincs olyan éles ellentét a demokratikus protestantizmus és a reakciós katholicizmus között, mint Magyarországon. .Sehol sincs a katholicizmusnak annyi veszteni valója, mint Magyarországon. A Habsburg propaganda élén olyan főpapok és főurak állanak, akik bir tokáikat, amelyeket nagyrészt a, Habsburg királyoktól kaptak, elveszíthetik.« (Nagy zaj. Történelemhamisitás.) Tudomásom szerint a katolikus egyházfejedelmék nagy birtokaikat nem a Habsburgoktól, hanem nagy részüket az Árpádházbeli királyoktól kapták. Nem tudom, hogy lehet hát összefüggést keresni e birtokok és a Habsburg restaurációs törekvések között. Erdélyben olyan birtokokat vesznék el az oláhok, amelyeket tulajdonosaik 800 esztendővel ezelőtt kaptak a magyar királyoktól. Ilyen birtok nem egy van a Dunántulon s a Nagy Alföldön is. Történelmi falsumnak kell tehát kijelentenem az ilyen állítást. Annyit tudok, hogy akik itt ülnek a főrendiházban, azok a múlttal "szemben nagyon is szűkre szabott jogokat gyakorolnak. De nem csak itt, hanem a vármegyei életben is igen erősen megnyirbálta az arisztokraták jogait a közszellem. Budapesten nem lehetett volna nyíltan ilyeneket elmondani, de Párisban sem, mert elhallatszott volna a hangja Budapestre. f A felolvasás során ezután rátért a visszaélések ismertetésére s azt állította, hogy a többség elégedetlen a kormányzattal. Hogy ez a kormány az ország többségének akaratával jött létre, arra éppen Balthazár püspök urat hívom tanuul s hogy ez a kormány nem elnyomás árán jött létre, éppen ő igazolhatja, amikor a fejére olvasom, hogy engem az ő támogatásával választottak meg Debrecenben. Az ilyen akció csak pártpolitikát szolgál, de kérdem, szabad-e ezért az ország érdekét kockára tenni ? A továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar nép hajlandó volna szomszédaival 'kibékülni. Ebben a kijelentésében burkoltan benne fog laltatik az a vád, hogy ez csak a magyar kormányon múlik s nem hibáztatja a túloldalt egy cseppet sem. 1 1 Végül azt hangoztatta, hogy a Dunákonfederáció kossuthi eszméjét a magyar nép is akarja. — Elfelejtkezett azonban arról, hogy amikor Kossuth erről beszélt, akkor még egységes volt az ország s Románia és Szerbia nem nyúlt bele Magyarország testébe. Kossuth sem akarta volna megvalósítani Benes Dunakonfederációját. Beszédét azzal végezte, hogy Magyarország a német aspirációk szolgálatában állott eddig, ' további érdekeit azonban a nyugati demokrácia felé való orientálódásában látja . Ilyen beszédet már hallottunk Károlyi Mihálytól. (Felkiáltások: Ugy van!) Amikor Károlyi Mi' hály 1918-ban Belgrádban megjelent meg akarta tagadni azt a 4 évet, amelyet a németekkel vállvetett harcban együtt töltöttünk, tudjuk hova vezetett ez a lépés. A külföld is csak azt becsüli meg,, aki a becsületet szolgálja. (Hoszszan tartó taps.) A magyar kormány sajnos nincs abban a helyzetben, hogy ezt hatalmi szóval elintézze, a magyar közvéleménynek kell lesújtani azokra, ákik ilyen módon ártanak az országnak. Vitéz Horthy István kijelentette, hogy azért hagyta el egyházkerületi főgöndnoki székét, mert nem akart egy főgondnoki sz'ékben ülni azzal a püspökkel, aki püspöki állásával össze nem tartozó dolgokkal foglalkozik. A miniszter válaszát az interpelláló és a felsőház is tudomá,sulvette. Rövid rádió hírek — A kormányzó a frontérmet adományozta Suga László bereíytyóuj falusi cserkésznek önfeláldozó életmentéséért. — Az európai vámunió bizottság a vámok ellen foglalt állást és felhívta a kormányokat arra, hogy tegyék vizsgálat tárgyává az érvényben lévő vámokat. — A kormányz'ó tegnap fogadta az OTT küldöttségét, amely azután a honvédelmi minisztert kereste fel. — "A képviselőház egyesitett bizottságai vita nélkül elfogadták az OTI pénzűgyeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. — A kormányzó a közigazgatási jogi és pénzügyi jogi tanszékre Magyary Zoltán dr miniszteri tanácsos, egyetemi magántanárt — nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. — — A kisantant szigorúan ragaszkodik a békeszerződésnek ama pontjához, mely a Habsburg restaurációt lehetetlennek nyilvánítja. — Miklas osztrák szövetségi elnök autója összeütközött egy bérautóval. Az elnök sértetlen maradt, a bérautó utasai könnyebben megsebesültek. — Hollandia csak abban az eset ben csatlakozik a Briand-tervezethez, ha azt az összes államok aláírják és a gazdasági érdekeket nem rendelik a politikai érdekek alá. Egyes szám ára 16 fillér