Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-20 / 163. szám

Nyíregyháza,! 1930. julius 20. * Vasárnap XiX. évfolyam. 163. sz. m B8f:?«iéei árak Helyben és vicéken : Egy hóra 2W F. IWeáévre 7*50 P. — Késés tanítóknak W>h nseéméuy A

Up

ltoW

a: JÓSA ELEK FsfeMs nerkesat*: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1-39. Postacbeque 29558 Általános védkötelezettséget! Irta: dr. Lukács György v. b. lési A hágai és párisi megegyezé" sek. amelyeket immár törvényeink közé is cikkelyeztünk, likvidálták a háborúnak ránk erőszakolt pénzügyi terheit, a trianoni szerződés' bői folyó kötelezettségeket. Ugy vélem azonban, hogy nem szabad megállanunk a háború pénzügyi likvidálásánál, hanem folytatnunk kelt ezt a háború politikai likvidálása terén is. Pénzügyi tekintetben a békeszerződés egy talány volt. mert annak alapvető szakasza mindössze annyit állapított meg

v hogy Magyarország és szövetségesei felelősek mindazokért a károkért és veszte, ségekért. amelyeket a szövetséges és társult hatalmak kormányai és azoknak polgárai az »Ausztria— Magyarország támadása folytán rájuk erőszakolt háború következtében szenvedtek. Eltekintve attól. hogy ez a megállapítás óriási történelmi hazugság, mert már régen megcáfolták a levéltárakból kikerült okmányok, maga a szakasz annyira fogyatékos és minden magyarázatot megengedő, hogy ez szolgáltatott alapot arra, hogy folyton ujabb és ujabb terheket akartak reánk róni, mert a magyarázat az erőseb bet, az úgynevezett győzőket illette meg. Ez a szakasz most már nem pénzügyi talány többé, ezután fix kötelezettségekkel, fix pénzügyi ter hekkel fogunk e téren számolni. Ugyanezt a leszámolást kell a békeszerződésben előforduló más politikai talányokkal szemben is alkalmazni. Utalok mindenekelőtt a békeszerződésnek a mi kényszerleszerelésünket megállapító fejezetére. Ez azzal kezdődik, hogy avégből, hogy az összes államok és nemzetek arányosan lefegyverezhessenek, a középeurópai hatalmak azonnal kötelesek a lefegyverzésnek azt a mértékét végrehajtani, amely a békeszerződésekben rájuk rovatott. Ebből világos, hogy a mi lefegyverzésünk feltételesen, annak az ígéretnek ellenében történt

v hogy nyomon fogja követni az összes többi államok, arányos lefegyverzése is, sőt még a mértékét is megállapították ennek a lefegyverzésnek, amennyiben a békeszerződés és a paktum kimondotta azt, hogy a Nemzetek Szövetségének összes tagjai, tehát mindazok az államok és nemzetek, amelyek benne vannak a Nemzetek Szövetségében, kötelesek fegyverkezésüket mérsékelni addig a legt. t., ny. miniszter, országgyü" képviselő, alacsonyabb mértékig, amely az államnak biztonságával összeegyeztethető. A lefegyverzés alsó mértéke gyanánt tehát a külellenség ellen való védekezés lehetősége állapíttatott meg. Ezzel szemben bennünket mé. lyen ezen alul szereltek le, nekünk csupán a belső rend és biztonság fenntartására engednek méregdrá. gán fegyveres erőt tartani, ők azonban, a győzők, szabadon fegyverkeznek ugy, hogy felfegyverkezettségük mértéke messze meghaladja a világháború előtt volt felfegyverkezettségük mértékét. Hogy példát említsek: a bennünket körülölelő három utódállam hadiereje a mlenkér.ek tizenháromszorosa és egyszerű mozgósítás után, ami nálunk tilos, mert nálunk eltörölték az általános védkötelezettséget. a mi haderőnk százharmincszorosára emelkedik. Mi tehát teljesen lefegyverezetten, teljesen védtelenül állunk állig felfegyverzett szomszédainkkal szemben, azok területeinek kellős közepén.. A békeszerződésnek ez a míkényJ szerlefegyverzésünket megállapító, fejezete talánynak bizonyult és kérdéses, hogy egyáltalában fognak-e valaha leszerelni. Ennélfogva ezen a téren is likvidálásra van szükség. Vagy kezdjük meg a leszerelést ugy, amint arra kötelezettséget vállaltak a maguk részérői is és akkor rendben van a dolog; vagy pedig mondják meg határozottan, hogy nem fognak leszerelni, nem tartják meg azt az ígéretet, amely ígéret ellenében a mi leszerelésünk megtörtént, ez esetben, minthogy a mi leszerelésünk feltétel ellenében történt, ez a feltétel pedig be nem tartatott, az e feltételen alapuló kötelezettségünk meg: szűnik és visszanyerjük szabadkezünket. Mi ezt nem arra akarjuk felhasználni, hogy fegyverkezzünk, szabad kezünket, szabad akartunk, szabad rendelkezésünk visszanyerését mi csakis arra akarnók felhasználni, hogy azt a bizonyos minimumot elérjük, vagy megközelítsük, amit az eddigi pénzügyi kereteken belül is megcselekedhetünk, ha a toborzásnak reánk erőszakolt szisztémája helyett visszaállítjuk az általános védkötelezettség rendszerét. Mi csak azt a minimumot kívánjuk elérni, — hogy külellenség ellen támadás esetében. képesek legyünk védekezni. Megjelent a boletfa-törvény végrehajtási utasítása 8 napon belül be kell jelenteni a malmoknak, kereskedéseknek, sütőüzemeknek julins 16-iki esti 8 órai állományokat a pénzügyigazgatóságnál A gabonajavaslat immár nemcsak törvénnyé vált, hanem a szerdai nappal életbe is lépett és a gabonaforgalom ezentúl már &z uj törvény áltat előirt módon fog lebonyolódni. A gazdát tehát nagyon közelről érinti, hogy mi is az a gabonajegy, hogy ezzel kapcsolatban mik a jogai és kötelességei, hogy miben lesz hasznára az uj rend, hogy gabonája eladása és megőröltetése körül mit kell tennie ? De általában mindenkit érdekel — nemcsak a gazdát és gabonakereskedőt — az a kérdés, hogy a gabonaforgalom most már miként fog végbemenni. Csak természetes tehát, hogy az egész nagyközönség részéről igen élénk érdeklődés nyilvánul meg a gabonajegyrendszer gyakőrlaíi alkalmazása iránt. Erre való tekintettel alábbiakban részletesen tájékoztatjuk a közönséget a gabonaforgalomnak julius hó 16-ával életbelépett uj rendje felől. Mi a gabonajegy ? Aki gabonát akár vásárolni, anlííak előbb gabona jegyet kell szereznie készpénzfizetés ellenében. A gabonajegy ára, minden métermázsa buza, rozs vagy kétszeres után 3 pengő. A termelő gazda a buza, rozs és kétszeres eladása alkalmával beköveteli a vevőtől minden mázsa után a gabonajegy 3 pengőről szóló szelvényét. Ilyen szelvény nélkül a termelőnek gabonát eladni, vagy cserébe adni nem szabad. A szelvény 3 pengős árából a vevő semmit sem számithat be az eladó termelőnek, hanem a szelvényt a kialkudott (vagy piaci) áron köteles a gazdának kiszól- i jgáltatni. A szelvény a gazdánál ma- . rad, mig a vevő kezében a gabona- | jegy másik része marad, az úgynevezett gabonalevél. Ez a gabonaléfvél kiséri a gabonát egész utján a forgalomban. Ml hasznát veszi a gazda a szelvénynek ? A gazda, aki a buza és rozs (kétszeres) eladásából kifolyólag a vételáron felül gabonaszelvényekhez jutott, és pedig annyi szelvényhez, ahány métermázsát eladott a vevőnek, szelvényeit összegyűjti és azokkal az adóhivatalban adóját fizetheti. Ki tekinthető termelőnek? A törvény szerint nemcsak maga a termelő gazda köteles és jogosított a gabonaszelvényt bekövetelni, hanem rajta kivül még termelőnek tekintetik mindaz á mezőgazdasági cseléd és munkás is, akinek a mezőgazda munkája fejében gabonát szolgáltatott ki, — erre a gabonájára nézve. Ugyancsak termelőnek tekintetik a lelkész, tanító, egyéb egyházi vagy községi alkalmazott, aki javadalmazás cimén kapott a mezőgazdától természetben gabonát, termelőnek tekintetik erre a gabonájára nézve. Az ilyen munkateljesítés fejében kiszolgáltatott gabona után a munkás, lelkész stb. természetesen nem ad gabonaszelvényt a gazdának, sem a gazda nem követelhet szelvényt a munkástól, tanítótól stb.-tői. Ha azonban á munkás, tanító, lelkész el akarja adni a munkabér fejében kapott gabonát, ugy a vevő köteles neki az áron felül mázsánként 3 pengős' szelvényt kiszolgáltatni "és az eladó munkás, tanitó stb. köteles ilyen szelvényt a vevőtől bekövetelni. Továbbá gabonajegy nélkül történik a gabona eladása, - cseréje vagy egyéb átruházása arra a búzára és rozsra nézve, amelyet a gazdák egymás között mezőgazdasági vagy háztartási célra ruháznak át. Ha pl. egy gazda, akinek nincs elég gabonája, a szomszédjától, — vagy más községbeli gazdától akár pénzrért, akár más terményért cserébe, akár egyébként venne annyi búzát, amennyi a gazdaságában és háztartásában szükséges, ugy a buza átadása itt is gabonajegy nélkül történik. Végül nem kell gabonajegy ama buza és rozs után sem, amelyet a gazda, munkás, lelkész stb. a vámőrlés dija fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vámőrlő malom is termelőnek tekintendő, úgyhogy a vámőrlő molnár ezt a vám fejében kapotty gabonát bármilyen vevőnek szintén csak 3 pengős gabonaszelvény ^Folytatása a 4-ik oldalonj A volt Hungária cipőáruház hatóságilag engedélyezett végkiárusitását megkezdte az alanti IMT" még nem létezett árekon Női fekete pántos é3 fűzős erős strapacipők 8 Női drap pántos Trotőr és magassarku divatcipők 15 Női lakk Trotőr és msgassarku divatcipők 15 P és feljebb P és feljebb P és feljebb Férfi magav

f erős strapacipők 15 P és feljebb Férfi fekete- és barna félcipők 13 P és feljebb Bally,Tip-Top,Commerscipők remek kivitelben 18 P-től,gyermekcipők4P-től Egyes szám ára 16 fillér