Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-19 / 162. szám

1930. julius 19. JNflrfRYlDBlC. fiit írtam én 1914 jnninsban ? Az egy fajú népek mai nap már mind jobban felismerték az egyesülés szükséges voltát. Amint látjuk, a szláv egység szemünk láttára napjainkban és talán a Habsburg monarchia rovására alakul ki. Utóbbi ha ideig-óráig fenn is fog állani az európai nagyhatalmak gráciája mellett, a szláv és germán fajok egyesülését aligha lesz képes megakadályozni, annyival inkább, mert az egy nyelvet beszélőknek egy állammá egyesülése természetes fejlődés, amit sokáig meggátolni nem lehet. A szláv fajok egyesülése egy esetben volna meggátolható, ha a Habsburg monarchiát egy erős, gazdag, 25—30 milliónyi magyarság fogja támogatni. Ezt pedig elérni elsősorban a telepítésekkel lehet. Sajnos, hogy Ausztria mindig azt a szerencsétlenül téves politikát követte: a nemzetiségeket erősíteni a magyarság rovásáfa, amelynek káros következményeit az uralkodóház és velük mi magyarok fogjuk siralmasan megsinyleni, mert a nemzetiségek fogják a monarchiát külső segítséggel szétdarabolni. Ezt meg gátolni csak egységes, erős magyar nemzettel lehet. Évenkint 100—120 ezer ember vándorol ki Magyarországból, a kiknek fele színtiszta magyar. Ha az állata arra törekednék, hogy ezeket teíepités utján a kivándorlástól visszatartsa, amely célra csak pár ügynökség kellene Fiúméban, Triesztben, Hamburgban. Ezenkívül minden falusi jegyzői hivatalban a jegyzőknek volna kötelességévé teendő, a kivándorlók felvilágosítása és a letelepedésre megnyerése, akkor valószínű, hogy a magyar kivándorlóknak 500/o^a, tehát évenkint 25—30 ezer ember volna visszatartható és ezek nemzetiségi vidékre telepítve, faji túlsúlyúnkat már 10 év alatt is anynyira emelnék, hogy sok helyen, a hol most tombol a nemzetiségi féktelenkedés, ez megszüünriék, vagy annyira redukálódnék, mint pl. Szilágymegyében, ahol még 20 ma,gyar község betelepítése után az oláhság teljesen egyensúlyozva volna, mert már most is a 80 ezernyi magyar lakosság a 160 ezernyi oláhságot, bár erős küzdelemmel, fékentartja. Nem lehet közömbös egy állam életében, hogy miiyen a lakossága. Az oláh tunyaság oly nagy, hogy ott, ahol ez ős eredetiségében megvan, haszonnal gazdálkodni középbirtokosnak nem lehet. Ne vegyük a bihar-, szilágy-, szatmár- vagy aradmegyei oláhokat, akiknek mun kára is használhatóbb voltuk a fajkeveredés révén, elolá'nosodás utján, a magyar faj befolyására,, vezethető vissza. A magyar államnak is igyekezni keli tehát, hogy az energikusabb és értékesebb tu\ lajdonságokkal felruházott magyar fajt telepítse mindenüvé a nemzetiségi vidékekre, de vigyázni keli arra, hogy a számbeli túlsúly mindenütt biztosítva legyen, mert különben a nemzetiségek tömeghatása folytán a magyar telepes jó tulajdonságából sokat vészit, esetleg eloláhosodík, ami által az oláh faj nemcsak számban nyer, hanem vérkeveredés folytán energikusabbá, harciasa bbá válik és igy magunknak, a magyar állameszmének ártunk. A telepítésekkel tehát csak azon a helyes uton kell haladnunk tovább. amelyet Gróf Bethlen András és Harsányi miniszterek megalapoztak. Hogy is mondotta Tisza István: »a németség azért vesztette el hegemóniáját Ausztriában, mert nem volt kellő számbeli tulsulybar.« Igy leszünk mi 50 év múlva a kivándorlások .és az erős oláhterjeszkedés folytán stb. Ezt írtam én 1914 juniusban, a történtek engem igazoltak. Sajnos a telepítéssel már akkor is elkéstünk, a lassú szervezkedésnek nem lett volna eredménye. Most azonban a trianoni gyászszerződés miatt, amely a nemzetiségek erősítését kötelességünkké teszi és amit csak mi tartunk meg, "de a kisantant nem, és amelynek következtében nemzetiségi községekben már az ifjú nemzedék magyarul nem beszél, ismét itt az ideje erős társadalmi szervezkedésnek, hogy olyan nemzetiségi községekben, ahol az állam idegennyelvű iskolát állit fel, a magyar társadalom magyar nyelvű iskolát alapítson és pedig mezőgazdasággal foglalkozó községekben gazda sági népiskolát. A mintagazdasághoz szükséges területeket, ahol tagosítás folyik, a tagosítások alkalmával 1—1.50/0 hozzájárulással kell a tagositandó területből megszerezni. Ahol a tagosítás be van fejezve, ott adjon a község vagy szerezze meg az állam a szükséges területet. A berendezkedést azútán az alakítandó országos telepítő és kultur egyesület teljesítené. Csokalvi Fényes Károly. Az Apolló megtartotta g.mit igért A múlt héten s e héten a kitűnően összeállított műsorok meghozták az Apollónak a sikert s a kitűnő filmek áttörték a frontot, mert az elmúlt melegek ellenére — majdnem minden nyári műsornál zsúfolásig töltötte meg a közönség az Apolló nézőterét. Haladunk tovább utunkon, sőt még fokozzuk az iramot, mert holnap, szombaton és vasárnap kóstolónak már a jövő szezon két újdonsága: Lángol az égi — és Csendestárs — üzlettárs kerül szinre. A Lángol az ég! egy "modern történet, a béke és a világháború nagy drámája, melyben Helene Costello játssza a főszerepet, mig a Csendestárs — üzlettárs egy pompás vígjáték s Norma Schearer a főszereplője a megszokott bájos alakításával. A jövő hét minden műsora egyegy meglepetés lesz, melyre még rátérünk. Nyíregyházi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 9362—1930. tk. szám. Árverési hirdetmény kivonat Dr. Benedek Dezső végrehajtatónak, — Zelmanovics Dávid végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881: LX. t.-c. 144., 14.6 és 147. §§. értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 120 P tőkekövetelés, valamint a csatlakozottnak kimondott Adorján és Mandel cég 160 P, Frankfurti Általános Biztosító r. t. 68 P 50 fillér, Schvartz Jakab 542000. korona — (43 P 36 fillér) tőkekövetelés és járulékai behajtása végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság területén lévő Ujfehértó községben fekvő s Zelmanovics Dávid végrehajtást szenvedő nevén állós I. az ujfehértói 1358 sz. tkvi betétben A. I. 1—2. sor- és 1393, 394. hrsz. alatt foglalt, a Beltelekben fekvő ház gazdasági épülettel és udvarral, továbbá kertből álló összesen 260 négyszögöl területü ingatlanoknak Zelmanovics Dávidot illető féle' részére 2800 pengő; II. az ujféhértói 1403. sz. tkvi betétben A. kereszt 1. sorsz., 5953 —23 hrsz. alatt foglalt a Sóstóháti dűlőben fekvő legelőből álló 183 négyszögöl területü ingatlanok Zelmánovics Dávidot illető részre 50 pengő kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Ujfehértó községházánál megtartására 1930. évi augusztus hó 4. napjának délelőtt 10 óráját tűzi ki, és az árverési feltételeket az 1881: LX. t. c. 160. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés álá eső ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. (1908. XLI. t.-c. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár io százalékát készpénzben vagy az 1881. LX. tc. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállitott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Nyíregyháza, 1930. évi április hó 29. napján. Dr Koszta sk. ömkf. titkár. A kiadmány hiteléül: Benedek sk. kiadó. A nagykállói kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 1016 — 1930. tksz. Árverési hirdetmény kivonat. Dr. Lévay Miklós végrehajtatónak Budahuzi István és neje az. Hslmeczi Zs:fia végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtási árverési, 319 P 50 f. + 536 P -f 1210 P tőkekövetelés és jár. behajtása végett a nagykállói kir. járásbíróság területén levő, Balkány községben fekvő és a balkányi 91. sz. tkvi betétben A. 1—19. sorsz. 272., 273., 1003., 1004., 1! 25., 1 126/1 , ! 126/2., 1257/2., 1338/11338/2 , 1400/1 , 14 0/2., 1785/1, 1829., 1830. 1978/., 1978/2., 1978/3., 1978/4, hrsz. a.jtogíalt a beltelekb^ n a Kaszálónyilas, Peresrét, Akol, Nyomástöld, Bonifátiófö'd, Közbülső, Gyilkos- és Sóstó-dűlőben fekvő 18 kh. hold 85 ••öles házss belsőség, szántó, mocsár és rétnek Budaházi Istvánné sz. Hslmecsi Zsófii nevén álló 3/18 részére 2108 P kikiáltási árban azzal a feltétellel, hogy a C. 14. sorsz. slctt a 2682 — 1928. tkvi végzéssel özv. Helmeczi Istvánné sz. Kálmán Mária javára bekebelezett öívegyi jog épségben marid Az árverést 1930. évi augusttus hó 5. napján d. e. 11 órakor Balkány községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-c 42. § ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállitott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. (1881: LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XLI. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyónban a kikiáltási ár százaléka szerint mmm* iiihiiiiiiii in megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XLI. tc. 25 §) Nagykálló, 1930 április 29. Dr. Sághi s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Gabossy iroda s.-tiszt 4542 A nyírbátori járásbíróság mint telekkönyvi hatóság

. 4708—1930 tk. sz. Árverési hirdetmény és árverési feltetelek Rottmann Lajos végrehaj tatónak Molnár János és neje Takács Borbála és Schvartz István uj tkvi tulajdonos végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. tc. I7'ó. és 185. §-a értelmében elrendeli az ujabb árverést 93 P tőkekövetelés, ennek 1928 december 12-től járó 60/0 kamata, 204 P 64 f eddig megállapított perés végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 5 P költség behajtása végett. a nyírbátori kir. járásbíróság területén levő, Nyirbakta községben fekvő s a nyirbaktai 231. sz. betétben A I 1—2 sorsz. 298/1 s 298/2 hrsz. a. felvett s Molnár János és neje Takács Borbála nevén álló ingatlanra 1000 P, a 357 sz. betétben A II 1—2 sorsz. 975/1 s 975/2 hrsz. a. felvett s Schvartz István uj tkvi tulajdonos nevén álló ífo-ed illetőségre 400 P kikiáltási árban, a kérelemnek a 100. sz. betétben A I 3—9, 11—12 s 15 sorsz. alatti illetőségére vonatkozó részét elutasítja, mert ezek közül a 3—9 sorsz. alatti parcella időközi lejegyzés folytán különböző betétekbe jegyeztettek át s igy az adóbizonyitvány jelen körülmények között a Vht. 155. §-ának többé nem felel meg. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Nyirbakta községházánál megtartására 1930 augusztus hó 4napjának d. e. 11 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. tc. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908: XLI. tc. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 100/0-át készpénzben, vagy az 1881: LX. tc. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számitott óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállitott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. (i88i:LX. tc. 147., 150. és 170. §§. i9o8:XLI._tc. 21. §.) Nyírbátor, 1930 junius 12. Dr Székely sk. kir. jbiró. Vozáry s. k. A kiadmány hiteléül: 4535Magyar Fiát teherautó eladó. Érdeklődni lehet a Nagytőzidében. 4498—1