Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-19 / 162. szám

JSíVfFYIDEKL 1930. julius 19. m mmm megjegyzések a Szabolcsvármegyei Molnár Szövetség közgyűlési határozatához A SzabolcsvármegyeL Molnár Szövetség őrlési hirdetménye sok­kal nagyobb hullámokat vert fel, mintsem e felett napirendre sza­badjon térnil! Nem akarok a kérdésnek elébe vágni, mig az illetékes fórumok nem nyilatkoznak, mig a vonat­kozó miniszteri rendelet a vámőr­lést nem fogja szabályozni, ami remélhetőleg elejét veszi a mol­nárok egyoldalú és túlzott óhajá­nak. A gazdaközönség nem fog­ja szó nélkül hagyni, hogy fárad­ságos munkájának gyümölcsét egy uj kartellszerü szövetség áremelése ismét alaposan megdézsmálja. — Különösképen szót kell emelnem addig is, mig gazdatársaim is nyilatkoznak mert olykép vanbe­állitva az őrlési hirdetmény, — mintha a gazdaközönség egyete­mének tudtával és beleegyezésével történt volna a 2.80 P-ben való vámőrlés megállapítása. Bár nem vagyok illetékes a gaz­daközönség egyeteme nevében nyi­latkozni, csak szűkebb pátriám gazdái nevében tiltakozom és a Molnár Szövetség merész kijelen­tését akarom ellensúlyozni. Fel kell hivnunk az összes ille­tékes fórumok figyelmét, hogy védjék meg a tehetetlen, szerve­zetlen kisemberek, cselédek, ré­szesaratók keresményüket ter­ményben kapó kisemberek érde­keit, mert ők máról-holnapra ar­ra ébredtek, hogy munkájuk bére az őrlésnél minden adónál súlyo­sabban lesz megadóztatva. Különösen és főleg speciálisan Szabolcsvármegyét érdeklő ügy ez, mert a »rozs fogyasztása és »a rozsbér« itt van legjobban elter­jedve. A való tényállás az, hogy a Sza­bolcsi Molnár Szövetség eddig 9 pengős rozs árat véve alapul, — 16—18 százalékért őröft. Ez 100 kg roks terményre elszámolva ke­rek 2 P őrlési dijnak felei meg. E dljlft most egyoldalúan a rozs őrlésnél — pedig ez a legegysze­rűbb őrlés — 2.80 pengőre eme­lik, mely emelés 40 azaz negyven százalék árdrágításnak felel meg. Melyik foglalkozási ág tudja elérni^ hogy máról-holnapra 40 százalékkal több keresethez jus­son. r Teljes egyoldalú az okfejtése a Molnárok Szöveetségének. Hogy miért kell pénzértékben az őrlési dijat megállapítani, ennek cáfola­tába nem is megyek bele, mert számos példa van rá, hogy ugy az aratás, mint a cséplés, mint a mezőgazdasággal kapcsolatos mun­kák konvenció, párbér stb. évti­zedek óta terményben vannak megállapítva és senki ellene szót nem emelt. Most, hogy a termény ára esik, természetszerűen min­denki igyekszik a maga kis husos­fazékát megtölteni. Őva intem a malmosokat, hogy túlzott árdiktaturájukkal fel ne borítsák azt a jó viszonyt, ami eddig a gazdaközönséggel fenn­állott, mert mi is szervezkedni fo­gunk és majd egyik, másik malom fogja ennek kárát látni. Hogy mennyire nincsen szük­ség arra, hogy a Molnárok Szövet­sége ez áremelést ráoktroálja tag^ jaira. arra elég példa van a. múltban, hogy fenyegetések da­cára sem tartották be az egyes' malmok a vámemelést és most sem látjuk szükségesnek, hogy a meg­jelent uj őrlési rendelet takarója 1 alatt, azért talán, mert az ellen­! őrzésük alaposabb lesz, 40 száza­lékkal emeljék a vámot. Nyírbátor, 1930 julius 16. ( Góth Lászlő, a Nyirbátori Földmives és Gazdakör elnöke. 1 áz új építőművészet problémái Szobor Pá! főjegyző utijegyzeiei Stuttgartból Az építőművészet lázasan keresi a kornak megfelelő uj stílust. Itt is felmondtak a régi tradíciók­nak, mint a képzőművészet vala­mennyi ágában. Évezredek kipró­bált vonalvezetése nyárspolgárivá lett: finom hajlások, kapubejárók romantikája, ablakok: karcsú bolt­ivei, oszlopfejek levélcsipkézete és szobrászmunka nincs többé. Ami a régi épületet olyan széppé tette: erkélyrácsok kovácsolt munkája, a vonalvezetés mozgalmassága, újra és újra visszatérő derült szimetria, az uj építőművészeiben megfa" gyott csupa függőleges és horizoir tális vonalba. A gyermekjáték koc­kaköveiből sem lehet ilyen lapos­mellű házakat építeni. Stuttgart vezet ezekben a kora. szülöttekben. Már megérkezésem­kor vegyes érzelmekkel szemlélem az állomás különben imponáló épü­letét. Hatvan méter magas torony uralkodik a kőóriás felett. De vi­lágért sem a középen, hanem a jobbsarokban; ott is hátralépett egy pár lépéssel, hogy annál job­ban benézhessen a Königs-Strasse­tengelyébe. Semmivel sincs a to­rony építése megindokolva, nem szerves része az épületnek. Kávé­ház van a tetején s gyorslift vezet fel 50 pfennigért. De a sötétszür­ke faragott kő, az egész épület rendkívül nagy méretei, nemesen egyszerű tagozása — mégis lenyű­gözi a szemlélőt. A forgalom szim­bóluma ez az épület. Előtte villa­moskocsik, autók és gyalogjárók borzalmas tömkelege. Mintha nem volna ebben a tolongásban semmi rend s a z ilyen magamfajta sze­rencsétlen gyalogos páriák épkéz­lábbal sohasem jutnak át a tulsó­oldalra. Pedig otthon a Kossuth­téren nagyobb az elgázolás veszé­lye. Az állomással párhuzamos hosszú mezőkre van felosztva a tér. Ezekben rohannak az autók és villamosok. A gyalogjárók me­zői kiemelkednek és vaskorláttal vannak biztositva. A merőleges át­járóknál pedig egy-egy rendőr áll. Intésére nyikorognak a fékek, a szédületes iram megtorpan, mintha kővéválna s a vak ember is át­botorkálhat a sima aszfalton. Kis gyermeket a rendőr kézenfogva ve­zet át. Azután int és újra hajrá: siklik, dudál, dübörög, iHsit ez a lázbeteg, ideges város. S ezt a nagy tömeget mind elnyel ia kő­épület telhetetlen gyomra. A mün­cheni állomáson vasárnap 100.000 darab kirándulójegyet adtak el. A legújabb építkezések már a vasbeton országából valók. Lekia­bál róluk az egyszerűség és a nyu­galom. Ilyen speciális modern ter­mék a stuttgarti Schocken áruház. Szürke vasbeton minden szimetria nélkül. Ablakai fekvő téglaalakuak s középső vízszintes tengely körül forognak. A lépcsőház az épület egyik sarkán kiugrik az utcára s a végnélküli csigalépcső vaskere­tek kö«é szorított domború üveg lapokkal van körülzárva. Az utca járókelői végignézhetik, kik járnak az áruház emeletein. Odabent különben semmi rend­kívüli: a megszokott nagyvárosi áruház. Egyetlen uj trükkel talál­koztam. A gramofon osztályban 1 márka 50 pfennigért lemezt ké" szitetthet az ember saját hangjá­ról. Beszélő leveleket lehet innen küldeni. Odaállok a mikrofon elé s néhány mondatot izének haza. Le fizetem a diját, megadom pontos címemet s a lemez postán haza­kerül. De csak az olvashatja el, akinek gramofonja van. Az amerikai felhőkarcolóknak is van Stuttgartban unokája. A Stutt" garter Neues Tagblatt, melynek magyar tárgyú vezércikkéről már irtam levelet, 15 emeletes palotát épített szerkesztőségének és ki­adóhivatalának. Persze nem foglal­ja el az egész épületet s az emele­teken kiadó lakások vannak. Ér­deklődéssel nézem végig a kapu alatti táblát a lakók névjegyzéké ről. Az ötödik emeleten népiskola van. Nem utolsó öröm lehet ide járni elemibe. Micsoda rohanás le­het itt óravégén a. lifthez. A ne­gyedik emeleten bérelhető tanács­kozó terem van, a legfelsőn pedig nagy szabad terrasz és sajtókiál­litás. Gyorslift és páter-noszter szállítjja le s fel a lakókat. A tető­ről csodaszép kilátás nyílik sujabo vasvázakat látok több helyen is emelkedni; ezekből ujabb vasbe­ton csoda épül. Ha a tervező mérnök tul akar licitálni a legmodernebbeken is, akkor viszont nem tesz egyenes vo­nalat az épületre. Ilyenkor egy­másbafonódó ivek adják a rendszer nélküli perspektívát. A Hinden­burg-Bauban van egy kávéház: a legmakacsabb kutató sem találhat benne egyetlen egyenes vonalat. Ugy érzem magamat, mikor belé­pek, mintha valami színház elő­csarnokában lennék. Hullámvona­ilu erkélyek, melyre széles, de gör­be lépcső vezet fél a terem közepé­ből. A falakon üvegdobozok vilá­gítanak, a tetőn is pazar össze­visszaságban parázsló üvegcsövek. Hogy az ellentét még markánsabb legyen: az ovális asztaloknál régi kőkorsókból isszák a barna mün­cheni sört. ' ', Délelőtti séta közben megnéz­tem a német templomépitő kiállí­tást. Az első teremben fényképe­ken végigvezetnek a templomépí­tés történetén. A római katakom­bákon kezdődik, ahol az első isten­tiszteleteket tartották a Krisztus hivők. S azután a stílusok nagy­szerű sorozatán át egészen a mo­dern templomig, mely építészeti­leg alig különbözik valamit az áru­háztól. Érthetetlenül bámulom eze­ket a megszokott formájukból ki. vetkőzött újszerű alkotásokat. A hosszú boltív, főhajó és oldalhajó nincsennek többé, az oltár is stili­zálva van a gyertyatartók futu­rista művészek szülöttei. A keresz­telőmedence (bocsánatot kérek a profán gondolatért) dohányzó asz­talnak is használható volna. Még a Krisztusszobor sem olyan, mint eddig: anyagra, formára, kifejező erőre uj reális művészi irányzatok­nak hódol. I Két nagy teremben gyermekek vallásos rajzai vannak kiállítva. S ez a sok rajz közelebb visz a modern templomépitő művészet lé; nyegéhez. Nem akarom elhamar­kodni, hogy merő konzervativiz­musból pálcát törjek az újítások felett. A gyermekrajzokat szemlél­ve ugy látom, törekvés ez a primi­tív egyszerűség felé. Elnézem száz variációban 6—10 éves gyermekek rajzát a keresztre feszitett Jézus­ról. Csupa szöglet a szenvedő test; nincs lágy hajlás, ahogyan mi lát­juk — a konzervatív iskola tanítá­sa nyomán. Templomrajzoknál sem a változó stiius vonatait veszi ész­re a gyermekszem, ez a fejletlen fényképező gép: csak a leegyszerű­sített templomformát látja. Erre a finomult primitiv egyszerűségre törekszik az uj templomépitő mű 1 vészét. ; 1 Mindez azonban csak a forron­gás korszaka. Kutatják ennek a lázas századnak megfelelő uj stí­lust. A kő és- tégla régi építő­anyag; betonból és vasból remekel az uj építőmester. Az uj anyag pedig uj formákat kiván. Köveleidé példa! A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Bár ugy határoztam, hogy hosz­szu, nagyon hosszú ideig nem ve­szek tollat a kezembe, de mert az> események történése elől sokszor nem lehet kitérni, ugy érzem, most is bűnt követnék el magam ellen, bűnt követnék el egy város iparos­társadalma ellen, ha meg nem ír­nám azokat a mai, önző és kap­zsi világban sziveket megdobogta­tó jeleneteket, amely jelenéteknek e hét hétfőjén a helybeli ipartes­tület tanácstermének falai, — majd később a város délelőtt járó­kelőinek százai voltak tanúi. Ugyanis a nyíregyházi uri- és női fodrászok szakosztálya f. hó 14-én délelőtt tartotta rendes havi ülését. Ezen ülésen többek között szóbakerült a m kir. »Damjanich János« gyalogsági laktanyában 'é\ő borbélymühelyre hirdetett pályázat ügye ii. Kitűnt, hogy az elsősor­ban illetékes rokkantak között laktanyai borbélymühelyre nagy eséllyel pályázik egy olyan valaki is, aki ezen műhely bérletének el­nyerésére, az anyagiakat illetőleg a legkevésbbé van ráutalva és aki a harcteret csak hirből ismeri. Ezen pályázóval szemben vitéz Hernádfői Sándor (aki egyébként vitézi és rokkant jogon szintén pályázó) pártfogásba vett egy bműaii mo^&o BítájS5SWÍP«>"Í<« Nyíregyházán utoljára! Pénteken, szombaton és vasárnap SUBMARINE Minden idík legnagyobb filmalkotása és a fényes kisérő műsor. Mélyen leszállított helyárak! Páholyülés l P, Zsöllye 70 f., Támlásszék 50 f., I. hely 40 f., II. hely 30 f.

Next

/
Thumbnails
Contents