Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-16 / 159. szám

JNtYíKTIDBIL 1930. juKus 16. héten forgalomba kerül a boletta A szombaton megtartott minisztertanács megtárgyalta a gabonatörvény végrehajtásához szükséges rendeleteket. Két rendeleti fog a kormány a hét elején kibocsitani. Az első, amely életbelépteti a törvényt, annak kihirdeté sének dátumától kezdve: előreláthatólag ma, vagy holnap. Ekkor életbe lépnek a törvény összes rendelkezései és forgalomba kerül a boletta. ' A második rendelet tartalmazza voltaképpen a végrehajtási utasi" tást és végigmegy a törvény minden egyes szakaszán, megfelelő ma gyarázatot füz minden intézkedéshez és rendelkezéseket tartalmaz olyan esetekre, amelyekre a törvény a kormánynak megadja a felhatalmazást. A kormány mintegy 15 millió pengő értékű bolettát nyomatott. Ezek a gabonajegyek a legkülönbö zőbb cimletekben vannak. A legkisebb cimlet 10 kg-ról szólja legnagyobb cimlet 10000 kg-ról, egy vagonról szól. Ez a boletta 3000 P értékű. ! : A boletták összecsomagolva, készen várják az országban való szétosztásukat. E héten mindene megyében és minden városban meg történik a szétosztás. Elsősorban a községházán^az adóhivatalokban és a dohánytőzsdékben fogják a gabonajegyet árusítani, és ahotnin csen semmiféle ilyen szerv, ott megbízást kap valaki a boletta árusítására. A kormány behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miképpen vegye elejét az esetleges gabonauzsorának. Különböző helyekről jelentés érkezett ugyanis a kormányhoz, — hogy alákínálják a búzát. A tőzsdei 18 pengős ár helyett 15 pengőt kínálnak helyenként azzal, hogy a 3 pengős boletta tulajdonképpen arra való, hogy a buza árát kiegészítse a tőzsdei árra. Ennek az uzsorának a kormány ugy akarja elejét venni, a minisztertanács határozata szerint, hogy az öszszes községeket kötelezi a tőzsdei árak naponként való közzétételére. Nem csak egy árjegyzéket függesztenek majd ki minden községben, hanem rádión is ffközlik a gabona tőzsdei napi árát. A helyi hatóságok kötelesek figyelemmel kisérni az áralakulást és ahol a tőzsdei árnál kevesebbet kínálnak a gazdáknak, nyomban közbelépnek a hatóságok, amelyek nek intervenciójára a Fut ura, vagy más szervek közegei azonnal rendes tőzsdei napiáron kezdik meg a vásárlásokat. A kormány felfogása szerint a gazdák mindenütt a legkisebb mennyiséget is rögtön piacra dobják. A gabonatárházak létesítésénél nem is számítanak arra, hogy ezeket a kisemberek gabonájára használják fel. A tárházak csupán a közép- és nagybirtokosok számára jelentenek majd védelmet. A kormány elhatározása szerint 7— 10 ilyen tárház létesül az ország különböző részein. A gabonajegyek ára, mint ismeretes^ egy alapba folyik be amelyet a kormány létesít. Ebből az alapból kerülnek visszafizetésre a gabonajegyek azok számára, akik exportálnak. Külön szervet a kormány ebből a célból nem létesít, a pénzforgalom teljes egészében a postatakarékpénztáron át bonyolódik majd le. Ezentúl pénzben kell az őrlési díjai fizetni A Szabolcsvármegyei lolnárszövetség közgyűlése — Kirándulásokra térképek, utmutatók ,útikalauzok nagy választéhban kaphatók az Ujságboltban. A Szabolcsvármegyei Molnárszövetség vasárnap tartotta rendkívüli közgyűlését a megyei molnárság élénk részvétele mellett. Minthogy a közgyűlés tárgya a boletta-törvény valamint a terményárak leromlása által adódott uj helyzet megvitatása és ezeknek következtében a vámőrlés rendszerének és a vámőrlés dijainak megállapítása volt, a molnárság mozgalma a közönség széles rétegeit közelről érdekli. A közgyűlésen a kir. gazdasági felügyelőség képviseletében Zilahi Kiss Tibor gazdasági felügyelő, a Nyíregyházi Gazdaszövetség nevében Pápai Mihály elnök és a kir. ker. Iparfelügyelőség vezetője

vSvkorszky István kir. ipari főfelügyelő jelent meg. A közgyűlésen Verpecz Bálint kemecsei malomtulajdonos ,a Szövetség alelnöke elnökölt. í A szövetségi titkár ismertette a boletta-törvényt és a malmokra vonatkozó végrehajtási utasítás eddig ismeretes szakaszait. A molnárság Szabolcsban emberemlékezet óta pénzért őrölt. Csak a háború alatt és pedig kormányrendeletre tértek fát a malmok a vámért való őrlésre noha a magas vámok a közönség körében általános recensust keltettek. , ' A közönség legnagyobb resze nem tudta, hogy a malom vámkeresményét a kincstár meghatározott alacsony árban a malmoktól elvette és igy az őrlési adók ódiumát a malmoknak kellett viselniük, amellett, hogy a kincstárnak ingyenes adószedői teendőket kellett végezniök. A kötött gazdálkodás elmultával a terményárak elég magasak voltak ahoz, hogy mérsékelt őrlési vám mellett is őrölhettek a malmok és számításaikat megtalálták. Mintegy három év előtt azonban megkezdődött a terményárak leromlása hogy végül ebben az évben elérjék a mélypontot. A molnár semmiféle kiadása sem csökkent, hanem állandóan emelkedett. Viszont a molnár bevété lét képező vámtermény értéke napról-napra kisebbedett, mig végül — már kb. egy év óta — készkiadásait sem fedette. A molnárság ezáltal válságba jutott, és a romlás szélén áll. — A molnárság mindenfélével próbálkozott, hogy legalább önköltségét meg birja keresni. Több izben megkísérelte az őrlési vámot oly módon rendezni, hogy bevétele kiadásával egyensúlyba legyen hozható. de a gazdaközönség minden követ megmozgatott a »vámemelés« ellen, holott a malom nem emelte munkadiját, melyet a magasabb vámőrlési százalék sem tudott fedezni, révén a termények folytonos áresésének. így a molnárság elhatározta, hogy a természetbeni vámért való rendszerrel, mely alacsony terményáraknál a malommal magas terményáraknál az őröltetővel szemben igazságta.lan, végleg szakit és munkájának ellenértékét ) pénzben szabja meg. Mint ahogyan bármiféle ellenszolgáltatásnak, munkának az ellenértékét mindenki és mindenütt pénzértékben állapítja meg. Ez által az őröltető és malom közötti súrlódási felületek egyszer s mindenkorra elimináltatnak. Az őröltető tudja, hogy 1 mázsa termény őrlési dija ennyi s ennyi s nem kell a malomnak az őrlési vámokat a terményárak ingadozása szerint folytonosan változtatnia. Ez ugyanis mindig vitára adott okot, mert az őröltető nem tudta kiszámítani, — hogy a malom több munkabért kap 10 százalékos vám mellett p. o. 24 pengős rozsárnál, mint 20 százalékos vám mellett 8 pengős rozsárnál. De az uj őrlési rendelet szinte kényszeríti a malmot a pénzért való őrlésre, i mert arra kötelezi a malmot, hogy vámkeresményének minden kg.-ja után a boletta-alapba 3 fillért fizessen be és ha vámkeresményét felőrli, akkor még a 8 százalékos lisztforgalmi adót is meg kell fizetnie, holott eddig vámkeresményét forgalmiadó mentesen őrölhette meg. A vámért való őrlés esetén köteles a malom az eddiginél több könyvet vezetni. Súlyos és zaklatással teljes ellenőrzéseknek veti magát alá és a legjobb szándék és legbecsületesebb munka mellett is sokszor magas bírságoknak teszi ki magát, mert a törvény az u. n. »szabálytalanságokat« is súlyosan bünteti, de nem irja világosan körül, hogy mit ért szabálytalanság alatt. Végül a természetbeni vámért őrlő malmok forgalmiadé átalányát az eddiginek négyszeresére emeli fel, mig a pénzért őrlő malmok csak az eddigi forgalmiadókat fizetik. A Szövetség a májusi határozat érvényben tartását javasolja, — mely szerint a malmok a buzaőrlést 100 kg-ként 320 fillérért, a rozsőrlést 280 fillérért, a darálást pedig 160 fillérért végezik, annak hangsúlyozásával^ hogy bár köztudomásúlag a rozsőrlés többe JEL P QL

L O MOZGÓ MM^MMMBB————M— Me, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor JANET GAYNOR: VIRRADA

T. Szerdán és csütörtökön s/«6 és s/i9 órakor Hugó Viktor örökbecsű alkotása NYOnORULTflK | kerül a malomnak, mint a buzaőrlés, de tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre s különösen arra, hogy a legszegényebb néposz" | tály rozskenyeret fogyaszt, 'ezen legszegényebb osztály érdekében a malom is áldozatokra érzi magát kötelezettnek. Zilahi Kiss Tibor gazdasági felügyelő figyelmezteti a molnárságot a nehéz gazdasági helyzetre, a gazdaközönség pénztelenségére és különösen a mezőgazdasági munkásság és napszámosok nagy nyomorúságára. Erre való tekintettel szükségesnek tartja, hogy a malmok tovább is természetbeni vámért őröljenek. Elismeri a malmok nehéz helyzetét, de azt hiszi, hogy első sortban a malmok érdeke, hogy a jó viszoifyt a gazdaközönséggel fenntartsák. Ajánlja a molnárságnak, hogy a buza őrlési természetbeni vámját 16 százalékban, a rozsot 18 százalékban állapítsa meg. Pápai Mihály gazdaszö- etségi elnök hasonló értelemben szólalt fel. Ismerteti a gazdaközönség helyzetét és álláspontját és ragaszkodik a természetbeni vámért való őrléshez. Egyebekben Zilahi Kiss Tibor gazdasági felügyelő indítványához csatlakozik. Számos molnár hozzászólása után Csiha Győző gépészmérnök, hajdúnánási malom tulajdonos, a Hajduvárm. Molnárszövetség eljiö"ke számszerűleg bizonyít ja, hogy a malmok még a proponált őrlési dijak mellett sem kereshetnek, különösen a szabolcsiak, mert itt a rozsőrlés a túlnyomó. Kimutatja, hogy a felajánlott 16 százalékos vámbuzánál már 18 százalék — pengős búzaár mellett is több, mint amit a malom pénzben kér; a 18 százalékos rozsár pedig már 9 pengős rozsár mellett is egy öttagú családra alig jelent napi 1 fillér kiadási különbözetet, ugy, hogy ha még tekintetbe vesszük még azt a körülményt is, hogy az őröltető a malomnak természetben adni szándékozott termésmenynyiséget a boletta révén mázsánként 3 pengővel drágábban tudja értékesiteni. ha ezt a terményt bárkinek készpénzért adja el, ugy egy olyan csekély különbség adódik, — Emiről a gazdaközönségnek még beszélnie sem érdemes. Mig a malomra nézve ez a kis különbség a lét- vagy nemlét kérdése. Többeknek hozzászólása után végül az az indítvány vettetett fel, hogy a különleges helyzetre és a fennforgó körülményekre tekintettel ugy a buza, mint a rozs őrlési dija egységesen 280 fillérben állapíttassák meg. Miután Sikorszky István kir. ipari főeflügyelő is mérsékletre és méltányosságra inti a molnárságot, Zilahi Kiss Tibor gazdasági felügyelő pedig kijelenti, hogy ezen őrlési dijat a maga részéről méltányosnak és elfogadhatónak találja, végül Pápai Mihály gazdaszövetségi elnök azzal járul hozzá ezen őrlési dijakhoz, hogy azok elfogadását a maga részéről a gazdaközönségnek ajánlani fogja, a közgyűlés óriási többséggel ekként határozott és a Molnárszövetség a következő i. »Hirdetmémy«-t bocsátotta ki: A terményárak évek óta tartó szélsőséges ingadozása, mely min-